Casco biztosítási feltételek
Casco biztosítási feltételek
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02)
Casco biztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (CASCKF212)
Alkalmazandó: 2012.09.21-től
Tisztelt Ügyfelünk!
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal fog- lalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről. Felvilágosítást kap arról is, hogy a panasz elutasítása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése címén, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszű- nésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben annak a jogszabályi feltételei fennállnak – a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása kérelmezhető.
Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben („Info. tv.”) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a főbb szervezeteket, melyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény („Bit.”) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelé- sére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A biztosító neve, székhelye, jogi formája
A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.
A társaság új cégneve: Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: Wáberer Hungária Zrt.
A társaság székhelye: 1211 Budapest, Szállító u. 4.
2. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosítás- közvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön ren- delkezésére.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Nyitva tartás:
Hétfő: 8:00-20:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-15:00
Károk ügyintézése:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, társa- ságunk Panaszkezelési szervezeti egységének címezve – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. – vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen, vagy online panaszbejelentő rendszerünkön xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxx.xxxx élhet bejelentéssel.
3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf.: 777.
Központi telefonszám: (x00 0) 000-0000
Központi fax: (x00 0) 000-0000
Ügyfélszolgálat: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a Bit-ben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatar- tásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések,
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, és
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).
A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és társaságunk között – a nyújtott szolgáltatással kap- csolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó társaságunkkal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy ren- dezését.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást olvashat a xxxx://xxxxx.xx/xxx honlapon.
A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A biztosítási szerződésből eredő igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.
5. Adatkezelési tájékoztató
A Wáberer Hungária Biztosító (a továbbiakban: Biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfeleinek részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható.
Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen
▪ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, és
▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak.
Fogalmak
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes sze- mély;
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizioló- giai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetet- len beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / amely önállóan, vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűj- tése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, ösz- szehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozá- sa, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkal- mazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi;
Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam
között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.
Biztosítási titok: Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Adatkezelés alapelvei
Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy köte- lező.
Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkeze- lés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi köte- lezettség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoz- tatás megtörténhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalá- val is.
Ha az érintettek előzetes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyil- vánosságra hozatalával is:
▪ az adatgyűjtés ténye,
▪ az érintettek köre,
▪ az adatgyűjtés célja,
▪ az adatkezelés időtartama,
▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,
▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve a törvényben megha- tározott esetet.
Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél el- érésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szük- séges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá kö- teles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvé- delmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáfé- rés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továb- bá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több le- hetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfel- dolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek a tör- vényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a szemé- lyes adatok megfelelő szintű védelme. Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.
Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó ada- tokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy záro- lását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel ösz- szefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vo- natkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szük- séges, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő akkor mentesül a felelősség alól, ha a bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
Adatkezelés jogalapja
Személyes adat kezelésének jogalapja lehet az érintett hozzájárulása vagy a kötelező adatkezelés. A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájáru- lásához kötött.
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiá- nyában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok vé- delméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását kö- vetően is kezelheti.
Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélel- mezni kell.
6. Biztosítási titkot képező adatok kezelése
A Biztosító az ügyfeleivel kötött biztosítási szerződések teljesítése érdekében az ügyfeleinek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A lét- re nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok addig kezelhetők, ameddig a szerződés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.
A Biztosító az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törli.
A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.
Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:
a) a Biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetőleg a biztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozó adatok;
b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
c) a biztosítási összeg;
d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok, amelyeket a Biztosító kizáró- lag az érintett személy írásbeli felhatalmazásával kezelhet;
e) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
7. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a Biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felha- talmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatáro- zott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél ne- vét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m), és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a felsorolt szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott ügyel összefüggő, bizto- sítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rend- őr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli meg- keresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a kül- földi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzá- járult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei min- den egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó ren- delkezéseket kell alkalmazni.
9. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés
A Biztosító, mint szolgáltató, köteles az ügyfélnek a Biztosító – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, a szerződésnek a Biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvi- ta rendezésével összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és meg- válaszolni.
Az ügyfelei a panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító az ügyféllel folytatott telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk, és az ügyfél kérésére a hangfelvétel visszahallgatását biztosítjuk, illetőleg a hangfelvétel másolatát vagy a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet térítésmentesen a rendelkezésére bocsátjuk.
A Biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:
a) neve;
b) szerződésszám, ügyfélszám;
c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;
d) telefonszáma;
e) értesítés módja;
f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;
g) panasz leírása, oka;
h) panaszos igénye;
i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata;
j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás;
k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.
A Biztosító a panaszt benyújtó ügyfél adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.
A Biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
▪ a panaszt előterjesztő ügyfél azonosításához szükséges személyes adatokat (név, lakcím, elektronikus levelezési cím),
▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
▪ a panasz benyújtásának időpontját,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
▪ a panasz megválaszolásának időpontját.
A Biztosító az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg.
10. Telefonos ügyfélszolgálattal összefüggő adatkezelés
A Biztosító a telefonos panaszkezelés mellett telefonos ügyfélszolgálati (a szerződésekkel, károkkal kapcsolatos felvilágosítási, egyéb ter- méktájékoztatási) tevékenységet is végez, melynek során a telefonbeszélgetéseket hangfelvétellel rögzíti. A telefonbeszélgetések hangfel- vétellel történő rögzítése az érintett ügyfél hozzájárulásához kötött. Hozzájárulás hiányában az ügyfél által megadott elérhetőségen a kér- désével kapcsolatban megkeressük. A Biztosító a telefonbeszélgetésről készült hangfelvételt egy évig őrzi meg.
A telefonbeszélgetés az ügyfél által visszahallgatható, a beszélgetésről készült jegyzőkönyvet, illetőleg a hangfelvétel másolatát díjmente- sen az ügyfél rendelkezésére bocsátjuk.
11. Egyéb adatkezelések
A biztosítási törvényben meghatározott céltól eltérő célból a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az egyéb adatkezelésekről a Biztosító az adatok felvételekor ad az érintetteknek tájékoztatást.
12. Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
Tájékoztatás
Az érintett kérelmére a Biztosító tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatai- ról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
A Biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a Biztosítóhoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költ- ségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogel- lenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintett tájékoztatását a Biztosító csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény- ben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén a Biztosító közli az érintettel, hogy a felvilágosítás meg- tagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bíró- sági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a Biztosító rendelkezésére áll, a személyes adatot a Biztosító helyesbíti.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a Biztosító zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhe- tő, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkeze- lési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Megjelölés
A Biztosító megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén
Ha a Biztosító az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írás- ban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a Biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
A Biztosító a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak meg- alapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Ha a Biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbí- tást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdeké- ben.
Ha az érintett a Biztosító döntésével nem ért egyet, illetve ha a Biztosító az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
A Biztosító az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén a Biztosító ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt a Biztosító köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a Biztosítót a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.
A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvé- delem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.
13. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem követke- zett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A Hatóság elérhetőségi adatai:
Levélcím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c. Telefon: (x00 0) 000-0000
Telefax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxx.xxxx.xx
14. Tájékoztatjuk, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
15. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók,
• Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni,
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Biztosító valamely szer- vezeti egységének a tudomására jut.
16. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve a magyar nyelv.
A sikeres együttműködés reményében:
Hatályos: 2012.09.21-től WÁBERER Hungária Biztosító
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02)
Jelen általános feltételek alapján a Wáberer Hungária Biztosító (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.
Jelen általános vagyonbiztosítási feltételeket akkor kell alkalmazni, ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérő rendelkezést nem tartalmaznak.
I. fejezet
Szerződő/Biztosított; a Kedvezményezett
1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érde- kelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).
2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltség a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt kell, hogy fennálljon. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállását az ajánlat aláírásakor okirattal igazolni kell.
3. A Szerződő köteles a biztosítás díjának megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok meg- tételére.
II. fejezet
Kedvezményezett (Engedményezés)
1. A biztosított (engedményező) a biztosítási szerződés alapján őt megillető követelését szerződéssel másra átruházhatja. Erről a biztosítót értesíteni kell; a biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesíteni.
2. Ha a biztosítót a biztosított értesíti, a biztosító csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesíthet; a kedvezményezettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.
III. fejezet
A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Távértékesítés esetén a biztosító (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) vagy a biztosító szerződéses biztosításközvetítő cége által működtetetett internetes portálján keresztül ráutaló magatartással kezdeményezi. Az írásbeli megállapodás a távértékesítés esetén is a szerződéskötés feltétele. A biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.
2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerző- dés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre.
A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés a fenti módon jött létre.
3. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.
4. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön lére.
A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj mértéke és annak esedékessége, a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének mértéke és feltételei.
5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2003. évi LX. törvény alapján a szerződő (biztosított) megbízásából eljáró és képviselőjének minősülő biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.
6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasol- hatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
IV. fejezet
A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a szerződésben illetőleg az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei szerint a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
V. fejezet
A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által, távértékesítés esetén pedig a biztosító Call Centerén keresztül szóban, vagy internetes portálján a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosí- tó számlájára beérkezett, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejött.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által tör- tént aláírását követő nap 0. órája.
A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.
3. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) biztosításának első díja (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díj- részlet), illetőleg az egyszeri díja teljes egészében a biztosító számlájára beérkezett.
A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapodhatnak.
4. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés, vagy az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei ellenkező kikötést nem tartalmaz- nak – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
VI. fejezet
A biztosítási szerződés tartama
1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási szerződés létrejöttének napja.
VII. fejezet
Biztosítási összeg / Biztosítási érték. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás).
3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.
4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.
Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.
6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy utánpótlási értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyon-csoport (szerződéstétel) esetén, ha a biztosítási összeg a vagyon-csoport értékénél kisebb, biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyon-csoport érté- kéhez aránylik.
Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja és állapítja meg.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az ön- rész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okok- ra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészé- ben maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.
VIII. fejezet
A biztosítási díj megfizetése, értékkövetés
1. A biztosítás első díja – ha az egyes vagyonbiztosítások különös feltételei eltérően nem rendelkeznek - a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
2. A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azt az esetet, mikor annak időarányos része a szerző- dés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.
3. Távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződés esetén a biztosító a biztosítás első díjának megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő jogosult a biztosítás díját, a választott díjfizetési mód szerint, a szerződés megkötését követően, de legkésőbb 30 napon belül megfizetni.
A biztosítás első díjának megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése az V. 1. pontban foglaltak szerinti időpontban megkezdődjön.
4. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. fejezet), a biztosítási esemény bekövetkezé- séig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.
6. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként kész-pénzátutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
7. Amennyiben a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bank- számlán lévő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.
8. A szerződő/biztosított készpénz-átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással történő fizetése esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor az a biztosító számlájára megérkezik.
Csoportos díjbeszedéssel (inkasszó) történő fizetésnél a lehívás sikeressége esetén kell a díjat megfizetettnek tekinteni.
9. A IX. fejezet 2. a) bekezdésében írottaktól eltérően is, a biztosító jogosult a biztosítási szerződés díját a szerződés évfordulójakor a KSH által az előző naptári évre irányadóan közzétett inflációs mértéknek megfelelően módosítani.
Az értékkövetés részletes szabályait a biztosítási módozatok mindenkor érvényes külön feltételei tartalmazzák.
IX. fejezet
A szerződő (biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval kö- zölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel. A valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő (biztosított) a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a köz- lési kötelezettség megsértését.
Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, mely ismeretében a biztosító az álláspontját másképp alakította volna a kockázat elvállalása, illetve a díjszabás tekintetében.
2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett kö- rülmény módosulását, de különösen:
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.
b) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.
d) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.
e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.
f) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.
g) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését)
h) a biztosító kockázatviselésének mértékét jelentősen befolyásoló tényezők módosulását.
3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás-bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
4. Az adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműköd- ve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.
5. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szer- ződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott köz- re a biztosítási esemény bekövetkezésében.
6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közöl- ni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást, a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
X. fejezet
Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon be- lül a biztosító Központi Kárrendezési Irodájában személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton (interneten) bejelenteni.
A tűz-, és robbanáskárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni.
Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,
e) köteles továbbá a tűzoltóságnak tett bejelentést, illetőleg rendőrségi feljelentést (jegyzőkönyv) egy másolati példányát csatolni.
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító az eljáró szakértője útján a biztosí- tási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentu- mok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt és tűzvizsgálati jelentést,
d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,
e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,
f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,
g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fek- vőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,
h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,
i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgálta- tási igényt érvényesítő felet terheli,
j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőfor- rások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok,
3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírá- lásával összefüggő iratokat szerezhet be.
4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános sza- bályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgálta- tására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll fenn.
8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár meg szemlézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berende- zéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a be- következett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi–adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség)után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10. Amennyiben az egyes vagyonbiztosításokra vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezés érdemi elbírálásához szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.
11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását, amennyiben a független szakér- tő személyében a felek megegyeznek. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.
12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, mellyel a szolgáltatás esedékessége is eltolódik: ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig,
13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.
14. Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosí- tott) kérésére előleget folyósíthat.
XI. fejezet Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
a) a biztosított, illetve a szerződő fél,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, bejegyzett élettárs egyenes xxxxxx rokona és testvére, valamint a testvér házastár- sa, bejegyzett élettársa),
c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i),
d) a biztosított vállalkozás vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) okozták.
2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabvá- nyok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biz- tosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerző- dés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.
XII. fejezet
A biztosítási szerződés megszűnése
1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a ne- gyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés meg- szűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.
5. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességé- től számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.
7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbö- zet visszafizetésére.
A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban értesítheti.
8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a kár bekövetkezésével egyidőben megszűnik.
9. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
XIII. fejezet
Törvényi engedményi jog
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztatásban élő hozzátartozó.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a szerződő (biztosított) köteles ennek tényét 2 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni. Amennyiben a biztosító a szolgáltatást már teljesítette, a biztosított azonban igényt tart a vagyontárgyra, a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.
XIV. fejezet Elévülés
A vagyonbiztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat megillető követelések a károsító biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától számított 1 (egy) év után elévülnek.
XV. fejezet
Egyéb rendelkezések
1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.
2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jutott.
3. A biztosító és a szerződő/biztosított jogviszonyára az egyes vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02 2.0 változat) rendelkezései, a biztosítási feltételekben sem szabályozott kérdésekben pedig a Pol- gári Törvénykönyv (Ptk.), és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
XVI. fejezet
Adatkezelés és adatvédelem
1. A biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásá- hoz, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.
2. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adat- védelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.
3. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.
4. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok
a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására vonatkozó adatai,
b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke,
c) a biztosítási összeg
d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok
e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértéke és a kifizetés ideje
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény,
5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a lét- re nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. A biztosító az ügyfél által a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó írásbeli panaszát és az arra adott választ 3 (három évig) őrzi meg. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt 1 (egy) évig megőrzi.
7. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biz- tosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
8. A biztosítási titok - a biztosítási törvény mindenkor hatályos előírásai alapján - akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgálható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
9. A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
Hatályos: 2010.11.01-től WÁBERER Hungária Biztosító
Casco biztosítás Különös Feltételek
A Biztosító a Casco biztosítás Különös Feltételek (CASCKF212)(a továbbiakban: Különös Feltételek) alapján illetőleg arra utalással megkötött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a Különös Feltételekben meghatározott esetekben és mértékben megtéríti a biztosított gépjárműben keletkezett kárt, valamint további szolgáltatásokat nyújt a Különös Feltételekben felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén, ha azokra a biztosítási szerződés fedezetet nyújt. A Különös Feltételeket az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekkel (ÁVF02) összhangban kell értelmezni. Amennyiben a Különös Feltételek az ÁVF02-ben szabályozottól eltérő rendelkezést tartalmaznak, úgy a Különös Feltéte- lek rendelkezései alkalmazandók. Az ÁVF02-ben és a Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
I. fejezet: A biztosítási szerződés szerződője, biztosítottja, biztosítója, a kedvezményezett Szerződő
A biztosított gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként, vagy üzembentartóként megnevezett személy, vagy aki a biztosítást érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási díj fizetésére a szerződő köteles. A biztosító a jognyilatkozatait a szerződőhöz intézi, és a szerződő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási szerződés más személyre nem ruházható át.
Biztosító
Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Biztosított
A biztosított a gépjármű törzskönyvébe bejegyzett, illetve egyéb dokumentummal igazolt, jogszerű tulajdonosa, vagy akinek a biztosított gépjármű meg- óvásához általa igazoltan érdeke fűződik. A biztosítási szerződés alapján érvényesíthető szolgáltatásokra a biztosított jogosult.
Kedvezményezett, engedményes
A biztosított a biztosítási szerződés alapján a biztosított gépjárműhöz kapcsolódóan az őt megillető biztosítási szolgáltatást vagy annak egy részét szerződéssel másra átruházhatja, erről a biztosítót írásban értesíteni kell. A biztosító az értesítésig jogosult a biztosítottnak (engedményezőnek) teljesí- teni. Ha a biztosítót a biztosított értesíti, a biztosító biztosítási szolgáltatást vagy annak egy részét csak a kedvezményezettnek (engedményesnek) teljesítheti. A kedvezményezettől (engedményestől) származó értesítés esetén a biztosító követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.
II. fejezet: A biztosított gépjármű
A biztosítás tárgya a biztosítási szerződésben feltüntetett azonosítóval (alvázszám), Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű. A biztosított gépjármű a biztosítási ajánlatban és a gépjármű forgalmi engedélyében leírt gyártmány, típus, kivitelnek megfelelően van biztosítva, az Eurotax kataló- gus által meghatározott, gyári széria felszereltséggel. Ezen felszereltséget meghaladó tartozékok és felszerelések akkor biztosítottak, ha azok az ajánla- ton felsorolásra kerültek.
A Különös Feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviseléséből kizárt gépjárművek:
a) a taxiként üzemeltetett gépjárművek (közúti személyfuvarozás),
b) az egy évnél rövidebb időre bérbe adott gépjárművek (bérbeadásnak minősül a biztosított gépjármű használatának ellenérték fejében történő átadása),
c) továbbá a motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok – ideértve a négykerekű segédmotoros kerékpárokat (quad) is.
III. fejezet: A biztosítási szerződés hatálya
1. Területi hatály
A biztosítás a földrajzi értelemben vett Európa területén bekövetkezett biztosítási események okozta károkra nyújt fedezetet.
Európa területi hatályába tartozik a volt Szovjetunió utódállamai közül: Észtország, Lettország, Litvánia (kivéve az ázsiai területeket, amelyekre nem terjed ki a biztosítás hatálya), valamint Törökország teljes területe.
2. Időbeli hatály
A biztosítási szerződés a szerződő felek eltérő megállapodása hiányában határozatlan időtartamú. A biztosítási időszak egy év. A biztosítás fordu- lónapja minden évben az ajánlat megtételének napja lesz, amennyiben a kockázatviselés kezdetének napja a hónap első napjával egybeesik. Minden más esetben a szerződéskötést követő hónap első napja lesz a biztosítási évforduló.
2.1. Kockázatviselés kezdete, hatálya, megszűnése
A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlattételt követő 15. (tizenötödik) napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Az ajánlat elutasításának joga abban az esetben is megilleti a biztosítót, ha a szerződő az ajánlat megtételével egyidejűleg esetleg díjelőleget is fizetett.
Határozatlan idejű és olyan határozott idejű biztosítási szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a biztosítási szerződés hatálybalépése) – a szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben a szerződő az első díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésőbb 30.(harmincadik) napon megfizeti. Az első díjnak az ajánlat keltének napjától számított 30. (harmin- cadik) napon túli megfizetése esetén a biztosítási védelem az első díj megfizetését követő nap 0. órájával lép életbe.
A fentiektől a felek külön írásbeli megállapodással eltérhetnek.
A biztosító kockázat viselése elkezdődhet az első biztosítási díjnak a biztosító pénztárába történő befizetésével, vagy a biztosító számláján törté- nő jóváírást követő nap 0. órájától. Átutalásos fizetési mód választása esetén, a biztosító a kockázatot – a szerződés érvényes létrejötte esetén – az ajánlaton feltüntetett időponttól kezdődően vállalja azzal a feltétellel, hogy a szerződő az ajánlat aláírásától számított 30 napon belül a biztosító számlájára az esedékes biztosítási díjat (díjelőleget) a szerződő/biztosított nevének és a biztosított gépjármű forgalmi rendszámának vagy a szer- ződésazonosító szám feltüntetésével befizeti.
A biztosítás folytatólagos díja annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Határozott vagy határozatlan időre kötött szerződéseknél a folytatólagos biztosítási díj nem fizetése esetén a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított 30. (harmincadik) nap elteltével megszűnik. A biztosító a szerződés megszűnését meghosszabbíthatja, ha a biztosító a folytatólagos díj esedékességétől számított 30 (harminc nap) eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt/biztosítottat a fizetésre – határidő megjelölésével – írásban felszólítja. Amennyiben díjfizetés nem történik, a szerződés a fizetési fel- szólításban megjelölt határidő elteltével megszűnik.
Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés esedékességének időpontjáig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható módon teljesíteni a díjfizetést. Az ajánlattételkor átvett/befizetett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés létrejötte és hatályba lépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és ezzel a biztosítási szerződés is megszűnik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.
2.2. A biztosítási szerződés megszűnése
Felmondás:
A szerződő felek a biztosítási szerződést annak fordulónapjára, azt legalább 30 nappal megelőzően, írásban mondhatják fel. A gépjármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés
Amennyiben a biztosított gépjárművet a biztosítási szerződés időtartama alatt taxiként vagy bérgépjárműként helyezik üzembe, a biztosítási szer- ződés és a biztosító kockázatviselése az üzembe helyezés napján megszűnik.
A biztosító a biztosítási szerződés- fentiekben leírtak miatti- megszűnésekor annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjat követelheti, ameddig kockázatviselése véget ér.
A megszűnt biztosítási szerződés kapcsán, az elévülési időn belül nyújthatók be kárigények.
IV. fejezet: Biztosítási események
A biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban, valamint kiegészítő biztosítás esetén a poggyászban bekövetkezett biztosítási események. Baleseti kiegészítő biztosítás esetén a biztosítási feltételben rögzített események.
1. Töréskár: baleseti jellegű – közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző esemény által okozott sérülés, valamint ide- gen személy által okozott rongálás. A biztosítás nem terjed ki nem baleseti jellegű töréskárokra (pl. anyagfáradás).
2. Elemi kár: a gépjárműben és alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett tűz, robbanás által okozott kár, villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy mesterséges üreg beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés. Kiterjed a biztosítás azokra a károkra is, mely a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy neki csapódnak.
3. Lopás, - részlopás,– rablás kár: a lezárt és a megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a biztosított gépjármű, vagy alkatrészeinek ellopása, elrablása.
4. Poggyászlopás: A gépjármű lezárt csomagtartójából vagy csukott kesztyűtartójából a személyi használatú vagyontárgyak dolog elleni erő- szakkal történő ellopása vagy a gépjárműben tartózkodó személyektől történő elrablása.
5. Üvegkár: A biztosított gépjármű nyílászáró ablaküvegeire közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás által okozott sérülés, vagy idegen személy által okozott rongálás. (Fényszóró lámpatestek és egyéb üvegek károsodása töréskárnak minősül.)
V. fejezet: Kockázatkizárások
A Biztosító nem viseli a kockázatot és nem nyújt fedezetet:
a) a környezetszennyezés, radioaktív sugárzás által okozott károkra,
b) a felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, felkelés, zavargások, sztrájk, munkahelyi rendbontás során okozott vagy ezekkel a cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkra,
Jelen Különös Feltételek alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
c) a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során okozott károkra
d) nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban bekövetkezett károkra.
e) a gépjármű versenyen, vagy arra való felkészülés közben keletkezett károkra,
f) nyitott utasterű gépjármű (cabrio) utasterében lopás, rongálás, vagy csapadék miatt keletkezett károkra,
g) a természetes elhasználódás során keletkezett károsodásokra,
h) a gépjármű értékcsökkenésére,
i) a gépjármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra,
j) ha olyan átalakítás történt a gépjárművön, amely okozati összefüggésben van a káreseménnyel, és amelyhez hatósági engedélyre lett volna szükség, de a káresemény időpontjáig az engedélyt nem szerezték meg,
k) ha a gépjármű olyan felszerelésében keletkezett kár, amelyet hatósági előírások tiltanak, vagy engedélyhez kötnek, de az engedélyt a káresemény időpontjáig nem szerezték meg,
l) azokra a károkra, amelyek különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. – annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve´, vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be,
m) a gépjármű rakodása közben, a rakodás következtében keletkezett károkra,
n) a gépjármű balesete nélkül, a rakományának elmozdulása által okozott károkra,
o) a gépjárműben szállított veszélyes anyagok által okozott károkra, illetve az általuk súlyosbított károkra, a súlyosbítás mértékének megfelelő kárrészre,
p) a gépjárműből szerszám nélkül kivehető elektronikus berendezések ellopása miatti károkra,
q) ha nem tudtak hitelt érdemlő módon elszámolni a gépjármű összes kulcsával, forgalmi engedélyével, törzskönyvével, (A gépjármű kulcsain a következők értendők: a gépjármű nyílászáróinak nyitására – zárására, továbbá a gépjármű illetéktelen használatának megelőzése érdekében beépített berendezések működtetésére, a gépjárműhöz rendszeresített eszközök.)
r) lopás- és poggyászkár esetén, amennyiben nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, okmányokban, személyi használatot meghaladó vagyontárgyakban (munkaeszköz, árucikk) keletkezett.
s) olyan nem széria tartozékokra és alkatrészekre, melyek nem szerepelnek az ajánlatban, ide értve a gyártó által beszerelt, de nem széria tartozékokat is.
VI. fejezet: Mentesülések
Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a szerződő, vagy a biztosított,
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) a biztosított vezető, a biztosított gépjármű /gépjárművek kezelésével együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjai illetőleg megbízottjai
d) a biztosított vállalkozás vezetője (vezetői), a biztosított gépjármű / gépjárművek kezelésével együttjáró tevékenységet végző tagja / tagjai, vagy szerve(i) szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.
Különösen akkor minősül súlyosan gondatlanul okozottnak a kár, ha:
a) összefüggésben van azzal, hogy a gépjárművet vezető személy a káresemény időpontjában nem rendelkezett a gépjármű vezetéséhez szükséges, érvényes gépjárművezetői engedéllyel,
b) a kár időpontjában a gépjármű nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges, érvényes okmányokkal,
c) összefüggésben van azzal, hogy a gépjárművet vezető személy a káresemény időpontjában alkohol, kábítószer, vagy egyéb, a gépjárművezetési képességet hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt állt,
d) a kárt a szakszerűtlen üzemeltetés okozta, vagy a kár a gépjármű elhanyagolt műszaki állapotának következtében keletkezett,
e) a kár összefüggésben van a biztosító kármegelőzési vagy kárenyhítési célú utasításainak megszegésével,
f) a kár a tűzrendészeti előírások megsértésének következményeként keletkezett
g) a kár összefüggésben van azzal, hogy a biztosító által a szerződőnek jelzett különösen veszélyes körülményeket nem hárították el.
h) a gépjármű a lopás időpontjában nem volt megfelelően lezárva,
i) a gépjárműnek a biztosítási ajánlatban meghatározott védelmi szinthez szükséges illetéktelen használat elleni védelmi berendezéseit, illetve az egyes berendezések különálló lopás elleni védelmi eszközeit, a lopás illetve rablás időpontjában nem, vagy nem rendeltetésszerűen használták,
j) a gépjármű illetéktelen használat ellen védő berendezéseinek meghibásodása esetén, azok megjavításáig nem gondoskodtak a gépjármű biztonságos tárolásáról,
k) nem gondoskodtak a gépjármű kulcsainak biztonságos tárolásáról,
l) a gépjármű kulcsainak elvesztése esetén nem gondoskodtak a gépjármű biztonságos tárolásáról.
VII. fejezet: Szolgáltatások és korlátozásai
A biztosító a Különös Feltételek IV. fejezetében meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor, a biztosítási szerződésben rögzített önrészese- dés levonásával, az alábbiak szerint megállapított összeget fizeti meg a biztosítottnak.
1. Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben, átlagos magyarországi árszint alapján, szakszerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét. Amennyiben a szakszerű javítás alkatrész cserével végezhető el, a biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg a gépjármű 6 éves koráig, ezt meghaladóan a biztosító a káridőponti érték megtérítésére köteles. A gépjármű életkorára tekintet nélkül a káridőponti értéken téríti meg a biztosító a kopó-forgó alkatrészeket.
2. Totálkár esetén történő szolgáltatás
A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 t össztömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjármű lopáskár esetén a teljes gépjárművet ért lopáskárok esetén az első forgalomba helyezés napjától számított egy évig a biztosító szolgáltatása az alábbi, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az első forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t meg nem haladó futásteljesítménnyel, a gyártástól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett, márkakereskedő által helyezték forgalomba, a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű és a káresemény időpontjáig sérülésmentes volt.
Az első forgalomba helyezéstől eltelt idő: Biztosítási szolgáltatás a vételkori számlaérték %-ában: 0-6 hónapig 100%
7-12 hónapig 90%
Az első forgalomba állítástól számított 13. hónap első napjától, valamint ha a gépjármű nem felel meg a 2. pontban meghatározott feltételeknek, úgy a biztosító a gépjármű káridőponti értékét téríti meg.
Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt azonos típusú, korú és műszaki állapotú gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, mely nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre megállapí- tott áránál. (A katalógusban szereplő, módosító tényezők közül nem vehető igénybe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, és a fel- felé történő állapotkorrekció.) A biztosító a katalógus értéket csökkentő és /vagy növelő tényezők figyelembe vételével állapítja meg a biztosított gépjármű káridőponti értékét, amely nem haladhatja meg a katalógus érték 115%-át.
3. Részkárok esetén történő szolgáltatás
Az alkatrészek és a teljes fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. A biztosító az első forgalombahelyezéstől számított hat év lejártáig a azonban - átlagos használtság esetén - csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipu- fogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könynyűfém keréktárcsák és a teljes fénye- zés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást. Amennyiben az első forgalombahelyezés idő- pontja nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít meg.
A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, vagy ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerző- désben meghatározott, üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biztosító.
Amennyiben a személygépjármű és 3,5t össztömeg alatti gépjármű az önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküveg javítása, az Audatex rendszerrel készített kalkulációban meghatározott anyagköltség 50%-át nem haladja meg, akkor a biztosító nem von le önrészesedést a kártérítési összegből.
A Biztosító nem téríti meg a megjavítható alkatrész kicserélése miatti többletköltséget. A biztosító csak a biztosítási esemény során megsérült rész fényezési költségének megtérítésére vállal kötelezettséget.
4. Pótlási költségek térítése
A Biztosító a gépjármű pótlási költségét téríti meg, ha
a) a helyreállítás nem gazdaságos,
b) a gépjárművet ellopták, elrabolták.
A helyreállítás nem gazdaságos, ha a várható költségek és megtérülések figyelembevételével készült kalkulációk szerinti helyreállítási költség meghaladja a gépjármű káridőponti forgalmi értékének 80%-át.
Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt azonos típusú, korú és műszaki állapotú gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, mely nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre megállapí- tott áránál. (A katalógusban szereplő módosító tényezők közül nem vehető igénybe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, és a fel- felé történő állapotkorrekció.)
A Biztosító a károsodott gépjármű (roncs) piaci értékét a kártérítési összegből levonja. A Biztosító nem téríti meg a jármű pótlása során felmerült Általános Forgalmi Adó összegét, ha azt a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhetné.
5. Egyéb szolgáltatások
A biztosító önrész levonása nélkül megtéríti a gépjármű - biztosítási esemény következtében indokoltan felmerült - szállítási, tárolási, őrzési, költ- ségek számlával igazolt összegét, káreseményenként 100.000,- Ft összegig.
A Biztosító csak akkor téríti meg a Magyarország területén kívül felmerült költségeket, ha a költséghez kapcsolódó szolgáltatás igénybevétele előtt, a biztosító erre jogosult munkatársa a várható költséget jóváhagyta.
6. A szolgáltatás esedékessége
A biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez (kárigény elbírálásához) szükséges összes dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésétől (rendel- kezésre állástól) számított 15. napon válik esedékessé. A biztosított gépjármű ellopása vagy elrablása esetén a 15 napos határidő – amennyiben a kárigény elbírálásához szükséges, a biztosító által kért egyéb iratokat rendelkezésre bocsátották – az eltulajdonított (elrabolt) gépjármű forga- lomból való, átmeneti időszakra történő kivonásáról szóló hatósági okiratnak a biztosító részére történő becsatolásától számítandó.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Amennyiben a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének jogalapja fennáll, a szolgáltatás összege azonban olyan körülmények folytán, amelyekért a Biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a Biztosító a Biztosított kérésére a vár- ható szolgáltatási összeg 50%-áig előleget fizethet.
VIII. fejezet: Önrészesedés
1. Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a biztosítási káresemény időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.
2. A biztosító elemi kár, lopáskár, és üvegkár káresemény bekövetkeztekor a gépgépjárműben keletkezett kártérítési összegből kizárólag a válasz- tott %-os önrészesedést vonja le.
3. Üvegönrész: Amennyiben a személygépjármű és 3,5t össztömeg alatti gépjármű az önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküveg javítása, az Audatex rendszerrel készített kalkulációban meghatározott anyagköltség 50%-át nem haladja meg, akkor a biztosító nem von le önré- szesedést a kártérítési összegből.
4. Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása
A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének összegét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrész- árak és szervízdíjak mértékének, a balesetek és gépjárműlopások kockázatának változására figyelemmel, a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének módosítása esetén a díj és/vagy önrészesedés a biztosí- tási szerződés évfordulójának napján hatályban lévő új kötésekre vonatkozó biztosítási díjra és/vagy önrészesedésre változik. A biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosításánál a biztosító a biztosítási díj és/vagy önrészesedés változásának hatályba lépését legalább 60 nappal meg- előzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenn- tartani, a szerződést a biztosítási évfordulót 30 nappal megelőző hatállyal a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott összegű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles a szerződés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett megfizetni, illetőleg viselni.
IX. fejezet: Kárrendezés
1. A kár bejelentése
A biztosítási eseményt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónak. A tűzese- tet a tűzoltóságon, a lopást és rablást a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni, és feljelentést kell tenni. A tűzhatósági bizonyítványt annak kézbesítését követő 2 munkanapon belül a biztosítónak be kell mutatni. Amennyiben rendelkezésre áll, a nyomozó hatóság határozatát ugyan- csak 2 munkanapon belül be kell a biztosító rendelkezésére bocsátani.
2. A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök
A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni és beszerezni a XVI. fejezet „A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függelék”-ében megjelölt dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyít- ják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
A biztosító a kár bejelentését követően megadja a szükséges dokumentumok jegyzékét és a leadandó eszközök listáját.
A szerződő/biztosított az ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a kárrendezés során a biztosító a XVI. fejezet „A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függelék”-ében megjelölt dokumentumokat beszerezze.
3. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, a biztosított és a biztosított gépjármű vezetője köteles a kárt a tőle elvárható módon megelőzni és enyhíteni, továbbá a biztosító kár- megelőzési és kárenyhítési célú utasításait betartani, valamint a biztosító által jelzett különösen veszélyes körülményeket megszüntetni. Lopás, rablás, valamint a Magyarország területén kívül bekövetkezett valamennyi káresemény esetén, a kárenyhítés csak a biztosítóval előzetesen egyeztetett módon történhet.
4. Elévülés
A biztosítási szerződés alapján támasztható igények biztosítóval szembeni elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 év.
5. Visszakövetelés/Törvényi engedményi jog
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károkozóval szemben a biztosítottat illették meg.
Amennyiben az ellopott, elrabolt gépjármű, illetve tárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése után megkerül, arra a biztosított igényt tarthat. Ebben az esetben a biztosított köteles a biztosítónak a kifizetett szolgáltatási összeget visszafizetni. Ha a megkerült tárgyra a biztosított nem tart igényt, vagy a biztosító felhívására 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg.
X. fejezet: Díjfizetés
A biztosító jogosult minden évben, a biztosítási szerződés fordulónapjától új biztosítási díjat alkalmazni. A biztosító az új díjról, a biztosítási szerződés fordulónapja előtt legalább 60 nappal, köteles tájékoztatni a szerződőt.
1. A díj, díjrészlet fizetési gyakorisága
A biztosítási díj határozott idejű szerződés esetén évente egy összegben, határozatlan idejű szerződés esetén éves, féléves, negyedéves, vagy havi részletekben fizetendő. A díjfizetés gyakorisága minden évben csak a biztosítás fordulónapjától változtatható meg.
2. A biztosítási időszakra vonatkozó díj
A biztosítási szerződés felmondása esetén, a biztosítót a biztosítási szerződés következő fordulónapjáig illeti meg a biztosítási díj. A biztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjat követelheti, ameddig kockázatviselése véget ér. Ha az érdekmúlás jelen biztosítási szerződést érintő biztosítási esemény következménye, akkor a biztosítót a követke- ző biztosítási évfordulóig illeti meg a biztosítási díj.
3. Bónusz kedvezmények
Bónusz kármentességi kedvezmény
I. A szerződő bónuszra jogosult biztosítási év szerint, ha a biztosítási szerződés a díjesedékességet megelőző biztosítási időszakban kár- mentesen zajlott le, és a díj esedékességét megelőző biztosítási időszak utolsó napján még érvényben volt. Kármentes szerződés esetén 1 biztosítási időszak utáni 1 fokozat bónuszra jogosult a szerződő. Amennyiben a bónusz folyamatossága káresemény miatt megszakad, úgy a szerződő az általa elért bónuszidőszak vonatkozásában káreseményenként 2 évnek megfelelő fokozattal visszalép.
II. A biztosítási viszony akkor minősül egy biztosítási időszakon belül kármentesnek, ha ezen idő alatt:
1. a biztosító jelen szabályzata alapján térítésköteles káresemény nem történt,
2. az adott biztosítási időszakra eső összes biztosítási díj befizetésre került.
A biztosító a kármentesség megállapításakor figyelmen kívül hagyja az első kifizetést, ha
1. összege teljes egészében megtérült, vagy
2. a kifizetés alapjául szolgáló kár vagy a gépjármű ablaküvegeiben, vagy elemi kár eseményből keletkezett.
III. A bónusz kiszámításának alapja az adott biztosítási időszakban esedékes éves biztosítási díj összege.
IV. A már megszerzett bónuszra jogosító időtartamot folyamatosan kell számítani, ha a szerződő casco biztosításának érdekmúlás miatt törté- nő megszűnésétől számított 12 hónapon belül, új casco biztosítási szerződést köt.
V. A biztosító a más biztosítótársaságoknál megszerzett díjvisszatérítésre jogosító időszakot elfogadja és folyamatosan számítja, amennyiben a szerződő az előző biztosításának megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül a biztosítónál casco biztosítási szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot előző biztosítója írásban igazolja. Két különböző gépjárműre – akár a biztosítónál, akár más biztosítótársaság- nál– párhuzamosan fennálló szerződések esetén, amennyiben a szerződésekben a szerződő személye azonos, az egyik gépjárművön fennálló és már megszerzett bónusz-fokozata az érdekmúlást követően átvihető a másik gépjárműre. Ezen lehetőség további gépjárművek- re nem vonatkozik.
VI. A bónusz mértéke
A bónusz nagysága az első kármentes biztosítási időszak után 10%, mely minden további kármentes biztosítási időszak után további 5- 5%-kal növekszik, egészen a 9. kármentes biztosítási időszak elteltéig, ahol a bónusz mértéke max. 50%. A továbbiakban megszakítás nélküli bónuszjogosultság esetén minden évben 50% díjkedvezmény illeti meg a szerződőt. A bónuszjogosultság legfeljebb az 50%-os mértékből csökken kár esetén.
A bónusz besorolás változása kár esetén
Ha a megfigyelési időszakban egy első kárkifizetés történt, akkor a kármentességi besorolás a következő biztosítási időszakban, az alábbi táblá- zat szerint kerül megállapításra:
Kategória a megfigyelési időszakban
Kategória a következő biztosítási időszakban
C1 C0
C2 C0
C3 C1
C4 C2
C5 C3
C6 C4
C7 C5
C8 C6
C9 C7
Amennyiben, a megfigyelési időszakban egynél több első kárkifizetés történt, akkor a következő biztosítási időszakban nem jár kármentességi kedvezmény, biztosítási szerződés C0 kategóriába kerül.
Bónusz díjkedvezmény
A Biztosító a kármentesen telt, teljes biztosítási időszakokat (megfigyelési időszak) követő biztosítási időszakban, a biztosítás aktuális díjából bó- nusz díjkedvezményt ad. A biztosító akkor tekint egy megfigyelési időszakot kármentesnek, ha az időszakban a casco biztosítási szerződés fo- lyamatosan fennállt, és nem történt olyan kárkifizetés, amely egy adott kárra vonatkozóan első kifizetésnek számít.
A biztosító kármentesnek fogadja el, a szerződő részére más biztosító által írásban igazolt, teljes körű casco biztosításban eltöltött, kármentesen telt időszakot.
Ha a másik biztosító igazolása az ajánlat aláírásakor nem áll rendelkezésre, akkor a kármentességi kedvezmény az igazolás bemutatásának nap- jától illeti meg a szerződőt. A szerződő egy kármentes casco biztosítási szerződés alapján csak egy casco biztosítási szerződésre érvényesítheti a kedvezményt.
Ha a szerződő az ajánlat aláírásakor nem rendelkezik casco kármenteségi igazolással, de a biztosított gépjármű Kötelező Gépgépjármű- felelősségbiztosításának (KGFB) is ő a szerződője, és ez a KGFB B02, vagy annál nagyobb kedvezményt adó bónusz fokozatban van, akkor a biztosító az első biztosítási időszakra olyan díjkedvezményt ad, mintha a szerződő 1 év casco kármentességet igazolt volna. Ezt a kedvezményt a szerződő csak egyszer veheti igénybe. A második biztosítási időszaktól már csak a casco biztosítás kármentessége alapján illeti meg kedvez- mény a szerződőt.
A fenti kármentességet igazoló kedvezmények nem vonhatóak össze.
A kármentes időszakok száma és a kedvezmény mértéke:
Kármentes
időszak [év] | ||
0 | 0% | C0 |
1 | 10% | C1 |
2 | 15% | C2 |
3 | 20% | C3 |
4 | 25% | C4 |
5 | 30% | C5 |
6 | 35% | C6 |
7 | 40% | C7 |
8 | 45% | C8 |
9 vagy több | 50% | C9 |
Kedvezmény Kategória
XI. fejezet: A Szerződő közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
A szerződő a biztosítási szerződés megkötésekor köteles közölni a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket. A bizto- sító kérdéseire adott válaszokkal a szerződő a közlési kötelezettségének eleget tesz.
A szerződő köteles 8 napon belül, írásban bejelenteni és a szükséges okiratokkal/dokumentumokkal igazolni a biztosítónak minden, a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos lényeges körülmény megváltozását, különösen az alábbiakat:
a) a lakhely illetve telephely címének megváltozását,
b) levelezési címének megváltozását,
c) bankszámla számának megváltozását,
d) a biztosítási szerződéshez tartozó gépjármű rendszámának, alvázszámának, felszereltségének és gépjárműfajta besorolásának megváltozását,
e) a gépjármű végleges vagy ideiglenes forgalomból kivonását,
f) a gépjármű tulajdonjogának vagy az üzembentartó személyének megváltozását,
g) a gépjármű üzembe helyezését taxiként vagy bérgépjárműként
h) becsült, éves futásteljesítmény változását
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, illetőleg a „g” pont esetében a Biztosító a C19. sz. záradékban foglalt következményt érvényesíti, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a Biztosító a biztosítási szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
XII. fejezet: Kiegészítő baleset-biztosítás
A kiegészítő baleset-biztosítás az alap casco biztosításhoz, annak megkötésekor, választható és az alapbiztosítással együtt érvényes. Biztosított személyek: az alap casco biztosítással biztosított gépjárműben, jogszerűen utazó személyek, kivéve a díj ellenében szállított utasok.
A biztosítási események, az alap casco biztosítás biztosítási eseményei, melyek következtében a biztosított a biztosítási eseményt követően, an- nak következményeként 6 hónapon belül meghal.
Kizárások: Nem nyújt szolgáltatást a biztosító, az alap casco biztosításban megfogalmazott kizárásokon túl:
a) a gépjárművet eltulajdonító, elrabló, személyre, és a vele önként együtt utazó személyekre
b) arra a személyre, akinek öngyilkossága, vagy annak kísérlete okozta a biztosítási eseményt
c) a biztosított személyeknek, a biztosítási esemény előtt már maradandóan károsodott testrészeire, ha azok állapota a káresemény időpontjában nem válik lényegesen súlyosabbá.
1. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító az alábbi szolgáltatásokat biztosítottanként nyújtja. Ha a gépjárműben az engedélyezettnél többen utaztak a káresemény időpontjá- ban, akkor a biztosítottankénti szolgáltatások olyan arányban kerülnek térítésre, ahogyan az engedélyezett utazók száma aránylik a ténylegesen utazók számához.
2. Biztosítási események
a) Haláleseti szolgáltatás
A biztosított halála esetén a biztosítási szerződésben megjelölt haláleseti összeget téríti a biztosító.
b) Szolgáltatás maradandó egészségkárosodás esetén
Maradandó 100%-os egészségkárosodás esetén a szolgáltatás: a halálesti szolgáltatás kétszerese.
Kisebb mértékű maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás a 100%-os maradandó egészségkárosodáshoz tartozó összeg- nek a tényleges egészségkárosodással arányos része. 50%-osnál kisebb mértékű maradandó egészségkárosodás esetén nem jár szol- gáltatás.
A maradandó egészségkárosodások irányadó mértékei:
Több testrész sérülése esetén a mértékek összeadódnak, de a maximális mérték 100%.
Xxxxxx elvesztése egyik fülre | 25% |
Xxxxxx elvesztése mindkét fülre | 70% |
Látás elvesztése egy szemre | 35% |
Látás elvesztése mindkét szemre | 100% |
Beszélőképesség teljes elvesztése | 70% |
Egyik lábfej teljes elvesztése | 40% |
Mindkét lábfej elvesztése | 85% |
Egyik lábszár elvesztése | 70% |
Mindkét lábszár elvesztése | 90% |
Egyik comb elvesztése | 80% |
Mindkét comb elvesztése | 100% |
Egyik alkar elvesztése | 70% |
Kéz elvesztése csuklónál vagy alatta Jobbkezesek jobb kéz, illetve kar elvesztése estén, a | 50% |
kéz illetve kar elvesztéséhez tartozó mértéken felül. | 15% |
(Balkezesek esetében a bal kézre érvényes.) |
A maradandó egészségkárosodás megállapítása: a maradandó egészségkárosodás mértékét, a táblázatban nem felsorolt esetekben, a Biztosító orvosa állapítja meg, függetlenül más biztosító, illetve a társadalombiztosító által megállapított mértéktől.
3. Önrészesedés
3.1 A Biztosító a szolgáltatásból nem von le önrészesedést.
XIII. fejezet: Kiegészítő poggyász-lopásbiztosítás
A Kiegészítő poggyász-lopás biztosítás az alap casco biztosításhoz, annak megkötésekor választható és az alapbiztosítással együtt érvényes.
1. Biztosítási események
A biztosító – a biztosítási szerződésben megjelölt összeghatárig – megtéríti, a gépjárműben szállított, casco biztosítási esemény következ- tében károsodott, személyi használatú tárgyak javítási, illetve pótlási költségét. A tárgyak pótlási értéke: a tárgy káridőponti, forgalmi értéke, a káresemény időpontját közvetlenül megelőző időpontban.
2. Kizárások
Nem téríti meg a biztosító az alábbi tárgyakban keletkezett károkat:
a) készpénz, bankkártya, értékpapír
b) okirat
c) műalkotás, szerzői jogi védelem alá tartozó tárgy
d) gyűjtemény
e) ékszer, nemesfém, drágakő
f) szórakoztató elektronikai, számítástechnikai adathordozó és a rajta tárolt adatok
g) gazdasági tevékenység végzésére szolgáló tárgy (ipari szerszám, ipari műszer, kereskedelmi célú áru, stb.)
Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az ellopott tárgy a lopás időpontjában nem a gépjármű külső szemlélő elől eltakart (kalaptartóval, roló- val, stb.) és lezárt, csomag tárolására kialakított terében volt.
3. Önrészesedés
A Biztosító a szolgáltatást az önrészesedés levonása nélkül nyújtja.
XIV. fejezet: Adatok kezelése
A biztosítási adatok kezelésére és az adatvédelemre az ÁVF(02) XVI. fejezetében foglaltak az irányadók.
XV. fejezet: Záradékok
A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat és/ vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.
C01. sz. záradék
„A biztosított gépjárműre a forgalomba helyezés napjától a káridőponti értéket téríti meg a biztosító.”
C02. sz. záradék
„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”
C03. sz. záradék
„A biztosítás az előírt gépjármű szemle hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”
C04. sz. záradék
„A felek a kockázatviselés kezdetére (a szerződés hatálybalépésére) vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezde- te (a szerződés hatálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben a gép- jármű fotózása és szemléje a kockázatviselés kezdetét megelőző napon megtörtént. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km- es, Magyarországon, hivatalos márkakereskedő által forgalomba helyezett, sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a gépjármű fotózá- sa, amennyiben a gépjármű vásárlási számláját a casco biztosítási ajánlathoz csatolják. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének idő- pontjáig a gépjármű fotózása és szemléje nem történik meg, úgy a biztosítási védelem a gépjármű fotózását és szemléjét követő nap 0. órájával lép életbe.
C05. sz. záradék
„Amennyiben a kockázatviselés kezdete rovat kitöltésre került, úgy –a szerződés létrejötte esetén – a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) ettől a dátumtól kezdődik.”
C06. sz. záradék
„A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz ÁFA nélküli térítést nyújt.”
C07. sz. záradék
„A Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem nem terjed ki a volt Szovjetunió utódálla- maira.”
C08. sz. záradék
„A Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.”
C09. sz. záradék
„Lopáskár fedezet biztosítási eseményre kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berende- zés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározott feltételeknek:
A passzív védelmi berendezések nem adnak jelzést a környezetnek a gépjármű elleni cselekményekről, de a gépkocsi saját erőforrása által történő mozgatást, és/vagy a vontatást megakadályozzák, illetve nehezítik. Az elfogadott gyári vagy utólag beszerelt, MABISZ által hitelesí- tett AE besorolású indításgátló berendezéssel szembeni követelmények:
1. Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, ill. a vezető ajtajának kinyitása után 45 másodpercen belül automatikusan élesedni kell.
2. A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
3. A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készüléken belül.
4. Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását akadályozza. (A beszerelési utasításban a bekötés helyeit egyértelműen meg kell határozni.)
5. A berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie, továbbá a saját, vagy gépkocsi akkumulátoráról történő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
6. A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
7. A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel akadá- lyozzák meg.
8. A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyitá- sával legyenek hozzáférhetők.”
C10. sz. záradék
„Lopáskár fedezet biztosítási eseményre kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berende- zések szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározott feltételeknek:
I. A passzív védelmi berendezések nem adnak jelzést a környezetnek a gépjármű elleni cselekményekről, de a gépkocsi saját erőforrása által történő mozgatást, és/vagy a vontatást megakadályozzák, illetve nehezítik. Az elfogadott gyári vagy utólag beszerelt, MABISZ által hitelesített AE besorolású indításgátló berendezéssel szembeni követelmények:
1. Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, ill. a vezető ajtajának kinyitása után 45 másod- percen belül automatikusan élesedni kell.
2. A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
3. A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készü- léken belül.
4. Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását akadályozza. (A beszerelési utasításban a bekötés helyeit egyér- telműen meg kell határozni.)
5. A berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie, továbbá a saját, vagy gépkocsi akkumuláto- ráról történő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
6. A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
7. A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel akadályozzák meg.
8. A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyitásával legyenek hozzáférhetők.
II. A rablásgátló olyan védelmi berendezés amely, járó motorú gépjárműnél a jármű önkényes elvitelének minősített esete ellen nyújt vé- delmet.
Műszaki követelmények:
1. a vezetőoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másodperc, vagy jeladó esetén 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elkövető által le nem állítható módon be kell indulni;
2. a leállítási folyamat indulásától 30 másodperc időtartamig semmiféle észlelhető változás, figyelemfelhívás nem történhet;
3. a motor, vagy a gépjármű leállításának legkevesebb 1 perc után, de legfeljebb 3 percen belül be kell következnie;
4. a motor közvetlen leállítása előtt legalább 10 másodperccel a környezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre, továbbá a jár- műnek a környezet felé figyelemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell kiadni (féklámpa, vagy vészvillogó villogtatása, ill. hangjelzés is);
5. a berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie;
6. a gépjárművet feszültség elvételével és visszaadásával ne lehessen újraindítani; A gépjármű újbóli indításának eszközei:
• rejtett kapcsoló, vagy szenzor;
• elektronikus kulcs;
• rádiófrekvenciás, vagy infra ugrókódos távkezelő;
• rádiófrekvenciás, vagy infra hagyományos kódolású távkezelő;
• transzponderes élesítő-hatástalanító eszköz;
• billentyűzet.”
C11. sz. záradék
„Lopáskár fedezet biztosítási eseményre kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berende- zések szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározott feltételeknek:
I. A passzív védelmi berendezések nem adnak jelzést a környezetnek a gépjármű elleni cselekményekről, de a gépkocsi saját erőfor- rása által történő mozgatást, és/vagy a vontatást megakadályozzák, illetve nehezítik. Az elfogadott gyári vagy utólag beszerelt, MA- BISZ által hitelesített AE besorolású indításgátló berendezéssel szembeni követelmények:
II. Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, ill. a vezető ajtajának kinyitása után 45 másodper- cen belül automatikusan élesedni kell.
III. A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
IV. A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készüléken belül.
V. Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását akadályozza. (A beszerelési utasításban a bekötés helyeit egyértelműen meg kell határozni.)
VI. A berendezés minden vezetékének egyforma színűnek és vastagságúnak kell lennie, továbbá a saját, vagy gépkocsi akkumulátorá- ról történő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
VII. A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
VIII. A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel aka- dályozzák meg.
IX. A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyi- tásával legyenek hozzáférhetők.
A BEA és BEM besorolású MABISZ minősítéssel rendelkező rendszerek, egy aktív elektronikus utólagos megtalálást elősegítő (gép- jármű helymeghatározó) eszközök, rendszerek, melyek egy meghatározott műszaki paraméterekkel rendelkező riasztó aktivizálásá- val hozhatók működésbe és alkalmasak a rendszerhez tartozó gépjármű helyzetének meghatározására, mozgásának figyelemmel kísérésére, valamint annak megállítására.
A BEM besorolású védelem technikailag azonos a BEA rendszerrel, de szolgáltatása attól annyiban tér el, hogy a védett jármű elleni támadás esetén a felügyeleti központ csak az arra jogosult személyek kezdeményezésére intézkedik.
A casco biztosítási ajánlaton szolgáltatót minden esetben meg kell nevezni, (GPS), valamint a távfelügyeleti helymeghatározó rend- szert (GPS) szolgáltatási szerződését csatolni kell a biztosítási ajánlathoz.”
C13. sz. záradék
„Határozatlan idejű és olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év, a kockázatviselés kezdete (a szerződés ha- tálybalépése) – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, amennyiben az első díjat az ajánlat kel- tének napjától számított legkésőbb 30. napon megfizették. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”
C14. sz. záradék
„A biztosító a Különös Feltételeinek Bónusz díjkedvezményre vonatkozó fejezetében meghatározottakkal ellentétben nem nyújt bónusz díj- kedvezményt."
C15. sz. záradék
„A Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem kiterjed ki a volt Szovjetunió utódállamai- ra.”
C16. sz. záradék
„A biztosító a Különös Feltételeinek Kockázatkizárásokra vonatkozó fejezetével ellentétben fedezetet nyújt azokra a károkra
• amelyek különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. – annak munkavégzése közben vagy közlekedésre való előkészítés során következnek be, vagy
• a gépjármű rakodása közben, a rakodás következtében keletkezett károkra.”
C17. sz. záradék
„Amennyiben az ajánlaton megjelölt kockázatviselés kezdő időpontjától számított 15 napon belül a biztosító nem írja elő a gépjármű szem- léjét, úgy a szerződés létrejötte esetén a biztosítási szerződés hatályba lép (a biztosítási védelem életbe lép).
C18. sz. záradék
„A Különös Feltételek Bónusz díjkedvezményre vonatkozó fejezetében meghatározottakkal ellentétben nem fizet bónusz díjkedvezményt, ugyanakkor a biztosító a szerződésre a hatályos Járművek casco biztosításának, különös feltételeinek Bónusz díjkedvezményre vonatkozó fejezetében meghatározottaknak megfelelően a szerződés hatálya alatt a bónuszt nyilvántartja, és a szerződés megszűnését követően ar- ról igazolást állít ki. Amennyiben a szerződő a biztosító bónusz díjkedvezményt nyújtó casco biztosítási módozatára kíván áttérni, úgy azt minden biztosítási évfordulót megelőzően tett írásbeli nyilatkozatával teheti meg.
C19. sz. záradék
„Biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlaton a szerződő nyilatkozik a becsült, éves km futásteljesítményéről a biztosítási évre vagy időszakra vonatkozóan. A szerződő/biztosított köteles változás-bejelentési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben éves, valós km futásteljesítménye 20%-al meghaladja az biztosítási ajánlat aláírásakor becsült, éves km futásteljesítményt.
A biztosító a biztosítási év során jogosult a valós futásteljesítmény ellenőrzősére, valamint a szerződőtől erre vonatkozó adat bekérésére. Biztosítási esemény bejelentésekor a biztosító köteles az éves, valós futásteljesítmény ellenőrzésére.
Amennyiben a becsült- és a valós futásteljesítmény km között több mint 20%-os eltérés tapasztalható és a szerződő/biztosított a változás- bejelentési kötelezettségének megelőzően nem tett eleget, a biztosító az első biztosítási kárkifizetés esetén a biztosítási szerződésben meghatározott önrész kétszeresét vonja le a kártérítési összegből. A biztosító a tényleges futásteljesítmény figyelembe vételével a biztosí- tási szerződés módosítására tesz javaslatot. Amennyiben módosítási javaslatot a szerződő/biztosított nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem nyilatkozik (nem válaszol), a szerződés a módosító javaslat a közlésétől számított harmincadik (30.) napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt/biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.”
XVI. fejezet: A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök függeléke
1. Törzskönyv, forgalmi engedély, vezetői engedély
2. Üzembentartói jogosultság keletkezését vagy annak megszűnését igazoló okirat (szerződés)
3. Gépjármű használatára vonatkozó okirat (szerződés)
4. Javítási árajánlat, javítási-, tárolási-, szállítási számlák, szállítási számlához kapcsolt szállítási menetlevél
5. Beszerzési számla, beszerzési bizonylat
6. Baleseti bejelentő
7. Kárbejelentő
8. Tanúnyilatkozatok
9. Készpénz befizetési pénztárbizonylat
10. Audatex és Eurotax kalkuláció
11. Eurotax káridőponti érték számítás
12. Kereskedői ajánlat maradványértékre
13. Igazságügyi- és egyéb szakértői vélemény
14. Szakhatósági iratok
15. Munkalap
16. Garancia dokumentumai
17. Fényképfelvételek
18. Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
19. Hagyatékátadó végzés, Öröklési bizonyítvány
20. Rendőrségi feljelentésről készült jegyzőkönyv
21. Tűzeseti hatósági bizonyítvány, tűzvizsgálati jelentés
22. Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
23. Nyomozó hatóság helyszínelési jegyzőkönyve,
24. Zár (kulcs) - és nyomszakértői vélemény a kulcsvizsgálatról
25. Kedvezményezett megnevezéséről (engedményezésről) készült okirat
26. Orvosi lelet, ambuláns kezelőlap, zárójelentés
27. Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsokból kinyerhető információkról
28. Nyilatkozat a gépjármű felszereltségéről,
29. Közös képviselő nyilatkozata,
30. Országos Meteorológia Szolgálat igazolása
31. Kérdőív lopáskár ügyben
32. A gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a közlekedési igazgatási hatósághoz benyújtott kérelem alapján a kivonásról hozott hatósági intézkedés (okirat) bemutatása
Hatályos: 2010.11.01-től