BÁSTYA MAX – SZERZŐDÉSI FELTÉTEL MÓDOSÍTÁSA
XXXXXX XXX – SZERZŐDÉSI FELTÉTEL MÓDOSÍTÁSA
I. FEJEZET
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő záradékban a 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásai alapján a szerző- dési feltételek egyes pontjai az alábbiak szerint mó- dosításra kerülnek.
Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012)
„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) 1-es pontja az alábbiak szerint módosul:
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybe- hangzó kifejezésével, írásbeli megállapodással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjsza- básnak megfelelően.
„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) 2-es pontja az alábbiak szerint módosul:
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/ biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül – ha az aján- lat kiegészítő biztosítási moduljainak elbírálásához egész- ségügyi vizsgálatra van szükség, akkor ezen kockázatok esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)
„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) jelen- legi 2. pontja törlésre kerül.
„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) to- vábbi négy ponttal bővül:
2.4. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől szá- mított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
2.5. A szerződés tartalma teljes mértékben írásbeli- séghez kötött, így nem válnak tartalmává szoká- sok (melyek alkalmazásában a felek korábbi üz- leti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorla- tok (amelyeket egymás között kialakítottak).
2.6. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 mun- kanapon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fede- zetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumen- tum átadásakor írásban felhívta.
2.7. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással el- látott elektronikus dokumentumba foglalás (ki- véve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő alá-
írásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. for- mátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
„A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés” be- kezdés (4.) 2. pontja az alábbiak szerint módosul:
A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Min- den későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az idő- szaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.
4.2.1. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
4.2.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
4.2.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásá- nak következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt, akkor a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idő- pontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és az új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
„A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés” be- kezdés (4.) 5. pontja az alábbiak szerint módosul:
4.5. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) út- ján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biz- tosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.
Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képviselő- jének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fize- tés napját követő nap 0. órájában (és nem koráb- ban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító képviselője nem jogosult sem az alapbiz- tosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására.
„A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásá- nak következménye, a szerződés újra érvénybe he- lyezése, a biztosító szerződésmódosítása” bekezdés (5.) az alábbiak szerint módosul:
5.1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékes- ségi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító –
a következményekre történő figyelmeztetés mellett
– a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számí- tott legalább harmincnapos póthatáridő meghatá- rozásával a biztosítás esedékes díjának megfizeté- sére írásban felszólítja. A póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a bizto- sító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
5.2. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződő- nek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásá- hoz fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszű- nik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az eset- ben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdon- jog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos ha- táridővel felmondhatja.
5.3. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biz- tosító szükségesnek ítéli, a szerződés módosítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból kö- teles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.
5.4. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződés- kötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je- lentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javasla- tot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja.
5.4.1. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számí- tott tizenöt napon belül nem válaszol, a szerző- dés a módosító javaslat közlésétől számított har- mincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtétele- kor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5.4.2. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat je- lentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 5.4.) pont- ban és az 5.4.1.) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
5.5. Abban az esetben, ha a szerződés az 5.1. bekezdés- ben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszű- nés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerző- dés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
„A biztosító szolgáltatásának szabályai” bekezdés (10.)
1. pontja további szövegrészekkel egészül ki.
10.1. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat
– a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fi- zetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes va- gyontárgycsoportok milyen értéken vannak biztosítva. Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit.
„A biztosító szolgáltatásának szabályai” bekezdés (10.)
3. pontja alábbiak szerint módosul:
10.3.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítá- si időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
10.3.2. A 10.3.1.) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél fi- gyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
10.3.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
„A biztosítással nem fedezett károk” bekezdés (11.) 2. pontjából törlésre kerül az f.) alpont.
„A felek együttműködése” bekezdés (12.) 1.1 pontja az alábbiak szerint módosul:
12.1.1. Közlési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kér- déseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos ké- résére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági hatá- rozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazoló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyon- tárgyra vonatkozó szakvélemény építési/használat- bavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
„A szerződő/biztosított kötelezettségei” bekezdés (12.) 1 pontja további alponttal egészül ki:
12.1.6. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépé- séig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról
és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
„A biztosító kötelezettségei” bekezdés (12.) 2. pontjának
2. alpontja további szövegrésszel egészül ki:
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérí- tési összeg kifizetésében közreműködni.
„A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga” be- kezdés (13.) 1. pontja további szövegrészekkel egészül ki:
Abban az esetben, ha a szerződés több vagyon- tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek kö- zül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változásbejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre kö- teles lett volna.
„A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga” be- kezdés (13.) 4. pontja alábbiak szerint módosul:
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellene- sen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatar- tással
– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított va- gyontárgy kezelésével, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A 13.4.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelő- zési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll.
„A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga” be- kezdés (13.) 7. pontja alábbiak szerint módosul:
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mind- azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért fe- lelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásának limite, valamint a bizto- sító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
14.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 6. pontjának első négy alpontja az alábbiak szerint módosul:
14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továb- bá az általa kirendelt szakértővel,
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 6. pontjának l.) alpontja az alábbiak szerint módosul:
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbí- tások során átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 6. pontjának q)–s) al- pontjai az alábbiak szerint módosulnak:
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabálya- iról szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rende- letben szabályozott esetekben a biztosítóval szem- ben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítá- si szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap iga- zolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 8. pontja további be- kezdésekkel bővül.
14.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldö- ző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot a biztosítótól.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” bekezdés (14.) 10. pontjának címe és az a.), valamint a d.) alpontjai az alábbiak szerint módosulnak:
14.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezé- sek teljesítése érdekében történő adatát- adás.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” bekezdés (14.) 11. pontja az aláb- biak szerint módosul:
14.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” bekezdés (14.) 12. pontja további négy szövegrésszel egészül ki:
– Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sé- relmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő át- adása.
– Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító ál- tal a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harma- dik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harma- dik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában
–az adattovábbításnak törvényben meghatáro- zott adatköre, célja és jogalapja van, és a harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatá- rozott bármely módon biztosított.
– A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.
– Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különle- ges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) további három ponttal egészül ki:
16.) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sek az irányadók.
17.) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
18.) A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók:
a) Személyes adat az olyan adat, adatból levonha- tó következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) ter- mészetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerző- dés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomá- sára jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, ak- kor az a hatályos jogszabályok értelmében különle- ges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzá- járulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs ön- rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szer- ződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszer- vezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adat- feldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő ada- tait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek szá- mára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetek- ben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.
b) Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolato- san az alábbi jogokkal élhet:
– Tájékoztatás kérése
az érintett bármely formában előterjesztett kérel- mére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbí- tásra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés ál- lapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése he- lyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogel- lenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a bizto- sító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alap- ján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogor-
voslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
– Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendel- kezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapít- ható meg egyértelműen.
– Törlés
a személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi, és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el- engedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves, és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határide- je lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósága (Hatóság) elren- delte.
– Zárolás
törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló infor- mációk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbí- tották. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kéz- hezvételét követő 30 napon belül az érintettel írás- ban kell közölni a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
– Nyilvánosságra hozatal
a biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalói- val, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – sze- mélyes adatokon is alapuló – összesített statiszti- kai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
– Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosí-
tót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilat- kozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés meg- kötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban fog- lalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szer- ződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt ér- vényesítő kedvezményezett a szerződés megköté- séhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizeté- séhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
– Szerződésre jellemző értékek módosítása
Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.
A Signal Biztosító Zrt. adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015
Kiegészítő balesetbiztosítás feltétele (SBBI 2010)
„A szolgáltatásra jogosult személyek” bekezdés (9.) 1. pontja további szövegrésszel egészül ki:
9.1. A baleseti haláleseti szolgáltatásra (haláleseti kedvezményezett) jogosult lehet
a) a szerződésben megnevezett személy, vagy
b) a biztosított örököse, ha kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek meg.
A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosító- hoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Kiegészítő kockázati életbiztosítás feltétele (SKÉBI 2010)
„A biztosítási szerződés alanyai” bekezdés (2.) 4. pontja módosítva:
2.4. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosító- hoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
„Közlési kötelezettség” bekezdés (8.) címe módosítva
Közlési és változásbejelentési kötelezettség
„Közlési és változásbejelentési kötelezettség” bekezdés (8.) 3. pontja további szövegrészekkel egészül ki:
A 8.1.–8.3. pontban foglalt rendelkezéseket a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatko-
zó bejelentési kötelezettség megsértésének következmé- nyeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kap- csolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
„Közlési és változásbejelentési kötelezettség” bekezdés (8.) 4. pontja további szövegrészekkel egészül ki:
8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a fel- tételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gya- korolhatja.
„Titoktartási kötelezettség” bekezdés (13.) pontja további szövegrésszel egészül ki:
Amennyiben az adott kiegészítő életbiztosítási modul meg- kötésének feltétele a biztosított orvosi vizsgálata, akkor a biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
Felelősségbiztosítás általános feltételében (SÁFBI 2007)
„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:
1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiz- tosítási szerződésben foglaltak szerint, a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein fel- tüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.
„A biztosítási összeg, limit” bekezdés (3.) 2. pontja továb- bi szövegrészekkel egészül ki:
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával
merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeg- gel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatá- rozott kártérítési limit 25%-áig terjedhet.
A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.
„A biztosító szolgáltatásának szabályai” bekezdés (4.) további szövegrészekkel egészül ki:
Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeér- tékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági táb- la alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még ren- delkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezde- ményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerül- het sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzá- járul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vé- telével állapítja meg.
Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben tá- masztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többlet- költségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
„A biztosítással nem fedezett károk” bekezdés (5.) 1. pontja további alponttal egészül ki:
f) valamint nem térít meg a biztosító a szerződéssze- géssel okozott károkat,
„A felek együttműködése” bekezdés (6.) pontja további szövegrésszel egészül ki:
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése eseté- re megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc- napos bejelentési határidőt kell biztosítani.
Személyi felelősségbiztosítás feltételében (SSFBI 2007)
„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:
1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a szerződő/biztosított, alább felsorolt minőségében szerződésen kívüli, harma- dik személynek okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár, amelyet a biztosított, mint
Háziállat-tartói felelősségbiztosítás feltételében (SHÁFBI 2007)
„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) módosítva:
1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a szerződő/biztosított háziál- lat-tartói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltételében (SSZFBI 2005)
„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) módosítva:
1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megálla- podással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szer- ződésben foglaltak, illetve az abban meghatáro- zott mértékig – a szerződő/biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő, a szerző- dő/biztosított szerződési partnereinek okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Termékfelelősség-biztosítás feltételében (STFBI 2005)
„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:
1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a gyártó, forgalmazó, impor- táló (továbbiakban szerződő/biztosított) által oko- zott, előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Munkáltatói felelősségbiztosítás feltételében (SMUBI 2003)
„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:
1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a gyártó, forgalmazó, impor- táló (továbbiakban szerződő/biztosított) által oko- zott, előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Tanulók felelősségbiztosításának feltételében (STEFBI 2004)
„Biztosítottak köre” bekezdés (1.) módosítva:
Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján biz- tosítottnak minősülnek külön megállapodással:
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző intézmények,
b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör- vény alapján a köznevelési intézmények,
c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmények,
d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felnőttképzé- si tevékenységet folytató intézmények,
e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési te- vékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötele- ző szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanulókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanu- lói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyeket foglalkoztatnak
f) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,
g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt biztosított tanulói,
h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt biztosított hall- gatói,
i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt biztosított tanulói,
„Biztosítási esemény” bekezdés (2.) módosítva:
Biztosítási eseménynek minősül – külön megállapo- dással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződés- ben foglaltak, illetve az abban meghatározott mérté- kig – a szerződő/biztosított oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb nevelési, vagy gyermekellátási tevékenysége során, az abban részt vevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozottaknak okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a sze- mélysérülésre alapított sérelemdíj), valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megálla- podás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.
Ingatlanhasználói, -üzemeltetői és tevékenységi fele- lősségbiztosítás feltételei (SIFBI 2007)
„Biztosítási esemény” (1.) 1-es és 2-es pontja módosítva:
1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meg- határozott mértékig – a szerződő/biztosított Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
1.2. Biztosítási eseménynek minősül – külön megálla- podással – továbbá az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyil- vántartott épületben a tulajdonostársak és azok közössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egymásnak a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételeiben (STEBI 2010) meghatározott:
a) 1.1. pont szerinti tűz,
b) 1.3. pont szerinti robbanás,
c) 1.14. pont szerinti vezetékes víz,
d) 1.15. pont szerinti tűzoltó berendezés xxxxxxx- xxxx,
e) 1.16. pont szerinti akvárium törése
károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
„Biztosítási esemény” (1.) 6. pontja módosítva:
1.6. Vállalkozások esetén – külön megállapodással – biztosítási esemény továbbá a jelen feltétel sze- rint a – biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/ biztosított a biztosítási szerződésben meghatá- rozott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott
– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
II. FEJEZET
A II. fejezet ügyféltájékoztatónak is minősülő előírásai alapján a szerződési feltételek egyes pontjai az alábbiak szerint módosításra kerülnek a 2016. január 1-től, az ettől az időponttól hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény (új Bit.) szerint.
Jelen kiegészítés az új Bit. 2015. október 28-án közzétett állapota szerint jött létre. A tájékozta- tóban szereplő információk jogszabályváltozás esetén a jövőben is megváltozhatnak.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudniva- lók a Bit. rendelkezései alapján” (14. bekez- dés) az alábbiak szerint módosul:
14.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létre- jöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módo- sításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó ;, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.
14.2. A 14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli kor- látozás nélkül – ha a Bit. másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.
14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biz- tosító a 14.1. pontban meghatározott célok- ból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harma- dik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyo- mozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nem- peres eljárásban, közigazgatási határo- zatok bírósági felülvizsgálata során eljá- ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságren- dezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatá- si kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsá- gi szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatá- si szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiz- tosítás esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal,
l) az e törvényben szabályozott adatto- vábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési
megbízottal és a kárképviselővel, továbbá
– a közúti közlekedési balesetével kapcso- latos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendel- kezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabály- lyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Ható- sággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott ese- tekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megke- reséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendel- kezés megjelölése is.
14.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihir- detéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazga- tási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezett- ség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás
az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
14.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.5-
14.12. valamint a 14.14. pontokban megha- tározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
14.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.6. pontban megha- tározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
14.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ható- ság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésé- nek elmulasztásával, terrorizmus finan- szírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
14.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.
14.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
14.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetkö- zi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meg- határozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írás- beli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
14.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfe- lelő szintje az információs önrendelkezé- si jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiak- ban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meg- határozott bármely módon biztosított.
14.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör- ténő adatátadás.
14.17. A 14.14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
14.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szerep- lő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 14.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása ese- tén húsz év elteltével törölni kell.
14.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 14.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
14.20. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénz- ügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját.
14.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiz- tosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
14.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsola- tos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
14.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügy- feleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
14.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személy- hez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabá- lyi rendelkezések az irányadók.
14.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
14.26. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolat- ba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítá- si szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatko- zó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes sze- mélyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adato- kat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek sze- mélyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jog- szabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek fel- sorolását a jelen szerződési feltételek 14.6. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szol- gáltatás nyújtásához szükség van a megbí- zott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktar- tás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:
14.26.1. Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve amennyiben az adatok továbbításra kerültek az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingye- nesen adandó. További tájékoztatásért költ- ségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájé- koztatás kérése helyesbítéshez vezetett, ille- tőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását indoklással kizáró- lag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtaga- dása esetén a biztosító írásban közli az érin- tettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordu- lás lehetőségéről.
14.26.2. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthe- tő.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.
14.26.3. Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerző- déses jogok és kötelezettségek teljesíté- séhez nincs elengedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves és ez állapot jog- szerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben megha- tározott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
14.26.4. Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig
kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatke- zelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintet- tet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehető- ségéről.
14.26.5. Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos személyes adato- kon is alapuló összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes szemé- lyek azonosítása.
14.27. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tar- talmazó irat a keletkezésétől számított hat- van év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
14.28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az infor- mációt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó
– az Infotv.-ben meghatározott – adatszol- gáltatási kötelezettség esetén.
14.29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egye- bekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfele- lően alkalmazni.
A biztosító üzleti titka, új 15. bekezdés kerül beillesztés- re az alábbiak szerint.
15.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idő- beli korlátozás nélkül megőrizni.
15.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki
harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
15.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használ- hatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Nemek közötti megkülönböztetés tilalma, új 16.bekez- dés kerül beillesztésre.
16.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlő- ség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meg- határozott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biz- tosító kizárólag
a. a tartalékképzés,
b. a biztosító pénzügyi eszközei összetéte- lének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,
c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vényben meghatározott gazdasági rek- lám, továbbá hirdetési tevékenység,
e. az élet-, baleset és betegségbiztosí- tási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
16.2. A 16.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböz- tetés nem sérti az egyenlő bánásmód köve- telményét
a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap- csolható – közvetett különbségtétel ese- tén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetle- nül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indo- ka van,
b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltak- hoz képest kedvezőbb elbírálás alkalma- zása, ha az nem jelent meg nem enge- dett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható hely- zetben lévő más személlyel, személyek- kel szemben,
c. az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtaga- dása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújt- ja, és a biztosító által alkalmazott meg- oldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek, új
17. bekezdés kerül beillesztésre.
17.1 A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: szám- latulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizs- gálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
17.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illető- ségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írás- ban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adó- hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
17.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszol- gáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek, új 18. bekezdés kerül beillesztésre.
18.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. mel- léklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapításá- ra irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazá- sában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
18.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az ille- tőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett- ségéről.
18.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgálta- tásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított har- minc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
A veszélyközösség védelme céljából történő adatát- adás, új 19. bekezdés kerül beillesztésre.
19.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: meg- kereső biztosító) – a veszélyközösség érde- keinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkal- mazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 14.1. pontban meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátos- ságainak a figyelembevételével – kezelt és a 19.3-19.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biz- tosítási szerződésben rögzítésre került.
19.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkere- sés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosító- nak.
19.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellék- letben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett személy azonosító adatait;
b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c. a 19.3.a. pontban meghatározott sze- mélyt érintő korábbi – a 19.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;
x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgálta- tások jogalapjának vizsgálatához szüksé- ges adatokat.
19.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezmé- nyezett és a károsult személy azonosító adatait;
b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c. a 19.4.b. pontban meghatározott vagyon- tárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítá- si eseményekre vonatkozó adatokat;
x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgálta- tások jogalapjának vizsgálatához szüksé- ges adatokat.
19.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ága- zatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a károsult személy előzetes hozzájárulá- sa esetén a károsult személy azonosító adatait;
b. a szerződő, a biztosított és a kedvez- ményezett azonosító adatait, továbbá a
19.4. pont b-e. alpontjában meghatáro- zott adatokat;
c. a károsult személy előzetes hozzájáru- lása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat;
d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazat- hoz tartozó szerződéssel kapcsolatos
– biztosítási eseményekre vonatkozó sze- mélyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e. a károsult személy előzetes hozzájárulá- sa esetén a személyi sérülés vagy sze- mélyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi az e bekezdésben meghatáro- zott ágazathoz tartozó szerződéssel kap- csolatos biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat.
19.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet
A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az
1. melléklet A) rész 10. pontjában megha- tározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a. az adott járművet érintően bekövetke- zett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérü- léseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ide- értve a megkereső biztosító által megje- lölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
19.7. A 19.1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatá- rozott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 19.1. pontban meghatározott meg- keresési jogosultság tényének fennállásáért.
19.8. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatot a kéz- hezvételt követő kilencven napig kezelheti.
19.9. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 19.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbo- dik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
19.10. Ha a megkeresés eredményeként a meg- kereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítésé- hez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
19.11. A megkereső biztosító az 19.1. pontban meghatározott megkeresés és a megke- resés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
19.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 19.8-19.10. pon- tokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
19.13. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 19.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
19.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesí- tésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
19.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók, a jelenlegi feltétel 15. bekezdése az alábbiak szerint módosul
20. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a Bit rendelkezései alapján
20.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biz- tosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (sze- mélyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levél- ben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgá- lati irodában lehet személyesen panaszbe- jelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kék- számon vagy a külföldről is hívható +36-1- 458-4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektroniku- san az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regiszt- rációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhetőségei, a nyitvatartási idő megtekint- hető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.
20.2. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munka- napján 7 és 21 óra között legalább tizen- két órán keresztül folyamatosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt min- den munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus elérés- sel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
20.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részé- re nyitva álló helyiségben vagy annak hiá- nyában székhelyén történő kezelése ese- tén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek
lehetőségük legyen elektronikusan és tele- fonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A sze- mélyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
20.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpont- jától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljár- ni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
20.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kom- munikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére bizto- sítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitele- sített jegyzőkönyvet.
20.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 20.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pont- ban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
20.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati pél- dányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
20.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcso- latos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panasz- kezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jog- vita kialakulását.
20.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló
2013. évi CXXXIX. törvényben (a további- akban: MNB tv.) meghatározott fogyasztó- védelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létre- jöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell külde- nie a Pénzügyi Békéltető Testület által készí- tett és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
20.10 A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.
20.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a
20.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésé- nek szabályairól szabályzatot (a továbbiak- ban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyinté- zés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és tele- faxszámáról.
20.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
20.13. A 20.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartal- maznia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képe- ző esemény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésé- nek határidejét és a végrehajtásért fele- lős személy megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
20.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggesz- ti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a www.signal. hu oldalon elérhető.
20.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem szá- míthat fel. A telefonon történő panaszkeze- lés emelt díjas szolgáltatással nem működ- tethető.
20.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyek- ben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kap- csolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
20.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
Egyéb rendelkezések, a jelenlegi feltétel 16. bekezdése az alábbiak szerint módosul
21. Egyéb rendelkezések
21.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekö- vetkeztétől számított egy év.
21.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.
21.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyásoló körülményeket és a szerződő/biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztet- ni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, műkö- dés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
21.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rög- zíteni.
21.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejö- vő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jöve- delemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. ren- delkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási
szerződés alapján járó szolgáltatás meg- határozásánál az általános forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irányadóak.
SIG 2920
21.6. 2016. január 1. napjától a biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképessé- géről és pénzügyi helyzetéről, amely a www. xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.