Hatályos: 2011. május 1-jétől

AGRÁRŐR

mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításának feltételei

Hatályos: 2011. május 1-jétől

Nysz.: 14682

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 6

I. Szerződő/Biztosított 6

II. A biztosítási szerződés létrejötte 6

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 6

IV. A biztosítási szerződés tartama 6

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége 6

VI. A biztosítási díj megfizetése 7

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 7

VIII. A biztosítási esemény 8

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 8

X. Mentesülés 9

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 9

XII. Törvényi engedményi jog 9

XIII. Xxxxxxxx 0

XIV. Egyéb rendelkezések 9

XV. Adatkezelés és adatvédelem 10

Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításának feltételei (MVVF) 11

1. fejezet: Általános feltételek 11

I. Biztosítható vagyoncsoportok 11

II. A biztosítási összeg megállapítása 12

III. Biztosítási szolgáltatás 13

IV. Kizárások 14

2. fejezet: Tűz- és elemi károk biztosítása 15

I. Biztosítási események 15

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye 17

III. Xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx 00

3. fejezet: Betöréses lopás és rablás biztosítás 17

I. Biztosítási események 17

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye 18

III. Xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx 00

IV. A szerződő (biztosított) kötelezettségei 18

V. Károk megtérülése 18

4. fejezet: Üvegtörés biztosítás 19

I. Biztosítási esemény 19

II. Biztosítható vagyontárgyak 19

III. Biztosítási szolgáltatás 19

5. fejezet: Irodai elektronikus berendezések biztosítása 19

I. Biztosítási események, a kockázatviselés helye 19

II. Biztosítható vagyontárgyak 19

III. Biztosítási szolgáltatás

6. fejezet: Munkahelyi és munkahelyi úti balesetbiztosítás a Generali-Providencia Biztosító Zrt. alábbi biztosítási

feltételei szerint 20

Xxxxx feltételek és záradékok a mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításához 21

Xxxxx feltételek 21

Záradékok 22

2

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetősé- géről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodá- inkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon kész- séggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt., Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.

3.	A biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
	Székhely:	1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
	Központi levélcím:	1535 Budapest, 114. Pf. 777
	Központi telefon:	(00-0) 0000-000
	Központi Fax:	(00-0) 0000-000
	Ügyfélszolgálat:	(06-40) 203-776
	E-mail:	xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.

– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdeké- ben kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

3

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfe- leinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biz- tosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban

4

megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adó- zással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

– a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók;

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni;

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

5

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biz- tosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szer- ződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerződő/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. 1. bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának meg- felelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) fi- gyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mér- téke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a III. 1. bekezdésében meghatározott kockázatviselési idő- pontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szer- ződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-ának (1) bekezdé- se alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító- nak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek

6

megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosí- tási ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illető- leg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biz- tosító hozzájárulása esetén a biztosítási alkusznak (a biztosí- tókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

46. § (1) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg. A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is meg- állapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellen- kező kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a biztosítási szerző- dés létrejöttének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

V. Biztosítási összeg, biztosítási érték,

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási

szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg ere- jéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a bizto- sító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerző- dés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A szerződő/biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő haszná- latba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helye- zését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló ténye- zők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezett- séget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelő- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármi- kor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a kö- vetkezményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

7

9. Ha a biztosító a 7.–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekö- vetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől szá- mított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán;

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter (06-40) 200-250-es kék számán;

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx);

d) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888. címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét,

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattar- talmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

A tűz- és robbanás kárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény);

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosí- tott és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyi- latkozata a biztosítási esemény körülményeiről);

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő beje- lentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt;

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát;

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll;

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az el- járás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagát képező iratok;

g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzem- orvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok;

h) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel

összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján;

i) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentu- mokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvélemé- nyeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli;

j) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat sze- rezhet be.

4. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a bizto- sító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesíté- séhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől szá- mított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított

5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb va- gyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést köve- tően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási felté- telek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő

15. napon esedékes. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény te- kintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

8

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a bizto- sító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c) a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője/vezetői, a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételei- ben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni, illetőleg a szerződést felmondani.

XI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerző- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralé- kos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasz- tást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítot- tat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele esetén a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egyösszegben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biz- tosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része

– a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizeté- sét követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződésből eredő igé- nyek az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szer- ződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerződést kezelő egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabá- lyok rendelkezései az irányadók.

9

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,

f) a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minősülő adatok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetőin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szer- ződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adat- helyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

5. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. A biztosító köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adat- kezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adat- helyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte- tében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jo- gával, illetve bírósághoz is fordulhat.

10

Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (MVVF)

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az MVVF feltételek alapján kötött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerződés- ben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti bizto- sítási események bekövetkezése által keletkezett károkat. Az MVVF feltételekben nem részletezett vagy nem szabályozott kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási fel- tételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

1. fejezet

Általános feltételek

Az MVVF biztosítási feltételek csak a ténylegesen működő, aktív gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra alkalmazhatók.

Vállalkozás az olyan gazdálkodó vagy gazdálkodó szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez.

A tevékenységét szüneteltető, a csőd, felszámolás vagy végel- számolás alatt álló, a fiktív és a megszűnt vállalkozás vagyontárgyai, építés, felújítás, átalakítás alatt levő épületek, használaton kívüli berendezések, elfekvő készletek a MVVF feltételek alapján nem biztosítottak. Nem biztosítottak továbbá a kockázatviselés he- lyén található, de a vállalkozás tevékenységéhez nem köthető va- gyontárgyak.

I. Biztosítható vagyoncsoportok

Biztosítottnak minősülnek a szerződésben vagyoncsoportonkénti biztosítási összeggel részletezett, kizárólag a vállalkozás tevé- kenységével összefüggő vagyontárgyak. Tulajdonjog szerint lehet- nek saját, illetve idegen tulajdonúak, úgymint: bérlemények, ha- szonbérbe vagy lízingbe vett, bizományba, megőrzésre, javításra, tovább-feldolgozásra átvett vagyontárgyak. A telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak külön-külön nem, csak együttesen, vagyoncsoportként biztosíthatók. A túlbiztosítás és az alulbiztosítás tényét a biztosító vagyoncsoportonként vizsgálja.

A) Épületek

1. A MVVF feltételek alkalmazásában épületnek minősül

a) minden olyan építmény, amely a taIajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést és a huzamo- sabb benntartózkodást, bizonyos időtállósággal rendel- kezik, és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külső be- hatásokkal szemben.

Nem biztosítottak az alább felsorolt építmények és az azok- ban elhelyezett vagyontárgyak:

– nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek;

– felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel ké- szült építmények;

– pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2- nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

– garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön áIló, gép- kocsik tárolására létesített építmény);

– az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható, vagy rendeltetésszerűen szét- és összeszerelhető szer- kezetek, mint pl.: lakókocsik, konténerek, sátrak, fólia- és ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült le- fedő szerkezetek.

b) tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóak- nák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az a) pontban felsorolt épületek részeit képezik.

c) silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy az a) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy téglából/betonból készült építmények, melyek az a) pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüg- gésben.

d) kémények, valamint a téglából, kőből vagy betonból készült szabadon álló kémények.

e) csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek.

f) mindenfajta épített kerítés.

2. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épü- letrészek, illetve épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek. Ilyennek minősülnek:

a) az épületen lévő villámhárító berendezések;

b) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdít- hatóak azonban nem;

c) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok;

d) szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

e) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, a kívül elhelyezettek is;

f) az épülethez szilárdan rögzített reklámtáblák és zászlótartók;

g) elektromechanikusan működtetett és/vagy villamosan fűtött kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető- és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

h) ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

i) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

j) árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatók, vagy az épülettel köz- vetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

k) személyfelvonók, mozgólépcsők;

l) villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mé- rőkészülékekkel, beépített villamos fűtőkészülékek lég- kondicionáló berendezések, elektronikus behatolásjelző rendszerek (riasztók), video megfigyelő rendszerek, elektro- nikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

m) gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérő- készülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

n) vízvezetékek és szerelvények, vagyis valamennyi vízel- látó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőbe- rendezésekkel és tartozékokkal;

o) egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mos- dóberendezések, mosogatók;

p) szemételtávolítást szolgáló berendezések;

q) elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek – trezortermek;

r) a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

11

s) Bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

Azok az épülettartozékok, amelyek bontás, szerelés, vagy roncsolás nélkül elmozdíthatók és eltávolíthatók, a „B) Műszaki és egyéb berendezések” vagy a „D) Egyéb vagyoncsoportok” körébe sorolandók.

3. Jelen feltételek szerint nem tűzveszélyes építménynek minősül- nek az alábbi anyagból álló építési szerkezetek:

a) falazat:

– téglafal, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kő;

– vasbetonváz, az előbb említett építőanyagokkal kö- zösen;

– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghető építőanyagok felhasználása nélkül;

– acélváz, kitöltő falként a következőket felhasználva: tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kő akkor, ha a vázszerkezet szabad felületeit minden oldalról tűzvédő burkolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hasonló vastagságban szórt azbesztbevonattal.

b) tetőzet (tetőhéjazat):

– nem éghető építőanyag. pl. cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg.

B) Műszaki és egyéb berendezések

Műszaki és egyéb berendezésnek minősülnek a kockázatviselési hely épületeiben, vagy azok helyiségeiben tallálható termelési eszközök, amelyek

a) közvetlenül nem épülnek be a termelés, szolgáltatásnyújtás során az előállított termékbe, szolgáltatásba, és

b) több termelési cikluson át szolgálják a vállalkozás műkö- dését, és

c) beszerzésük nem továbbértékesítés céljából történik.

Nem taroznak ebbe a vagyoncsoportba azok a berendezések, amelyek a D) pont alatt kerültek felsorolásra.

C) Készletek

A vállalkozás rendelkezésére álló, felhasználásra szánt

a) mindazon eszközök, amelyeket a vállalkozás a termék előállítása vagy a szolgáltatásnyújtás során fog felhasználni (anyagok), illetve a változatlan formában továbbértékesí- tésre szánt javak (áruk, közvetített szolgáltatások),

b) értékesítendő eszközök, a termelés valamilyen szakaszában (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már elkészült formában (késztermékek).

Nem taroznak ebbe a vagyoncsoportba azok a készletek, amelyek a D) pont alatt kerültek felsorolásra.

Az MVVF feltételek alkalmazásában nem biztosítottak az élő növé- nyek és élő állatok.

D) Egyéb vagyoncsoportok

1. Mezőgazdasági erő-, és munkagépek, gépjárművek (kivéve a személygépkocsikat és a 2 tonna alatti tehergépjárműveket) és tartozékaik MG 1173. sz. külön feltétel szerint. A jármű-, és gépalkatrészek az üzemi berendezések (B pont) vagyon- csoportban biztosíthatók.

2. Készpénz és értékpapírok

a) készpénz, valuta;

b) bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egyszerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények,

kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók;

c) egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újraelő- állítási költségétől független értéket megtestesítő értékcik- kek (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélye- gek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl.: jegyek, kuponok, értékszelvények, telefonkártyák);

d) névre szóló, egyszerű átadással át nem ruházható érték- papírok.

3. A telephelyen, szabadban tárolt szálas mezei termények (pl.: széna, szalma stb.), valamint éghető csomagoló anyagok – MG 1174. sz. külön feltétel szerint.

4. Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadon tárolt általános vagyontárgyak – MG 1175. sz. külön feltétel szerint.

5. Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadon tárolt szálas mezei termények (pl.: széna, szalma stb.) – MG 1175. sz. külön feltétel szerint.

6. A telephelyen szabadon tárolt általános vagyontárgyak – MG 1174. sz. külön feltétel szerint.

7. A foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő személyes használati tárgyaik (kivéve a készpénzt, értékpapírt, ékszert, képzőművészeti vagy szellemi alkotásokat és gépjárművet) – MG 1176. sz. külön feltétel szerint.

E) Mellékköltségek

A káresemények kapcsán keletkező alábbi mellékköltségeket a biztosító a szerződésben meghatározott külön díj ellenében téríti meg:

a) Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelő, a kárt kiváltó esemény okozta azon kiadások értendők, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordít, amennyi- ben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik. Az eltakarítási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladékok eltakarításának, sem- legesítésének költségeit.

b) Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt a káresemény során a biztosított vagyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált lebontására és a legközelebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek értendők. A lebontási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladékok enge- délyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségeket.

c) Le- és visszaszerelési, mozgatási és védelmi költségek Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetet- len költségek értendők, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított műszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

d) Tűzoltási költségek

Tűzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendők, melyeket a biztosított a tűz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a biztosított vagyontárgyakra vonatkoztak.

II. A biztosítási összeg megállapítása

1. Amennyiben a biztosítási szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyon- tárgyaknak a szerződéskötés időpontjában érvényes utánpót-

12

lási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték minden esetben az új értéket jelenti.

2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új értékét alapul véve kell meghatározni.

4. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biztosítási összeg meghatározása az 1. pontban foglaltaktól eltérő módon, az 5., illetve a 8. pontok szerint történik.

5. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosí- tott vagyontárgyak teljes biztosítási értékének százalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatározásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felső határa a részértéknek megfelelő összeg, figyelembe véve a 6. és 7. pontokban foglaltakat.

6. Amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges új érték magasabb mint az 1., illetve az 5. pont szerinti biztosítási ösz- szeg megállapítás alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta kártérítés). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsopor- tonként és telephelyenként vizsgálja.

7. A biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkal- mazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) tényleges új értéke ennyivel magasabb a szerződés kötésekor (szerződés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.

8. Biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak új értékétől függetlenül, de annál nem magasabb összegű – első kockázati

– összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító kártérítési köte- lezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

9. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevő biztosítási időszakra a kifizetett kártérítés összegével csökken. Közös megállapodás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhető, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerződő (biztosított) egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a biztosító a kártérítés összegének megfelelően a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig

– terjedő időszakra határozza meg. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

III. Biztosítási szolgáltatás

1. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosí- tási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre kor- látozódik. Első kockázatú tételek esetén az első kockázat összege, részérték biztosítás esetén a teljes új érték százalé- kában meghatározott részérték képezi a kártérítési kötelezett- ség felső határát.

2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a kárese- mény bekövetkezésének időpontjában meghatározható új értéket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál. A biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti új értéket elérik vagy meghaladják.

3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történő – a káresemény napja szerinti – helyreállítás költsége a kárösszeg megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállí- tás során.

4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén:

a) Az I. A) pontja szerinti vagyoncsoport: épületek (építmények) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelő – újjáépí- tési költsége (új értéke). A biztosító a káridőponti biztosítási összeget tekinti a kártérítési összeg felső korlátjának. Ha a totálkáros épületet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 3 éven belül nem építik újjá, illetve nem állítják helyre, vagy a szerződő/biztosított írásban nyilatkozik a biztosítónak a határidő lejárta előtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor a kártérítés felső korlátja az épület forgal- mi értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg. Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő káridőponti piaci értéke. Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe. Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérő helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történő létesítést, de nem fogadja el helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, ami- kor a biztosított a kártérítést a káridőpontban már meglévő, de még nem kész épületének befejezésére fordítja.

b) Az I. B) pontja szerinti vagyoncsoport: (berendezések); az I. D) 4. és 6. pontjai szerinti vagyoncsoportok: (MG 1174. sz. és MG 1175. sz. külön feltételek szerint biz- tosítható) általános vagyontárgyak esetében azok kár- időponti újrabeszerzési költségeit (új értékét). Ha a káro- sodott vagyontárgy káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltűnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem történik meg, a biztosító szolgáltatásának felső korlátja: a vagyontárgy káridőponti (avult) értéke. Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgynak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, műszaki avu- lás) megfelelő összeggel, de maximum a káridőponti új érték 80%-ával.

c) Az I. C) pontja szerinti vagyoncsoport: készletek; az I. D) 3. és 5. pontjai szerinti vagyoncsoportok (MG 1174. sz. és MG 1175. sz. külön feltételek szerint biztosítható): szálas mezei termények esetében

– a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermé- kek) esetében, azok újraelőállítási költségét, de legfel- jebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket és a biztosított nyereségét;

– olyan áruk esetében, amelyekkel a biztosított kereskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk előállításához szerzett be, valamint termények esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségét, de legfeljebb az eladási árat, levonva belőle a fel nem me- rült költségeket és a biztosított nyereségét;

– muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyaknál, amelyeknél az időmúlás általában nem vezet érték- csökkenéshez, a forgalmi érték kerül kifizetésre.

d) Az I. D) 1. pontja szerinti vagyoncsoportok (MG 1173. sz. külön feltételek szerint biztosítható): gépjárművek esetében mindenkor a káridőponti (avult) értéket.

13

e) Az I. D) 2. pontja szerinti vagyoncsoport:

– készpénz esetében annak névértékét;

– valuták esetében azok káresemény napját megelőző munkanapon irányadó MNB vételi árfolyamán számított forint értékét, amely azonban nem haladja meg a valu- tákra meghatározott biztosítási összeget;

– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárás- sal kapcsolatos költségeket, valamint azok újraelőállí- tási költségét, ha előállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;

– nem névre (bemutatóra) szóló – a Budapesti Értéktőzs- dén jegyzett – értékpapírok esetében azok káresemény napját megelőző munkanapon irányadó jegyzési árfo- lyamértékét, egyéb értékpapíroknál az értékpapír for- galmazók által közölt átlagos vételi árfolyamán számított piaci árat;

– értékcikkek esetén azok névértékét.

f) Az I. D) 7. pontja szerinti vagyoncsoport (MG 1176. sz. külön feltétel szerint biztosítható): személyes használati tárgyak esetén azok kárkori újrabeszerzési költsége, de legfeljebb foglalkoztatottanként (alkalmazottanként) 30 000 Ft.

5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi, és nem növeli annak költségeit.

7. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltűnése) miatt elszenvedtek.

8. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgal- mazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét megtagadja, és a kár a feltétetek szerinti biztosítási esemény – amelyre a biztosítási szerződés szerinti fedezet kiterjed – bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti, és ezt követően visszkereseti jogát a kárért felelős személlyel szem- ben érvényesíti.

9. A biztosító a szerződés szerinti önrészesedéssel, valamint az értéket képviselő maradványok megállapított (becsült) értékével a kifizetésre kerülő kártérítési összeget csökkenti.

IV. Kizárások

A biztosító nem nyújt kártalanítást olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, balesetszerű módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyike okozott, vagy amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos – függetlenül bármely más egyidejűleg bekövetkező vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytől:

a) háború, invázió, idegen ellenséges erők cselekedete, ellenségeskedések vagy háborús jellegű események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, felvonulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belső zavargás, rosszindulatú rongá- lás. Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegű rendezvény

időtartama alatt, annak helyszínén és azzal összefüggés- ben keletkezett rongálási károk, amelyet a rendezvény szervezője a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint a rendőrkapitányságnak írásban beje- lentett és amelynek a megtartását a rendőrség nem tiltotta meg.

b) mindennemű terrorcselekmény. Terrorizmusnak minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport

– akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a szerződő/biztosított feladata.

c) a katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt ke- letkezett károk;

d) bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk;

e) a nukleáris energia károsító hatásának (reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennyeződés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosítási szerződés szerinti biztosított vagy nem biztosított káresemény okozta;

f) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak ismertté, és amelyekről a szerződő (biztosított) tudott vagy tudnia kellett. Korábbi káreseményből származó, egy a biztosítási szerződés futamideje alatt történt kár kapcsán ismertté vált károsodás miatti kárnövekedés.

g) építési vagy szerelési tevékenységgel, ill. bontással, be- üzemeléssel, üzemi próbákkal okozott károk;

h) a szerződésben, ill. annak mellékleteiben meghatározott kármegelőzési, vagyon-, ill. tűzvédelmi rendszereknek a biztosítottnak felróható okból való üzemképtelenségével okozati összefüggésben keletkezett károk;

i) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk);

j) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultsága, azok karbantartásának elmulasztása, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása, kivéve, ha a bizto- sított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

k) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek;

l) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt ha- szon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben;

m) víz, gáz, elektromos áram vagy egyéb energia, ill. üzem- anyag szolgáltatásával, szállításával kapcsolatban vagy an- nak kimaradása következtében, valamint hűtő-, klíma- és fűtő berendezések nem kielégítő működésével össze- függésben keletkeznek.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége a fenti a)–l) pontok alapján csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. A fenti kizá- rások figyelembevételével a biztosítási fedezet csak a 2., 3. és 4. fejezetben felsorolt és a biztosítási ajánlaton megjelölt káresemé- nyek által okozott károkra terjed ki.

14

2. fejezet

Tűz- és elemi károk biztosítása

I. Biztosítási események

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek a következőkben felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak. Nem épületekben (építményekben) elhelyezett, az MVVF 1. fejezet I. B), C) és D) vagyoncsoportokba sorolt vagyontárgyakra a biztosító kocká- zatviselése csak külön megállapodással terjeszthető ki (MG 1173., MG 1174., MG 1175., MG 1176. sz. külön feltétel).

A) Tűz alapkockázatok

Az alábbi pontok alatt felsorolt tűz alapkockázatok nélkül Agrárőr biztosítási szerződés nem köthető.

1. Tűz – mint biztosítási esemény – alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes. Nem minő- sülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövet- kezett károk:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy ron- gálódnak meg, hogy rendeltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcionális egységeire, amelyekben, vagy amelyeken ke- resztül rendeltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra.

c) a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a keletkezés he- lyéről nem képes továbbterjedni;

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk.

Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biztosí- tott vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkat megtéríti.

2. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetke- zése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyak- ban, illetve az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A bizto- sító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat is. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, amikor a villámcsapás által okozott kár a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, illetve az előírt villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

3. Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanya- gok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csővezeték, siló) ese- tében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mérték- ben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönb- ség hirtelen egyenlítődik ki.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás hatása;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlö- kés, centrifugális erő, csőtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása;

d) repülőgépek okozta hangrobbanás;

e) összeroppanás (implózió);

f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás (pl. tervezett bontás).

4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

B) Elemikár kockázatok

1. A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt szél- vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsu- szamlás, felhőszakadás, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármű ütközése által okozott károkra.

2. Ezen feltételek értelmében

a) szélvihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebes- séget elérő vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A szélsebességet esetenként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) igazolja;

b) jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó biztosítási esemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban;

c) hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyűlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban;

d) sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan bizto- sítási esemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított va- gyontárgyakban;

e) ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási esemény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által nem ismert) üregek beomlása során a termé- szetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be;

f) felhőszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirte- len lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és elöntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteoro- lógiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

g) ismeretlen jármű ütközése: az a biztosítási esemény, amelynél ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata 1 biztosítási eseménynek minősül.

15

3. Nem biztosított kockázatok és károk (lásd még 2. fejezet D. pontnál):

a) azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetők vissza valamely biztosítási esemény- re, beleértve az ezek következtében kialakult belvíz és ta- lajvíz által okozott, akár elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás formájában jelentkező károkat;

b) azon károk, melyeket talajsüllyedés okoz, vagy sziklatöm- bök, kő-, illetve földtömegek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg beomlása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása során keletkeztek;

c) azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, kar- bantartásának elmulasztásából, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak, valamint amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által keletkeztek.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

d) talajszint alatti padozatú helyiségekben a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 Euro-raklap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek (1. fejezet I. C) kárai;

e) szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban, valamint az épületek (A) vagyoncsoportnál fel nem sorolt, de az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), bármiféle légvezetékekben, állványzatokban, és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vo- natkozóan külön megállapodás van érvényben.

4. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás:

a) a 2. pontban említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll;

b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következmé- nye. (Ilyen kárnak minősül az is, ha – a biztosítási eseménnyel kapcsolatban – a biztosított vagyontárgyak megrongálódását vagy megsemmisülését egy biztosított káresemény következtében megrongálódott tetőn, falré- szeken vagy rendeltetésszerűen bezárt ablakokon, illetve ajtókon keresztül bejutó csapadék, hó vagy jég okozta.)

c) a káresemény következtében a biztosított vagy egy szom- szédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádőlnek.

C) Vezetékes vízkockázatok

1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket a biztosított telephelyen, vagy a biztosított helyi- sége(ke)t magába foglaló épületben lévő, ivóvíz, szennyvíz és csapadék be- és elvezető vezetékeiből, melegvíz szolgáltató és központi fűtésrendszerekből, valamint az ezekhez csatla- kozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből bármi- lyen okból kilépő víz vagy gőz okoz. A biztosító megtéríti to- vábbá a jelen szerződés alapján biztosított:

a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvé- nyek – tömítési hibái miatt keletkező károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezető csövek dugu- lása miatt keletkező károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) az 1. pont szerinti káreseteknél az a) pontban leírt térítéssel kapcsolatban legfeljebb 10 fm hosszúságú csőszakasz feltárási költségeit, valamint 6 fm új cső és annak behúzási költségeit.

2. Nem téríti meg a biztosító:

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) talajszint alatti helyiségekben a padozattól kevesebb mint 12 cm magasan tárolt készletekben (1. fejezet 1. C) keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerel- vényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, vízmelegítők) keletkezett károkat;

e) az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épü- letek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víztelenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárait;

f) az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technoló- giai célú víz- és gőzvezetékeket is – és azok tartozékaiban keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

3. Tűzoltó berendezés meghibásodása: biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáramlás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tűzoltórendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben kelet- keztek, illetve amelyek a nyomáspróbák, ellenőrzési és kar- bantartási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.

D) Katasztrófa kockázatok

A biztosító – az alábbiakban részletezett módon – megtéríti az olyan károkat, amelyek földrengés, illetve árvíz következtében keletkeztek.

Az azonos káridőpontban, egy hatóokból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó 2007. április 30. után létrejött szerződésekre kifizethető kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerződés” vagy az „Egyedi szerződések feltételgyűjteménye”, valamint az

„Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződések. Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó összkár meghaladja a 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.

2. Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi léte- sítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halas- tavakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévő biztosított vagyontárgyakban keletkeztek

– hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület;

– nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magaspart között fekszik;

16

c) belvíz és talajvíz miatt (elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás) keletkeztek.

3. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) épületek (építmények) (1. fejezet I. A);

b) műszaki és egyéb berendezések (1. fejezet I. B);

c) készletek (1. fejezet I. C);

d) készpénz, értékpapírok (1. fejezet I. D) 2.)

2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

a) mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek (ki- véve a személygépkocsikat és a 2 tonna alatti tehergép- járműveket (1. fejezet I. D) 1.) (MG 1173. sz. külön feltétel);

b) szabadban tárolt vagyontárgyak (1. fejezet I. D) 2–6.) (MG 1174. és MG 1175. sz. külön feltételek);

c) a foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő sze- mélyes használati tárgyaik (1. fejezet I. D) 7.) (MG 1176. sz. külön feltétel)

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azono- sítható módon feltüntetett – az 1. és külön megállapodás esetén

2. pontoknak megfelelően csoportosított – vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés he- lyén találhatók. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződés- ben megjelölt telephelyek, épületek vagy az épületek helyiségei.

III. Többletköltségek térítése

A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenően megtéríti a 2. fejezet I. szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülő és igazolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése, illetve további, következményi károk megelőzése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötele- zettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás követ- keztében merülnek fel. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyoncso- portra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredményeképpen merültek fel. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy ér- tékéhez aránylik. Kárelhárítási és kárenyhítési költségeknek az alábbiak minősülnek:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tető- zet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes közműve- sítés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei;

b) az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulaj- donban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szervezet szolgáltatásai- val kapcsolatos költségeket;

c) tisztítási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztításával kapcsolatban merültek fel.

3. fejezet

Betöréses lopás és rablás biztosítás

I. Biztosítási események

1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen meg- állapítani, az idegen eszköz használatát független igazság- ügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

2. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénz- szekrény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyon olyan időpontban történő eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük, csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a kockázatviselés helyé- re az 1. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;

– falvastagsága minimum 2 mm;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített minimum 5000 N feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

A páncélszekrények az értéktárolókra meghatározottakon túl- menően az alábbi kritériumoknak is megfelelnek:

– dupla acéllemez fal, a lemezek közötti speciális beton töltet vagy acéllapokból kialakított szendvics szerkezet;

– a lemezek együttes vastagsága minimum 6 mm, köztük a távolság minimum 30 mm;

– a zárszerkezet fúrás ellen védett;

– a reteszvasak mozgatása nem közvetlenül a kulccsal, hanem kilincsművel történik 1, 3 vagy 4 irányba.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútornak minősülnek.

17

3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I. 1–2. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok;

c) úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyí- lászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe;

még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

4. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázat- viselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerződőtől, biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. Az épületekben keletkezett vandalizmus károkat a biztosító a III. pont szerint téríti meg.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) műszaki és egyéb berendezések (1. fejezet I. B);

b) készletek (1. fejezet I. C);

c) készpénz, értékpapírok (1. fejezet I. D) 2.) 50 000 Ft-ig bútorban elzárva;

50 001 és 500 000 Ft között értéktárolóban elzárva;

500 001 és 1 500 000 Ft között páncélszekrényben elzárva.

2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

a) mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek (kivéve a személygépkocsikat és a 2 tonna alatti tehergépjármű- veket (1. fejezet I. D) 1.) (MG 4501. sz. külön feltétel);

b) pénztári küldötteknél levő készpénz és értékpapírok (KF 334. sz. külön feltétel).

3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosít- ható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

4. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet csak akkor állnak biztosítási fedezet alatt, ha azok a cselekmény elkövetési időszakában a szerződésben megjelölt értéktároló(k)ban el vannak zárva. Ettől eltérő tárolásra csak külön megállapodással (külön feltétel megjelölésével) terjeszthető ki a biztosítási fedezet.

5. Az 1. pont alatti biztosítási vagyoncsoportok biztosítási összegét azok teljes új értékének megfelelően (teljes érték biztosítás) kell meghatározni, azonban az egy vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak csak azonos módon biztosíthatók. A biztosított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összegig terjed, az 1. fejezet

II. 6. és 7. pontok szerinti korlátozás figyelembevételével. A külön feltételek szerint biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegét a külön feltételekben leírtak szerint kell meghatározni.

18

III. Többletköltségek térítése

1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenően megtéríti a 3. fejezet I. szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülő és igazolható többletköltségeket a 2. pont szerinti mértékig.

2. A többletköltségek térítésére – a biztosítási időszak (egy év) alatt

– kifizethető összeg felső határa a biztosítási összeg 10%-a. Ugyanakkor a kárkifizetés a többletköltségekkel együtt sem haladhatja meg a biztosított vagyoncsoportra megállapított biz- tosítási összeget.

3. A biztosító a következő többletköltségeket téríti:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épüle- tekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett károkkal kapcsolatos költségeket;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költsé- geit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy bekövetkezett káresemény elhárításával vagy a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket

– még akkor is, ha az nem vezetett eredményre –, kivéve a mentés során keletkezett egészségkárosodás miatti kárigényeket;

e) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállításá- hoz műszakilag indokolható időtartamra.

IV. A szerződő (biztosított) kötelezettségei

1. A szerződő (biztosított) köteles a szerződésben előírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket al- kalmazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerződő (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerű tevékenységet vé- geznek, ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. őrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos előírást.

2. A szerződő (biztosított) köteles a biztonsági berendezések megfelelő és rendszeres karbantartásáról gondoskodni.

3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a min- denkori legmagasabb címletértékkel egyenértékű váltópénz maradhat.

V. Károk megtérülése

1. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.

2. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előke- rülnek, a biztosított köteles azokat visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert már pótolta azokat. Ez utóbbi esetben a tulajdonjog a biztosítóra száll át.

3. Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerül- nek elő, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a kártérítési összeget visszafizeti a biztosítónak, vagy a kártérítési összeget megtartja és a tárgyak tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.

4. fejezet

Üvegtörés biztosítás

I. Biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.

2. A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett ká- rokat, de megtéríti az üveg pótlását akadályozó szerel- vények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és vissza- szerelési költségeit, az üvegkárra meghatározott kártérítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a padlózatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és más fényforrá- sokban keletkezett károkat;

e) azokat az üvegkárokat, amelyek az épületek javítási, karbantartási, illetve építési, állványozási munkái során keletkeztek.

3. A biztosítási szolgáltatás maximális mértékét a biztosító éves limitösszegben határozza meg.

II. Biztosítható vagyontárgyak

Maximum 10 m2 táblaméretig biztosíthatók az épületek külső üvegburkolatai, tükrök, fényvisszaverő üvegek, a szerkezetileg beépített üvegezések (portálok, belső térelválasztók) üvegtetők, valamint a külső és belső nyílászárók üvegezései. Ezek lehetnek egyrétegű (maximum 10 mm vastag) sík- és katedrál üvegek, drótüvegek, minta nélküli savval maratott (homályosított) és homokfúvott üvegek, kétrétegű (maximum 2x4 mm vastag) légréssel ellátott hőszigetelő üvegek, plexi és akryl üvegezések.

Ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő díszüvegezések, mintázott homokfúvott és savmaratott üvegek, speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla), többrétegű biztonsági üvegek üvegfestmények és mozaikok, üveg cégtáblák és reklámtáblák, üvegpultok, vitrinek, akváriumok, terráriumok üvegezése, napenergia átalakító berendezések üvegezése, üvegházak és télikertek üvegezése, valamint az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszűrő, biztonsági és egyéb fóliák.

III. Biztosítási szolgáltatás

(kiegészítés az Általános feltételek III.-hez)

1. A biztosító a benyújtott számla alapján a biztosítási összegen belül az üveg cseréjét fizeti, azonban a kár összegétől függet- lenül a biztosított minden esetben köteles a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani.

2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben megtéríti:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon igazolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségszerűen me- rültek fel;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.

5. fejezet

Irodai elektronikus berendezések biztosítása

Jelen feltételek értelmében a biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed a biztosított vagyontárgyakra, amennyiben azok a kocká- zatviselés helyén az I. pont szerinti biztosítási események vala- melyikének következtében megsérülnek vagy megsemmisülnek.

I. Biztosítási események, a kockázatviselés helye

1. A biztosító az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülé- sek vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, me- lyek a következő okok miatt keletkeztek:

a) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnöve- kedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszült- ség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. indukció, influencia);

b) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság;

c) külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés);

d) összeroppanás (implózió) vagy a nyomáshiány egyéb hatása;

e) üvegtörés.

2. A biztosító az a) és b) pontokban felsorolt események következtében keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk vizuálisan, segédeszközök nélkül fel- ismerhetők.

3. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azo- nosítható módon feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve (telepítve).

4. A berendezés akkor minősül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követően normál üzemi állapotban működésre kész vagy – ha ez előírás – a formális átvétel megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtörtént, akkor a biztosítási fedezet a tisztítás, karbantartás vagy üzembe helye- zés időtartama alatt is fennáll, ha e tevékenységet a telepítés helyén végzik.

II. Biztosítható vagyontárgyak

1. A biztosító az alábbi irodai elektronikus berendezésekben keletkezett károkat téríti meg:

a) irodatechnikai berendezések: elektronikus írógépek, asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok;

b) távközlési berendezések: telefonok a mobil telefonok kivételével, telefon alközpontok, telefaxok, üzenetrögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók;

c) híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezé- sek: televízió és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equa- lizerek, magnetofonok, (deckek) lemezjátszók, CD-, DVD játszók, hangsugárzók, videórekorderek és lejátszók, műholdvevők beltéri egységei;

d) elektronikus számítógépek, adatfeldolgozó berende- zések és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egysé- gekkel, szünetmentes áramforrások;

e) légkondicionáló berendezések;

f) pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok;

g) biztonságtechnikai berendezések, elektronikai behato- lás jelző-, video megfigyelő és rögzítő rendszerek.

2. A berendezésekre a kiegészítő biztosítás biztosítási összegét azok új értékének megfelelően, a kockázatviselés helyén talál- ható összes irodai berendezésre együttesen kell meghatározni.

19

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) mindenfajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tárolt információkra;

b) számítógépek egységein, tárolóin levő adatokra és prog- ramokra;

c) az üzemeltetési előírások szerint rendszeresen cserélendő alkatrészekre (pl.: mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők), valamint nem alkatrésznek minősülő kellékanya- gokra (pl.: festékszalagok, festékkazetták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és műanyag bevonatok);

d) üzemi és segédanyagokra (pl.: kontaktanyagok, hűtőanya- gok, kenőanyagok, tisztítószerek);

e) azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tűz- és robbanáskárokat;

f) az olyan károkra, melyek az elektronikus berendezésekben, számítógépekben üzemidőn kívül, hibás, elégtelen vagy hiányos klimatizálás következtében adódnak.

III. Biztosítási szolgáltatás

(kiegészítés az Általános feltételek III.-hez)

1. A biztosított berendezéseknek az I. 1. a), b) és c) pontok szerinti biztosítási események miatti totálkára – az 1. fejezet IV. 4. b) pontban foglaltaktól eltérően – az üzembe helyezést követő

6. hónap után káridőponti (avult) értéken kerül megtérítésre. A káridőponti (avult) érték minimális összege – függetlenül az életkortól és a használtság fokától – a káridőponti új érték 30%-a.

2. Javítással helyreállítható berendezéseknek korábbi, üzemké- pes állapotában való helyreállításnak költsége kerül megtérí- tésre, amely magába foglalja a javítási költségeket és a leszerelési, beszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltségeket. Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor csak ennek önköltsége kerül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakvállalat által történő helyreállítás költségét.

3. A biztosító az irodai elektronikus berendezések következő alkatrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy

a berendezésben keletkezett térítésköteles kárral. Ezeknél az alkatrészeknél a káridőponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken, az 1. pont szerinti minimális értékig, amennyiben a kár a berendezés 6 hónapos kora után követ- kezett be:

a) elektron-, képfelvevő- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások;

b) világítótestek (izzók, fénycsövek);

c) besugárzó- és fűtőtestek, fűtőelemek.

A biztosított berendezés teljes (totál) kára esetén ezek az alkatrészek az elektromos és elektronikus berendezésre meg- állapított kártérítés szerint térülnek.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során elvégzett módosításból, átalakításból vagy korszerűsítésből erednek;

b) ideiglenes javítás költségeit;

c) készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerződések átalánydíját).

6. fejezet

Munkahelyi és munkahelyi úti balesetbiztosítás a Generali-Providencia Biztosító Zrt. alábbi biztosítási feltételei szerint

Kollektív élet-, baleset- és egészségbiztosítási általános feltételek (KKÁSF099)

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (rokkantságra) vonatkozó kollektív biztosítás különös feltételei (KBROK099)

A csonttörésre vonatkozó kollektív biztosítás különös feltételei (KBCST099)

A baleseti halálra vonatkozó kollektív biztosítás különös feltételei (KBHAT099)

A baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó kollektív biztosítás különös feltételei (KBKNT099)

20

Xxxxx feltételek és záradékok a mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításához

Külön feltételek

KF 140. sz. külön feltétel

Megállapodás a szerződés legalább 3 éves fenntartásáról és a tartamengedményről

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 551. § alapján, 30 nap felmondási határidő betartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szer- ződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figye- lemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosító- nak megfizetni.

KF 297. sz. külön feltétel Elemikár kockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján a Mezőgazdasági vállalkozások vagyon- biztosítási feltételeinek 2. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérően, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a B) pont szerinti vihar, felhőszakadás, sziklaomlás, kőomlás, illetve földcsuszamlás, ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása, jégeső és hónyomás, valamint ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károkra.

KF 298. sz. külön feltétel Vezetékes vízkockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján a Mezőgazdasági vállalkozások vagyon- biztosítási feltételeinek 2. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérően, a biz- tosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a C) pont szerinti vezetékes vízkár és tűzoltó berendezés meghibásodása biztosí- tási események miatt bekövetkezett károkra.

KF 299. sz. külön feltétel Katasztrófa kockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján, a Mezőgazdasági vállalkozások vagyon- biztosítási feltételeinek 2. fejezet I.-ben foglaltaktól eltérően, a bizto- sító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a D) pont szerinti föld- rengés és árvíz biztosítási események miatt bekövetkezett károkra.

KF 334. sz. külön feltétel Küldöttrablás biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed bizto- sított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkra, amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, de kizárólag a Magyar Köztársa- ság területén elkövetett rablás miatt következtek be. A külön feltétel szerint kötött biztosítás szerződője nem lehet hivatásos pénzszállító, illetve őrző-védő vállalkozás.

2. Biztosítható vagyontárgyak (vagyoncsoportok; lásd még Me- zőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei – a to- vábbiakban MVVF – 1. fejezet I. D) 2.): készpénz, értékpapír.

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben küldöt- tenként meghatározott szállított csúcsértékig, mint első kocká- zati összegig terjed (lásd még MVVF 1. fejezet II. 8.). A biztosító eseményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely a kártérítési kötelezettségének felső határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszűnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biztosított, illetve a biztosított alkalmazottja és megbízottja.

5. A biztosítónak a külön feltételben foglalt kártérítési kötelezettsége csak az alábbi pénzszállítási előírások betartása esetén áll fenn:

– 200 000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi;

– 500 000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi MABISZ által ajánlott, vagy a biztosító által azzal egyenértékűnek tekin- tett védelmi tulajdonságokkal rendelkező pénzszállító tás- kával;

– 1 500 000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi MABISZ által ajánlott, vagy a biztosító által azzal egyenértékűnek tekin- tett védelmi tulajdonságokkal rendelkező pénzszállító tás- kával.

6. A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól:

a) ha a szállítás során nem teljesültek a 5. pontban meghatá- rozott szállítási előírások;

b) ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkal- maznak őrként vagy kísérőként;

c) ha a kárt a küldött, a kísérő vagy őrző személyzet tagja jogellenes, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

21

Záradékok

Z 133. sz. záradék Lakott épület

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII.

1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület(tömb)ben olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található, amelyben állandó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több személy lakik. Lakottnak minősül a kockázatviselési hely akkor is, ha ott ilyen helyiség nem található, de a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél vagy a szerződő/ biztosított a kockázatviselési helyen folyamatos (non stop, éjjel- nappali, három műszakos) tevékenységet folytat. Lakottnak minősül továbbá, ha ott megvalósul a Z 137. sz. záradékban foglaltaknak megfelelő állandó portaszolgálat vagy a Z 337. sz. záradéknak megfelelő telephelyi őrzés.

Z 134. sz. záradék

Lakott területen belül található épület

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyez- kedik el.

Z 137. sz. záradék Állandó portaszolgálat

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VlI.

1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A portaszolgálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szol- gálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőképes fővonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban sza- bályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét. Eltérően az ÁVF VlI. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosí- tott) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 201. sz. záradék Tűzveszélyes építési szerkezet

Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen az épületek építési módja eltér a Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételek (MVVF)

1. fejezet I. A) 3. pontja szerinti nem tűzveszélyes építési szerkezet meghatározástól.

Z 301. sz. záradék

1. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–306. záradékokhoz)

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII.

1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. mechanikai védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszer- kezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerke- zetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet bizto- sító egyéb anyag található;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

– a zárás biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel biztosított (garázsajtók);

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 302. sz. záradék

2. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz)

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelye- zésére szolgáló helyiségekre az alábbi (2. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tö- mör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni vé- delmet nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszer- kezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerke- zetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet bizto- sító egyéb anyag található;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

– az ajtólap kiemelés elleni védelemmel – ha nem fémből készült – minimum 3 darab forgópánttal rendelkezik;

– a tok és az ajtóalap közötti rés (záráspontosság) oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 303. sz. záradék

3. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz)

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII.

1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhe-

22

lyezésére szolgáló helyiségekre az alábbi (3. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszer- kezet (pl. panelházak).

Ajtók

– nem fémből készült tokszerkezet esetén a zár reteszvasakat fogadó ellenlemez legalább 2 ponton a falszerkezethez is rögzített;

– a 40 mm-nél vékonyabb fa ajtólap a bevésőzár üregénél a könnyített oldalon minimum 150x300 mm-es, legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel erősített

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a tok és az ajtóalap közötti rés (záráspontosság) oldalanként maximum 6 mm;

– az ajtólap kiemelés elleni védelemmel – ha nem fémből készült – minimum 3 darab forgópánttal rendelkezik;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– üvegezett ajtók üvegfelületeire, lásd még az ablakokra meg- határozott követelményeket is.

Ablakok

Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

– belülről zárható redőnnyel, spalettával szereltek, vagy

– MABISZ által ajánlott, vagy a biztosító által azzal egyen- értékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal rendelkező, minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezés;

– MABISZ által ajánlott, vagy a biztosító által azzal egyen- értékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére a MABISZ minősítési tanúsítványban, illetve Termék- megfelelőségi ajánlásban meghatározott követelmények érvényesek.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 304. sz. záradék

4. mechanikai védelmi szint alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301–304. záradékokhoz)

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rög- zített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelye- zésére szolgáló helyiségekre az alábbi (4. védelmi mechanikai szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

Ajtók

MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott (régebben: minősített), vagy az alábbi követelményeknek megfelelő ajtószerkezet:

– az ajtólap és ajtótok tömör fa vagy fém szerkezetű;

– a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

– nem fémből készült tokszerkezet esetén a zár reteszvasakat fogadó ellenlemez legalább 2 ponton a falszerkezethez is rögzített;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a tok és az ajtóalap közötti rés (záráspontosság) oldalanként maximum 6 mm;

– az ajtólap kiemelés elleni védelemmel – ha nem fémből készült – minimum 3 darab forgópánttal rendelkezik;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– üvegezett ajtók üvegfelületeire, lásd még az ablakokra meg- határozott követelményeket is.

Ablakok

Az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél

– vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető rácsozattal védett;

– a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel rögzített, a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott (régebben: minősített) rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Fogalommeghatározások a Z. 301–304. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zárta- karó, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elle- ni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott hely- zetében történő – leemelhetőségének megakadályozása.

23

Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt álla- potában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtókra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza (a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár és a MABISZ által a teljes körű mecha- nikai védelem elemeként minősített, vagy a biztosító által azzal egyenértékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

6. Bevésőzár

Az ajtó lapjába besüllyesztett és csavarokkal rögzített zár- szerkezet.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egy- mástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Nem minősülnek zárá- si pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irány- ban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelye- zett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

Z 320. sz. záradék

Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzí- tett kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberende- zéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki. Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

– Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.

– Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvona- lait felügyeli.

– Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termék- megfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány), vagy a biztosító által azzal egyenértékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer tele- pítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termék-megfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.

A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:

– a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a központnak legalább 200 esemény tárolóképességű eseménymemóriával kell rendelkeznie, amennyiben nem, akkor biztosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott memóriaterületen legalább 8 napig tárolja

Eltérően az ÁVF VlI. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 321. sz. záradék

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzí- tett kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezé- sére szolgáló helyiségek vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek. A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, vagy a biztosító által azzal egyenértékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal rendelkezik, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőrend- szer pedig megfelel a Z 320. sz. záradékban foglaltaknak.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Va- gyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának és ren- delkezik szakhatósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek ki- érkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Z 337. sz. záradék Biztosított telephely őrzése

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szerve- zet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őrzése – őrzi.

Eltérően az ÁVF VII. 2. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

MG 0090. sz. külön feltétel Kötelező önrész alkalmazása

Jelen külön feltétel alkalmazása esetén a biztosító a kárkifizetés mértékét önrészesedéssel csökkenti, ha a kár az alábbi biztosítási események valamelyike miatt következett be:

– tűz, villámcsapás, robbanás, személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése (MVVF 2. fejezet I. A.)

– betöréses lopás, rablás, vandalizmus (MVVF 3. fejezet I.)

Az önrészesedés az adatközlőn feltüntetett összeg, de minimum 10 ezer Ft.

24

MG 1171. sz. külön feltétel

Ellenőrzések az öngyulladás megakadályozására

Jelen feltétel értelmében biztosítási fedezet az öngyulladásra hajlamos vagyontárgyak tűz okozta károsodására csak abban az esetben terjed ki, ha azokra nézve a tárolási előírásokat betartják, illetve tárolt állapotukban rajtuk a szükséges ellenőrzéseket, műszeres méréseket (szonda) a kellő gyakorisággal elvégzik, és azok eredményeit naplózzák.

MG 1172. sz. külön feltétel

Szárító berendezések működtetése, ellenőrzése

Jelen feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a (szárító berendezésben) szárításnak alávetett takarmány, termény mindazon károsodására, amely a szárító berendezésen keletkezett tűz kö- vetkeztében állt elő.

MG 1173. sz. külön feltétel

Mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek és tartozékaik tűzbiztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet a 2. fejezet

I. A), B) és D) pontjában részletezett kockázati események tekintetében – külön díj megfizetése ellenében – kiterjed az ajánlatban felsorolt mezőgazdasági erő- és munkagépek, a gépjárművek és tartozékaik (kivéve a személygépkocsikat és 2 tonna alatti tehergépjárműveket) mind a szerződésben feltüntetett telephelyen, mind pedig a saját tulajdonú, vagy a szerződéssel igazolt mindenkori munkavégzési helyen és az oda- és visszavezető úton bekövetkezett káreseményeire.

Jelen külön feltétel alapján nem térülnek a belső eredetű okokra visszavezethető káresemények miatti károk.

Belső eredetű káresemények minősülnek:

– a tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezés meghibásodása miatt bekövetkező károk.

Jelen külön feltétel keretein belül biztosított vagyontárgyakra meg- határozott biztosítási összeg első kockázati biztosítási összeg, ami nem lehet magasabb a biztosítás megkötésének időpontjában fennálló, a műszaki állapotnak megfelelő valóságos értéknél.

MG 1174. sz. külön feltétel

Telephelyen, szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj meg- fizetése esetén a 2. fejezet I. pontjában részletezett biztosítási események tekintetében a biztosítási fedezet kiterjed az olyan – a szerződésben külön megjelölt – műszaki és egyéb berendezésekre (MVVF 1. fejezet I. B), valamint készletekre (MVVF 1. fejezet I. C) amelyek a kockázatviselési helyen (telephelyen) nem épületben, hanem szabadban vannak elhelyezve (tárolva, telepítve).

Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és vandalizmus biztosítási eseményekre. A felhőszakadás vagy árvíz biztosítási eseménnyel összefüggésben a készletnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékok, kiegészítők és díszítések (pl.: napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.);

– épületszerkezeti elemhez szilárdan nem rögzített, vagy ön- állóan álló reklámtáblák, cégtáblák.

MG 1175. sz. külön feltétel

Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj meg- fizetése esetén a 2. fejezet I. pontjában részletezett biztosítási események tekintetében a biztosítási fedezet kiterjed az olyan – a szerződésben külön megjelölt – műszaki és egyéb berendezésekre (MVVF 1. fejezet I. B), valamint készletekre (MVVF 1. fejezet I. C) amelyek a szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen, a mezőn, szabadban tárolt (telepített) vagyontárgyakra.

Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és vandalizmus biztosítási eseményekre. A felhőszakadás vagy árvíz biztosítási eseménnyel összefüggésben a készletnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékok, kiegészítők és díszítések (pl.: napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.);

– épületszerkezeti elemhez szilárdan nem rögzített, vagy önállóan álló reklámtáblák, cégtáblák.

MG 1176. sz. külön feltétel

A foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő személyes használati tárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj meg- fizetése esetén a 2. fejezet I. pontjában részletezett biztosítási események tekintetében a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítottal munkaszerződésben álló foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdo- nában lévő személyes használati tárgyaira (MVVF 1. fejezet I. D) 7.) a szerződésen feltüntetett telephelyen. Jelen külön feltétel hatálya alatt nem térülnek a foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő készpénz, értékpapír, ékszer, képzőművészeti vagy szellemi alkotások és gépjárművek kárai.

Ezen külön feltétel alapján térülő káresemények esetén a biz- tosító kártérítési kötelezettségének felső határa 30 000 Ft kárese- ményenként, személyenként.

MG 4501. sz. külön feltétel:

Szabadban tárolt mezőgazdasági erő- és munkagépek, tehergépjárművek betöréses lopás fedezete

Jelen külön feltétel értelmében – külön díj megfizetése ellenében

– a biztosítási fedezet kiterjed a telephelyen tárolt mezőgazdasági munkagép, tehergépjármű és traktor betöréses lopáskáraira is, amennyiben azokat az előírt védelmi eszközökkel felszerelték és azok a káresemény idején üzembe voltak helyezve és bizonyíthatóan működtek.

Az épület, a telephely olyan szerkezetű és szilárdságú, kerítéssel

– vagy fallal – körbekerített, amely személyek behatolását jelentős

25

mértékben megnehezíti vagy meggátolja, illetve az áthatoláshoz különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé. A kapuk az áthatolási ellenállás tekintetében nem gyengébbek a kerítésénél és biztonsági zárral ellátottak. A kapukat üzemidőn kívül bezárják.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint egyedi minősített zár. A telephely meg kell hogy feleljen a Z 133. sz. előírási feltételeknek is.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatpántokat. A biztosítási fedezet nem terjed ki a személygépkocsikra, a 2 tonna alatti teherbírású tehergépjárművekre, valamint a részlopás károkra és a betöréses lopáshoz kapcsolódó vandalizmus károkra sem.

MG 4504. sz. külön feltétel

Egyes vagyontárgyak tárolási előírásai

A betöréses lopás biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 forintot, és ezek összértéke helyiségenként meghaladja az 500 000 forintot, csak abban az esetben terjed ki, amennyiben a vagyontárgyak a Z

304. sz. külön feltétel mechanikai védelem előírásainak megfelelő helyiségben vannak tárolva.

MG 4505. sz. külön feltétel Méregraktárak védelmi előírásai

Méregraktárak (Növényvédőszerek, csávázott vetőmagvak vagy állatgyógyszerek tárolására használt helyiségek) esetében a betöréses lopásbiztosítási fedezet csak azokra a helyiségekre terjeszthető ki, amelyek kialakítása megfelel a Z 304. sz. záradék mechanikai védelmi szint követelményeiben előírtaknak, biztosított az állandó felügyelet, valamint a helyiségbe történő belépés rendje szabályozott és ellenőrzött.

MG 4506. sz. külön feltétel

Betöréses lopáskárok térítése során alkalmazott önrészesedés mértéke lakatlan területen, őrzés nélkül tárolt vagyontárgyak esetén

Betöréses lopáskárok megtérítése során alkalmazott önrészesedés mértéke lakatlan területen, őrzés (Z 337. sz záradék) nélkül tárolt vagyontárgyak esetén legalább 50 000 Ft káreseményenként.

Lakatlannak minősül a terület, ha az épület (telephely) a település közigazgatási határán kívül helyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága több mint 50 m. Lakatlannak minősül a terület akkor is, ha az épület (telephely) nem közelíthető meg valamennyi évszakban szilárd burkolatú úton.

26