SZÁLLÍTÓIHITEL-BIZTOSÍTÁS TELJESÍTÉS UTÁNI IDŐSZAKRA
SZÁLLÍTÓIHITEL-BIZTOSÍTÁS TELJESÍTÉS UTÁNI IDŐSZAKRA
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Érvényes: 2017. április 01-től
S módozat
A biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási események közvetlen és kizárólagos következményeként bekövetkezett kárt a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosított részére megfizeti.
I. rész Értelmező rendelkezések
A Szerződő felek a jelen Általános szerződési feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul:
1. Biztosító:
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
1065 Budapest VI. Nagymező u. 46-48.
2. Biztosított:
Az a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet, amely a Biztosítóval a jelen Általános szerződési feltételek szerinti biztosítási szerződést megkötötte.
3. Adós:
A biztosítási szerződés alapjául szolgáló külkereskedelmi szerződés szerinti külföldi állami vagy magánvevő, illetve azok kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló külföldi jogi személy, amely a fizetés kötelezettje;
a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank (mint szuverén adósok), továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;
b) magánadós minden olyan szervezet, amely nem tartozik az állami adósok körébe. A magánadósra az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni akkor, ha a kötelezettségeiért az állami adós, mint kezes vállal kötelezettséget.
4. Kárfizetési türelmi idő:
A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt el kell végezni. A kárfizetési türelmi idő a kár bekövetkeztétől számított 90 (kilencven) nap. Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.
5. Kárveszély
Minden olyan tény, körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely tényről, körülményről a Biztosított tudomást szerzett, vagy kellő gondosság tanúsításával ismernie kellett, így többek közt:
a) az Adós a fizetési feltételeknek a Biztosított számára kedvezőtlen módosítását kéri: fizetési haladékot vagy átütemezést kér;
b) az Adós nem kívánja az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítését vagy a teljesítés folytatását;
c) a magánadós ellen csőd-, vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek vagy adósságrendezési eljárást indítottak az állami adós ellen;
d) az Adós bármely kifizetése felfüggesztéséért bírósághoz fordult vagy arra a bíróságtól engedélyt kapott;
e) Adós egyezségi ajánlatot tett a Biztosított számára;
f) végrehajtási eljárás indult az Adós ellen;
g) az Adós vagyonára elkobzást, foglalást, zár alá vételt stb. rendeltek el.
Minden olyan egyéb, az a)-g) pontokban nem meghatározott kedvezőtlen tartalmú információ, esemény vagy körülmény, amely a Biztosított és az Adós között fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződés kapcsán kárt okozhat. A Biztosított jogosult a fenti körülmények vonatkozásában- annak érekében, hogy a X. rész 4. pont szerinti kárveszély fennállására vonatkozó kötelezettségét is teljesíthesse, a Biztosítóval egyeztetni.
6. Haladéktalan teljesítési kötelezettség:
A jelen Általános szerződési feltételek használatában a kötelezettségek teljesítésének határidejére vonatkozó „haladéktalanul” kifejezés a kötelezettségek 2 (két) munkanapon belüli teljesítését jelenti a bejelentendő adat, tény, körülmény, információ Biztosított általi tudomásszerzésétől számított naptól kezdődően, vagy amikor arról a Biztosított az adott helyzetben általában elvárható gondos magatartása/eljárása mellett tudomást szerezhetett.
7. Kárviselési hányad:
A Biztosító által teljesített (az önrész nélkül számított) kárfizetés és a Biztosított által bejelentett teljes kár aránya.
II. rész
A biztosítás tárgya
1. A biztosítás tárgya a Biztosítottnak a külföldi adóssal szembeni, exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó követelése.
2. A biztosítás nem terjed ki:
a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;
b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;
c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;
d) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak;
e) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak;
f) pénzügyi befektetésekre.
III. rész
A biztosítási szerződés
1. A biztosítási szerződés megkötésének lényeges feltétele, hogy
a) a Biztosított által a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján a Biztosító megállapítja, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó
exporthitelnyújtás tartalmilag megfelel a szerződéskötés időpontjában hatályos, a Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD Megállapodásban foglaltaknak;
b) a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve személyi összeférhetetlenség, valamint egyéb érdekeltségi viszony nem állhat fenn kivéve, ha ahhoz a Biztosító írásban hozzájárult. (Személyi összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, felügyeleti szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; egyéb érdekeltségi viszony: ha a Biztosított és az Adós egymásban a Ptk. 8:2.§-a szerint e befolyással rendelkezik)
c) az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról;
d) az OECD Tanácsának az Exporthitelekről és a kellő környezeti és társadalmi körültekintésről szóló Ajánlásának megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a biztosított ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak, és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak.
e) a Biztosított által a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján megállapítható, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás a szerződéskötés időpontjában tartalmilag megfelel a Tanács 98/29 számú: a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló EK irányelv rendelkezéseinek.
2. A Biztosított a hitelbiztosítási ajánlatát a Biztosító által előírt formanyomtatványon nyújtja be. A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés részét képezi a Kötvény, a jelen Általános szerződési feltételek, a Biztosítási ajánlat, a Kondíciós lista valamint a Biztosító Üzletszabályzata. Abban az esetben, ha a Kondíciós Lista, az Általános szerződési feltételek, a biztosítási kötvény eltér az Üzletszabályzattól, úgy az előbbiek rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A biztosítási szerződés részét képező dokumentumokban rögzített feltételek alkalmazása a fenti sorrendet követi.
IV. rész
A biztosítási események
Biztosítási események az alábbi események, amelyek következtében a Biztosítottat az exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredően a kockázatviselés időtartama alatt kár érheti:
1. a) a magánadós vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellék- kötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló jogi személy (a továbbiakban kezes) fizetésképtelensége; az Adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg;
(i) az Adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte;
(ii) az Adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették;
(iii) az Adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a Biztosított követelése a hitelszerződésben meghatározott pénznemben vagy azzal egyenértékűen az Adós helyi pénznemében;
(iv) az Adós országának jogrendszere szerinti fizetésképtelenség más esetei állnak elő;
b) az Adós vagy kezese fizetési késedelme.
2. a) a Biztosító országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami ható- ságának olyan intézkedése, amely megakadályozza az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítését (például beviteli tilalom);
b) általános moratórium elrendelése akár az Adós vagy kezese országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;
c) a Biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;
d) az Adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az Adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy – az árfolyamváltozás következtében – az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi szerződés devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;
e) a Biztosító országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése (például kiviteli tilalom), ideértve az Európai Unió intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra, vagy egyéb kompenzációra;
f) a Biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították;
g) a Biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak.
3. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja:
a) az 1. a), valamint a 2. a)-e) pontok esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatályba lépésének, jogerőre emelkedésének napja;
b) az 1. b) pont esetében az Adós fizetési esedékességének időpontja, amennyiben addig nem következik be az esedékesség szerinti fizetés;
c) a 2. f)-g) pont esetében az a nap, amelyen a pénz-, illetve átutalási forgalom az Adós vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti teljesítés országával megszakadt.
4. A kár bekövetkeztének időpontja az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti fizetési esedékesség(ek) időpontja, amennyiben eddig az időpontig az esedékesség szerinti fizetés nem következik be.
V. rész
A kockázatviselés tartama
1. A Biztosító kockázatviselésének kezdete az a nap, amikor a Biztosított szerződéses kötelezettségeinek teljes körű teljesítése alapján az ellenértékre jogosult, feltéve, hogy a biztosítási és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek.
Ha az exportirányú külkereskedelmi szerződés feltételei szerint a Biztosított a kiszállított termékek, illetve szolgáltatások értékének megfelelő fix és meghatározott ellenértékre
jogosult, a Biztosító által nyújtott fedezet az egyes részteljesítések, illetve kiszállítások napján lép hatályba.
2. A Biztosító kockázatviselése a követeléseknek az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti esedékességeinek időpontjában vagy a biztosítási esemény bekövetkeztével szűnik meg.
3. A Biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a Biztosított a biztosítási díjat a Biztosító számlájára befizesse. A biztosítási szerződés hatálybalépésének feltétele a biztosítási díjnak a biztosítási kötvényben rögzített feltételek szerinti teljes - vagy részletekben történő díjfizetés esetén - annak első részletének a megfizetése; a biztosítási díj megfizetésének minősül a Biztosító számláján történő jóváírása. A biztosítási szerződés hatályba lépésének napja a Biztosító kockázatviselésének kezdő napja.
4. Több részteljesítés/kiszállítás esetén a folytatólagos kockázatviselésekre az első részteljesítésre/kiszállításra irányadó szabály vonatkozik, azzal, hogy a további részteljesítések/kiszállítások esetén az egyes részteljesítésekhez/kiszállításokhoz kapcsolódó feltételek teljesültek, továbbá, hogy az egyes részteljesítésekhez/kiszállításokhoz kapcsolódó biztosítási díjak meg nem fizetése a biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után.
5. A Biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy újabb kockázatot ne vállaljon, amennyiben tudomására jut, hogy:
a) az Adós vagyoni (pénzügyi, gazdasági) helyzetében vagy az Adós országának helyzetében a biztosítási szerződés megkötésének időpontjához képest negatív változás következik be, vagy
b) az I. rész 5. pontban meghatározott Kárveszély áll fenn.
Amennyiben a Biztosító élni kíván ezzel a jogával, erről értesíti a Biztosítottat. Az értesítésben megjelölt jogkövetkezmények nem vonatkoznak az értesítés kézhezvételét követő második munkanapig történt Biztosított általi teljesítések fedezetbevételére, illetve azokra a teljesítésekre, amelyekre a Biztosító kockázatviselése már megkezdődött.
VI. rész
A biztosítási díj
1. A Biztosító a biztosítási díjtételeit az alábbi feltételeket alapul véve határozza meg:
• Az Adós vagy kezes székhelye szerinti ország kockázati besorolása,
• az Adós, a kezes minősítése,
• az önrészesedés mértéke,
• a kockázatviselés tartama,
• a törlesztés feltételei,
• a felszámított díjnak tükröznie kell a Biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, így figyelembe veszi a kötvényben rögzített záradékokat, speciális kiegészítő feltételeket.
2. A biztosítási díjat a Biztosított forintban, vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződés devizanemében fizetheti. A díjfizetés pénzneme a Kötvényben kerül meghatározásra. Forintban történő fizetés esetén a biztosítási díj Forint összegének kiszámításához alkalmazott árfolyam a Kötvényben kerül rögzítésre.
3. A díjfizetés módja:
a) a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben történő (up-front) díjfizetés esetén a díj legkésőbb az első kiszállítás/részteljesítés időpontjáig vagy az első kiszállítással/részteljesítéssel egyidejűleg fizetendő;
b) kiszállításonként, részteljesítésenként történő díjfizetés esetében az egyes biztosítási díjrészletek a Biztosító által kiállított díjszámla szerinti esedékességkor fizetendőek. A biztosítási díjrészlet összege növekszik az első fedezetbevételtől az aktuális kiszállításhoz, részteljesítéshez kapcsolódó számla kiállításának napjáig eltelt kamatidőszakra eső kamat összegével, amit a szerződéskötés időpontjában érvényes, a díjfizetés pénznemére vonatkozó, OECD irányelvek szerint meghatározott diszkont ráta figyelembevételével, folyamatos kamatozást és 360 (háromszázhatvan) napos évet alapul véve kell számítani.
A díjfizetés módja a Kötvényben kerül rögzítésre.
4. A biztosítási díj vetítési alapja az exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó tőkekövetelés összege.
5. Amennyiben a biztosítási szerződés tárgyát képező követelés futamidejének, összegének, illetve a végső kockázatot jelentő adós személyének változása következtében a Biztosító kockázatviselési ideje, a biztosítási összeg, illetve az adóskockázat növekszik, a kockázat növekedésével arányos díj illeti meg a Biztosítót. Az erre vonatkozó biztosítási díjat a Biztosító úgy határozza meg, hogy a módosítás előtti és utáni törlesztési ütemterv alapján kiszámítja az ügylet súlyozott átlagos futamidejének eredeti és módosított értékét. Meghatározza a módosított törlesztési ütemtervnek és az ügylet kockázati szintjének megfelelő díjtételt érvényes díjszámítási rendszerével összhangban. Az eredeti és a módosított feltételekre számított díjelőírás különbözete adja a megfizetendő többletdíjat. Az elmaradt kamatok tőkésítése növeli a fennálló tőke összegét. A fenti módon számított díjkülönbözetet legkésőbb az átütemezés, illetve a biztosítási szerződés módosítás hatálybalépéséig kell megfizetni a Biztosító részére a díjról kiállított számlán szereplő esedékesség napján.
6. a) Amennyiben a biztosított követelés a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik, vagy a kockázatviselési idő csökken, a Biztosított díjvisszatérítésre jogosult. Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a biztosítási szerződés módosuló feltételeit, beleértve az esetleges díjvisszatérítés miatt módosuló biztosítási díjtömeget is, a Szerződő Felek kötvénymódosításban rögzítik.
Amennyiben a biztosított követelés előtörlesztés okán történő megszűnésére a kereskedelmi szerződés szerinti teljesítések lezárultát követő időpontban kerül sor, a befolyt díj 30 %-a (harminc százaléka) mindenképpen a Biztosítót illeti meg, a fennmaradó rész a díjvisszatérítés alapja. A díjvisszatérítés alapja és a díjvisszatérítési arány szorzataként adódik a díjvisszatérítés összege. A díjvisszatérítési arány a módosítás előtti, illetve a módosult tőketörlesztési ütemezések alapján számított átlagos súlyozott futamidők arányában kerül meghatározásra. A díjvisszatérítés előfeltétele a biztosított hitel teljes megtérülése, mely a biztosítási szerződés érdekmúlás okán történő megszűnését eredményezi. Ez esetben a biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. A díjvisszatérítés a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 (harminc) napon belül esedékes.
b) Amennyiben a teljes tervezett követelésre a biztosítás díja egy összegben, teljes mértékben kiegyenlítésre került, de egy adott részteljesítés hiányában arra vonatkozóan
nem keletkezett követelés, azaz a Biztosító által fedezetbe vett követelés összege alacsonyabb, mint a követelés teljes eredeti összege, akkor a követelés különbözeti összegére jutó díj 100 %-a (száz százaléka) visszajár a Biztosítottnak.
Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a biztosítási szerződés módosuló feltételeit a Szerződő Felek kötvénymódosításban rögzítik. A díjvisszatérítés a kötvénymódosítás aláírását követő 30 (harminc) napon belül esedékes. A kötvénymódosítás a visszatérítendő biztosítási díj megfizetésének napján lép hatályba.
7. Amennyiben a Biztosított díjvisszatérítésre válik jogosulttá, annak pénzneme minden esetben megegyezik a díjfizetés pénznemével.
8. Ha a Biztosított a biztosítási díjat annak esedékességekor nem fizeti meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Biztosítottat 30 (harminc) napos póthatáridő tűzésével írásban felhívja a teljesítésre. Amennyiben a hátralékos díjat a Biztosító felszólításának elküldésétől számított 30 (harminc) napon belül nem fizették meg, a szerződés az eredeti esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti.
9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb költségeket a Kondíciós lista tartalmazza.
VII. rész
Az önrészesedés
A Biztosítottat a Biztosító által megállapított kár összegéből önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke 5 % (öt százalék), az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre.
VIII. rész
A kárigény érvényesítése
1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a Biztosított kötelezettsége. A kárigényt a Biztosított a biztosítási esemény következtében előálló kár bekövetkeztét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a Biztosítónak.
2. A kárigény elbírálásához a Biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot, a biztosítási esemény bekövetkeztére, a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat, valamint a kármegelőzéssel, a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat.
3. A IV. részben felsorolt biztosítási események a kárigény benyújtása során az alábbi alapdokumentumokkal igazolhatóak:
a) az 1. a) pont esetén: a magánadós, kezes csődjéről/felszámolásáról szóló jogerős bírósági határozat; vagy egyéb - a magánadós/kezes országának joga szerinti fizetésképtelenségi eljárás elrendelését alátámasztó - hatósági határozat
b) az 1. b) pont esetén: a nemfizetés banki igazolása; esedékességkori bankkivonat vagy a számlavezető bank igazolása;
c) a 2. a) pontja esetén:
– az Adós kormányának vagy harmadik ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy Magyarország Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása, értesítése, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
d) a 2. b) pont esetén:
– az Adós vagy kezese országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás az általános moratóriumra vonatkozóan, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
e) a 2. c) pont esetén:
– az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy a Magyarország Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása vagy értesítése, vagy
– az Adós országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
f) a 2. d) pont esetén:
– az Adós országának központi bankja vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
g) a 2. e) és f) pontok esetén:
– az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy a Magyarország Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása vagy értesítése, vagy
– más elfogadható bizonyíték;
h) a 2. g) pont esetén: a fenti biztosítási eseményt hitelesen alátámasztó hatósági igazolás, bizonyíték.
IX. rész Kárrendezés
1. A kárfizetés alapja a biztosítási esemény következtében az exportirányú külkereskedelmi szerződés szerinti esedékesség(ek) időpontjában fennálló követelés(ek) összege, valamint az esetleges kárfizetési türelmi időre számított szerződéses (ügyleti) kamat.
2. A kár megállapításának időpontja:
a) fizetésképtelenség esetén a biztosítási esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont;
b) fizetési késedelem, valamint a IV. rész 2. a)-g) pont szerinti biztosítási események esetén a Kárfizetési türelmi idő lejáratának napja.
3. A kár összegét csökkentő tételek:
a) az Adós vagy az Adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által a biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződésből származó követelésekre vonatkozóan teljesített fizetések, a Biztosított által eszközölt, illetve elfogadott beszámítások, valamint a Biztosított által adott engedmények;
b) biztosítékok érvényesítéséből a Biztosított részére befolyt összegek.
4. a) A Biztosító a Biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült, és a Biztosító által elfogadott kárigény alapján kárfizetési kötelezettségét a Kárfizetési türelmi idő lejártát követő 30 (harminc) napon belül, fizetésképtelenség esetén a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő harminc napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosított a X. rész 5. és 8. pontjában foglalt kötelezettségeinek eleget tett és a Biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn.
c) Amennyiben a Kárfizetési türelmi idő lejártáig a Biztosított a kárelbíráláshoz szüksé- ges valamennyi dokumentumot nem adta át, úgy a Biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül áll be.
5. A biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a Biztosító és a Biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak például a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének igazolásával összefüggő, azaz a kárigény érvényessége megállapításának költségei.
6. A Biztosító a kárfizetést a Kötvényben rögzített pénznemben teljesíti – ezen pénznem eltérhet a biztosítási díj pénznemétől. Forintban történő kárfizetés esetén a kárfizetés összege a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján az ügyletet lebonyolító hitelintézet által az adott devizára alkalmazott vételi árfolyamon kerül kiszámításra.
X. rész
A Biztosított kötelezettségei
1. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor a kockázatviselés szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ennek keretében a Biztosított köteles a Biztosító által feltett kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszokkal a közlési kötelezettségének eleget tenni. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor közölt adatokban bekövetkező lényeges változásokat a Biztosítónak bejelenteni.
2. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy – a Biztosító Üzletszabályzatában rögzítettek szerint – az exportirányú külkereskedelmi szerződés tárgyát képező áru valamint az építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások esetén az áru magyar származását igazoló kamarai szervek által kibocsátott dokumentumokat, egyéb szolgáltatás kapcsán pedig a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve által kiállított igazolást a kiszállítást követő legkésőbb 60. (hatvanadik) napig beszerezni, és azokat a kárigény benyújtásakor a Biztosító rendelkezésére bocsátani
3. A Biztosított köteles a Kötvényben előírt mértékű előlegfizetés megtörténtéről tájékoztatást nyújtani a Biztosító részére a Biztosított bankjának igazolása alapján.
4. Jelentési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a Biztosítónak a tudomására jutást követően haladéktalanul írásban bejelenteni
a) a követelés keletkezését és a törlesztési ütemtervet;
b) a követelés, valamint kármegtérülés címén befolyt összegeket;
c) a kárveszélyt;
d) a biztosítási esemény bekövetkeztét;
e) a IX. rész 3) pontban foglaltakat;
f) a III. rész 1. b) pontban foglaltakra vonatkozó esetleges változásokat.
5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles
a) Kárveszély, illetve biztosítási esemény bekövetkezte esetén leállítani a további teljesítéseket, kivéve, ha azok folytatásához a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult;
b) a Biztosító előírásai szerint eljárni; az e körben adott utasításainak eleget tenni, továbbá az adott helyzetben általában elvárható módon megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják (a Kárfizetési türelmi idő lejártát követően is) még abban az esetben is, ha a biztosíték fennállását nem a Biztosító írta elő a Biztosított számára;
c) mind a biztosított, mind a nem biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni;
d) megtett intézkedéseiről és azok eredményéről a Biztosítót folyamatosan tájékoztatni.
6. A Biztosított köteles az exportirányú külkereskedelmi szerződés módosításához, felmondásához valamint az exportirányú külkereskedelmi szerződésből eredő követelés, illetve a biztosítási szerződés szerinti kárfizetés jogának harmadik személyre történő engedményezéséhez, illetőleg megterheléséhez a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását megszerezni.
A Biztosított az önrészesedés mértékének megfelelő kockázatot csak a Biztosító előzetes írásbeli engedélyével háríthatja át, illetve terhelheti meg.
7. Az Adóssal szemben esetlegesen kezdeményezett vagy elrendelt csőd-, felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásról, valamint végelszámolásról a Biztosított köteles a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az Adóssal szembeni biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba határidőn belül hivatalosan bejelenteni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való határidőben történő bejelentése a Biztosított feladata mindaddig, amíg a biztosított követelés(ek) a X. rész 8. pont szerint át nem száll(nak) a Biztosítóra.
8. Átruházási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles
a) a kárfizetéssel egyidejűleg az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését a megállapított kár összegének (a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének) erejéig ideértve az egyéb biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a Biztosítóra, mint az állam megbízottjára engedményezni. Az átruházási kötelezettség – a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl – kiterjed a kárigény bejelentés összegéből a biztosítási szerződés rendelkezései szerint levont biztosított követelésekre is;
b) az Adóst és az a) pont szerinti biztosítékok kötelezettjeit az átruházás megtörténtéről értesíteni;
c) a b) pont szerinti értesítés(ek) másolatát a Biztosítóhoz eljuttatni;
d) a Biztosító által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.
9. Átutalási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a kárfizetést követően a biztosított ügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Biztosítónak haladéktalanul átutalni.
10. A Biztosított köteles lehetővé tenni a Biztosító vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe a biztosítási szerződéssel érintett adósokkal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen. Köteles továbbá az erre vonatkozó iratokból kérésére másolatot rendelkezésre bocsátani.
11. A Biztosított a Biztosító által megkívánt formában köteles írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval, valamint az exportirányú külkereskedelmi ügylet környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban.
12. A Biztosítottat a biztosítási szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat terheli, ide nem értve a biztosítási díjnak az esedékességet követő 30 (harminc) napon, vagy a Biztosító által esetlegesen adott halasztott időponton belül történő megfizetését.
XI. rész
A Biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások
1. Mentesül a Biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a Biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a Biztosítónak tudomása volt arról, hogy az adatok valótlanok vagy megtévesztőek, vagy azok nem befolyásolják a Biztosító által vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
b) a Biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi és
ba) ezzel okozati összefüggésben következik be a kára,
bb) ennek következtében a Biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötele- zettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg;
c) a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következik be:
i) a Biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása;
ii) olyan rendelkezés, előírás a biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződés- ben vagy bármely, a Biztosító által előírt, a bankgaranciával, egyéb biztosítékok- kal kapcsolatos dokumentumokban, amely a Biztosított igényérvényesítési jogait korlátozza; azaz a követelés érvényesítésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely peren kívüli, peres, vagy nemperes eljárás megindítását kizárja, korlátozza, melynek eredményeképp az Adós vagy a biztosíték kötelezettje a tartozás megfizetése alól részben vagy egészben mentesül.
iii) a biztosítási szerződés megkötését követően a Biztosított és az Adós által létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza;
iv) az exportőr, az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeket, feltéve, hogy ez nem a IV. rész 2. a)–g) pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye;
d) a Biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el;
e) a Biztosított a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, részletfizetést engedélyezett az Adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte; a követelés kifizetését megakadályozza;
f) a Biztosított Kárveszély, illetve a biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a teljesítést tovább folytatja, kivéve, ha annak folytatásához a Biztosító írásban hozzájárult. A Biztosító mentesülése ebben az esetben csak a Kárveszély vagy a biztosítási esemény bekövetkezte utáni teljesítés összegére és a szerződéses (ügyleti) kamatokra vonatkozik;
g) a Biztosított az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában előírtak szerint nyilatkozott, állításai azonban nem feleltek meg a valóságnak, és bizonyíthatóan részt vett az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben, továbbá tudomása volt korrupcióról;
h) a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bármely időpontban a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, személyi összeférhetetlenség, vagy a Ptk. 8:2.§ szerinti egyéb érdekeltségi viszony állt vagy áll fenn a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.
2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a Biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a Biztosított köteles visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés pénznemében, a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt.
3. Az alkalmazott kizárásokat a II. rész 2. pontja tartalmazza.
4. Ha az Adós a biztosított külkereskedelmi szerződés alapján a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Biztosító – a vitatott összegre vonatkozóan – mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát az exportirányú külkereskedelmi szerződésben kikötött választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata le nem zárja a Biztosított javára. A Biztosító a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti.
5. A Biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket az I. rész 4. pontja, a III. rész 2. pontja, az V. rész 5. pontja, a VII. rész, valamint a IX. rész 3. pontja tartalmazza.
6. További korlátozásokat tartalmazhat a Kötvény is.
XII. rész Kármegtérülés
1. Kárkinnlevőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek – feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta – a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Biztosító és a Biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében – forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, az ügyletet lebonyolító hitelintézet által alkalmazott deviza vételi árfolyamon – történik.
2. Ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés (előleg) is fennáll, az adós általi teljesítést, a kármegtérülést, valamint a IX. rész 5. pontjában meghatározott költségeket és ráfordításokat a biztosított és a nem biztosított hányad arányában kell elszámolni.
XIII. rész Elévülés
1. A Biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) év.
2. A Biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 (három) év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.
XIV. rész
Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. Törvény, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet és a Biztosító Üzletszabályzata, illetve a Kötvény az irányadó.
XV. rész Perilletékesség
A biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadóak.