A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
1.§ Az életbiztosítási általános feltételek tartalma
A jelen feltételek azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., a továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerzôdéseire, illetve biztosítási szerzôdéseinek életbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzôdést e feltételekre hivatkozás- sal kötötték.
2.§ Általános rendelkezések
(1) Az életbiztosítási szerzôdés a szerzôdô ajánlatának a biztosító által tör- ténô elfogadásával írásban jön létre.
(2) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlatnak a biztosító vagy annak képvi- selôje részére történô átadás idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre.
(3) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
(4) Az életbiztosítási szerzôdés megkötését követôen, a szerzôdés létre- jöttétôl számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerzôdô kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerzôdôt bizonyítható és azonosít- ható módon, egyértelmûen tájékoztatja a biztosítási szerzôdés létrejöt- térôl.
(5) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerzôdést megkötô természetes személy szerzôdô a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a hat hónapot meg- haladó tartamú életbiztosítási szerzôdést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerzôdôt nem illeti meg hitelfe- dezeti életbiztosítás esetén. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2025/8
A szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító 30 napon belül elszámol a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kap- csolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerzôdôt a biztosítási díjból visszatartott összegrôl. A biztosító a szer- zôdés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesítési költségeit érvényesíti a fôbiztosításra és a kiegészítô biztosításokra beérkezett befi- zetésekbôl. A visszatartott összeg mértéke egyszeri díjas biztosítás és a hozzá tartozó kiegészítô biztosítás esetén összesen 4000 forint, folyama- tos díjas biztosítási szerzôdés és a hozzá tartozó kiegészítô biztosítások esetén összesen 4000 forint, de legfeljebb a fôbiztosítás és a kiegészítô biztosítások éves díjai összegének egy tizenkettede. A biztosító a befize- tésekbôl a felmondott biztosítási szerzôdésre már teljesített kifizetéseket levonja.
(6) A biztosítás határozott vagy élethosszig szóló tartamra jöhet létre.
(7) A biztosítási idôszak 1 év.
3.§ A biztosítási szerzôdés alanyai
(1) A biztosítási szerzôdés alanyai:
a. a szerzôdô,
b. a biztosított és
c. a kedvezményezett.
(2)
a. A szerzôdô az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosítási szerzôdést megköti és a biztosítás díját fizeti. A szerzôdô azonos is lehet a biztosítottal.
b. A biztosított az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási ese- ményre a szerzôdés szól.
c. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerzôdés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése elôtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenôrzi.
(3) Az életbiztosítási szerzôdésben kedvezményezett lehet:
a. a szerzôdésben megnevezett személy;
b. a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c. a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerzôdésben nem je- lölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.
(4) A szerzôdô az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet jelölhet meg. (5)
a. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, a kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, és ha más kedvez- ményezettet nem jelölnek meg, a biztosító szolgáltatását a biztosított örököse kapja.
b. Az életbiztosítási szerzôdésben meghatározott idôtartam elérése esetén a biztosítási összeg felvételére – ha a szerzôdô (biztosított) írásban más kedvezményezettet nem jelölt ki – a biztosított jogosult.
(6) Ha a szerzôdô nem azonos a biztosítottal, a kedvezményezett kijelö- léséhez és megváltoztatásához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(7) A biztosított a szerzôdô beleegyezésével a szerzôdésbe bármikor belép- het, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(8) A biztosított, mielôtt a szerzôdés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszûnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerzôdô helyébe léphet.
(9) Ilyen esetekben a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a bizto- sított a szerzôdôvel egyetemlegesen felel.
4.§ A biztosító szolgáltatása és a biztosítási esemény
(1) Az életbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezésétôl függôen a biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
(2) Életbiztosítási esemény lehet:
a. a biztosított tartam alatti halála, vagy
b. a szerzôdésben megjelölt idôpont életben elérése.
(3) A biztosított halála esetére szóló szerzôdés létrejöttéhez a biztosított egészségi nyilatkozata szükséges, illetve a biztosító – a biztosított korától és a biztosítási összeg nagyságától függôen – orvosi vizsgálat elvégzését ír- hatja elô.
5.§ A közlési kötelezettség
(1) A szerzôdô (biztosított) a biztosítási szerzôdés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.
(2) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelô – írás- beli válaszokkal a szerzôdô (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz.
(3) A biztosító jogosult a közölt adatok ellenôrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidôs tevékenységével kapcso- latban kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot kérhet.
(4) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem következik be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerzôdéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében;
b. a szerzôdés megkötésétôl a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(5) Ha a szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerzôdés külön feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
6.§ A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon történik. A biztosí- tás díja lehet egyszeri vagy idôszaki fizetésû. Az egyszeri díjat a szerzôdés meg- kötésekor kell megfizetni. A folytatólagos díjas biztosítás éves díjfizetésû. A szerzôdô az éves díjat a Különös Feltételekben foglaltak szerint havi, negyed- éves, illetve féléves részletekben is fizetheti. Folytatólagos díjfizetés esetén a biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerzôdô legkésôbb a biztosítási évfordulót megelôzôen 30 nappal, írásban kérheti a díj- fizetési idôszak módosítását, melyet a biztosító jogosult elutasítani.
(2) A díjfizetési tartamon túli fizetéssel a biztosító lejárati szolgáltatását meghaladó többletszolgáltatására jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító harminc napon belül kamatmentesen visszafizeti. A díjfizetési tartamon belül fizetett többletdíjat a biztosító a késôbb esedékes díjrészletbe beleszámítja.
(3) A biztosítás (kezdeti) díját a biztosított belépési korának, nemének figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogosult a biztosí- tott egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidôs tevékenységével kapcsolatban kérdéseket feltenni, a biztosított korától és a biztosítási összeg nagyságától függôen orvosi vizsgálatot írhat elô. Az ügyfél az elvég- zett vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. tör- vény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. A biztosító- nak jogában áll módosítani a kezdeti biztosítási díjat az Egészségi Nyilat- kozat és az orvosi vizsgálat eredményei alapján. A biztosítás (kezdeti) díját, valamint a (kezdeti) biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza. A díj kiszámításánál a biztosított belépési életkorát a szerzôdéskötés évének és a biztosított születési évének különbsége jelenti.
(4) A belépési életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a valóságos belépési életkornak megfelelô szolgáltatást nyújtja, ha a biztosítás a valósá- gos belépési életkorral létrejöhetett volna. Ha a tényleges belépési kor sze- rint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség megsérté- sére vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni.
(5) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő köte- les az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egy- értelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közlemény- nek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám (rendkívüli/eseti befizetés esetén a rendkívüli/eseti befizetés sorszáma, ennek hiányában a „Rendkívüli/eseti befizetés” megjegyzés és a főszerződés száma);
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló információ alapján a díj visszautalható.
(6) A biztosítási díj fizetése – amennyiben a Különös Feltételek ettől eltérő- en nem rendelkeznek – forintban esedékes.
7.§ A kockázatviselés kezdete és a várakozási idô
(1) A biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0 órájakor kezdôdik, amikor a szerzôdô fél az elsô díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti; illetve azon a napon, amikor a díj megfizetésére halasztásban álla- podtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírói úton érvényesíti, fel- téve, hogy a szerzôdés már létrejött, vagy utóbb létrejön. Ha a szerzôdô a díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díjat legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosítóhoz beérkezettnek kell tekinteni.
(2) A biztosító a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi várako- zási idôt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idô alatt következik be, a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a ked- vezményezett részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt.
(3) Amennyiben az életbiztosítási szerződés megkötéséhez a hatályos koc- kázatelbírálási szabályok értelmében nincs szükség orvosi vizsgálat elvé-
geztetésére, de a biztosított saját költségén elvégezteti a biztosító által megadott orvosi vizsgálatokat, a biztosító eltekint a várakozási idő alkal- mazásától.
(4) A biztosító akkor is eltekint a várakozási idô alkalmazásától, ha a biz- tosítási esemény baleset miatt következik be.
(5) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, melyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A biztosító nem tekinti balesetnek a következőket:
– betegségek bekövetkezte (fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek);
– az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő események, kivéve, ha az indítóok biztosítási esemény;
– a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következmények, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;
– mentális és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási események;
– ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;
– a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetek, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el (utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez);
– a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
– az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetek;
– az a baleset, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szük- séges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;
– a szívinfarktus és az agyvérzés miatti halálos balesetek;
– ha a biztosítási esemény a szerződő, a biztosított vagy a kedvez- ményezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes maga- tartásával összefüggésben következett be;
– öngyilkossággal vagy annak kísérletével, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő események;
– a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező események;
– felkelésben, lázadásban, zavargásban, terrorcselekményben való aktív részvételből eredő biztosítási események.
8.§ A biztosítási díj késedelmes befizetése
(1) Ha a szerzôdô (biztosított) a biztosítás díját az esedékességtôl számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedé- kességtôl számított három hónapig viseli.
(2) Ez idô alatt a szerzôdô az elmaradt díjrészletek befizetését pótolhatja. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosítás a díjesedékességtôl számított harmadik hónap utolsó napján megszûnik, vagy díjmentes állományba kerül.
9.§ Az újra érvénybe helyezés
(1) Ha a szerződő (biztosított) a díjfizetés elmulasztása miatt a kockázatvi- selés kezdetét követően a maradékjogok megnyílása előtt megszűnt biz- tosítás esetén a teljes díjhátralékot befizeti, a biztosító hozzájárulásával a kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító kockázatviselése az
újra érvénybe helyezés hatályától folytatódhat, a díjhátralékos időszakra utólag a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
(2) A díjfizetés elmulasztása miatt díjmentes állományba került biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése a biztosító hozzájárulásával a kockázat- elbírálás eredményétől függően a prolongáció vagy díjmentes leszállítás előtt hatályos szolgáltatási összegekkel folytatódhat a teljes díjhátralék megfizetését követően, a díjhátralékos időszakra utólag a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
10.§ Az életbiztosítási díjtartalék
(1) A biztosító a biztosítási díjak egy részébôl a hatályos jogszabályokban elôírtaknak megfelelôen életbiztosítási díjtartalékot képez. A biztosító a díj- tartalék összegét biztosítási szerzôdésenként nyilvántartja és hasznosítja.
(2) A biztosítási díjtartalék és a befektetésébôl képzôdô kamathozam képezi az alapját – a haláleseti (tiszta kockázati) biztosítások kivételével – a szerzôdés visszavásárlásának, díjmentes leszállításának és a befektetett díjtartalékok többlethozamából való részesedésének.
11.§ A nyereségrészesedés
(1) Az életbiztosítási díjtartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerzôdésben foglaltaknál.
(2) Az elérési összeg utáni nyereségrészesedés jogosultja a kedvezménye- zett. A biztosítási esemény nélkül megszûnô díjtartalékos életbiztosítás ugyancsak az (1) szerinti nyereségrészesedésre jogosít.
(3) A díjtartalékos életbiztosítás haláleseti összege utáni nyereségrészese- dés jogosultja a kedvezményezett.
(4) Az életbiztosítási szerzôdés – kivéve a maradékjoggal nem rendelkezô, kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti, és betegségi kiegészítô biztosításokat – megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerzôdôt szerzôdése szol- gáltatási értékérôl, aktuális visszavásárlási értékérôl és a visszajáró többlet- hozam jóváírásának mértékérôl.
12.§ A visszavásárlás
(1) A szerzôdés visszavásárlására a szerzôdô jogosult. A visszavásárlási érté- ket tartalmazó biztosítási szerzôdések esetében a szerzôdés megszûnése- kor a biztosító a külön feltételekben és a kötvényben meghatározott vissza- vásárlási összeget fizeti ki a szerzôdô részére. A visszavásárlási összeg kifi- zetése az igény bejelentésétôl számított 15. napon esedékes.
13.§ A díjmentes leszállítás
(1) A díjmentes leszállítás jogát tartalmazó szerzôdések esetében a szerzô- dô kérheti, hogy a biztosító a biztosítást részben vagy egészben díjmente- sen leszállított biztosítássá alakítsa át.
(2) A leszállítás szerinti biztosítási összeg megállapítása biztosításmatema- tikai elvek alapján történik.
(3) A nyereségrészesedés szabályai a díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak.
14.§ A kötvénykölcsön
(1) A biztosító a visszavásárlási értékkel rendelkezô szerzôdések esetében a visszavásárlási összeg erejéig a maradékjog megnyílása után kölcsönt folyó- síthat a szerzôdônek, vagy a szerzôdô beleegyezésével a biztosítottnak.
(2) A kölcsönadós a biztosító által meghatározott, a pénzpiaci viszonyoktól függô kamatot fizet.
(3) A kötvénykölcsön nyújtására a különös feltételekben meghatározottak szerint kerülhet sor.
15.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 munkanapon belül írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a bejelen- tés és a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését. Ennek elmaradása ese- tén a biztosító annyiban mentesül, amennyiben lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.
(2) A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következô iratok bemutatását kérheti:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlôen igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
f. a 16.§ és a 17.§-ban meghatározott biztosító mentesülési és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
g. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat,
(3) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 15.§ (2) bekezdésében előírt orvosi- és hatósági eljárásokra vo- natkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(4) A biztosító teljesítése az utolsó szükséges okmány beérkezését követô 15 napon belül történik.
(5) Az esedékes, de még meg nem fizetett díj összegét és a biztosító által a szerzôdô (biztosított) számára nyújtott kötvénykölcsön után fennálló tar- tozások összegét a biztosító valamennyi szolgáltatásának összegébôl le- vonja.
(6) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetôesz- közben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon történik.
16.§ A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg az örökö- söket illeti meg, és abból a kedvezményezett nem részesülhet.
(2) A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított:
a. szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy az- zal összefüggésben, vagy
b. a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- sága következtében halt meg.
17.§ Kizárt kockázatok
(1) Ha a biztosított halála gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi, vízi jármûben, országos, nemzetközi sportversenyen történô részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) kere- tében következik be, a biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem nyújt biztosítási szolgáltatást.
(2) A biztosító viseli a teljes kockázatot, ha a biztosított halála pol- gári légijármû jegyfizetô utasaként következett be. Minden egyéb repülési kockázat kizárt.
(3) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála kábí- tószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatt következik be.
(4) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény köz- vetlen okozati összefüggésben áll a biztosított
a. súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb vér- alkohol szint);
b. jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetésével;
c. háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvételé- vel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati köte- lesség teljesítése során bekövetkezô biztosítási eseményeket;
d. HIV (AIDS) vírus fertôzöttségével;
e. terrorcselekményben való részvételével.
18.§ Jognyilatkozatok
(1) A szerzôdô (biztosított) köteles lakhelyének megváltozása esetén új címét a biztosítóval 15 napon belül közölni.
(2) Amennyiben a szerzôdô (biztosított) 30 napnál hosszabb idôre eltávozik lakhelyérôl, elôzetesen kézbesítési megbízottját vagy a képviseletére feljo- gosított személyt (pl. ügyvédet, rokont stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérkezett.
19.§ A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
(1) Értelmezô rendelkezések
a. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A sze- mélyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekint- hető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturá- lis vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
b. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetet- len beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
c. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasz- nált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
x. xxxxxxxxxxx: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;
e. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy szá- mára hozzáférhetővé teszik;
f. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;
g. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi;
h. biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;
i. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
j. biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
x. xxxxxx: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
l. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerinti fogalom;
m. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom;
n. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésé- nek célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a bizto- sítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakci- ók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen
„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a szolgáltatással összefüggnek.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozást is végezhet. Ez esetben ez érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. A biztosító automatizált adatfeldolgozás esetén az érintettet kérelmére tájékoztatja az alkalmazott matematikai módszerről és annak lényegéről.
A biztosító a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerző- déses kapcsolatban álló biztosításközvetítő e-mailen, telefonon, személye- sen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzlet- szerzést célzó küldeményt juttathat el a részére.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad;
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamat- ban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csa- lásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független bizto- sításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- máció gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartó szervvel; az állományátru- házás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kár- rendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog- szabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal; a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit-ben szabályozott esetekben a biztosítóval; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes sza- bályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosító a b-f. pontokban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
d. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszö- vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzés- sel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr- főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzet- közi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg kül- földi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljá- ból – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt ti- toktartási záradékot.
e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szer- vezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltéte- lei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal.
f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jog- alkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénz- ügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadá- sa, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatko- zó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
i. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezé- sétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatar- tani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdek- ből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási ti- tokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkal- mazni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
b. A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelmé- ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tör- vény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.
d. Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben bizto- sított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesí- tés) is.
e. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási sza- bályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatá- sához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
f. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon meg- tekinthető.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül. A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.
20.§ Egyéb szabályok
(1) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerzô- dô fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényrôl a kérelem kézhezvételé- tôl számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisülésérôl vagy elvesztésérôl a kérelmezô írásban, teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egy- idejûleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezôt terhelik.
(2) A biztosításból eredô igények elévülési ideje 5 év.
(3) A jelen feltételek alapján létrejövô biztosítási szerzôdés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Tör- vénykönyvérôl szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései irányadók.
(4) Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodái- ban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter számán x00 0 000 0000, illetve elektronikus levélben az xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is állunk ügyfeleink rendelkezésére. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván bejelentést tenni azt a 1380 Buda- pest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
(5) A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Buda-
pest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tari- fával hívható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.
(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kez- deményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatá- saival kapcsolatos jogvita esetén ügyfelünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, tele- fon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxxxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdeményez- het a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
Tájékoztatjuk, hogy biztosítási szerződésére a mindenkor hatályos magyar jogszabályok és a mindenkor érvényes adózással kapcsolatos szabályok rendelkezései az irányadóak.
21.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok
A tájékoztatás a 2011. június 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
Természetes személyek esetén:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
– a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény;
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:
– A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
– Adómentes biztosítói szolgáltatás az élet és nyugdíjbiztosításból szár- mazó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti vagy betegségi szol- gáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év for- dulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.
– A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minő- sülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. A kamatadó mértéke 16%, amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.
– A kamatjövedelemmel és a kamatadó fizetési kötelezettséggel kapcso- latban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
a. a kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető: lejárat és visszavá- sárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének ötödik for- dulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik; valamint a négy évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg;
b. a kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adó- köteles): lejárat és visszavásárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően történik, és a szerző- dés megszűnik; valamint a hat évnél régebben befizetett díjak ter- hére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg.
– Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módo- sításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor az új magánszemély szerződőnek, kedvezményezettnek személyi jövedelem- adó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kö- telezettségét.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fôvárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.