„NETT” Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. textiltisztítóipari szolgáltatásainak Általános Szerződési Feltételei
„NETT” Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. textiltisztítóipari szolgáltatásainak Általános Szerződési Feltételei
1. Bevezetés:
Jelen Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) a Vállalkozó és a Megrendelő között létrejövő szerződések elválaszthatatlan részét képezik, azaz az a tény, hogy a Megrendelő a Vállalkozó részére átadta a textilféleséget tisztításra, mosásra vagy egyéb szolgáltatásra, egyben jelen Általános Szerződési Feltételek elfogadását jelenti. Az ÁSZF kidolgozásának célja: a „NETT” Kft., mint Vállalkozó és a Megrendelők jogainak, kötelezettségeinek rögzítése, a minőségi kifogások intézése rendjének meghatározása.
Jelen Általános Szerződési Feltételek 2021. május 10. napjával lépnek hatályba.
Jelen Általános Szerződési Feltételekben meg nem határozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános rendelkezései az irányadók.
2. A tevékenység meghatározása:
Textiltisztítás azoknak az ipari szolgáltató tevékenységeknek az általános megnevezése, amelyekkel a használat során elszennyeződött felsőruházati termékek, fehérneműk, lakás- és egyéb textíliák a végzett szolgáltatás eredményeként az átadott termékeknek újra alkalmassá kell válniuk rendeltetésszerű használatra. A termékek anyagukat tekintve általában textíliák, de lehetnek bőrruházat, illetve szőrmeáruk is.
A textiltisztítás magában foglalja a mosás, a vegytisztítás alap- és kiegészítő műveleteit. Kiegészítő, vagy a tisztítással összefüggő szolgáltatásaink: javító szolgáltatás (közvetített szolgáltatás), foltkezelés, tisztítás nélküli vasalás. A javítás tisztítással együtt, vagy attól függetlenül önálló szolgáltatásként is végezhető.
A szolgáltatást végző Vállalkozó határozza meg azokat a szolgáltatási választékokat, melyek teljesítésére vállalkozik, illetve amelyekhez a személyi- és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Amennyiben a Vállalkozó személyi- és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik a szolgáltatás elvégzéséhez, úgy joga van alvállalkozó, illetve egyéb vállalkozó szolgáltatását igénybe venni. (Amennyiben ezen jogával él a Vállalkozó, azt a vállalási jegyen nem köteles külön feltüntetni.)
2.1. MOSÁS:
A mosás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyek során a textilárukban lévő szennyeződés eltávolítását erre alkalmas berendezésekben, vizes közegben, mosószer és adalékanyag segítségével végzik. Tágabb értelemben a szolgáltatáshoz tartozik a textiláruk víztelenítése, esetleges keményítése, szárítása és vasalása is.
A mosási szolgáltatásnak a gyakorlatban a következő formái alakultak ki:
a) piperemosás,
b) darabos mosás,
c) mosás nélküli vasalás
d) xxxxxx xxxxx.
2.1/a) PIPEREMOSÁS (egyedi különmosás):
Az árjegyzékben feltüntetett fajtaságok vállalhatók (ágyneműk, asztalneműk, törölközők, konyharuhák, stb.). A befogadott szolgáltatás elvégzése: gépi mosást, szárítást, vasalást jelent, amely magában foglalja a szekrénykész szolgáltatást (hajtogatva, csomagolva). A szolgáltatás befogadása, illetve a vállalási ár megállapítása a ténylegesen átvett darabszám, vagy súly, vagy mindkettő alapján történik, a mindenkor érvényben lévő árjegyzék alapján, kivéve, ha a szolgáltatás díja az árjegyzékben meghatározott minimális alapösszeget nem éri el. Ilyen esetben a minimális alapösszeg kerül számlázásra.
2.1/b) DARABOS MOSÁS (egyedi különmosás):
Ezen szolgáltatási formába a magasabb kikészítési műveleteket igénylő textiláruk, valamint testi fehérneműk tartoznak (pl.: kézimunkák, csipkék, ing, pizsama). A vállalási ár megállapítása Ft/db összegben történik, az érvényben lévő árjegyzék alapján. Az elvégzett szolgáltatás szekrénykész.
2.1/c) MOSÁS NÉLKÜLI VASALÁS:
A vasalás a tisztítási tevékenység befejező művelete. Önálló szolgáltatási formának akkor tekinthető, ha a megrendelés csupán a vasalás műveletére irányul. A vállalási ár megállapítása Ft/db összegben történik, az érvényben lévő árjegyzék alapján. Az elvégzett szolgáltatás szekrénykész.
2.1/d) XXXXXX XXXXX:
Ezen szolgáltatási forma lehetőséget ad ruhaneműk súlyra történő mosatására válogatás és ellenőrzés nélkül, megrendelő összeállítása szerint. A befogadott szolgáltatás elvégzése: 1 forduló gépi mosást (1 adag max. 2,5 kg), szárítást jelent, amely magában foglalja a szekrénykész szolgáltatást (hajtogatva, csomagolva). A vállalási ár a mindenkor érvényben lévő árjegyzék alapján kerül meghatározásra. Az elvégzett szolgáltatás szekrénykész. Ezen szolgáltatás esetében sem mennyiségi, sem minőségi reklamációnak helye nincs.
2.2. Vegytisztítás formái-ismérvei:
Vegytisztításon a textiláruk szerves oldószerrel végzett tisztítása értendő, melyet szükség és igény szerint foltkezelés, illetve vegyi lemosás egészít ki. A szolgáltatáshoz tartozik a textiláru gőzölése és vasalása. A vegytisztítást kiegészítő tevékenység: foltkezelés, tisztítás nélküli vasalás, javító szolgáltatás.
2.2/a) TELJES VEGYTISZTÍTÁS:
A szolgáltatás magában foglalja mindazon műveletek összességét, amely a rendeltetésszerű állapot visszaállításához szakmailag szükséges. E tevékenység alatt szerves oldószerrel végzett tisztítás értendő, melyet szükség szerint foltkezelés, vegyi lemosás, gőzölés és vasalás egészít ki.
2.2/b) SZŐNYEGTISZTÍTÁS:
Teljes tisztításnak megfelelő szolgáltatás, mely a szőnyegek portalanítását, megfelelő oldószeres tisztítást, szárítást, szükség szerinti gőzölést tartalmaz. A szőnyeg fajtájától függően változhat a vállalási határidő.
2.2/c) FÜGGÖNY, BÚTORVÉDŐ ÉS EGYÉB LAKÁSTEXTÍLIÁK TISZTÍTÁSA:
Pamut, műselyem és a különböző mesterséges szálas anyagokból készült lakástextíliák szerves oldószerrel, vagy mosóaktív anyaggal történő tisztítása. Befejező műveletei a szárítás, gőzölés és a vasalás.
2.2/d) TISZTÍTÁS NÉLKÜLI VASALÁS:
A vegytisztítás befejező művelet a vasalás, mely önálló szolgáltatásnak akkor tekinthető, ha a Megrendelő tisztítást nem kér.
2.2/e) JAVÍTÓ SZOLGÁLTATÁS:
A ruhajavítás a tisztítással párhuzamosan, mint kiegészítő tevékenység, illetve attól függetlenül önálló szolgáltatásként vehető igénybe. A javításon belül megrendelhető szolgáltatási formákat az érvényben lévő árjegyzék tartalmazza. Árjegyzékben nem szereplő egyedi javítások is megrendelhetők. A javító szolgáltatás közvetített szolgáltatás.
3. Vállalás:
A vállalás a vállalkozói szerződés megkötésére irányuló tevékenység. A szerződés akkor jön létre, amikor a Megrendelő a szolgáltatás tárgyát a Vállalkozó képviselőjének átadja, a Vállalkozó a szolgáltatás elvégzésére vállalkozik, kiállítja a vállalási jegyet vagy az egyedi vállalkozási szerződést, a Megrendelő pedig a szolgáltatás díjának megfizetésére kötelezettséget vállal, illetve azonnal ki is egyenlíti készpénzben vagy bankkártyával. Kivétel a javítás, melyet utólag is fizethet. Az esetleges egyedi kikötések és feltételek a vállalási jegyen vagy az egyedi vállalkozási szerződésben rögzítésre kerülnek.
3.1. Vállalási formák:
A vállalási formák tevékenységi körönként és szolgáltatási áganként jelentkeznek. Azonosak a 2.1., 2.2. pontok alatt felsorolt kategóriákkal.
3.2. Vállalás és teljesítés helye:
A vállalás helyének azt kell tekinteni, ahol a Vállalkozó vagy annak megbízott képviselője a Megrendelőtől a szerződési előírásnak megfelelően átveszi a szolgáltatás tárgyát és vállalja a szolgáltatás elvégzését. A tisztítóipar sajátosságaiból adódóan a szolgáltatás vállalása, elvégzése és a teljesítés helye eltérhet egymástól. A teljesítés helyének az a helyet kell tekinteni, ahol a Megrendelő – közös megállapodásuk alapján – a szolgáltatás tárgyát átveszi.
3.3. Főbb szervezeti egységek:
a) a szolgáltatást végző szalon,
b) háztól-házig szolgáltatás (értékhatárhoz kötött).
A szervezeti egységek alapvető funkciója a szolgáltatás bonyolítása, a Megrendelő és a szolgáltatást végző Vállalkozó között (átvétel, továbbítás, kiadás a megbízónak, a díj átvétele, illetve elszámolása).
4. Vállalás módja:
A Megrendelő átadja a szolgáltatás tárgyát mosás, vegytisztítás és az ezeket kiegészítő szolgáltatás valamelyikének elvégzésére. A Vállalkozó képviselője átveszi azt mennyiségileg, majd minőségi átnézés után nyilatkozik az igényelt szolgáltatás teljesíthetőségéről és egyben közli a vállalás feltételeit:
- a szolgáltatás elvégzésének határidejét,
- a szolgáltatás árát, és a fizetési feltételeket,
- a szolgáltatás várható eredményét,
- ha a szolgáltatás elvégzése csak megrendelő kockázatára végezhető el,
- felhívja a Megrendelő figyelmét a következőkre:
A Vállalkozó által elvállalt szolgáltatásokat a PTK-ban szabályozott főszabálytól (a vállalkozói díj a szerződés teljesítését követően jár) eltérően azok megrendelésekor készpénzben vagy bankkártyával kell kifizetni. Ebben az esetben Megrendelő lemond a szerződésszegés esetén őt megillető visszatartási jogáról. A Megrendelőnek joga van eltérni a vállalkozási díj előre megfizetésétől, de ez esetben Vállalkozónak jogában áll a megrendelést visszautasítani, tekintettel arra, hogy a másik szerződő felet Vállalkozó is szabadon választhatja meg.
A különböző szolgáltatásokat és az egyes szolgáltatások árait a Vállalkozó által meghatározott, kifüggesztett árlista tartalmazza. Egyes esetekben a Vállalkozó egyéni árat állapíthat meg, melyet a Megrendelővel a szolgáltatás megrendelésénél egyeztet.
A megfelelő szóbeli vagy írásbeli elfogadó nyilatkozat után történik a szolgáltatás elvállalása, a vállalkozási szerződés megkötése. A vállalkozási szerződés megkötése a vállalási jegy vagy az egyedi vállalkozói szerződés átadásával történik. A vállalási jegy tartalma:
- sorszám
- a felvevőhely megjelölése,
- az átvett mennyiség meghatározása,
- a szolgáltatás tárgyának meghatározása,
- minőségi észrevételek, hibák,
- a szolgáltatás ára,
- a vállalás napja,
- a teljesítési határidő,
- az esetleges egyedi feltételek.
A vállalási jegy 1 példányát a Megrendelőnek át kell adni. Ez a bizonylat szolgál a kiadás, illetve a reklamáció alapjaként. Amennyiben Megrendelő és Vállalkozó egyetértése alapján a szolgáltatás díja utólag kerül megfizetésre, úgy azt a vállalási jegyen fel kell tüntetni, vagy egyedi vállalkozói szerződés kerül kiállításra/megkötésre az egyeztetett feltételeknek megfelelő tartalommal. Ez esetben az ÁSZF-ben meghatározott egyéb rendelkezések változatlanul hatályban maradnak.
4.1. Mennyiségi átvétel:
A szennyes textiláru felvevőhelyi vagy szaloni átvétele a Megrendelő, vagy képviselőjének jelentétében történhet. Az átvételnél alkalmazott mennyiségi egység a szolgáltatási, illetve a vállalási formától függ. A különböző határidőre vállalt szolgáltatás átvétele történhet:
- darabra,
- darabra és súlyra,
- súlyra (adag),
- darabra és négyzetméterre.
Egy tételen belül vállalható legkisebb mennyiség megjelölését az árjegyzékben fel kell tüntetni. A vállalható legkisebb mennyiség fogalma úgy értelmezendő, hogy a Megrendelő kisebb mennyiséget, mely lehet kg, vagy forintos értékhatár, tisztíttathat, de a mindenkori árjegyzék legkisebb díjtételét kell fizetnie. Súlyra történő vállalás esetén a minimum 0,5 kg a legkisebb mennyiség, ettől felfelé a kerekítés szabályai szerint kell eljárni.
4.2. Minőségi átvétel:
A mennyiségi átvétel mellett a textilárukat minőségileg is meg kell vizsgálni. Kiterjed az átvételnél észlelhető hiányosságokra, szennyezettségi fokra, fontosabb jellemzőkre és ezek rögzítésére, melyek a minőségi követelmények teljesítését befolyásolják, illetve a darabok azonosítását elősegítik.
A minőség szerinti átvétel kiterjed:
- az észlelhető mechanikai károsodásra (pl.: feslett, szakadt),
- az anyag állapotára,
- szín alapanyagra,
- szennyezettség fokára,
- speciális foltokra,
- egyedi esetekben a Megrendelő saját felelősségére.
Az átvételkor a vállalási jegyen fel kell tüntetni azokat a hibákat, amelyektől a szolgáltatás még elvégezhető (állapotuk a tisztítás folyamán ezek miatt változhat, pl.: tovább szakad), a tiszta textiláru kiadásakor azonban reklamáció tárgyát nem képezhetik.
Ilyen hibák a vegytisztításra átvett textiláruknál például:
- felhólyagosodott, törött,
- színhibás, fakult,
- megolvadt, égett, fényes,
- molyrágta,
- stoppolt, szakadt,
- szennyezett, túlszennyezett, erősen szennyezett
- filces, göbös, csomós, összement,
- foltos, nagyon foltos
- sárgult, saskós
- a folt az anyag károsodása nélkül nem távolítható el
- stb,
- kivétel ez alól a rejtett hiba, mely a vállalás során szemrevételezés alapján nem állapítható meg, így a vállalási jegyen nem is kerülhet rögzítésre.
Ilyen hibák a mosási szolgáltatásra átvett textiláruknál például:
- szakadt,
- égett,
- kivehetetlen foltok (penész, esetenként a rozsda),
- különleges méretek (dupla lepedő)
- stb.
Ilyen hibák a szőnyegeknél:
- ténylegesen fennálló valamennyi hiba.
4.3. A felelősség áthárítása, megállapítása:
Ha a Vállalkozó képviselője úgy ítéli meg, hogy a szolgáltatás tárgya nem felel meg a kezelhetőség feltételeinek (például szakmai megítélés szerint a bevarrt tisztítási útmutató és/vagy összetételt tartalmazó címke nem teszi lehetővé a megadott tisztítási eljárást), úgy köteles Megrendelő figyelmét felhívni arra, hogy a szolgáltatás teljesítése esetén a textiláru károsodhat, vagy a szolgáltatás végeredménye nem lesz kifogástalan.
Ha a Megrendelő a figyelmeztetés után nem áll el a szolgáltatás teljesítésének igényétől, úgy azt a Megrendelő kockázatára – melynek tényét a vállalási jegyen fel kell tüntetni – kell elvégezni.
Ha a megmunkálást végző, a munkába vétel előtt, a minőségi vizsgálatnál megállapítja, hogy az átvevő az igényelt szolgáltatásra alkalmatlan textilárut vett át, a szolgáltatást nem szabad megkezdeni. Tisztítatlanul a Megrendelőnek vissza kell adni, illetve az észlelt hibára a figyelmét fel kell hívni, a vállalási jegyen rögzíteni, ezután, ha a Megrendelő a szolgáltatást kéri, el kell végezni. Ellenkező esetben a vállalkozási szerződést meghiúsultnak kell tekinteni. Ha a Vállalkozó a szolgáltatási tevékenységet megkezdte, vagy eredménytelenül elvégezte, a felelősség a Vállalkozót terheli.
4.4. A szolgáltatás megtagadása:
A Vállalkozó a szolgáltatás vállalását megtagadhatja, ha:
- a termelési kapacitás vagy a technológiai feltételek hiánya ezt indokolja,
- a szolgáltatás tárgya túlszennyezett, egészségre káros hatású, bűzös, undort keltő, fekáliás szennyezettségű,
- a szolgáltatás tárgyának állapota nem teszi lehetővé a munka elvégzését,
- úgy ítéli meg, hogy a szolgáltatás elvégzését saját kockázatára vállalni nem tudja.
4.5. Határidő, vállalási határidő számítása:
A Vállalkozó a szolgáltatás teljesítésére határidőt állapít meg, melyet tartozik a vállalási jegyen feltüntetni. A vállalási időt munkanapokban kell meghatározni. A különböző szolgáltatási formák teljesítési határideje eltérő lehet:
- vegytisztítás esetén 6-24-48-72 órás,
- mosás esetén 24-48-72 órás,
- javítás esetén 2-5 munkanap,
- szalagfüggöny tisztítás esetén 5 munkanap vagy egyedi megállapodás alapján
4.6/a) VÁLLALÁS ALAP (NORMÁL) HATÁRIDŐRE:
Az alap határidő vegytisztításnál és a piperemosásnál a három napos szolgáltatás (72 órás). A kg-os ruhamosásnál egy nap (24 óra), a javítás és a szalagfüggöny tisztítás esetében pedig 5 munkanap. A vállalási idő nem foglalja magában a vállalás napját, a munkaszüneti napokat és a szombati munkanapokat sem (szombaton kizárólag áru átvétel és kiadás történik). Ennek figyelembevételével a vállalási jegyen az érvényes vállalási határidőnek megfelelő munkanap kerül feltüntetésre. A szolgáltatás tárgyát képező ruhaneműk illetve textíliák átvételét az elkészülési határidő napján du. 14 órától, de legkésőbb az üzletzárás előtt 1 órával a Megrendelőnek biztosítani kell. Háztól-házig szolgáltatás esetén a vállalási jegyen feltüntetett határidő napja és az órában meghatározott időtartam az irányadó (pl.: 2002. január 12. du. 15-18 óra között).
4.6/b) VÁLLALÁS EXPRESSZ HATÁRIDŐRE:
A Vállalkozó expressz határidőre vállalhatja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a soron kívüliség biztosításával teljesíteni képes, illetve azt a Megrendelő igényli. A Vállalkozó sürgősségi felárat a mindenkor érvényben lévő árjegyzék alapján számolhat fel. Vegytisztítás esetén 6-24-48 órás szolgáltatás, javítás esetén 2 munkanap.
A vállalási idő nem foglalja magában a vállalás napját, a munkaszüneti napokat és a szombati munkanapokat sem (szombaton kizárólag áru átvétel és kiadás történik). Ennek figyelembevételével a vállalási jegyen az érvényes vállalási határidőnek megfelelő munkanap kerül. A szolgáltatás tárgyát képező ruhaneműk illetve textíliák átvételét az elkészülés napján du. 14 órától, de legkésőbb az üzletzárás előtt 1 órával a Megrendelőnek biztosítani kell.
Háztól-házig szolgáltatás esetén a vállalási jegyen feltüntetett határidő napja és az órában meghatározott időtartam az irányadó (pl.: 2002. január 12. du. 15-18 óra között).
5. A vállalási határidő késedelmes teljesítése a Vállalkozó részéről:
Ha a Vállalkozó a vállalt határidőre a szolgáltatást teljesíteni nem tudja, póthatáridőt kérhet, de a póthatáridő nem lehet több 3 munkanapnál. A sürgősségi felárral vállalt szolgáltatásoknál késedelmes teljesítés esetén a Megrendelő csak az alapárat tartozik megfizetni.
6. A szolgáltatás árának közlése:
A Vállalkozó köteles a szolgáltatások árairól árjegyzéket készíteni, melynek tartalmaznia kell:
- a szolgáltatási formát,
- a szolgáltatás tárgyát tételesen felsorolva,
- a szolgáltatás árát a különböző csoportok szerint,
- javító szolgáltatás esetén a rezsi órabért.
A szolgáltatás árát a Megrendelővel mindenkor előre közölni kell és a vállalási jegyre fel kell vezetni. Kalkulált ár esetén a kb. (becsült) árat (javítás).
7. Teljesítés módja:
A Vállalkozó a szolgáltatás tárgyát a vállalási jegy bemutatójának kiadja. A vállalási jegy bemutatóra szól, a Vállalkozás a tulajdonjogot nem vizsgálja és a vállalási jegyet a Megrendelő rendelkezésére bocsátja. Ez képezi a továbbiakban az esetleges reklamációk alapját. A szolgáltatás tárgyának, mennyiségének és összetételének meg kell felelni az átvételkori mennyiségnek és összetételnek. A tételek átadása a Megrendelő előtt darab szerint történik, ettől a kiadást végző alkalmazott NEM térhet el. A Megrendelő mennyiségi reklamációra a tételek átvétele után nem jogosult.
7.1. Tételek átadása a vállalási jegy hiányában:
Ebben az esetben a Megrendelő előadása alapján kell a kérdéses textilárukat megkeresni, melyeket a bejelentéstől számított 10 munkanap elteltével kell a Megrendelő részére átadni, aki a textiláruk átvételét erre a célra rendszeresített nyomtatványon aláírásával elismeri. Feljegyzésre kerül a textiláru sorszáma, fajtája, az átvevő neve, lakcíme és személyi igazolványának száma.
Személyazonossági igazolvány hiányában a textilárut kiadni nem lehet.
Meghiúsul a kiadás abban az esetben is, ha a Megrendelő előadása alapján a keresett textiláru az üzletben nem található.
7.2. Hibás teljesítés:
Hibás a szolgáltatás teljesítése abban az esetben, ha a vállalási jegyen vagy az egyedi vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségét a Vállalkozó nem tudja maradéktalanul teljesíteni. A vállalási jegyen vagy az egyedi vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségek külön megjegyzés vagy utalás nélkül kiegészülnek az Általános Szerződési Feltételekben rögzített feldolgozási és minőségi kritériumokkal.
Hibás teljesítés esetén a teljesítés időpontjától számítva (a Ptk. ide vonatkozó szabályai szerint) a Vállalkozó szavatossági (általánosságban 2 év), illetve kártérítési kötelezettséggel tartozik (kártérítési kötelezettség lásd: Általános Szerződési Feltételek 8. pont.)
Hibás teljesítésnek minősül:
- ha a Vállalkozó vállalt határidőre, illetve póthatáridőre nem készül el.
- ha a Megrendelő az átvételkor, vagy a szolgáltatás elvégzése után minőségi hibát észlel, akkor újbóli megmunkálást kérhet, melynek költségei a vállalkozót terhelik (kivéve, ha az a vállalási jegyen feltüntetésre került – például: nem lesz kifogástalan). Abban az esetben, ha nem az átvételkor jelzi a Megrendelő minőségi kifogását annak bizonyítása, hogy a szolgáltatást a Vállalkozó végezte, a Megrendelő kötelezettsége. Erre tekintettel a Vállalkozó a szavatossági jogokat csak akkor köteles kielégíteni, ha a textiláruról még nem távolították el a vállalási sorszámot tartalmazó jelzőszalagot és a vállalási jegy a Megrendelő rendelkezésére áll. A hibásan teljesített szolgáltatás újbóli elvégzését, illetve a hiba kijavítását a Vállalkozó, a legrövidebb időn belül – legkésőbb 3 nap alatt – köteles teljesíteni saját költségén.
- ha a Vállalkozó a szolgáltatás tárgyát nem tudja visszaszolgáltatni (elveszett, elcserélték, ellopták, tűz martaléka lett, stb.). Egy áru akkor tekintendő elveszettnek, ha a Megrendelő részéről írásbeli megkeresés történik, és azt követően a Vállalkozó az átadástól számított két hónapon belül nem tudja azt visszaszolgáltatni.
8. A felelősség meghatározása, az okozott kár megtérítése:
A szolgáltatás hibás teljesítése esetén a Vállalkozó szavatossági, illetve kártérítési kötelezettséggel tartozik.
8.1. A Vállalkozó felelőssége a visszaadásig:
A tisztítási megbízás teljesítése a szenny eltávolításán kívül arra is szolgál, hogy a tisztított textiláru használati értékét megőrizze, lehetőleg a szennyeződést megelőző állapot minél teljesebb megközelítésével. A textilárun szakszerű kezelést kell végrehajtani és az elvárható gondossággal kell eljárni.
Ez azt jelenti, hogy:
- ha a textiláru tartalmazza a kezelési utasítást (textílkresz), úgy annak előírásai szerint,
- ha a textiláru nem tartalmaz kezelési utasítást, úgy azt a szokásos módszerekkel és gondossággal
kell teljesíteni a szolgáltatást.
A kezelési utasítással ellátott textilárunak az utasítástól eltérő kezelési módtól (miatt) eredő károsodásért a Vállalkozó felelős, kivéve, ha ezt a Megrendelővel megbeszélte és a vállalási jegyen feltűntette.
Ha azonban a szolgáltatás elvégzése a kezelési utasításnak megfelelően történt és a textiláru ennek ellenére meghibásodott, a textiláru gyártási hibájának minősül.
A Vállalkozó felelős a textilárun lévő mechanikai eszközökkel okozott lyukakért és szakadásokért, amelyeket a szolgáltatás műveleteinek elvégzése után fedeznek fel, s ezt a körülményt a textiláru Megrendelőtől történt átvételekor nem rögzítettek a vállalási jegyen. Kivételt képeznek ez alól a rejtett hibák.
A Vállalkozó felelős minden olyan helyi jellegű színváltozásért, amely a foltkezelés hatására következett be, s ennek lehetőségére a Megrendelő figyelmét nem hívta fel.
A Vállalkozó tartozik továbbá az elvállalt ruhadarab tárolását, megmunkálását, szállítását úgy végezni, hogy további szennyeződésüket, állapotrongálódásukat megakadályozza, és olyan technikai eljárást alkalmazni, amely a szakmai általános megítélések szerint használatát nem csökkentik – a munkábavétel előtti állapothoz képest -, illetve azt növelik mind higiéniai, mind esztétikai hatásban.
A Vállalkozó felelőssége az anyagösszetételt feltüntető címkével ellátott darabok esetén: | Kezelési útmutató van | Kezelési útmutató nincs |
Lopás, tűz, víz által okozott kár, elvesztés, elcserélés, géphiba, anyagmozgatás, kezelés, szállítás | igen | igen |
Nem megfelelő kezelés | igen | nem |
Rejtett hibák (kopás, moly, savas foltok, golyóstollak a bélés belsejében, stb.) szegélyvarrások | nem | nem |
Sötét színezőanyagok, bevonatok, kikészítés-kopások | igen | nem |
Fibrillációk, makacs foltok | nem | nem |
Enyhe színárnyalatok kifakulása, festékfolyások | igen | nem |
Filcesedés | igen | nem |
8.2. A Vállalkozó mentesülése a felelősség alól:
A tisztítás végzése során bekövetkezett károkért a következő esetekben nem felel a Vállalkozó:
- amennyiben a szolgáltatásra átvett darabok sem kezelési útmutatóval, sem anyagösszetételt feltüntető címkével nem rendelkeznek,
- olyan méretcsökkenésért, mely annak következtében állt elő, hogy a textiláru gyártása során keletkezett rejtett feszültségek a szolgáltatás elvégzése során megszűnnek,
- ha a kötött és kötszövött textiláru mérete a szokásos eljárás során megváltozik,
- a textiláru színezékének elváltozásáért, ha a tiszta, kézmeleg víz, vagy tiszta oldószer hatására megfelelő kezelési eljárás ellenére történik,
- a textiláru egy részének fogásában bekövetkező változásért, ha a textiláru megmerevedése, vagy felpuhulása annak tulajdonságaira vezethető vissza és nem javítható, az a textiláru hibájának minősül,
- a textiláru díszítő elemeinek, gombjainak, varrásainak, műanyag és bőrszegélyeinek, valamint egyéb kellékeinek (gyöngyök, kézzel festett díszek, betétanyagok, zipzárak, stb.) károsodásáért, cérnaszakadásból eredő kiegészítők elvesztéséért,
- a molyrágás okozta károk (abban az esetben is, ha ezek meglétét a vállaláskor nem rögzítették, a friss rágás a tisztítás során hullik ki, előtte nem látható – lásd: rejtett hiba),
- olyan vegyszerek okozta károsodás, amely a tisztítási és egyéb szolgáltatás végzése során a felvevőhelyen, a megmunkálás során, vagy szállítás közben a textiláruval nem kerülhetett érintkezésbe, e fogalomkörbe tartozik a korábbi házilagos szakszerűtlen kezelés is,
- a textiláru olyan tulajdonságaiért, rejtett hibáiért, amelyek a vállaláskor nem állapíthatók meg és ennek következtében a szakszerű és gondos tisztítás ellenére károsodás következik be. Ilyenek lehetnek például: - savas vagy lúgos kémhatás következtében a meggyöngült szálak, vagy anyagrészek szemmel láthatóvá válnak a vegytisztítás vagy mosás után - több rétegben összevarrt textiláru (például: zakó, blézer, alkalmi ruha, stb.) tartásjavító betétének károsodása miatt fellépő hólyagosodás, méretváltozás – több rétegű textília esetén a szakadt bélésbe jutott idegen tárgy (például: tollbetét) által okozott színelváltozás, sérülés – több anyagból varratott textília vagy ruhanemű esetén különböző szálirányú szabás miatt bekövetkező zsugorodás, nyúlás, csavarodás – varratás előtt beavatatlan textília méretváltozása, deformálódása - bőrárúk esetében keményedés, színelváltozás, kikészítésnél meggyengült részek károsodása, szakadása, kihullása – molyrágás – stb.
- adagos mosás (2.1/d) esetén semmilyen felelősséggel nem tartozik a Vállalkozó az átvett textilekért, mivel az válogatás nélkül, Megrendelő összeállítása szerint, ellenőrzés nélkül kerül mosásra.
8.3. Kártérítés, a kár fogalma:
Kárnak tekinthető minden olyan vagyoni hátrány, amely a vállalkozási szerződés teljesítése során keletkezett azáltal, hogy az átvett textiláru:
- elveszett, elcserélődött, vagy megsemmisült, illetve
- megrongálódás következtében értéke egészében vagy részben csökkent.
Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a Megrendelő a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve ha a Vállalkozó bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően).
A Vállalkozó kártérítési kötelezettséggel általában akkor tartozik, ha a meghibásodás vétkes, vagy szakszerűtlen magatartásának következménye, továbbá akkor, ha a szolgáltatás tárgya elveszett.
Kártérítés címén a károkozás folytán a Megrendelőt ért tényleges kárt kell megtéríteni figyelembe véve a textiláru elhasználtsági fokát (mértékét). Ezek a következők lehetnek:
- Újszerű a textiláru abban az esetben, ha állapota kifogástalan minőségű és használat nyomai nem lelhetők fel rajta.
- Átlagos az olyan textiláru, amelyen a rendeltetésszerű használat nyomai már kismértékben láthatók. Az átlagos textiláru nem tartalmazhat törést, kopást, szakadást, napszívást, varrást, stoppolást, szövetritkulást.
- Erősen használt az olyan textiláru, amely a használat során megkopott, a fokozott igénybevétel nyomai jól láthatók (például: foltos, fényes, kinyúlt, fakult, törött, kopott, szakadt, foszlott, göbös, csomós, napszívott, javított, stoppolt, szövetritkulás jelei láthatók, stb.)
A beszerzési ár bizonyítása a Megrendelő kötelessége, melynek alapja elsősorban a Megrendelő által bemutatott számla, vagy más dokumentum, mellyel a beszerzési árat hitelt érdemlően igazolni tudja. Ennek hiányában a beszerzési árat a Megrendelő által közölt ár figyelembevételével a kártérítési igény tárgyát képező áru hasonló jellegű és minőségű, hazai gyártású, közepes árfekvésű értékét veszi figyelembe a Vállalkozó. Fontos szerepet játszik a beszerzés ideje, valamint azok a megjegyzések, amelyeket az átvevő a
vállalási jegyen feltüntetett. Alap esetben, amennyiben a textiláru átlagos állapotú volt (nem volt kirívó hibája, szakadása, foltja, stb.) úgy a kártérítés mértéke az áru árának: 70-80 %-a, ha az árut három hónapon belül vásárolták, 50-60 %-a, ha az árut tizennyolc hónapon belül vásárolták, 30%-a, ha az árut hatvan hónapon belül vásárolták. Amennyiben az árut hatvan hónapon túl vásárolták, úgy a kártérítés mértéke az áru árának 5%-a. Újszerű textília esetében a meghatározott kártérítési százalékos mértékek + 10%-kal növekednek, erősen használt textíliák esetében a meghatározott kártérítési százalékos mértékek – 20%-kal csökkennek. A kártérítés összege nem haladhatja meg az áru értékét illetve a tisztítási díj (vállalási díj) 20-szorosát.
8.4. A KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNY ELINTÉZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS:
A Megrendelő a szolgáltatás elvégzésére átadott textiláru rongálódása, vagy elvesztése esetén kártérítési igényét az illetékes döntéshozóval történt egyeztetés esetén a felvevőhelyen a kárigény bejelentési nyomtatvány felhasználásával (kitöltésével) jelentheti be. Amennyiben az illetékes döntéshozó nem elérhető, úgy jegyzőkönyvet kell felvenni a panasz tárgyáról, melyet a lehetséges leghamarabbi időpontban továbbítani kell az illetékes döntéshozó részére. A kárigény elintézésének határideje alap esetben az igénybejelentéstől számított 30 nap, mely szükség esetén (például szakvélemény kérés) indokolt esetben meghosszabbodik, mellyel kapcsolatban a Megrendelőt és Vállalkozót is együttműködési kötelezettség terheli. A kártérítési igény kielégítése teljes vagy részleges módon történhet.
8.4/a) TELJES KÁRTÉRÍTÉST FIZET A VÁLLALKOZÓ:
Ha a tisztításba adott textilárut bármely okból a Megrendelőnek visszaszolgáltatni nem tudja, vagy a textiláru rendeltetésszerű használatra teljesen alkalmatlanná vált, s ezért a Megrendelő az átvételt megtagadta. A teljes mértékben kártérített textilárura a károsult igényt nem tarthat.
A teljes mértékű kártérítés esetén szolgáltatási díjat a Vállalkozó nem számíthat fel, illetve ha a szolgáltatási díjat a Megrendelő kifizette, azt részére vissza kell fizetni. Ha több darabból álló tételből például egy darab kerül kártérítésre, a Vállalkozó a Megrendelőtől csak a visszaszolgáltatott darabok tisztítási díját kérheti.
A kártérítési összeg (8.3. pont figyelembevételével) megállapításánál azon darabok vehetők figyelembe, amelyeket a Vállalkozó valamely szolgáltatás elvégzésére átvett (pl.: ha egy öltönynek csak a nadrágját adták be tisztításra, úgy a kártérítési összeg megállapításánál nem vehető figyelembe az öltöny teljes értéke).
A Vállalkozó a kárigény elbírálását követően a közös megegyezés alapján megállapított kártérítési összeget készpénzben, a Vállalkozó székhelyén Károsult részére kifizeti.
A kártérítési igényekkel kapcsolatos vitás helyzetek kezelésénél Vállalkozónak törekednie kell a békés megegyezésre, amennyiben erre valamilyen oknál fogva nincs mód, úgy a vitás helyzetek elbírálására a hatályos illetékes felügyeleti szervek a jogosultak.
8.4/b) RÉSZLEGES KÁRTÉRÍTÉST FIZET A VÁLLALKOZÓ:
Ha a reklamált hiba következtében a textiláru használatra alkalmas, de a hiba következtében értékcsökkenés következett be. Ebben az esetben a csökkent értékű textilárut a Vállalkozó a Megrendelőnek – annak beleegyezése alapján kijavítva – visszaadja és az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű kártérítést fizet. Ilyen esetben jogosult a Vállalkozó tisztítási díj felszámítására (ettől el is tekinthet).
A kártérítési összeg (8.3. pont figyelembevételével) megállapításánál azon darabok vehetők figyelembe, amelyeket a Vállalkozó valamely szolgáltatás elvégzésére átvett (pl.: ha egy öltönynek csak a nadrágját adták be tisztításra, úgy a kártérítési összeg megállapításánál nem vehető figyelembe az öltöny teljes értéke).
A Vállalkozó a kárigény elbírálását követően a közös megegyezés alapján megállapított kártérítési összeget készpénzben, a Vállalkozó székhelyén Károsult részére kifizeti.
A kártérítési igényekkel kapcsolatos vitás helyzetek kezelésénél Vállalkozónak törekednie kell a békés megegyezésre, amennyiben erre valamilyen oknál fogva nincs mód, úgy a vitás helyzetek elbírálására a hatályos illetékes felügyeleti szervek a jogosultak.
9. Kárigény, illetve kártérítési összeg megállapításából eredő viták elintézése:
Amennyiben a panaszos a kártérítési összeg megállapításával nem ért egyet, akkor a Vállalkozó Igazságügyi Szakértő véleménye vagy a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. szakvéleménye alapján határozza meg a kártérítési összeget.
A szakvélemény költségét a Vállalkozó tartozik megfizetni. Amennyiben a szakvélemény megállapítja, hogy az észlelt hibáért nem a Vállalkozó a felelős, vagy a károsodott textiláru szakértő által megállapított értéke nem tér el lényegesen (+/- 20%) a Vállalkozó által becsült értéktől, a – szakvéleménnyel kapcsolatban – felmerült költségek (postai, szakvélemény díja) a Megrendelőt terhelik. Erre a Megrendelő figyelmét a reklamáció ügyintézése során fel kell hívni, s ennek megtörténtét aláírásával igazoltatni.
10. A Tárolási díj felszámolása 2 hónapon túl elfekvő tételek esetén:
- Késedelmes kiváltás a Megrendelő részéről akkor következik be, ha a felvevőhelyen – fióküzletben – a Vállalkozó által vállalt elkészítési határidőtől számított 2 hónapig a Megrendelő a szolgáltatás tárgyáért nem jelentkezett.
- A késedelmi díj mértéke 10 naponként és tételenként 50,-Ft, maximális időtartama 4 hónap, értéke maximum 600,-Ft.
- A Vállalkozónak jogában áll a késedelmi díj felszámolását elengedni.
11. Hat hónapon túl elfekvő készletek rendezése:
6 hónapos várakozás után a ki nem váltott textíliákat Vállalkozó jogosult karitatív szervezet/ek részére átadni.
″NETT″ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
6720 Szeged, Tisza L. krt. 40.
Adószám: 10405286-2-06