BODROGKÖZI KERTÉSZETI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
BODROGKÖZI KERTÉSZETI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
Alap Biztosítás-növénybiztosítások különös szerződési feltételei BKNKNE/2021 1.1/Alap
A Bodrogközi Kertészeti Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban Egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett jég, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, vihar, aszály, egyedi károk megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor választhat, hogy növénykultúráinak biztosítási védelmére mely kockázatokat (jég, téli fagy, vihar egyedi) veszi igénybe. Az egyesület a különös szerződési feltétel 6. pontjában meghatározott önrészek szerint szolgáltat.
A biztosítási szerződés az „Alap növénybiztosítás” különös biztosítási feltételek alapján, valamint a Általános Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Feltétel (továbbiakban az általános biztosítási feltételek) alapján jön létre.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, – a fent felsorolt – és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.
1. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlatban szereplő képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
2. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „vegetációs ideje”.
2.1. Tűz kockázat
A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20.nap.
2.2. Jégesőkockázat
2.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok:
2.2.2. A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés.
A kockázatviselési időszak vége:
● az őszi és tavaszi vetésű növények esetén mindaddig tart a kockázatviselés, míg a terület újrahasznosítható.
2.2.3. Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:
− az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés;
− ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
− szőlő esetén a termésfürtök megjelenése.
A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap,
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosító: zöldbab, zöldborsó, sárgadinnye, görögdinnye, tök, uborka, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, dohány, őszibarack, kajszibarack, szilva, meggy, cseresznye, alma, körte, csemegekukorica.
2.3. Téli fagykár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
− őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 8 leveles állapot;
− ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
A kockázatviselési időszak vége:
− tárgyév március 31.
2.4. Viharkár
2.4.1. Viharkár
A kockázatviselési időszak kezdete:
− kalászosok esetén tejes érés kezdete;
− őszi káposztarepce esetén a becők érése;
− napraforgó, kukorica esetén 6 leveles állapot;
− ültetvények esetén augusztus 15.
A kockázatviselési időszak vége:
− szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 10. nap;
− alma, körte esetén a technológiai érést követő 10. nap;
− szőlő esetén a technológiai érést követő 5. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
2.5. Egyedi kockázat:
A kockázatviselési időszak kezdete:
Szántóföldi növények esetén nem lehet korábbi, mint a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés időpontja;
● gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet korábbi, mint a szerződés hatálybalépése.
A kockázatviselési időszak vége:
● Szántóföldi növények esetében nem lehet későbbi, mint a biztosított növény technológiai érettségi állapotát követő 10. nap;
● gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet későbbi, mint, a szerződés megszűnése.
3. A biztosítási események
Jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés a kockázatviselés helyén termesztett növényekben , téli fagykár, jégesőkár vagy viharkár miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Kiterjed továbbá azon tűz károkra, amelyek a kockázatviselés helyén termesztett növényekben időjárási jelenség következtében kialakuló tűz miatt következnek be.
3.1. Tűz, tűzkár
Tűz: természeti esemény,így többek között villámcsapás,szárazság,öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjed ő képesen hő-, láng-, fény- és füst hatás kíséretében.
Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti jelenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
3.2. Jégeső, jégesőkár
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
3.2.1. Tőkiveréses kár:
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
3.2.2. Súlycsökkenési kár:
A növények termésében jégverés következtében keletkezett hozamveszteség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség melyek, súlycsökkenésben kerülnek meghatározásra.
3.3. Téli fagykár
Téli fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény. Az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Alma, körte és szőlő a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termőalap pusztulása, mely hozamcsökkenést okoz.
3.4. Vihar, viharkár,
Vihar: a legalább húsz m/sec.(72 km/h) szélsebesség.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsökkenését okozza.
A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:
− a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
− a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
− alma, körte és szőlő termésének leverése;
− repce esetében a becők leverése, szemkiverése;
− kukorica esetében szártörés és kidőlés.
4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános szerződési feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
− a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
− a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);
− belvíz, illetve vízállás okozta károkra;
− homokfedés okozta fejlődési károkra;
− a kártevők, kórokozók károsításaira;
− viharkárok esetén a szélerózió hatására a vetőmag elsodródása miatt keletkezett károkra.
− emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárokra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás)
4.1. Jégeső, jégesőkárok esetén
− a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
− a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;
− ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
− a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.
− Szőlőben a minőségi károkra
4.2. Téli fagykárok esetén
− téli fagykár következményeként szántóföldi növényekben bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
− arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra
− ültetvények állagkáraira;
− ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.
4.3. Vihar, viharkárok esetén
− a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
− a kártevők, kórokozók károsításaira
− ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
4.4. Egyedi károk esetén:
Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt kockázatok körének meghatározását.
5. A biztosítási érték a biztosítási összeg
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási összegnövényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás).
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alul biztosítás).
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Az egyesület a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha).
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor.
Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg „javított átlagszámítással” (referenciahozam), melynek meghatározását a 2011. évi CLXVIII. törvény 2.
§ 26. xxxxxx szerint kell elvégeznie a szerződőnek.
Referenciahozam:a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában – az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referencia hozam kiszámításánál.
Erdősítések:
Erdősítéshez szakmailag indokolt és igazolt költségek. A biztosított terület.
Biztosítási érték = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).
Erdők:
A biztosítási érték fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fa fajonkénti élőfa készlete (m3), a lábon álló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örökzöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.
Erdők biztosítási értéke = (örökzöldek fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)) + (lombhullatók fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)).
6. Az önrészesedés
Az önrészesedés a jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.
KOCKÁZAT | ELÉRÉSES ÖNRÉSZ | LEVONÁSOS ÖNRÉSZ |
Jégkár (súlycsökkenési) | A megállapított kár 10%-a, a minimális 20 000 Ft-os kárküszöb felett. | |
Jégkár (állomány kiveréses)* | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. | |
Viharkár | A megállapított kár 10%-a, a minimális 20 000 Ft-os kárküszöb felett. | |
Téli fagykár (alma, körte, szőlő) | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. | |
Téli fagykár (szántóföldi növények) | A károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a. |
Tűzkár | A megállapított kár 10%-a, a minimális 20 000 Ft-os kárküszöb felett. |
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.
7. Kiegészítő biztosítás
A kiegészítő biztosításnál a kockázat viselés időszak kezdte és vége megegyezik a kiegészítő biztosításhoz megkötött díjtámogatott növénybiztosításban meghatározott kockázatviselési időszakkal.
Jelen pontban részletezett kiegészítő biztosítás kizárólag az államilag díjtámogatott növénybiztosítási szerződés – „A” típusú Növénybiztosítás , – „B” típusú Növénybiztosítás jég- és/vagy vihar biztosítása,- „C” típusú Növénybiztosítás jég-és/vagy vihar biztosítás a mellé köthető külön díj megfizetése ellenében – kiegészítő fedezetként. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kiegészítő biztosításokra csak akkor terjed ki , ha abban a felek írásban megállapodnak, és az ajánlat , az adatközlő vagy a biztosítási kötvény kifejezetten tartalmazza .
Jelen kiegészítő biztosítás azon jégeső- és viharkárokra nyújt fedezetet,amikor a károsodás mértéke a károsodott terület tekintetében az alap biztosítás kár küszöbét nem haladja meg.
Kiegészítő jégesőkár
A kiegészítő jégesőkár biztosítás megegyezik a hozzá megkötött díjtámogatott növénybiztosításban megfogalmazott jégesőkár kockázattal.
Kiegészítő viharkár
A kiegészítő viharkár biztosítás megegyezik a hozzá megkötött díjtámogatott növénybiztosításban megfogalmazott viharkár kockázattal. A biztosító a díjtámogatott növénybiztosításban szereplő feltételeken túl megtéríti a 15m/s szélsebességet meghaladó,de a 20m/s -ot el nem érő sebességű szél miatt bekövetkezett káreseményeket, amelyek hozamcsökkenést okoznak.. A kiegészítő viharkárra a biztosított növénykultúrák díjtámogatott növénybiztosításban meghatározott károsodása esetén terjed ki a biztosítás.
Kiegészítő tűzkár
.Jelen kiegészítő biztosítás azon károkra nyújt fedezetet,amikor a károsodás mértéke a károsodott terület tekintetében az alap biztosítás kár küszöbét nem haladja meg.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása
Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki: A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díjtétel és az 5. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási érték szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési megállapodás szerint). Az
engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A szerződő ajánlatadáskor választhat éves, vagy féléves díjfizetést. A díjfizetési határidők az aktuális díjbekérő számla kibocsátásától számított 15 nap.
Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díjfizetés jelen szabályaitól.
A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.
A jelen különös biztosítási feltételek esetén automatikus indexálás nem alkalmazható.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell az egyesülettel, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az egyesület írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
Szerződéskötéskor a szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat a biztosítási időszakra vonatkozóan:
A biztosítani kívánt növénykultúra faját;
a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát; a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.
Az egységár, hozam, növénykultúra, vetésterület adatait figyelembe véve dönt az egyesület az ajánlat elfogadásáról.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR azonosító) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani.
9.2. A változás bejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
● A biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
● a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
● a biztosított által az egyesületnek bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
● a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása;
● a biztosított növénykultúra bérbeadása;
● a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
Az egyesület – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúrára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPÁR azonosító) is tartalmaznia kell a szerződésmódosításnak.
Ha a vetésterület a biztosított növénykultúra a hozamadatok vagy az egységár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási érték is megváltozik valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A biztosított növény egységára biztosítási időszakonként csak egyszer módosítható. Szerződéskötésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15.-ig van lehetőség.
11. Az egyesület szolgáltatása
A biztosítottnak (szerződőnek) a bekövetkezett káreseményt az észlelésétől számított 7 napon belül be kell jelentenie írásban (saját felhasználói felületen,e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, valamint indokolt, sürgős esetben lehetőséget kell biztosítania a mihamarabbi helyszíni szemle elvégzésére.
Az Egyesület köteles a kárbejelentés után öt munkanapon belül értesíteni a károsultat a kárrendezési eljárás megkezdéséről. Az értesítés történhet elektronikus levélben vagy postai úton. A biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével végzi.
A biztosító képviselője legfeljebb 3 alkalommal kísérli meg a kapcsolatfelvételt és az időpont egyeztetést a biztosítottal. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül. Ha az előre egyeztetett kárszemle a biztosítottnak felróható okból 2 alkalommal meghiúsul, a kárakta érdemi vizsgálat nélkül lezárásra kerül.
Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és kárjegyzőkönyvben rögzíti.
A kárjegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját,
b) a károsodott növénykultúra nevét,
c) a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát,
d) a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként,
e) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket,
f) a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét,
g) a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint,
h) a károsodott terület nagyságát,
i) a kifizetett kártérítés összegét és
j) jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékot
A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést-figyelemmel az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdésében foglaltakra-,ha a biztosítási eseményt kiváltó
a) Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a 7. j) pont szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,
b) egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 6. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására.
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:
Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: téli fagy, jég, vihar, hozam.
Értékcsökkenési kulcsok
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében az egyesület a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
● zöldbab, zöldborsó: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke nincs.
● sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
● paprika, fűszerpaprika, paradicsom: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
● őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
● alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
Mintaterek alkalmazása
Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, úgy az egyesület jóváhagyását követően a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni. Az egyesület jogosult károsodott területenként egyedileg meghatározni a mintatér paramétereit és számát, továbbá rendelkezni arról, hogy elfogadja-e a mintatér alkalmazását.