Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ)

Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ)

I. Általános rendelkezések

1. Az Európa Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) Lakásbiztosítás Ál- talános Szabályzata (LÁSZ) azokra a biztosítási szerzõdésekre érvé- nyes, amelyeket erre hivatkozással kötnek meg. A LÁSZ, a különös és kiegészítõ szabályzatok, a magyar Polgári Törvénykönyv, továbbá a biztosítási szerzõdésben foglaltak szerint a biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében kockázatot vállal:

• az épület- és lakás alapbiztosítás különös szabályzatában,

• a hozzá kapcsolódó kiegészítõ biztosítási szabályzatokban és

• a lakásszövetkezeti és társasházi közös tulajdon biztosításának külö- nös szabályzatában

meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezõ károkra, bal- esetbiztosítási eseményekre.

2. A Lakásbiztosítás Általános Szabályzata, a különös és kiegészítõ sza- bályzatok, a biztosított (szerzõdõ) által kitöltött és aláírt ajánlat, kie- gészítõ ajánlat, ill. egyéb írásos nyilatkozat vagy megállapodás együtte- sen alkotják a biztosítási szerzõdést.

II. A biztosítási szerzõdés résztvevõi, a kockázatviselés helye

1. Biztosító: Az Európa Biztosító Rt., amely a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén vállalja a biztosított pénzbeli kártalanítását.

2. Szerzõdõ: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a biztosítá- si szerzõdést a biztosított javára megköti és a díjat a biztosítónak meg- fizeti.

Szerzõdõ csak az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy a szerzõdést a vagyon megóvásában érdekelt személy (továbbiakban: bizto- sított) javára köti meg.

3. Biztosított jelen szabályzat alapján:

A. Épületek, építmények vonatkozásában:

a) a kötvényen név szerint megnevezett tulajdonos, tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

b) bérlõ vagy bérlõtárs,

c) a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi közössége a bizto- sítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányá- ban,

d) egyéb gazdálkodó szervezetek (Ptk.-685.§ c) pont).

B. Ingóságok vonatkozásában:

a) az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában a biztosítot- tal életvitelszerûen együttlakó, közeli hozzátartozó, vagy élettárs (Ptk.685.§ b) pont).

4. Biztosítási alkusz (bróker, makler): A biztosítási intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. Évi XCVI. törvény 32. §-ának

(1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõje, aki a bizto- sítást közvetíti a biztosító részére.

5. A kockázatviselés helye:

a) vagyonbiztosításnál:

• a kötvényen cím, ennek hiányában helyrajzi szám szerint megjelölt ingatlan.

• a biztosított magával vitt ingóságai esetében Magyarország területe;

b) felelõsségbiztosításnál: Magyarország;

c) balesetbiztosításnál: Magyarország területe.

III. Általános kizárások és meghatározások

1. Vagyoni kár meghatározása és kizárásai

1.1. A vagyoni kár a biztosított vagyontárgy fizikai károsodását jelen- ti.

1.2. A vagyontárgy fizikai károsodása semmiképpen nem jelenti ada- tok vagy számítógépprogramok (szoftver) sérülését, megváltozá- sát, elveszését, az eredeti adatszerkezet módosulását:

1.3. Ezek értelmében kizárásra kerülnek a biztosítási fedezetbõl:

a.) az adatok vagy számítógépprogramok (szoftver) károsodásai, ideértve azok elveszését és megváltozását, az eredeti adatszerke- zet módosulását is,

b.) azok a károk, amelyek az adatok, vagy számítógépprogram (szoftver) funkcionális mûködése elégtelenségébõl, elérhetetlen- ségébõl, felhasználhatóságának csökkenésébõl származnak,

és bármely üzemszüneti kár, amely ezekre az okokra vezethetõ vissza.

2. Biztosítással nem fedezett károk

A kockázatviselés köre nem terjed ki:

2.1. más biztosítással már fedezetbe vont károkra,

2.2. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredõ károkra,

2.3. az „elektromágneses sugárzásból” eredõ, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre, különösen:

a.) az olyan felelõsségre, kárigényre vagy perre, amely állítólagos, fenyegetõen közelgõ vagy meglévõ „elektromágneses sugárzás” bármely formájában történõ megjelenésébõl, illetve az

annak való kitettségbõl ered, függetlenül attól, hogy az valamely közegben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható,

b.) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, magá- nak az „elektromágneses sugárzásnak”, illetve az annak való ki- tettségnek meghatározása, megszûntetése vagy csökkentése költ- ségeire,

c.) az olyan, az elõbbi a) és b) pontokban foglaltakból eredõ sze- mélyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatti kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, valamint az egyetemleges felelõsség alapján fennálló megtérítési kötelezettségbõl származnak,

d.) az olyan felelõsségre, kárigényre vagy perre, amely bármely el- lenõrzésbõl, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésbõl vagy ta- nácsból ered, amelyeket az elõbbi a) és b) pontokban foglaltakkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.

e.) Jelen értelmezésben az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja – nem kizárólagosan – a mágneses energiát, hullámokat, mezõket vagy erõket, amelyeket elektromos töltés, áram, frek- vencia, energia vagy erõ gerjesztett, termelt, osztott szét, továb- bított vagy tartott fenn.

3. Dátum felismerési és szoftver hiba kizárás

3.1. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a köz- vetlenül vagy közvetve bekövetkezõ károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetõk vissza, illetve kapcsolatosak, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (például: számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor (com- puter chip), integrált áramkör, beépített vezérlõ logika, illetõleg hasonló feladatot ellátó egység) valamint bármilyen számítógé- pes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is, nem képes: a.) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszer- dátumként helyesen felismerni (például: a 2000. év dátumai, a szökõév, ezzel együtt a február 29. és a 366 napos év, valamint az 1999. szeptember 09. helyes felismerése),

b.) adatok, információk, parancsok vagy utasítások megfelelõ ke- zelésére – kiegészülve azzal, amikor valamely számítógépes szoft- verbe olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely bármi- kor adatvesztést idéz elõ, illetve lehetetlenné teszi az adatok megfelelõ kezelését azért, mert valamely dátumot nem képes he- lyesen, saját rendszerdátumaként felismerni.

3.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fizet kártérítést a.) a 3.1. pontban részletezettek miatt felmerülõ, az adatfeldol- gozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, programok hiányos- ságait, jellemzõit, szolgáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítõ javítási, átalakítási munkákért,

b.) akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki ter- vek elemzése, a létesítmény ellenõrzése, karbantartása vagy felül- vizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 3.1. pontban ismer- tetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között tör- ténõ teszteléséhez,

c.) a 3.1. és a 3.2. b.) pontban részletezettek következményeként felmerült bármely kárra és üzemszünetre.

3.3. Jelen kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezõ, bir- tokában vagy felelõs õrizetében lévõ, illetve ellenõrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátum felismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt, függetlenül attól, hogy maga a káresemény a 2000. évben, vagy attól eltérõ idõpontban következik be.

4. Háború és terrorizmus kizárás

4.1. Jelen záradék alapján kizárt a biztosítás fedezetébõl az alább fel- sorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok elõfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény, akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

a.) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeske- dések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hiva- talosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború,

b.) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, ame- lyet törvényes hatóságok foganatosítanak,

c.) lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bár- milyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromálla- pot kihirdetését idézi elõ,

d.) bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cse- lekvõ személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselek- mények, ideértve azok

- biológiai vagy vegyi fertõzéssel

- rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekményeit is.

4.2. Jelen kizárási feltétel szempontjából a „terrorista cselekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetõk erõszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befo- lyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részé- nek megfélemlítésére.

4.3. A 4.1. d.) pontban foglaltak szerint fertõzés alatt a vegyi és biológi- ai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertõzõdését, mérgezõdé- sét és/vagy használatuk akadályozását vagy korlátozását értjük.

4.4. A biztosítási szerzõdés nem nyújt fedezetet a fenti (4.1. a-d) pon- tokban felsoroltak befolyásolására, megelõzésére, elfojtására irányu- ló bármely természetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

4.5. Amennyiben a Biztosító szerint valamely kár, veszteség, költség vagy kiadás, jelen kizárás értelmében nem tartozik a biztosítási fe- dezetbe, akkor ennek ellenkezõjének bizonyítása a Biztosítottat terheli.

5. Egyéb kizárások

A LÁSZ alapján megkötött szerzõdések kockázatviselése a fentieken túl nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) hatósági intézkedések,

b) tervezési, építési hiba,

c) a karbantartás elmulasztása,

d) garnitúrák, sorozatok, gyûjtemények egyes darabjai károsodása miatt értékcsökkenés formájában,

e) az elõszereteti, eszmei értékben,valamint a

f) különös és a kiegészítõ szabályzatokban kizárt biztosítási esemé- nyek következtében állnak elõ.

A b) és c) pont alatti kizárások a kiegészítõ felelõsségbiztosításra nem vo- natkoznak.

IV. A biztosítási szerzõdés létrejötte, megszüntetése, a biztosítás díja

1. A biztosítási szerzõdés a biztosító és a szerzõdõ írásbeli megállapodá- sával jön létre. A szerzõdés megkötését a biztosító ajánlattételi nyom- tatványán a szerzõdõ kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást a bizto- sítási kötvény kiállítása pótolja. A szerzõdés akkor is létrejön, ha az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történt átadásától szá- mított, megállapodás szerinti határidõn belül a biztosító nem nyilat- kozik.

2. A biztosítási szerzõdés hatályba lép és ezzel a biztosító kockázatviselé- se az azt követõ nap 0. órakor megkezdõdik, amikor a szerzõdõ az elsõ díjat, illetõleg az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztá-rába befizette feltéve, hogy a szerzõdés utólag létrejön vagy létrejött. Ha a szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító képviselõjének fizette, akkor a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

3. A szerzõdõ felek a kockázatviselés kezdetének idõpontját a jelen sza- bályzatban foglaltaktól eltérõen is megállapíthatják.

4. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik sze- mély kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõt terheli, a biztosító szolgáltatásaira - ellenkezõ kikötés hiányában - azonban a biztosított jogosult.

5. A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási köt- vény tartalmazza. A biztosított (szerzõdõ) a biztosítás elsõ díját a szerzõdés megkötésekor, minden késõbbi díjat pedig annak az idõszaknak az elsõ napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatko- zik.

6. A biztosítási szerzõdés - ha a szerzõdõ felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A biztosítási idõszak - amelyre az éves biz- tosítási díj vonatkozik - a kockázatviselés kezdetétõl számított egy év; az újabb biztosítási idõszak az évfordulótól, azaz az elõzõ biztosítási idõszak lejáratát követõ naptól kezdõdik és egy év múlva végzõdik.

A határozott tartamra kötött szerzõdés biztosítási idõszaka a megálla- podás szerinti idõtartam. A biztosító kockázatviselése a lejárat napján akkor is megszûnik, ha a szerzõdõ további díjfizetést eszközölt.

7. Szerzõdõ felek a szerzõdés megszüntetésére vonatkozóan megálla- podnak abban, hogy:

a) a határozatlan tartamra szóló szerzõdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelõzõen legalább 30 nappal bármelyik fél írásban felmondhatja,

b) a biztosítási díj esedékességétõl számított 60 nap elteltével a bizto- sítási szerzõdés megszûnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizet- ték meg,

c) ha a szerzõdõnek a vagyontárgy megóvásához fûzõdõ érdeke meg- szûnik, akkor az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyúttal a szerzõdés is megszûnik az adott vagyontárgy vonatkozá- sá-ban. A biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak illetik meg amelyben a kockázatviselése véget ért.

8. Ha a szerzõdés a díjfizetés elmulasztása miatt szûnt meg, de a biztosí- tott (szerzõdõ) utólagos díjfizetést eszközöl, az nem jelenti a szerzõdés újra életbelépését. A biztosító ebben az esetben köteles annak a hó- napnak a végéig járó díj levonásával a díjkülönbözetet visszautalni, amelyben a kockázatviselése megszûnt.

9. Ha a szerzõdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Ilyen esetben a biztosítási idõszakra esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

V. A szerzõdõ (biztosított) közlési kötelezettsége

1. Az ajánlat átadásával egy idõben a szerzõdõ (biztosított) a valóságnak megfelelõen köteles válaszolni a biztosítónak azokra az írásban feltett

- a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges - kérdéseire, amelye- ket ismert vagy ismernie kellett.

2. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül fizeté- si kötelezettsége alól, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megköté- sekor már ismerte vagy a be nem jelentett körülmény nem hatott köz- re a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VI. A szerzõdõ (biztosított) változás- bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdéskötés után a szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítót a kockázati viszonyokban bekövetkezõ lényeges változásokról, - de mi- nimum azokról, amelyekre az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartal- maz - nyolc napon belül írásban értesíteni.

Lényeges változásnak tekintendõ pl.:

a) ha a biztosított épület, lakás alapterülete megváltozott,

b) ha a biztosított objektumot bérbe adja, használaton kívül helyezi vagy tartósan lakatlanul hagyja,

c) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul,

d) ha más biztosítóval épület-, illetõleg lakásbiztosítást kötött.

e) ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékû változás történt, ami a biztosítási szerzõdésben szereplõ biztosítási összeg (és ezáltal a biztosítási díj) módosítását indokolja,

f) ha a biztosított személyek száma, adatai megváltoznak,

g) csõdeljárás megindítása, amennyiben a szerzõdõ (biztosított) gaz- dálkodó szervezet.

2. Ha a biztosító a szerzõdõ (biztosított) írásos bejelentésébõl vagy más úton tudomást szerez az elõbbi, a szerzõdést érintõ lényeges körülmé- nyekrõl, úgy 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés mó- dosítására, illetõleg - ha a kockázatot a szabályzat szerint nem vállal- hatja - a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

3. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmez- tetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) jogszabályi, hatósági, vagy a különös és ki- egészítõ szabályzatokban szereplõ, illetve bármely más megállapodá- son vagy elõíráson alapuló biztonsági szabályokat megsérti, vagy ezek megsértését eltûri, és ezáltal a biztosítási körülményekben lényeges változás következik be, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetve a szabálysértés tudomására jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást 30 napos határidõvel felmonda-

ni. A felmondási jog megszûnik, ha idõközben a szabálysértés elõtti ál- lapotot helyreállították.

5. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési köte- lezettség megsértésére vonatkozó szabályokat (V. fejezet) kell alkal- mazni.

VII. A biztosítási összegek

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számítási alapja és - amennyiben a különös, valamint a kiegészítõ szabályzatok másként nem rendelkez- nek - a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsõ határa. A biztosító javaslatot tehet a biztosítási összegre.

2. A biztosítási összeget a szerzõdõ határozza meg.

3. A vagyonbiztosítás biztosítási összegét vagyoncsoportonként* és koc- kázatviselési helyenként új értékre kell megadni. A biztosító azonban ettõl függetlenül a különös- és kiegészítõ szabályzatokban felsorolt egyes esetekben a károkat valóságos értéken téríti meg.

Vagyoncsoport*: az azonos vagy hasonló ismérvû vagyontárgyak- nak a biztosító által a különös és a kiegészítõ szabályzatokban megha- tározott összessége.

a) Új érték: épületek, építmények vonatkozásában a biztosított va- gyontárgy új állapotban való felépítésének (helyreállításának), ingó- ságok vonatkozásában az új állapotban történõ beszerzésének költ- sége, illetve ára a biztosítási szerzõdés létrejöttének idõpontjában.

b) Valóságos érték: a vagyontárgyaknak az elhasználódottság mér- tékével csökkentett új értéke.

4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az új értéket.

5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a káridõponti új érték, akkor ez alulbiztosí- tást jelent. Az alulbiztosítást a biztosító vagyoncsoportonként vizsgál- ja. Alulbiztosítás esetén a biztosító csak arányos kártérítésre köteles, azaz a kárt a biztosítási összeg és a káridõponti új érték arányában té- ríti meg.

6. A biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Ha a szerzõdõ (biztosított) az elsõ biztosítási idõszakra szóló biztosítási összegeket helyesen adta meg, és a vagyongyarapodá- sa a 10%-ot nem haladta meg, akkor a biztosító nem alkalmaz arányos kártérítést az áremelkedések miatt.

a) A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig áll- apítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elõzõ évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytõl a biztosító ± 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétõl a rákövetkezõ év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

b) A biztosítási szerzõdés értékkövetéses módosítása évfordulóra tör- ténik meg.

c) Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elõzõ biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosítás egyéb elemei változatlanul maradnak.

7. A biztosító az értékkövetést a szerzõdés alábbi elemeire alkalmazza:

a) Épület- és lakás alapbiztosítás,

b) kiegészítõ üvegbiztosítás,

c) kiegészítõ betöréses lopás- és rablás-biztosítás,

d) kiegészítõ vállalkozói vagyonbiztosítás.

VIII. Káresemény utáni kötelezettségek

1. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövetkezése után azonnal, legkésõbb azonban a megtörténtétôl, illetve az észlelé- sétõl számított két munkanapon belül, be kell jelentenie a biztosító- nak, és lehetõvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenõrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kár bekövetkezésének helyét, idejét,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését,

c) a káresemény rövid leírását,

d) részletes kárlistát,

e) a kárösszeg hozzávetõleges megjelölését.

3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kiegészítõ szabály- zatok határozzák meg.

4. A káresemény bejelentésétõl számított öt munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges, azonban a ma- radványokat ebben az esetben is köteles - minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig - megõrizni és a biztosító kérésére bemutatni.

5. A biztosított köteles a kárt tõle telhetõen enyhíteni. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy káridõponti új értékéhez aránylik.

6. A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétõl számított öt mun- kanapon belül (kivéve katasztrófa károk esetét) a kárrendezést meg- kezdeni.

7. A szerzõdõ (biztosított) köteles a kár megtörténtét és összegszerûsé- gét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjogát hitelt érdemlõen bizonyí- tó számlákat és egyéb iratokat, bizonylatokat a biztosító megbízottjá- nak rendelkezésére bocsátani.

8. Amennyiben a kései kárbejelentés miatt, vagy a károsodott vagyontár- gyak állapotában - a szükséges kárenyhítésnél nagyobb mértékû vál- toztatás következtében - a biztosító számára fizetési kötelezettsége el- bírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, annyiban kötelezettsége nem áll be.

IX. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító szolgáltatására a biztosított (kedvezményezett), felelõsség- biztosítási eseménynél a károsult jogosult.

2. A biztosító a törvényes belföldi fizetõeszközben téríti meg a károkat.

3. A biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérkezése után 15 munkanapon belül esedékes. A biztosított azonban az elsõ kárszemle lefolytatása után kártérítési elõleget kérhet, az elõleg mértéke nem ha- ladhatja meg a várható kárérték 80 %-át.

4. A biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

5. A biztosító elhalasztja a kifizetést, ha kétség merül fel a pénzfelvétel jo- gosultságát illetõen, a biztosító által jogosan megkívánt szükséges iga- zolás bemutatásáig.

6. Jelen szabályzatból eredõ igények az esedékességtõl számított két év alatt évülnek el.

7. A biztosító jogosult a kártérítés összegébõl az évfordulóig járó biztosí- tási díjat a baleset- és a felelõsségbiztosítás kivételével levonni.

8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befo- lyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles a biz- tosítónak megfizetni.

9. A kárbejelentésre és a szolgáltatásra vonatkozó egyéb speciális rendel- kezéseket a különös- és kiegészítõ szabályzatok tartalmazzák.

X. A kármegelõzés szabályai

1. A károk megelõzésére és elhárítására a mindenkor hatályos jogszabá- lyi elõírások, hatósági határozatok irányadók. A szerzõdõ (biztosított) köteles minden rendelkezésre álló eszközzel és módon, lehetõségeihez mérten, mindent elkövetni a kár elhárítására.

2. A biztosító jogosult a biztosított vagyontárgyak állapotát a helyszínen bármikor ellenõrizni.

XI. A biztosító mentesülése

1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerzõdõ (biztosított), illetve a velük közös háztartásban élõ hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul* okozták.

2. Ha a szerzõdõ (biztosított) jogi személy, a biztosító mentesül a kárté- rítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a gazdálkodó szerve- zet vezetõségének tagja vagy más vezetõ beosztású alkalmazottja jog- ellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. A biztonsági elõírások szándékos, vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén a biztosító olyan mértékben mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól, amilyen mértékben az közrehatott a káresemény bekövetke- zésében.

A Szerzôdô (biztosított) súlyosan gondatlanul* jár el különösen, ha

a) a kárt súlyosan ittas állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta. Súlyosan ittas állapotnak tekintendô a 2,5 ezreléket meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8 ezreléket meghaladó mértékû véralkohol-koncentráció,

b) a biztosítási esemény kábító, bódító szerek hatása alatt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazva következett be és a kár- esemény ezzel okozati összefüggésben van,

c) olyan gyógyszereket szed, amelyeket számára nem orvos rendelt el, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

d) a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt,

e) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérôen oko- zott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetô lett volna.

4. Az 1-3. pont alatti mentesülések a felelõsségbiztosításra nem vonat- koznak.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, a biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.

A biztosított köteles - a tõle elvárható módon - mindent megtenni an- nak érdekében , hogy a biztosító törvényi engedményi jogát maradék- talanul érvényesíteni tudja.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tart- hat. Ilyen esetben azonban a kártérítést vissza kell fizetnie.

XIII. Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási események részletes meghatározását és az azokhoz kap- csolódó biztosítási szolgáltatás mértékét a különös és kiegészítõ sza- bályzatok tartalmazzák.

2. A LÁSZ-ban, valamint a különös és kiegészítõ szabályzatokban nem rendezett kérdésekben a Ptk. elõírásait kell alkalmazni.

3. Az Európa Biztosító Rt. felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Álla- mi Felügyelete, postacíme: 1535. Bp. 114. Pf.: 777.

4. A biztosítót, annak valamennyi munkatársát, valamint a biztosítási ügynököt az ügyfelek szerzõdéseire vonatkozó valamennyi adat (sze- mélyi körülmények, vagyoni helyzet, gazdálkodás, stb.) tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Ilyennek minõsülõ adatot a biztosító harmadik személy részére csak ak- kor adhat ki, ha az érintett fél vagy törvényes képviselõje a kiszolgáltat-

ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve írásbeli felmentést ad. A biztosítási titok írásbeli felmentés hiányában csak a törvényben meghatározott esetekben és módon, az ott felsorolt szervek, hatósá- gok részére szolgáltatható ki.

5. Az Európa Biztosító Rt. az alábbi esetekben kötelezett adatszolgálta- tásra:

A biztosítási törvény rendelkezései szerint a fent említett felügyeleti szerv, valamint a törvényben meghatározott esetekben a büntetõügy- ben eljáró rendészeti hatóság, illetve ügyészség; a büntetõ, illetõleg csõd, vagy felszámolási ügyben eljáró bíróság; a hagyatéki ügyben eljá- ró közjegyzõ, törvényben meghatározott esetekben az adóhatóság; eseti ügyekben a Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Gazdasági Versenyhi- vatal, a gyámhatóság, végül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére, ilyen irányú megkeresésük alkalmával.

6. A szerzõdõ (biztosított) hozzájárul ahhoz, hogy a biztosítási szerzõdés- hez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a biztosító nyilvántartsa és kezelje. Hozzájárul továbbá, hogy a biztosító a részére szerzõdéses jogviszony alapján kárrendezési vagy szakértõi tevékenysé- get ellátó megbízott részére - biztosítási esemény bekövetkezte esetén

- a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos adatokat és iratokat átadja.

Épület- és Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxx Különös Szabályzata

I. Általános elôírások

Az Európa Biztosító Rt.(a továbbiakban: biztosító) a különös szabályzat elôírásainak megfelelôen köteles megtéríteni a biztosítottnak azokat a ká- rait, amelyeket a kockázatviselés helyén és tartama alatt biztosítási esemé- nyek okoztak a biztosított vagyontárgyakban.

A következôkben nem szabályozott kérdésekben a Lakásbiztosítás Általá- nos Szabályzata (LÁSZ) az irányadó.

II. Biztosítási események

1. Tûz

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény az a tûz, amely nem a rendel- tetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébôl továbbterjedni képes.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okokra ve- zethetô vissza:

a) gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, illetve vegyi folyamat,

b) tûztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,

c) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdés, ide nem értve a kockázat- viselés helyén kívül keletkezett tûz által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott füst- és koromszennyezôdési károkat,

d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tûznek, illetve hôkezelésnek, füsthatásnak történô alávetés,

e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, vezetékekben elektromos áram hatására - fényjelenség kíséretében, vagy anélkül - keletkezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érint- kezési hibák stb.).

Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkezô tûz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító megtéríti a tûz miatt más va- gyontárgyakban keletkezett károkat.

2. Villámcsapás

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontár- gyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatása, valamint a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okoz az elektromos berendezésekben, felszerelésekben. Amennyiben a káreseményt a villám- csapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okozza a keletkezett károk bizonyítása a biztosított feladata.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a kizárólag elektromos vezetékekben,

b) a hûtôberendezésekben tartott tárgyakban keletkezett kár.

3. Robbanás

Robbanás a gôzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hir- telen bekövetkezô erômegnyilvánulás. Zárt rendszerû tartályok (kazán, csôvezeték stb.) esetében a robbanás csak akkor tekintendô biztosítási eseménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartá- lyon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítôdni.

Nem minôsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek :

a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tar- tály/készülék mûszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságokra ve- zethetô vissza,

b) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elekt-

romos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévô, vagy keletkezô gáznyomás folytán következik be,

c) repülôgépek hangrobbanása miatt, vagy szándékos és tervszerû rob- bantások által (pl.: bányászat, épületek robbantásos bontása, stb.) ke- letkeznek.

4. Roppanás

Biztosítási esemény a személyi számítógépek monitorainak és a televíziós készülékek képcsövének összeroppanása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a készülék megbontása közben keletkezô kár.

5. Vihar

Biztosítási esemény a kockázatviselés helyén legalább 54 km/óra sebességû szél nyomó- vagy szívóereje által a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen károk, valamint a vele sodort tárgyak nekiütközése, továbbá azon közvetett károk, amelyek a vihar által megrongált végleges tetôn, va- lamint a betört nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csapadék áztató hatása miatt keletkeznek.

A szél erôsségét megállapító hivatalos igazolást a biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a helyiségeken belül a légáramlás (huzat) miatt keletkezô,

b) az épület külsô burkolatában, festésében, vakolatában keletkezô,

c) a tetôszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületek, építmények kárai,

d) a szabadban lévô ingóságokban, állatokban, terményekben és takar- mányokban, lábon álló növényekben keletkezô károk.

6. Hónyomás

Biztosítási esemény az épületre, építményre nehezedô hótömeg terhelô, továbbá a túlterhelés következtében megbontott végleges tetôfedésen ke- resztül az épületbe bejutott hó, jég áztató hatása.

A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelye- ket:

• az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az építésügyi elôírás- nak megfelelô kialakítású, hiánytalan hófogók megléte esetén a szerzôdésben biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• az ereszcsatornában és a hófogókban keletkezô kár.

7. Jégverés

Biztosítási esemény a jégesônek a végleges tetôzetre és a redônyökre gya- korolt dinamikus (erô-) hatása, továbbá a jégszemektôl megrongálódott végleges tetôfedésen keresztül az épületbe jutott csapadék által a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott kár.

8. Felhôszakadás

Biztosítási esemény a 20 perc alatt mért 0,5 mm/perc átlagos intenzitású, vagy azt meghaladó intenzitású, áramló csapadékvíz által a biztosított va- gyontárgyakban okozott kár, ideértve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása következtében elöntéssel okozott károkat is (amennyiben a megfe- lelôen kialakított és karbantartott rendszer képtelen a víz elvezetésére).

A felhôszakadás tényét megállapító hivatalos igazolást a biztosító az Or- szágos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô,

b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô,

c) a felhôszakadás miatt felgyülemlett belvíz, vagy feltörô talajvíz által okozott kár,

d) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületré- szek elöntése esetén a padozat szintjétôl számított 50 cm alatt elhe- lyezett ingóságokban bekövetkezô, valamint a

e) gombásodás, penészedés, korhadás formájában jelentkezô károk.

9. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási esemény a nem a biztosított tulajdonát képezô tárgynak épü- letre, építményre dôlése.

10. Földrengés

Biztosítási esemény a Föld belsô energiájából származó, a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô vagy meghaladó földmozgás.

A földrengés tényét és erôsségét megállapító hivatalos igazolást a biztosí- tó az Országos Földtani és Geofizikai Intézettôl szerzi be.

11. Földcsuszamlás

Biztosítási esemény a talaj természetes eredetû, a lejtô irányába történô váratlan elmozdulása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása.

12. Föld- és kôomlás

Biztosítási esemény az eredeti környezetébôl természeti okokból kiváló szikla, kô vagy földtömeg lezúdulása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása.

13. Ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása

Biztosítási esemény az épületek alatti, a biztosított vagy szakhatóság elôtt ismeretlen üreg, építmény beomlása.

A biztosító nem téríti meg:

• a víz- és csatornarendszer hibájából keletkezett üreg beomlása által okozott károkat, valamint

• a beomlott üregek, építmények megszüntetésének, tömedékelésének költségeit.

14. Idegen jármû nekiütközése

Biztosítási esemény az a kár, amelyet nem a biztosított tulajdonát képezô vagy általa üzemeltetett, vezetett, hajtott jármûnek, annak rakományának a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.

15. Légijármû és rakományainak ütközése

Biztosítási esemény az a kár, amelyet a személyzet által irányított légijármû részeinek, illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletke- zett károkat is.

16. Árvíz

Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvíz- védelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges ta- vak áradással kilépnek medrükbôl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a gátak védett oldalán, annak tengelyétôl számított 100 méteren belül a fakadóvíz, buzgár által okozott,

b) a belvíz és talajvíz által okozott károk,

c) a hullámtérben* vagy a nem mentett árterületen** lévô biztosított va- gyontárgyakban, valamint

f) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô károk.

*Hullámtér: Hullámtér alatt értjük a folyók partélei és az árvízvédelmi töl- tések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas partok közötti terüle- tet.

**Nem mentett árterület: Nem mentett árterületnek minôsül az árterü- letnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítôen párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 számjegyû) közút, vasúti töltés vagy magas part, il- letve lakott települések belterületének határa között fekszik.

17. Vezetékes- vízkár

17.1. Biztosítási esemény a kiömlô víz, szennyvíz vagy gôz áztató, károsító hatása miatti kár, amely a biztosított épülethez tartozó

a) víz-, melegvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz, továbbá a központi és pad- lófûtés vezetékeinek, tartozékainak, szerelvényeinek tárolói,

b) a klímaberendezésnek,

c) a vízvezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek

törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása, dugulása, csatlakozásaik el- mozdulása, valamint

d) a nyitva felejtett vízcsapból,

e) a mosógép ürítô- és/vagy összekötô csövébôl kiáramló víz miatt állt elô.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a közüzemi vezetékekbôl kiáramló víz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott kár, valamint

• a korhadás, gombásodás, penészedés.

17.2. A biztosító megtéríti:

a) A kár elhárításához szükséges épület bontási és helyreállítási költsége- it, valamint

b) káreseményenként legfeljebb hat folyóméterig a sérült helyett beépí- tett új csôvezeték árát,

amennyiben az épület az alapbiztosításban biztosított és ezek a bizto- sítottat terhelik.

Nem téríti meg a biztosító:

• a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott szerelvények, berendezé- sek, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit,

• a kiömlött víz vagy gôz árát.

18. Üvegtörés

Biztosítási esemény az épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített üve- gezésének törése, repedése.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• az építés alatt álló épületek üvegezésének törése,

• az üvegtetôk és üvegezett elôtetôk, télikertek üvegezésének törése,

• az üvegfelület karcolódása,

• a keretezés, foglalat sérülése,

• a kirakat üvegezésének törése.

A kártérítés a töröttel azonos méretû, kivitelû, minôségû és beépítettségû üvegtábla pótlására és azon költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javí- tás érdekében szükségképp felmerülnek (pl.: védôrácsok, belsô zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, állványozás stb., költségei.), ide nem értve a befoglaló szerkezet átalakítá- sát.

III. Biztosított vagyontárgyak

Az Európa Biztosító Rt. kockázatviselése kiterjed a kockázatviselés helyén azokra a vagyoncsoportok szerint megadott vagyontárgyakra, amelyeket a szerzôdô a biztosítási ajánlaton és/vagy kiegészítô ajánlaton megjelölt és jelen feltétel szerint nem kerültek kizárásra.

1. Épületek, építmények:

a) Lakóépület, lakás

Állandó lakás céljára szolgáló, az ajánlaton épületként feltüntetett olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerke- zetekkel részben vagy teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy idôszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit.

b) Lakásbérlemény

Xxxxx, nem a tulajdonos által használt lakóépület, lakás(rész), amellyel kapcsolatban a biztosító kockázatviselése a bérlemény határolófalain be- lül a bérlô vagy a bérbeadó tulajdonában lévô, beépített, - eltérô megáll- apodás hiányában - az alábbiakban meghatározott épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed ki:

• ajtó és ablak szerkezete, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel és üvege- zéssel, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászonroló, napvédô füg- göny és a hozzájuk tartozó szerelvények,

• riasztó és tûzjelzô berendezés, csengô, kaputelefon,

• a beépített bútor és térelválasztó,

• beépített fôzô-, fûtô-, vízellátó, egészségügyi, szellôztetô berendezések és szerelvények,

• az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérôjétôl (kapcsolószekrényétôl) kezdôdôen,

• a belsô válaszfalak, vakolat, burkolat, mázolás, festés, tapétázás,

• belsô padlóburkolat (parketta, padló, padlószônyeg, PVC burkolat, stb.)

• TV és rádióadások vételére szolgáló antenna berendezések.

c) Nyaraló, üdülôegység

Az ajánlaton épületként feltüntetett olyan idôszakosan lakott épület/la- kás, amelyet egy évben kevesebb mint 270 napig laknak, azaz összesen 90 napnál hosszabb ideig ôrizetlen.

d) Tanya, présház, hegyi hajlék

Az ajánlaton épületként feltüntetett, csak idôszakos tartózkodásra, hasz- nálatra alkalmas épület, építmény.

e) Xxxxxxxxxxxx

Az ajánlaton melléképületként feltüntetett, nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (pl: garázs, kamra, terménytároló, istálló, ól, stb.)

f) Építmény

A biztosított telken található, épületnek nem minôsülô szerkezetek összessége.

Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az elôbbiekkel együtt biztosítottak.

Az építmények közé soroljuk az alábbiakat:

kerítés, medence, kerti szalonnasütô- és grillezô, kerti szobrok, kandelábe- rek, szökôkutak, filagória, szennyvíztároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás, stb.

A biztosítás az épületek teljes állagára szól, - kivéve bérlemény - beleértve a lakásberendezést és központi berendezést, továbbá az épületre, épít- ményre szerelt antennákat és mûholdvevô antennákat is.

Nem biztosított vagyontárgy:

• az üvegház,

• fóliasátor,

• meleg- és hidegágy,

• földbe vájt, kikövezetlen falú építmény,

• kivitelezés alatt álló épületek, építmények, amennyiben azok nem a K- 1 Záradék szerint kerültek az ajánlaton feladásra.

2. Ingóságok:

A biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgáló, a háztartás min- dennapos mûködéséhez szükséges, be nem épített vagyontárgyak, amennyi- ben azok nincsenek a kockázatviselésbôl kizárt vagyontárgyak között.

Jelen szabályzat alapján a Biztosító kockázatviselése szempontjából az in- góságok az alábbi vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

2.1. Értéktárgyak

a) Kiemelt értékû ingóságok:

• képzômûvészeti alkotások: festmények (olaj, akvarell, vegyestechnika), számozott grafika, metszet, stb., szobor, plakett, érem (jelzett kis szé- ria), zsûrizett mûvészfotók,

• iparmûvészeti és népiparmûvészeti tárgyak: márkajellel ellátott kézzel festett porcelán, régiségnek számító népmûvészeti és jelzett kerámia, festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüstbôl készült használati- és dísztárgyak, dísz órák, fém-ötvösmunkák, faragott fa tárgyak,

• antik bútorok, antik tárgyak,

• egyéb kiemelt értékû ingóság: kézi csomózású (szövés) szônyegek, va- lódi szôrme

b) Elzárva tartandó ingóságok:

• ékszerek: nemesfém, drágakô, igazgyöngy vagy ezek felhasználásával gépi-, vagy kézi megmunkálással készített tárgyak,

• katalogizált gyûjtemények: érme-,bélyeg és egyéb gyûjtemények,

• antik tárgyak, dísztárgyak: méretüknél fogva elzárva tartható antik tár- gyak (pl.: karóra, zsebóra, stb.), nemesfém, drágakô, igazgyöngy vagy ezek felhasználásával készített tárgyak.

2.2. Jármûvek: Az a kerékpár, segédmotorkerékpár, rokkantjármû, csónak, motorcsónak, vitorláshajó minôsül jármûnek, amely kizárólag a saját lakótelken, vagy saját garázsban tartva károsodik. A biztosító mente- sül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a jármû károsodása a biztonsá- gos és szakszerû tárolásra vonatkozó elôírások be nem tartásának a következménye.

2.3. Általános háztartási ingóság

• Lakberendezés: mint pl. a bútorzat, (szobai, fürdôszobai, konyhai, stb.), kerti bútorzat, lakástextília, csillár, szobanövények, stb.

• Elektromos gépek, berendezések: mint pl.: a telefon, rádió, televízió, magnetofon, videoberendezés, televíziós antenna beltéri egysége, sze- mélyi számítógép, hûtôgép, mélyhûtô, villanyvarrógép, stb.

• Ruházat,

• Egyéb háztartási ingóságok: (minden más az elôzôekben fel nem sorolt ingóság).

3. Biztosított vagyontárgynak minôsülnek

3.1. Az értéktárgyak kivételével azok az ingóságok, amelyeket a bizto- sított kölcsönbe vett, bérelt, lízingbe vett vagy megôrzésre átvett.

3.2. Biztosítottak továbbá a Magyarország területére, de nem a bizto- sított másik saját vagy bérelt lakásába magával vitt ingóságai, va- lamint

3.3. a biztosított vendégeinek - ide nem értve a fizetôvendégeket - a kockázatviselés helyére magukkal hozott ingóságai, ha azok kárát más biztosítás nem fedezi.

3.4. Biztosítottak továbbá a társasházi, lakásszövetkezeti saját, vagy közös - a lakástól elkülönült - helyiségekben tartott, vagy tárolt ingóságok (az értéktárgyak kivételével) - amennyiben az ingóság biztosítási összegében fel lettek adva.

3.5. Biztosított vagyontárgynak minôsül a kiegészítô ajánlatban biz- tosítottként megjelölt vállalkozásnak a tulajdonában lévô, a biz- tosított épületben/melléképületben/nem lakáscélú helyiségben tárolt és használt vagyontárgyak, amelynek a szerzôdô/biztosí- tott vagy azzal együttélô családtagja tulajdonosa, alkalmazottja.

Az elôzôekben írt 3.2, 3.3 és 3.4 pont alatti esetekben a kártérítés felsô ha- tára káreseményenként 150 ezer forint, a 3.5 pont alatti esetben maximum 5 millió forint..

Nem biztosított vagyontárgyak:

• a mezôgazdasági tevékenység vagyontárgyai,

• a készpénz, értékpapír és értékcikk,

• a lakáson kívül vagy padláson, pincében tartott értéktárgyak,

• a forgalmiengedély-köteles jármûvek,

• az állatállomány,

• a lábon álló növényzet,

• a mezôgazdasági készlet,

• az albérlô vagyontárgyai.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg.

2. A biztosítási összeget kockázatviselési helyenként és vagyoncsoporton- ként külön külön kell meghatározni. Az a vagyon csoport nincs biztosít- va, amelynek biztosítási összegét a szerzôdô nem jelölte meg. A külön- bözô vagyoncsoportok biztosítási összegei nem vonhatók össze és nem helyettesítik a biztosítatlan vagyoncsoport hiányzó biztosítási összegét.

3. A biztosítási összeget az új érték alapján kell meghatározni.

4. Ha a kár idôpontjában a károsodott vagyontárgy vagyoncsoportjának biztosítási összege alacsonyabb az ugyanehhez a vagyoncsoporthoz tartozó összes vagyontárgy káridôponti új értékénél, akkor az alulbiz- tosítás miatt a biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biz- tosítási összeg és a káridôponti új érték arányában fizeti meg.

5. A biztosító az épületek, építmények vagyoncsoport esetén javaslatot tehet az új érték szerinti biztosítási összegre. A javasolt érték elfogadá- sa esetén - a be nem jelentett vagyonnövekedést kivéve - az alulbizto- sítás mindaddig nem érvényesülhet, amíg a szerzôdô az értékkövetés miatt emelt biztosítási összeg után járó díjat megfizeti.

V. Szolgáltatás

1. A biztosító pénzbeni kártérítést nyújt és költségtérítést fizet.

2. A biztosító a teljes károkat* épületek, építmények vonatkozásában új- raépítési értéken, ingóságok esetében újrabeszerzési értéken, a részle-

ges károkat** helyreállítási, javítási költségen, illetve a V/3 a) és b) pont- ja alatt említett esetekben káridôponti valóságos értéken téríti meg.

3. A kártérítés a részlegesen károsodott vagyontárgy helyreállításának, a teljesen megsemmisült vagyontárgy újraépítésének, illetôleg új álla- potban történô beszerzésének káridôponti költsége, illetve ára, ame- lyet a valóságos értéken nyújtott kártérítés esetében a biztosító el- használódottságuk mértékének megfelelôen csökkent.

*Teljes kár: az a kár, amikor a károsodott vagyontárgy a sérült részek pót- lásával vagy javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaság- talan.

A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biz- tosított vagyontárgy új értékét, illetve valóságos értékét.

**Részleges kár: az a kár, amely javítással illetve a részek pótlásával hely- reállítható.

A biztosító káridôponti valóságos értéken téríti:

a) a 75 százalékot elérô, vagy meghaladó avultságú épületek, építmények kárait, valamint

b) a 75 százalékot elérô, vagy meghaladó avultságú festés, mázolás, tapé- tázás kárait.

4. A kártérítés a károsodott vagyontárgy eredeti állapotának helyreállítá- sára, illetôleg a megsemmisült ingóság azonossal történô pótlására vo- natkozik. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni, ha ugyanolyan nincs, akkor a hozzá használati értékben legin- kább hasonlóval, az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével. A biztosító nem kötelezhetô a kár elôtti állapot helyreállítását indoko- latlanul meghaladó kártérítésre.

5. A 4. xxxxxxx foglaltak ellenére a biztosító az egész helyiség festésének, mázolásának, tapétázásának költségét kifizeti, ha a helyiség két falsík- jának károsodása ezt indokolttá teszi.

6. Önrészesedés:

A biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

7. Költségtérítésként a biztosító kifizeti:

a) a Ptk. szerint járó kárenyhítési költséget, beleértve a mentés és az oltás költségeit,

b) rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve a törmelék hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történô szállítási és lerakási, valamint a kár- hely egyszeri megtisztítási, takarítási költségeit,

c) vizsgálati, szakértôi, ténymegállapítási és az ehhez kapcsolódó szállítási költségeket,

d) az ideiglenes lakás bérleti díját, - amennyiben a biztosított épületet (la- kást) biztosítási esemény következtében az erre illetékes hatóság lakha- tatlanná nyilvánította - a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig.

A költségtérítések káreseményenként összességében nem haladhatják meg a 250 ezer forintot.

A fizethetô költségtérítések meghatározásakor a biztosító a károsodott vagyoncsoportok alulbiztosítottságát vizsgálja és a költségtérítést az alul- biztosítottság arányában fizeti meg.

8. Tûz- és robbanáskár esetén a kár kifizetéséhez a biztosítottnak be kell mutatnia a tûzoltóság hatósági bizonyítványát.

VI. Záradékok

K-1 Záradék: Kivitelezés alatt álló épületek

Kivitelezés alatt állónak minôsül az a lakóépület, lakás, nyaraló, tanya, présház, hegyi hajlék, melléképület, építmény, amely az illetékes építésügyi

hatóság által jóváhagyott építési engedéllyel rendelkezik, az építkezés fo- lyamata megkezdôdôtt és még érvényes lakhatási, illetve használatba véte- li engedély nincs rá.

Jelen záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a befejezetlen, építés alatt álló épületekre, épületrészekre az alábbi biztosítási események miatt:

• tûz,

• villámcsapás,

• robbanás,

• vihar,

• felhôszakadás

• földrengés,

• árvíz

bekövetkezô károkra a beköltözésig, de maximum a kockázatviselés kez- detétôl számított 2 évig.

Nem terjed ki a biztosítás:

• a még be nem épített vagyontárgyakra (Pl.: építési anyagok, gépek, fel- szerelések).

a) A beköltözés kezdetétôl számított egy évig, de nem tovább, mint a kockázatviselés kezdetétôl számított 2 évig a még esetlegesen építés alatt álló, befejezetlen épületrészek kizárólag a fenti kockázatok ellen

vannak biztosítva, ezután az idôpont után az Átrium Generáció Lakásbiztosítás Épület és Lakás Alapbiztosítás Különös Szabályzatában megfogalmazott kockázatokra terjed ki a biztosítás.

b) Az épület lakhatóvá válását és használatba vételét a biztosítónak írás- ban be kell jelenteni. Ezzel egy idôben a szerzôdés módosítása szükséges.

c) Az építési munkálatokkal összefüggésben keletkezett károkra a bizto- sító kockázatviselése nem terjed ki.

d) A biztosítási összeg a biztosító által ajánlott m2-ár alapján kerül meg- határozásra, az építkezés során bekövetkezô változásokat a szerzôdô köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A valóságnak nem megfe- lelô adatközlés, illetve a változásbejelentés elmulasztása esetén a biz- tosító aránylagos kártérítést fizet.

Z-1 Záradék: Zárcsere költsége

Jelen szabályzat szerint külön díj nélkül a biztosítási fedezet kiterjed Ma- gyarország területén az ajánlaton feltüntetett biztosítottak által a biztosí- tott lakás kulcsainak elvesztésébôl vagy a tôlük való eltulajdonításból eredô igazolt zárcsere költségére a szerzôdés tartama alatt egy alkalommal maximum 10.000 Ft-ig, feltéve, hogy az újonnan felszerelt zár a MABISZ ál- tal minôsített biztonsági zárnak minôsül.

A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiál- lított számla ellenében teljesít szolgáltatást.

Kiegészítô Betöréses Lopás- és Rablásbiztosítási Szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A kiegészítô betöréses lopás- és rablásbiztosítás kizárólag az Európa Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) épület- és lakás alapbiztosítá- sa mellé köthetô meg és csak azzal együtt érvényes.

2. A biztosító a Lakásbiztosítás Általános Szabályzata (LÁSZ) és e sza- bályzat elôírásainak megfelelôen megtéríti a biztosított azon kárait, amelyeket a kockázatviselés helyén és tartama alatt biztosítási esemé- nyek okoztak a biztosított vagyontárgyakban.

II. Biztosítási események

1. Betöréses lopás

Biztosítási esemény az a lopás, amelynek során a tettes a biztosított va- gyontárgyakat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított lakóépület, lakás, nya- raló, melléképület (nem lakás céljára szolgáló), épületrész lezárt helyiségé- be*:

a) erôszakos módon (pl: nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tetô, vagy födém kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt,

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel kimutatható nyomot hagyva jutott be,

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be oly módon, hogy a kul- csokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rab- lás útján jutott,

d) az a), b) pontokban meghatározott módon jutott be és a szabályosan rögzített, MABISZ által minôsített, lezárt (fali-, padló vagy bútorszéf, páncél- és pénzszekrény) értéktárolót (IV-es pont):

• a biztosítási helyrôl eltulajdonította,

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más a zárak felnyitására alkalmas ide- gen eszköz segítségével nyitotta fel,

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az ôrzésre jogosult személytôl rabolták el.

*Lezárt helyiség: Olyan önálló légtérrel rendelkezô épület vagy melléképü- let, épületrész, amely minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel határolt, és jelen szabályzat 1. sz. mellékletében feltüntetett valamely betö- résvédelmi szintnek megfelelô védettségi megoldással rendelkezik.

Nem biztosítási esemény:

Ha a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, terasz- ajtó, ablakok, stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.

2. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak az olyan módon tör- ténô jogtalan eltulajdonítása, hogy a tettes - úgy is, mint tetten ért tolvaj az ellopott vagyontárgy megtartása érdekében:

a) a biztosítottal szemben erôszakot, illetve élete vagy testi épsége elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz,

b) illetôleg a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapot- ba helyezi.

Nem biztosítási esemény:

Az emberrablók által váltságdíjként követelt pénz vagy vagyontárgyak át- adása.

3. Kifosztás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása olyan módon, hogy a tettes azokat nem rablás, hanem más bûncselek-

mény során alkalmazott erôszak, illetôleg élet és testi épség elleni közvet- len fenyegetés hatása alatt álló biztosítottól veszi el.

4. Rongálás

Biztosítási esemény a betöréses lopás vagy annak kísérlete, illetôleg a koc- kázatviselés helyén történô rablás során az elkövetés érdekében okozott dologi rongálás, beleértve az épület belsô beépített épületberendezési-, felszerelési tárgyakat ért rongálási és lopási károkat is, amennyiben az épü- let az alapbiztosításban megfelelô módon biztosításra került.

Nem biztosítási esemény:

Az épületek, építmények külsô szerkezeteinek és felszerelt tartozékainak ellopása, behatolási szándék nélküli rongálása.

III. Biztosított vagyontárgyak és a biztosítási összeg

1. A biztosított vagyontárgyak és összegek azonosak az alapbiztosításban felsorolt és biztosított ingóságokkal.

IV. A szolgáltatási összeg korlátozása és annak limithatárai

1. Káreseményenként a biztosító 150 ezer forintig teljesít kifizetést azok- ra az ingóságokra amelyeket a biztosított:

a) Magyarország területén, - de nem másik saját, vagy bérelt lakásába

- magával visz,

b) vendége a kockázatviselés helyére magával hoz,

c) a társasházi, lakásszövetkezeti lakások esetében a saját tulajdonú vagy bérelt a lakástól elkülönült helyiségben, pincerekeszben, illet- ve a közös tulajdonú helyiségben tárol.

2. Az értéktárgyak közül csak azok biztosítottak, amelyeket a lakóház, la- kás, nyaraló lakóterében tartanak. A nyaralóban, illetôleg az idôszako- san használt lakóépületekben, lakásokban tartott értéktárgyakra kár- eseményenként maximálisan 150 ezer forintig térít a biztosító.

3. A biztosító kockázatviselése káreseményenként az 0.xx. mellékletben leírt alapfokú védelmi elôírások teljesülése esetén az alábbi limitekig terjed:

a) értéktárgyak kára esetében 500 ezer forint, ezen belül az elzárva* tartandó ingóság értékôrzôn kívül 200 ezer forint, értékôrzôben 400 ezer forint,

b) minden más kárra - beleértve az a) pontban meghatározott érték- tárgylimitet is - összesen 3 millió 500 ezer forint.

4. A biztosító kockázatviselése káreseményenként az 0.xx. mellékletben leírt középfokú védelmi elôírások teljesülése esetén csak az elzárva* tartandó ingóságok kára esetében korlátozott, az alábbiak szerint:

a) értékôrzôn kívül 300 ezer forint,

b) bútorban elhelyezve 1 millió forint,

c) elôírt módon rögzített széfben tartva 2 millió forint,

d) páncélszekrényben tartva maximum a biztosításra került összeg,

amennyiben az értéktároló és annak rögzítési módja MABISZ által minôsített* és a minôsítési értékhatár a biztosítási összeget megha- ladja. Abban az esetben, ha a biztosítási összeg nagyobb, mint ami- re az értéktároló minôsítése szól a kártérítés felsô határa az értéktá- roló minôsítési értékhatára.

Elzárva tartandó* ingóság:

• ékszerek: nemesfém, drágakô, igazgyöngy vagy ezek felhasználásával gépi-, vagy kézi megmunkálással készített tárgyak,

• katalogizált gyûjtemények: érme-,bélyeg és egyéb gyûjtemények,

• antik tárgyak, dísztárgyak: méretüknél fogva elzárva tartható antik tár- gyak (pl.: karóra, zsebóra, stb.), nemesfém, drágakô, igazgyöngy vagy ezek felhasználásával készített tárgyak.

MABISZ minôsítés*: A Magyar Biztosítók Szövetsége által felügyelt minôsí- tési eljárás eredménye. A minôsítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyonvé- delmi eszköz (termék) alkalmazásának és alkalmasságának jellemzôit.

V. Biztonsági elôírások

1. Ha a biztosított lakóépületbôl, lakásból mindenki eltávozik, akkor minden külsô (homlokzati) nyílászárót és értéktárolót be kell zárni és a riasztóberendezéseket üzemképes állapotba kell helyezni. A zárakból a kulcsokat el kell távolítani.

2. A jogtalan behatolás végrehajtására alkalmas tárgyakat, eszközöket el-, illetôleg le kell zárni.

3. A biztonsági elôírások megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be.

VI. Kártérítés

1. A kártérítés szabályai az alapbiztosításhoz képest annyiban változnak, amennyiben ahhoz a jelen kiegészítô szabályzat kockázati fedezete el- térô sajátosságokat mutat.

2. Az eltulajdonított vagy a rongálás során teljesen megsemmisült ingó- ságok esetében azok új állapotban történô beszerzésének káridôponti ára, illetôleg költsége kerül megtérítésre. A vagyontárgyat a hazai ke- reskedelemben kaphatóval kell pótolni, ha ugyanolyan nincs, akkor a hozzá használati értékben leginkább hasonlóval. Ez utóbbi esetben azonban az esetleges értékkülönbözetet a biztosító a kártérítés meg- állapításánál érvényesíti.

3. Ingóságok részleges károsodása esetén a kártérítés összege a ká- ridôponti javítási költség, amely azonban nem haladhatja meg a va- gyontárgy új értékét.

4. Az épületek rongálási kárait, - ideértve az épületberendezési-, felszere- lési tárgyakat ért lopási károkat is, - káridôponti helyreállítási költsé- gen téríti meg a biztosító, amelyet a 75 %-ot elérô avultságú

• épületek

• festés, mázolás, tapétázás

kárai esetén az avultság mértékének megfelelôen csökkent.

5. Ideiglenes helyreállítások költségeit a biztosító csak annyiban téríti, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi, illetôleg ha az a szükségszerû védelem és vagyonbiztonság visszaállításának célját szol- gálja.

6. A biztosító nem kötelezhetô a kár elôtti állapot helyreállítását indoko- latlanul meghaladó kártérítésre. Ha a helyreállítás vagy javítás érték- emelkedéssel jár, az értékemelkedés összege a kártérítési összegbôl le- vonásra kerül.

7. Alulbiztosítás esetén a bizosító arányos kártérítést fizet. A biztosító az alulbiztosítást jelen kiegészítô szabályzatban meghatározott kártéríté- si limithatárok alkalmazása esetében is vizsgálja, és kártérítésként a fennálló alulbiztosítás arányában meghatározott kárérték, de legfel- jebb a limitösszeg kerülhet kifizetésre.

8. A szolgáltatás összegébôl önrészesedés nem kerül levonásra.

9. A biztosító nem a szerzôdéskötés, hanem a káresemény bekövetkezté- nek idôpontjában meglévô védelem alapján bírálja el a károkat, és a védelmi szint meghatározásánál a behetolás helyét veszi alapul.

10. Nem fizet kártérítést a biztosító akkor, ha a biztosított épület legalább az alapfokú védelem követelményeinek nem tesz eleget.

VII. Egyéb rendelkezések

1. A biztosítottnak a kár megtérítéséhez be kell nyújtania a rendôrség nyomozást megszüntetô határozatát.

2. Amennyiben a hatósági eljárás során a vagyontárgyak megkerülnek, arról a biztosított a biztosítót haladéktalanul értesíteni köteles. Ha a vagyontárgyra a biztosító a kártérítést már megfizette, a biztosított választhat a kifizetett összeg és a vagyontárgy között, de az utóbbi esetben a kártérítést vissza kell fizetnie.

3. A kiegészítô szabályzatban nem szabályozott kérdésekre az Épület- és Lakás Alapbiztosítás Különös Szabályzatában foglaltak is vonatkoznak.

Kiegészítô Betöréses Lopás- és Rablásbiztosítási Szabályzat

1. sz. melléklet

I. Védelmi elôírások

1. Alapfokú védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

➢ Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vastag hagyomá- nyos, kisméretû, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékû, vagy azt meghaladja,

➢ az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

➢ a bejárati ajtók zárását min. 1db.biztonsági zár* végezze,

➢ a bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózáraknak mini- mum 15 mm mélyen kell záródniuk,

➢ a lakóterek nyílászáróinak (ablakok, kirakatok, portálok stb.) üvegezé- se kétrétegû, rétegenként minimum 3 mm vastag kell hogy legyen.

2. Középfokú védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

➢ Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 12 cm vastag hagyo- mányos, kisméretû, tömör téglafal védelmi képességével azonos ér- tékû, vagy azt meghaladja,

➢ a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú - vagy segédeszköz haszná- lata nélkül elérhetô - nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) legfeljebb 100 X 300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû egyéb mechanikai szerkezettel, vagy MABISZ által minôsített biztonsági fóliával, illetve biztonsági üveggel, vagy a nyílászárókat is védô riasztóval*) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felszerelni, ha az

➢ ajtó valamely alkotóelemére elôírt egyéb védelmi feltételek nem telje- sülnek,

➢ a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókör- mökkel kell felerôsíteni, 12 cm-es hagyományos téglafal esetén a mini- mális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás,

➢ az ajtószerkezetek kiemelés, reteszhúzás ellen védettek legyenek,

➢ az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erôsíteni,

➢ az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül kell, hogy le- gyen,

➢ a bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózáraknak mini- mum 15 mm mélyen kell záródniuk,

➢ bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db bizton- sági diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve,

➢ a zárást minimum 2 db biztonsági zár* végezze, - amelybôl az egyiket törés ellen védeni kell - vagy 1 db minimum két ponton záródó biz- tonsági zár legyen felszerelve.

Biztonsági zárnak* minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a tízezret, az egyedileg minôsített lamellás zár, illetve minden olyan zár amely a felsorol- takkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minôsített bizton- sági lakatokat és lakatzárakat, amennyiben azokat a minôsítésnek megfelelô kapcsolódó szerkezettel és módon szerelték fel.

3. A középfokú védelem elôírásai kiválthatók:

➢ Alapfokú védelem + hatósági engedéllyel rendelkezô felügyeleti szerv- hez bekötött riasztó* együttes alkalmazásával.

A riasztót* (MABISZ által minôsített) szabotázsvédetten a MABISZ elôírásoknak megfelelôen kell telepíteni.

Kiegészítô Felelôsségbiztosítási Szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A kiegészítõ felelõsségbiztosítás kizárólag az Európa Biztosító Rt. (a to- vábbiakban: biztosító) épület- és lakás alapbiztosítása mellé köthetõ meg és csak azzal együtt érvényes.

2. A biztosító a Lakásbiztosítás Általános Szabályzata (LÁSZ) és e sza- bályzat elôírásainak megfelelõen arra vállal kötelezettséget, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzõdés- ben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a bizto- sított Magyarország területén jelen feltétel III. pontja alatt meghatáro- zott minõségében okozott, feltéve, hogy azokért mint károkozó a ma- gyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõséggel tartozik.

II. Biztosítottak

Az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett biztosított (szerzõ- dõ), továbbá a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában a biz- tosítottal életvitelszerûen együttlakó, közeli hozzátartozó, vagy élettárs (Ptk.685.§ b) pont).

III. Biztosítási események

1. Jelen szabályzat alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a szerzôdésen kívül kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett személyisérüléses és tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított mint:

a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlõje, haszon- bérlõje, használója fel-újítója vagy építtetõje,

b) háztartási gázpalackot rendeltetésszerûen használó,

c) gyermek és/vagy más belátási képességgel nem rendelkezõ vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elõidézõ gyalogos,

e) kerékpár, illetve jármûnek nem minõsülõ közlekedési és szállítási eszköz, valamint rokkant jármû használója,

f) kerti kisgépek (kivéve jármûvek), berendezések, felszerelések saját célú üzemeltetõje,

g) háziállatok tulajdonosa, tartója,

h) egyesületi kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô minõségében e szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett*, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

Bejelentett*: Bejelentés alatt azt az idõpontot kell érteni, amikor a biztosított a károkozás tényét a biztosító felé jelenti.

Nem biztosítási esemény és nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyet a biztosított(ak):

a) egymásnak vagy közeli hozzátartozóiknak,

b) keresõ foglalkozás, tevékenység végzése során, illetve azzal össze- függésben okoztak,

c) motoros jármû üzembentartójaként, használójaként,

d) vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatá- val,

e) a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkant- jármû használatával,

f) bármiféle környezetszennyezéssel,

g) állati erõ munkavégzésre való használata közben, vagy azzal össze- függésben okoztak,

IV. Biztosítási összeg, éves kártérítési limit

1. A biztosítási összeg a biztosító által káreseményenként nyújtott kárté- rítés felsõ határa, amelyet a szerzõdõ szabadon határoz meg, mértéke azonban nem haladhatja meg a káreseményenkénti 5 millió forintot.

2. Az éves összesített kártérítési limit a biztosítási összeg ötszöröse, amelynél több kártérítésre a káresemények számától függetlenül a biz- tosító egy biztosítási idõszakban nem kötelezhetõ.

V. Kártérítés és szolgáltatás

1. A biztosító kizárólag a biztosítási idõszakban okozott, bekövetkezett és bejelentett károk megtérítésére kötelezett.

2. A biztosító a kártérítést:

a) a károsultnak fizeti ki,

b) a biztosítottnak csak abban az esetben fizet a biztosító, ha az a ká- rosultnak már kifizette a kár összegét. Ez esetben a biztosítottnak be kell mutatnia a károsult által adott átvételi elismervényt.

3. Ha a biztosított lakás lakásszövetkezeti, illetve társasházi lakás, akkor a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket tûz, robbanás, vezeté- kekbõl vagy azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz okoz, és amelyek miatt:

a) a lakóközösség egyes tagjai, illetve a lakóközösség a biztosított el- len, valamint

b) az egyes tulajdonosok a lakóközösség ellen kártérítési igényt érvé- nyesítenek.

4. A biztosító a nála biztosított tulajdonostársak tulajdoni hányadának arányában megtéríti azokat a tûz, robbanás, vezetékekbõl vagy azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz által okozott felelõsségi károkat, amelyeket a tulajdonostársi közösséghez nem tartozó károsultak a tu- lajdonostársi közösséggel szemben érvényesítenek.

5. A társasházi közösség által tulajdonosi minõségben okozott - a tulaj- donosokat terhelõ - felelõsségi károkat a biztosító a biztosított tulaj- doni hányadának arányában téríti meg.

6. A szövetkezeti lakóközösségeket terhelõ felelõsségi károkat a biztosí- tó a nála biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása terüle- tének arányában téríti meg.

7. Jelen szabályzat szempontjából egy káreseménynek tekintendõ, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetõek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések idõbeni eloszlásától és az igényt érvénye- sítõ károsultak számától (sorozatkár). / Sorozatkár esetén a biztosítá- si összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvényesített igények többlet- költségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki./

VI. Egyéb rendelkezések

1. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletével kapcsolatban peren kívül és perben felmerülõ költségeit maximum a teljes biztosítási összeg 2%-áig.

2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított marasztalá- sa pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl lemondott.

3. A biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kár- térítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja, vagy vele kö- zös háztartásban élõ hozzátartozója a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

4. Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása a LÁSZ XI (a biztosító mentesülése) pontján túl, ha:

a) a fegyverhasználat hatóságai elôírásait megszegi,

b) ha a biztosítottat a káresemény bekövetkezésének lehetôségére harmadik személy figyelmeztette, s a káresemény ezután a szük- séges intézkedés hiányában következett be.

5. Jelen biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

Kiegészítô Balesetbiztosítási Szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A jelen kiegészítõ balesetbiztosítás kizárólag az Európa Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) épület és lakás alapbiztosítása mellé köthetõ meg és csak azzal együtt érvényes.

2. A biztosító e szabályzat elõírásainak megfelelõen köteles a kockázatvi- selés tartama alatt bekövetkezõ biztosítási esemény(ek) alapján a szol- gáltatások teljesítésére.

II. Biztosítási esemény

1. A jelen biztosításban baleset a biztosított akaratán kívül hirtelen fel- lépõ olyan külsõ behatás, amelynek következtében a biztosított

• azonnal vagy a balesettõl számított egy éven belül meghal,

• maradandó egészségkárosodást, vagy

• baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodás) szenved.

2. Nem minõsül balesetnek a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a fagyás, a napszúrás és a hõguta.

Nem tekinthetõ balesetnek az öngyilkosság, még akkor sem, ha azt a biz- tosított tudatzavarban követte el.

III. Biztosított személyek

1. Az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett biztosított (szerzõdõ), továbbá a biztosítottal életvitelszerûen együttlakó, közeli hozzátartozó vagy élettárs (Ptk.685.§ b) pont).

2. A biztosított csak természetes személy lehet.

IV. Kedvezményezett

1. Baleseti eredetû halál esetén az örökös jogosult a szolgáltatás igénybe- vételére.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás esetén a biztosított jo- gosult a szolgáltatás igénybevételére.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodás) esetén a biztosított jogosult a szolgálta- tás igénybevételére.

V. Biztosítási összeg

1. Biztosítási eseményenként a jelen szabályzat VI/1. pontja alatt megha- tározott fix összeg.

2. A balesetbiztosítási összegekre nem vonatkozik az évenkénti indexá- lás.

VI. A Biztosító szolgáltatása

1. A biztosított személyek baleseti eredetû:

• halála esetén, 150.000,-Ft

• maradandó, teljes egészségkárosodása esetén, 300.000,-Ft

• maradandó, részleges egészségkárosodás esetén 300.000,-Ft-nak az egészségkárosodás mértékével megegyezõ hányada.

• csonttörés, csontrepedés esetén 5.000,-Ft

2. A szolgáltatásokhoz szükséges iratok:

• biztosítási kötvény,

• szolgáltatási igény iránti bejelentés,

• balesetet igazoló hivatalos okmány,

• kórházi zárójelentés a maradandó egészségkárosodásra járó szolgál- tatás esetén,

• munkahelyi baleset esetén a munkáltató által aláírt baleseti jegyzõ- könyv,

• (halál esetén) halotti anyakönyvi kivonat,

• hatósági eljárás esetén a határozat,

• az élettársi viszony igazolása,

• (halál esetén) az örököst megállapító jogerõs közjegyzõi vagy bírósá- gi határozat,

• egyéb olyan okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek.

3. A baleset elõtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testré- szek a biztosító kockázatviselésébõl kizártak.

4. A balesetbõl eredõ maradandó egészségkárosodás mértékét végtagok, illetve szervek teljes elvesztése esetén az alábbiak szerint kell megálla- pítani:

• mindkét szem látóképességének elvesztése 100%

• mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése 100%

• egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felsõ végtag + alsóvégtag csonkolása), mindkét comb

elvesztése 100%

• mindkét lábszár elvesztése 90%

• egyik comb vagy egyik felkar elvesztése 80%

• egyik lábszár elvesztése 70%

• egyik alkar elvesztése, 70%

• beszélõképesség teljes elvesztése, 70%

• mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70%

• jobb kéz elvesztése csuklón alul* 65%

• bal kéz elvesztése csuklón alul 50%

• egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40%

• egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25%

* Balkezesség esetén a térítés mértéke fordított

5. Az egészségkárosodás mértékének megállapítására jelen szabályzat fi- gyelembevételével a biztosító orvosszakértõje jogosult.

6. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban, egy biztosítottra vonatkozó- an a baleseti eredetû, maradandó egészségkárosodás térítése a 100 %- ot nem haladhatja meg.

7. Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a szolgáltatásra elõleget nyújthat. A végleges szolgáltatásból az elõleg összegét le kell vonni.

8. A szolgáltatás iránti igényt a biztosítási esemény bekövetkezésétõl szá- mított két éven belül a biztosítónak be kell jelenteni, különben a kár- térítési igény elévül.

9. A jelen biztosítás alapján teljesített szolgáltatások függetlenek a társa- dalombiztosító által nyújtott szolgáltatásoktól.

VII. Mentesülések, kizárások

A balesetbiztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény:

• a kedvezményezett szándékos magatartásának a következménye,

• a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan* magatartásának a következménye,

Súlyosan gondatlanul* jár el a biztosított a LÁSZ XI (a biztosító mentesülése) pontján túl különösen, ha:

• a biztosítási esemény jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történt gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben a biz- tosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

VIII. Záró rendelkezések

1. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a LÁSZ szabályai az irányadóak.

2. A szolgáltatás összegébõl önrészesedés nem kerül levonásra.

Kiegészítô Mezôgazdasági- Tûz- és Elemi kár biztosítási Szabályzat

I. Általános rendelkezések

1. A kiegészítõ mezõgazdasági kárbiztosítás kizárólag az Európa Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) épület- és lakás alapbiztosítása mellé köthetõ meg és csak azzal együtt érvényes.

2. A biztosító a Lakásbiztosítás Általános Szabályzata (LÁSZ) és e sza- bályzat elõírásainak megfelelõen köteles megtéríteni a biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kockázatviselés helyén és tartama alatt biztosítási események okoztak a biztosított vagyontárgyakban.

II. Biztosítási események

1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események közül a/az:

• tûz,

• villámcsapás,

• robbanás,

• vihar,

• földrengés,

• árvíz

miatt bekövetkezett növénypusztulás, állatelhullás, tárgyrongálás, il- letve a fentiek miatt szükségessé vált kényszervágás.

Nem biztosítási esemény:

• a növények viharkára,

• az állatok megbetegedése.

2. A biztosítási események fogalmi meghatározása az Épület és Lakás Alapbiztosítás Különös Szabályzatában található.

III. Biztosított vagyon

Biztosított a biztosított tulajdonában lévõ, személyes fogyasztására, hasz- nálatára szolgáló az alábbi vagyoncsoportokba sorolt vagyon:

1. a biztosított lakóház telkén lábon álló, szabadföldi termesztésû növé- nyek,

2. a biztosított lakóház telkén vagy a biztosított melléképületekben tar- tott szarvasmarha-, sertés-, juh- és kedvtelésbõl tartott lóállomány,

3. mezõgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,

4. mezõgazdasági készletek (termés, termény, szemes- és szálastakar- mány, alom, mûtrágya, növényvédõszer és egyéb anyagok).

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a káreseményenkénti kártérítés felsõ határa, amelyet a növényzet és az állatállomány esetében várható* értéken, a III/3. és III/4. vagyoncso- port esetében pedig új értéken kell megadni.

Várható érték*: a termés betakarításkori értéke, illetve az állatállomány értéke a biztosítási idôszak végén.

2. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként a szerzõdõ határozza meg, de ez nem haladhatja meg

a) a III/1. vagyoncsoport esetében a 200 ezer,

b) a III/2. vagyoncsoport esetében az 1 millió,

c) a III/3. és a III/4. vagyoncsoportnál a 2 - 2 millió forintot.

3. A III/1. és III/2. vagyoncsoport biztosítási összegét a biztosítási idõszakban várható legmagasabb értékre kell megadni, de az nem ha- ladhatja meg a jelen szabályzat IV./2. pontjában megjelölt limiteket.

V. Kártérítés

1. A biztosító az elpusztult növények után kár nélkül várható termésük piaci árát; ha újravetéssel, újraültetéssel még pótolhatók, akkor ennek felét téríti meg. Gyümölcsfák és szõlõtõkék újratelepítést igénylõ káro- sodása esetén a kártérítés az újratelepítési költség és a kiesõ hozam együttes értéke.

2. Az állatkártérítés elhullás esetén az elhullott állat káridõponti piaci ér- téke, kényszervágás esetén pedig a piaci érték és a megtérülés külön- bözete.

3. A piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly és a helyben kialakult piaci ár, tenyészállat esetében a kor, faj, fajta, valamint az ivar szerinti felvásárlási ár szerint történik.

4. A többi vagyon kártérítésére az alapbiztosítás szabályai vonatkoznak.

5. Ha a kár idõpontjában a károsodott vagyon vagyoncsoportjának bizto- sítási összege alacsonyabb az ugyanehhez a vagyoncsoporthoz tartozó összes vagyontárgy káridõponti új - illetõleg várható - értékénél, akkor a biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridõponti érték arányában fizeti meg. A biztosító azonban nem alkalmazhatja az arányos kártérítést, ha az alulbiztosítás jelen kiegészítõ szabályzat IV/2. pontja szerinti összeghatár miatt következett be.

6. Jelen kiegészítõ biztosítás nem értékkövetõ, ezért arra a változásbeje- lentési kötelezettség (LÁSZ V.pont). szabályait kell alkalmazni.

7. A szolgáltatás összegébõl önrészesedés nem kerül levonásra.

Kiegészítô Üvegbiztosítási Szabályzat

I. Általános elõírások

1. A kiegészítõ üvegbiztosítás kizárólag az Európa Biztosító Rt. ( a továb- biakban: biztosító) épület- és lakás alapbiztosítása mellé köthetõ meg és csak azzal együtt érvényes.

2. A biztosító a Lakásbiztosítás Általános Szabályzata (LÁSZ) és e sza- bályzat elõírásainak megfelelõen köteles megtéríteni a biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kockázatviselés helyén és tartama alatt a biztosítási esemény okozott a biztosított üvegezésekben.

II. Biztosítási esemény

1. Biztosítási esemény az üveg törése és repedése.

Nem biztosítási esemény:

a) az üvegfelület karcolódása kikagylósodása, kipattogzása,

b) az üvegezésen, keretezésen végzett munka során bekövetkezett üvegtörés.

III. Biztosított üvegezések

1. Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt, a biztosított külön tulajdonában lévõ üvegezések:

a) üvegtetõ, üvegezett elõtetõ, télikert,

b) bútor- és képüvegezés,

c) normál- és velencei tükör,

d) akvárium és terrárium üvegezése.

2. Biztosítottak továbbá – amennyiben a biztosítási összegben fel lettek adva - az üveg pótlása, javítása érdekében szükségképp felmerülõ költ- ségek, úgy mint:

a) védõrácsok, belsõ zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és vissza- szerelési,

b) kiszállási, felmérési,

c) bontási, állványozási,

d) szállítási és beépítési költségei.

Nem biztosított:

a) az üvegház, melegágy üvegezése,

b) az üvegfestmény,

c) a kockázatviselés kezdete elõtt már törött vagy repedt üvegezés.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a káreseményenkénti kártérítés felsõ határa, amelyet új értéken lehet csak megadni.

2. A biztosítási összeget a szerzõdõ - a biztosított üvegezés méretének, minõségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg. A biztosítási összeget vagyoncso- portonként kell megadni.

3. Ha a kár idõpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosí- tási összege alacsonyabb az ugyenebbe a vagyoncsoportba tartozó összes üvegezés pótlásának káridõponti új értékénél, akkor az alulbiz- tosítás miatt a biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biz- tosítási összeg és a káridõponti új érték arányában fizeti meg.

4. A biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értékére. Amennyi- ben a szerzõdõ (biztosított) elfogadja a biztosító által javasolt biztosí- tási összegeket - és az üvegezések méret adatai helyesen lettek meg- állapítva - a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

V. Kártérítés

1. A kártérítés a töröttel azonos méretû, kivitelû, minõségû és beépített- ségû üvegtábla pótlásának számlával bizonyított

a) káridõponti indokolt költsége, illetõleg

b) alulbiztosítás esetén ennek arányos része (IV/3. pont).

2. Jelen biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.