Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás Szabályzat

Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás Szabályzat

Érvényes: 2016.07.01-tôl

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.BEVEZETÉS

1.)A biztosítási megállapodás

1.1 A jelen feltételek alapján a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbí- róság Cg. 00-00-000000 a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerzôdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, magyar fizetôeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a fedezet igazoló dokumentumban rögzített biztosítási összeg(ek) erejéig megtéríti

– a kockázatviselés helyén, és

– a kockázatviselés idôtartama alatt

– bekövetkezett biztosítási események által,

– a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.) A szerzôdô

2.1 A biztosítási szerzôdés szerzôdôje az a személy, aki a biztosítóval a biztosítási szerzôdést megköti, a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal és jogosult a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

2.2 Biztosítási szerzôdést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jog- viszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés érvénytelen.

2.3 Szerzôdô lehet a biztosítási szerzôdést kötô biztosított, vagy az a személy, aki a biztosítási szerzôdést egy biztosítási érdekkel rendelkezô biztosított javára köti.

3.) A biztosított

3.1 Jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül az a személy, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

3.2 A biztosító szolgáltatására a biztosított(ak) jogosult(ak).

3.2.1. Épület biztosítás esetén:

Xxxxx feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a szerzôdô által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a fedezet igazoló dokumentumban meg nem nevezett tulajdonostárs(ak).

3.2.2 Bérlemény biztosítás esetén: A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a szerzôdô által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett bérlô, valamint a fedezet igazoló dokumentumban meg nem nevezett bérlô társ(ak).

3.3 Ingóság biztosítás estén:

Jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a fedezet igazoló dokumentumban név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele va- gyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös háztartásban élô a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bek. 2. pontja szerinti hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fûzôdik.

4.) A biztosítási szerzôdés létrejötte, hatálybalépése

4.1 A biztosítási szerzôdés

(a) a felek írásbeli megállapodásával,

(b)a fogyasztónak minôsülô szerzôdô írásbeli ajánlata alapján a biztosító ráutaló maga- tartásával,

jön létre.

4.2 A biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli, vagy – távértékesítés esetén – a biz- tosító, vagy a biztosító képviselôjének telefonos ügyfélszolgálatán keresztül, rögzített telefonbeszélgetés keretében tett szóbeli ajánlattal lehet kezdeményezni.

4.3 Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig van kötve.

4.4 Amennyiben a címzett az ajánlattevô ajánlatát az ajánlattételtôl számított 15 napon belül írásbeli nyilatkozattal kifejezetten elfogadja, a biztosítási szerzôdés az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának napján jön létre.

4.5 A biztosítási szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító, a fogyasztónak minôsülô szerzôdô ajánlatának a biztosítóhoz vagy képviselôjéhez történô beérkezésétôl számí- tott 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették. Ebben az esetben a szerzôdés

- az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre.

4.6 Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fede- zetet igazoló dokumentumot kiállítani.

4.7 Nem jön létre a szerzôdés, ha a címzett az ajánlatot az ajánlattételtôl számított 15 napon belül visszautasítja.

4.8 A biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a szerzôdésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott idôpontban veszi kezdetét, de legkorábban az azt követô nap 0 órájakor, amikor a biztosítás elsô díja a biztosítóhoz beérkezett.

4.9 Ha a biztosító és a szerzôdô az elsô díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a szerzôdés létrejöttének idôpontja, feltéve, hogy a szerzôdô utóbb a biztosítás egyszeri díját, vagy elsô díjrészletét megfizeti.

5.) A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási idôszak, a biztosítási összeg

5.1 A biztosítási szerzôdés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzôdésben (fedezet igazoló dokumentumon) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idôszak 1 év.

5.2 A biztosítási idôszak kezdete a díjfizetési idôszak kezdete, amely idôpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója. A díjfizetési idôszak havi, negyedéves, féléves vagy éves idôtartam lehet. A díjfizetési gyakoriságot a szerzôdés megkötésekor a szerzôdô határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerzôdô a biztosítás évfordulója- kor jogosult módosítani.

5.3 A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa, s egyben a biztosí- tási díj megállapításának alapja. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô ha- tározza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), beszerzésének költségeit.

5.4 Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapot- ban való felépítésének (helyreállításának), újra beszerzésének költsége (alulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított

vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) újra beszerzésé- nek költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító nem érvé- nyesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményeként az arányos kártérítést, ha a biztosí- tási szerzôdés a biztosító által megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt megha¬ladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre. Ingóságbiztosítás esetén a kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyon¬tárgyak vagyoncsoportja esetén.

6.) A biztosítási díj esedékessége

6.1. A biztosító a biztosítási szerzôdés díját a szerzôdésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban meghatározott biztosítási idôszakra (1 évre) állapítja megfe- dezet igazoló dokumentumon.

6.2 A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).

6.3 A biztosítás elsô díjrészlete a felek által meghatározott idôpontban, ennek hiányá- ban a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerzôdô által elôre meghatározott idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6.4. A jelen terméket értékesítô függô biztosításközvetítô nem jogosult az ügyféltôl biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremûködni. A jelen terméket értékesítô független biztosításközvetítô jogosult az ügyféltôl összegszerûségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremûködni. A jelen terméket értékesítô függô és független biztosításközvetítô továbbá nem jogosult a biz- tosító nevében a biztosítási szerzôdést megkötni.

7.) Általános kizárások

7.1 A biztosító nem téríti meg a:

– nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezett károkat,

– bármilyen nukleáris, radioaktív vagy hasadó anyaggal összefüggô, vagy ezzel ösz- szefüggésbe hozható bármilyen kárt, vagy melynek oka az alábbi meghatározások szerinti:

– nukleáris fûtôanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzem- anyag égésébôl származó ionizáló sugárzás vagy ilyenbôl eredô radioaktivitás okozta szennyezôdés;

– xxxxxxxxx xxxxx, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver;

– azbesztózisból származó károkat, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok ki- nyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggô károkat,

– penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, vagy hasonló természetû, illetve jellegû mikroorganizmus által okozott, ezekkel összefüggô károkat, ide értve minden olyan anyagot, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyez- teti az emberi egészséget.

– háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy há- borús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, tüntetés, lázadás, sztrájk, polgári zavargás, tö- megmegmozdulás, beleértve ennek felkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom, katonai gyakorlat; vagy bármely terrorista cselekménybôl származó és ez- zel összefüggésbe hozható bármilyen jellegû károkozás során keletkezett károkat.

Jelen kizárás alkalmazásában terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt kell érteni, amely magában foglalja - de nem korlátozódik - bármely személy vagy személyek cso- portja által elkövetett erô vagy erôszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen(ek) az(ok) önállóan, vagy bármely szervezet vagy kormány nevében, vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy okból kifo- lyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolást és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítését.

7.2 Kizárt minden olyan kár vagy károkozás, melynek oka közvetve vagy közvetlenül az informatikai rendszerekben, számítógépekben, integrált áramkörökben, elektromos vagy elektronikus vezérlésû gépekben keletkezô bármelyjellegû hátrányos adatvesz- tés, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítésének törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozás. Jelen kizárás hatálya alá tartoznak a számítógépes vírusok által okozott, valamint a számítógépes rendszerek dátum felismerési hibájából eredô károk, illetve ezek következményi kárai is.

8.) Mentesülés a fizetési kötelezettség alól

8.1. Xxxxxxxx a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen a

(a) szerzôdô, vagy a biztosított,

(b)a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk szándékos, vagy súlyosan gondat- lan magatartással okozta.

8.2 A 8.1 pont rendelkezéseit a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megsze- gésére is alkalmazni kell.

8.3 A jelen feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül kü- lönösen, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, bódító vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,

c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban figyelmeztette.

9.) A biztosítási szerzôdés megszûnése

9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn.

9.2. A biztosítási szerzôdés megszûnésének okai:

9.2.1 A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés legkésôbb a tartam lejártakor megszûnik a szerzôdésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban lejá- ratként meghatározott idôpontban.

9.2.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövet- kezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

9.2.3 Ha a szerzôdô az esedékes egyszeri, elsô, illetve folytatólagos díjat azt követôen sem egyenlíti ki, hogy ôt a biztosító írásban és a felszólítás elküldésétôl számított 90 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre felhívta, a biztosítási szerzôdés a póthatáridô

eredménytelen elteltével a díjesedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik.

9.2.4 Ha a szerzôdô az esedékes egyszeri, elsô, illetve folytatólagos díjat nem egyen- líti ki és ôt a biztosító írásban póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban nem hívja fel, a biztosítási szerzôdés legkésôbb az elmulasztott díjesedékességet követô biztosítási évforduló napján 24 órakor megszûnik.

9.2.5 A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek a biztosítási idôszak végé- re, 30 napos felmondási idôvel, írásban felmondhatják. A szerzôdés felmondásával a szerzôdés megszûnik.

9.2.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.

9.2.7 A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

9.2.8 A biztosítási szerzôdés megszûnése után befizetett díj nem helyezi újra hatály- ba a szerzôdést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, Ha azonban a szerzôdés a 9.2.3 pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következté- ben szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedé- kessé vált biztosítási díjat megfizetik

10.) Közlési, változás-bejelentési kötelezettség

10.1 A szerzôdô a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelôen a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerzôdô ismert vagy ismernie kel- lett.

10.2 A szerzôdô 14 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülmény- ben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzôdés létrejöttét megelôzôen rákérdezett, különösen:

– ha a biztosított vagyonérték megváltozott, úgymint:

– az épületbiztosításban biztosított vagyontárgyat (ingatlant) bôvítették, felújították, vagy korszerûsítették,

– a kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat - a kockázatviselés kezdetét követôen - vásároltak, örököltek, vagy a kockázatviselési helyen felelôs ôrzésre átvettek,

– az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó ingóságok értéke lényege- sen - az aktuális biztosítási összeghez képest legalább 10%-al - megnövekedett;

– ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerzôdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatvise- lése kiterjed.

A kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak változásbejelentését – min- den esetben – tételes felsorolással kell igazolni.

10.3 A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna.

10.4 A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése ese- tén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.) Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

11.1 A biztosított kármegelôzési kötelezettségei különösen:

– fagyveszélyes idôszakban minden épület, építmény megfelelô fûtése, vagy minden vízvezetô létesítmény és berendezés víztelenítése,

– az épület folyamatos karbantartásáról történô gondoskodás.

11.2 A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy

– tûz és robbanás esetén, a káreseményt követôen haladéktalanul értesítse a tûzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

– betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követôen haladékta- lanul tegyen feljelentést a rendôrségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat.

11.3 A kár bejelentésétôl számított ötödik munkanapig a biztosított a károsodott va- gyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

12.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok

12.1 A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (szerzôdô, biztosított, ezek jog- utódja) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jog- szabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási ese- mény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennál- lását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.

12.2 A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül írás- ban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben megállapított határidôben a biz- tosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosí- tások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

12.3 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bo- csátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridôpontban történô megállapításához szükségesek.

12.4 A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- gének elbírálásához szükséges, a jelen feltételek 1. számú mellékletében felsorolt ok- iratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követô 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani.

12.5 Ha a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a jelen felté- telek 1. számú mellékletében, errôl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradá- sának következményeirôl a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.

12.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetôeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerôsen lezáró határozatot a biz- tosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha idôközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendel- kezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

12.7 A biztosító a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgálta- tás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kö- telezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (biztosított/ szerzôdô ), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelybôl az általános forgalmi adó összege kiszámítható

12.8 A szerzôdô és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben hozzájá- rulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthes- se.

12.9 A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szüksé- ges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beér- kezését követô 15. nap elteltével válik esedékessé.

13.) A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

13. Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lénye- ges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási koc- kázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

13.2 Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javas- lat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

14.) Fedezetfeltöltés

14.1 Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosí- tási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti.

14.2 Ha a szerzôdô fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett ösz- szeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.

15.) Egyéb rendelkezések

15.1 A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a kárese- mény bekövetkeztétôl számított egy év alatt évülnek el.

15.2 A jelen feltételekre utalással megkötött, módosított vagy reaktivált biztosítási szerzôdések esetén, a jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók

16.) Kármentességi engedmény

16.1. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerzôdés vonatkozásában két egymást követô biztosítási idôszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a biztosító a következô biztosítási idôszaktól kezdve, a biztosítás díjából engedményt ad.

16.2. A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a szerzôdôt, amíg az adott biztosítási szerzôdésre káresemény kapcsán nem történik kifizetés.

16.3. Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a szerzôdésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következô biztosítási idôszaktól kezdôdôen megszûnik, és a szerzôdô újbóli kedvezmény igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követô kármentes biztosítási idôszak elteltével jogosult.

17.) A személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók, biztosítási titok

17.1. A Szerzôdô, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatá- sára jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelke- zések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendô (a továbbiakban: Ügyfél).

Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megôrzésért - beleértve a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben a jövôben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelôs.

Személyes Adatnak minôsül bármely meghatározott (személyes adat alapján azono- sított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vo- natkozó következtetés.

Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továb- bá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minôsül.

A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerzôdés és az Ügyfelek biztosítási jog- viszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével ösz- szefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosí- tó az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minôsülô Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcso- lódó személyes adatok kezelésérôl szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is ki- zárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthetô.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minôsülô adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselôje, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minôsül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelôvel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minôsül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.

Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az

Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minôsülô Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harma- dik Országban adatkezelést folytató adatkezelô vagy adatfeldolgozást végzô adatfel- dolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetôvé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben elôírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgo- zása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelô szintû védelme. Harmadik Országnak minôsülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minôsülnek EGT-államnak.

A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban megha- tározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügy- felek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogsza- bályban elrendelt kötelezô adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelôen köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatke- zelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

17.2 Biztosítási titok

A Biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan - minôsített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a vi- szontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik;

A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgálta- tással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó köve- telések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135.§ (1) bekezdés- ben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbizto- sító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem ren- delkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcso- lódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval ,a természetes személyek adósságrendezési eljárásban eljáró fôhitelezôvel,Családi Csôdvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök al- kalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevô bizto- sítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártala- nítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû

javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzôvel,továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szüksé- ges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,”[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmaz- za az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog- szabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a bizto- sítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, az- zal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásá- nak minôsül az adat megismerésére jogosító, jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igaz- gatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél ne- vét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit.138§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosí- tót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kap- csolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormá- nya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályo- zás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit.138§ (1) és Bit.138§ (6) bekezdésekben, a Bit.1-

37. §-ban, a Bit.138. §-ban és a Bit.140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit.138§ (1) bekezdés- ben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továb- bá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is kö- teles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítá- si titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatáro- zott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik

országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8.

§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré- szére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat- nak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiz- tosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetô állású személy, egyéb vezetô, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - idôbeli korlátozás nélkül - megôrizni.

A Bit.144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevôszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerûségét és cél- szerûségét xxxxxxxxx Xxxxxxx által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel,

f) vagyonellenôrrel,

g) Információs Központtal,

h) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szerv- vel, mezôgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történô adat- szolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bi- zottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.

A Bit.144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkor- mányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbizto- sítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tôke- és biztosítási piac szabályozásá- ért felelôs miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli korlátozás nélkül megôrizni.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továb- bá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkör- ön kívül nem használható fel.

Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga

vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a vi- szontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosítók közötti adatcserével összefüggô adatkezelés

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jog- szabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év ja- nuár hó 1. napjától kezdôdôen jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meg- határozott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adato- kat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító ennek keretében,

a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.

149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá

a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkere- sés kézhezvételétôl számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkeresô Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kéz- hezvételt követô kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott idôtartama meghosszabbo- dik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô Biztosító tudomására jutott adat a Biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy (1) évig kezelhetô. A megkeresô Biztosító az e célból végzett megkeresésrôl, és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô bizto- sító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

A megkeresô Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított ér- dekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyessé- géért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

18.) Panaszkezelés, Panaszfórumok, Bírósági Vitarendezés

18.1 Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) elôterjeszthesse.

Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerzôdés teljesítésével összefüg- gésben panasz terjeszthetô elô írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxx: (06-1) 461499; e-mail cím: info@colonnade. hu.), illetôleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási idôben az Ügyfélszolgálatun- kon (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám:(00-0) 000-0000). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétôl számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minôsülô ügyfél az alábbi testü- letekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

– Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôje (0000 Xxxxxxxx, Xxx- xxxxx xx 00., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101., telefonszám: (00-0) 000-0000,

e-mailcím: xxxx@xxxxxxxxx.xx. faxszám: (000) 0000000)

– Pénzügyi Békéltetô Testület (a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatása- ival, és megszûnésével ,továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos jogvita estén ) (1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefonszám:00 0-000-0000, e-mailcím: xxx@xxx.xx,www. xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx.)

– fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcsolatos pa- nasz esetén a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (MNB) cím: 1013 Budapest, Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ, 1534 Buda- pest BKKP Pf.777.; telefonszám: 0640203776, e-mailcím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx,

A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Magyarországi Fióktelepe (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskör- rel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A.

Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x 00.) szemben megindítani.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az eset- ben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.

19.) A biztosító adatai, irodái

Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 adó- szám.: 25383371-2-42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.)

Alapító: A Colonnade Insurance S.A.Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7,xxxxxxxx Xxxxxx XX,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.

A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapító- ja a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.

Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Központ

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

e-mail:xxxxxx@xxxxxxxxx.xx Kárrendezési Igazgatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx

KIEGÉSZÍTÔ RENDELKEZÉSEK

1. Bizonyítási kötelezettség

A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (szerzôdô, biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biz- tosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét ki- záró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.

2. Benyújtandó okiratok

A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (szerzôdô, biztosított, engedményes, kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állá- sát követô 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani:

Adás-vételi szerzôdés Casco biztosítás dokumentumai Gépjármû javítási számla másolata

Adóbevallások Casco gépjármû érték meghatározás Gépkezelôi engedély

Adószám Casco kárrendezés kifizetési bizonylata Gépkönyv

ÁFA nyilatkozat Cégjegyzék szám Gépnapló

Alapító okirat CMR Hagyatékátadó végzés

Alaprajzok Csomagcímke Halotti anyakönyvi kivonat

Általános szerzôdés Drog teszt eredmény Halottvizsgálati bizonyítvány

Alkalmassági vizsga Egészségi nyilatkozat Használatba vételi engedély

Alkohol teszt eredménye Egyedi nyilvántartási lapok Használati útmutató

Állapot rögzítô jegyzôkönyv Egyezségi nyilatkozat Hatósági határozata

Alvállalkozói szerzôdések Ékszer szakértôi jelentés Hatósági vizsga engedélyek

Ambuláns kezelési lap Építési engedélyek Házassági anyakönyvi kivonat

APEH határozat Építési napló Helyreállítási tervek

Árazatlan költségvetés Eredeti befizetési pénztárbizonylat Hozzájárulás iratbetekintéshez

Audatex Eredeti számla, nyugta Idômérô napló

Azonosítási ûrlap Érintés védelmi jegyzôkönyv Igazságügyi szakértôi vélemény

Baleseti jegyzôkönyv Eszköz nyilvántartás lapok Ítélet

Banki adatok Eurotax Jármû futás teljesítmény

Banki átutalás bizonylata Felelôsség elismerô nyilatkozat Javítási ajánlatok

Banki lemondó nyilatkozat Feljelentés Javító szervíz adatai

Bankszámla szám Felszólamlás Jelentkezési lap

Bérleti szerzôdés Fénykép Jogerôs öröklési bizonyítvány

Beszerzési számla Fizetés átruházó nyilatkozat Jogosítvány

Biztosítási fedezet igazoló dokumentum egy példánya Xxxxxx vendég szolgáltatói igazolás Káresemény jegyzôkönyve a pilóta részérôl Biztosítói igazolás Forgalmi engedély Kárigény nyomtatvány

Biztosított minôség igazolása Forgalomból történô kivonás dokumentumai Kártyás fizetés esetén terminal igazolás Boncolási jegyzôkönyv Garancia jegy Kedvezményezett jelölô nyilatkozat

Kéményseprôi engedély Minôségi bizonyítványok Számlák

Keresôképtelenség igazolása Munkabaleseti jegyzôkönyv Személy igazolvány

Késés okának és idôtartamának igazolás Munkáltatói igazolás Szemle jegyzôkönyv

Készlet nyilvántartás Mûkincs szakértôi jelentés Szerviz szakvélemény

Kifizetési bizonylatok Mûtéti leírás Szolgáltatási szerzôdések

Kivitelezôi nyilatkozat Napidíj elszámolás Szolgáltatói igazolás

Kiviteli engedély Nyilvántartás Születési anyakönyvi kivonat

Kórházi igazolás Nyomozás felfüggesztô határozat Talajmechanika

Kórházi zárójelentés Oltási igazolás Tárgyi nyilvántartási lapok

Költség számlák OMSZ idôjárás igazolás Távfelügyeleti jelentés

Költségszámítás Orvos szakértôi vélemény TB határozat

Költségvetés Orvosi iratok Teljesítési nyilatkozat

Könyvvizsgálói jelentés Pénztár könyv Temetôi befogadó nyilatkozat

Körzeti orvosi igazolás Pénztárbizonylat Tervezôi nyilatkozat

Körzeti orvosi kezelôkarton másolata Pilóta hatósági engedélyek Tevékenységhez kötött engedély Közlekedési társaság (busz, vonat, hajó,

légi) hivatalos jegyzôkönyve Poggyász átvételérôl szóló igazolás Törzskönyv

Közmû egyeztetési jegyzôkönyv Poggyászfeladási vény Tulajdoni lap

Közmû térkép Rendôrségi határozat Tûzvizsgálati hatósági bizonyítvány

Közüzemi számlák Rendôrségi jegyzôkönyv Tûzvizsgálati jegyzôkönyv

Külföldi orvosi igazolás Repülés vezetôi napló Utazási ajánlat

Külföldön felvett hivatalos jegyzôkönyv vagy igazolás Repülési útvonal másolata Utazási feltétel

Lakcím kártya Repülésügyi Hatóság határozata Utazási szerzôdés

Lakó névsor Repülésügyi Hatóság vizsgálati jegyzôkönyv Útlevél Légitársaság térítésének mértékét igazoló dokumentum Repülôgép hatósági engedélyek Útvonal engedély

Légitársasági jegyzôkönyv Repülôjegy érvénytelenített példánya Ügyvédi megbízás

Légügyi engedélyek Repülôjegyet értékesítô iroda igazolása a helyfoglalás lemondásáról Vádirat

Leltárívek Részvételi jegy Véralkohol vizsgálati eredmény

Lemondási költségrôl szóló számla Rezsióradíj Vételár igazolás

Lemondó nyilatkozat Xxxxxxx telepítési dokumentumok Vezetôi engedély másolat

Lízing hitel másolat Rokonsági fokot igazoló dokumentum Villámvédelmi rendszer jegyzôkönyve Magyar külképviselet vagy illetékes hatóság által

felvett jegyzôkönyv Roncs értékesítési dokumentumok Vizsgálati leletek

Megbízási szerzôdés Segély ellenértékének befizetését igazoló dokumentum

Meghatalmazás Startkönyv

Meghibásodás elôtti javítások Szakorvosi igazolás

Menetlevél Szállító levél

Mérleg Szállodai jegyzôkönyv

AZ ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1.) A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül

1.1 Épületbiztosítás esetén

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megje- lölt telek területe, vagy

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal meg- jelölt épületben lévô saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épületrészek területe.

1.2. Bérleménybiztosítás esetén

– a fedezet igazoló dokumentumban feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, vala- mint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlô által használt épületrészek területe.

1.3. Ingóság biztosítás esetén:

– a fedezet igazoló dokumentumon pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal meg- jelölt épületben lévô, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás, valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, vagy

– a fedezet igazoló dokumentumon pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épület¬ben lévô bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, saját tulajdonú épü- letrészek területe.

2.) A biztosított vagyontárgyak

2.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy – a biztosí- tott személy(ek) tulajdonát képezô -

a.) a fedezet igazoló dokumentumban külön-külön feltüntetett

– lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és

– melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.)

(továbbiakban: épületek), valamint a fedezet igazoló dokumentumban külön-külön fel nem tüntetett

– építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy

b.) a fedezet igazoló dokumentumban külön-külön feltüntetett

– lakás (társas házi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás)

– a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs) valamint, a fedezet igazoló dokumentumban külön fel nem tüntetett

– közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadának arányában, illetôleg szövetkezeti tulajdonú épületrészek ese- tén a jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában.

2.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendôk a funkcionális kiegészítô épületszerkezeti elemek, és kiegészítôk, különös tekintettel:

– az épületen lévô villámhárító berendezések

– az épületen lévô külsô antenna-berendezések beleértve a mûholdas adás vételére alkalmas antennákat is,

– az épülethez hozzáépített lépcsôk létrák teraszok

– az épülethez hozzáépített zászlótartók,

– az árnyékoló szerkezetek

– a védelmi berendezések, rácsok

– az elektromosan mûködô kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt.

2.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás elôtt, vagy alatt álló

– a kockázatviselés helyén lévô épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró építô-, segéd- és kiegé¬szítô anya- gokra is.

2.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:

– a földbevájt, kikövezetlen falú építmények

– fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak,

– vályog falazatú épületek.

2.1.4. Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a fedezet igazoló dokumentumban megjelölt - a biztosított személy(ek) által bérelt - bér- lemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a bérbeadó tulajdonában lévô alábbi vagyontárgyak minôsülnek:

– ajtó- és ablakszerkezetek spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászon¬roló, napvédô függöny és hozzájuk tartozó szerelvények

– a csengô, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûzjelzô berendezés,

– a beépített bútor- és a beépített térelválasztó,

– a beépített fôzô-, fûtô-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellôztetô beren¬dezések, va- lamint azok szerelvényei.

– az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztás¬mérôjétôl, illetôleg kapcsolótáblájától kezdôdô szakaszon,

– a belsô válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás,

– a padlóburkolatok,

– a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antenna-rend¬szer (a belté- ri egység kivételével), valamint

– az (itt fel nem sorolt) épület-berendezési és épület-felszerelési tárgyak.

2.2. Biztosított vagyontárgyak ingóságbiztosítás esetén

Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabály¬zatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személy (ek) tulajdonát képezik, vagy általa(luk) bérelt, kölcsönvett, vagy felelôs ôrzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyon- megóvási érdek¬körébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.2.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a követ¬kezô vagyon- csoportokra különülnek el:

1.) vagyoncsoport: Értékôrzô ingóságok körébe tartozó vagyon-tárgyak

1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, drágakô vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísz- tárgyak;

1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyûjtemények; 1.3, vagyoncsoport: képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotások

1.4. vagyoncsoport: valódi szôrmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi

szövésû szônyegek,

1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek.

2.) vagyoncsoport: háztartási ingáságok körébe tartozó vagyontárgyak - azok a be nem épített vagyontárgyak amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára fogyasztására szolgálnak;

– a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresô tevékenység eszközei a ház- tartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig,

– amelyek nem tartoznak az értékôrzô, valamint az egyéb kiemelt értékû ingáságok körébe, illetve a kockázatviselésbôl kizárt 3.4. pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen:

– sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is,

– barkácsfelszerelések,

– kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármûvek, és ezek tartozékai, ápolási és sze- relési anyagai.

– xxxxx xxxxxxxxxxx tárgyak,

– hangszerek.

3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékû ingáságok körébe tartozó vagyontárgyak, kü- lönösen

– a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémbôl készült órák,

– engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek

– a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékôrzô ingóságok 1.2. va¬gyoncsoportjába nem tartozó gyûjtemény,

– az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe tartozó va- gyontárgyak.

2.2.2. Az értékôrzô, valamint az egyéb kiemelt értékû ingóságoknak minôsülô vagyon- tárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincé- ben, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljára használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely biztosí- tási esemény következtében károsodnak.

2.2.3. Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:

– a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélô fizetô¬eszközök (csekk, bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy; takarék-betétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésû okmány; az értékpapír; az utalványok; bérle- tek; és egyéb okmányok;

– a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány;

– a vízi*-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, utánfutó,

– a motoros meghajtású vízi sporteszközök,

– a mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, a kedvtelésbôl tartott háziállatokat, valamint az 50.000 Ft egyedi értéket meghala- dó kertápolási és mezôgazdasági kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezôgazdasági eszközöket, kerti felszereléseket.

*A jelen feltételek szempontjából vízi jármûnek minôsül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

3.) A biztosítási események

3.1. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül a füsttel, lángképződéssel, illetve hőfelszabadu- lással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerűen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban kelet- kező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.

Nem biztosítási esemény az a kár,

– amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,

– öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,

– elektromos berendezésekben és vezetékekben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem ház- tartási mértékben vagy jelleggel történő felhasználásának, tárolásának következté- ben keletkezett.

3.2. Tűz nélküli füst-és koromszennyeződés

Füstkár biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst-és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, mely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett, amely a biztosított kockázatviselési helyen található tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hir- telen, rendeltetésellenesen kiáramlik (azaz ide nem értve a kéményszerkezet elégtelen tömítettségéből eredő károkat).

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a füst vagy korom tartós hatására keletkeznek. A biztosító évente egy alkalommal téríti meg fenti körben keletkezett kárt. Kártérítés felső határa: 50.000.- Ft/kár/év

3.3. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül

– a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint

– a kockázatviselési hely 1 000 m-es körzetében becsapódó villám által a mágneses térerősség változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültségi kár.

3.4. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázok, vagy gőzök tágulásán alapuló, hir- telen, váratlan, balesetszerű erő-megnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

– a légi járműtől eredő hangrobbanás,

– a rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével

– robbanás bekövetkezte nélkül – okozott kár (pl. határoló falazat deformálódása, hor- padása),

– a pirotechnikai eszközök, robbanó szerkezetek által a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár,

– illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű és jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.

3.5. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül a felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédel- mi töltés védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár és átszivárgás miatti károkat. A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt. A biztosítási eseményre a biz- tosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3.6. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület

– szabályszerűen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáró- ján,

– az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésen keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csa- padékvíz áztatással kárt okoz.

Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. Vihar biztosítási ese- mény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külső festésében, va- kolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban és a külső úszómedencék fedésében keletkezett károkat.

3.7. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerűen kialakított víz- elvezető-rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talaj felszínén ösz- szegyűlő, felhőszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékekből visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg az épületek külső vakolatában, külső festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett ingóságokban, és a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhőszakadás károkat.

3.8. Beázás nyitva hagyott nyílászárón

Megtéríti a biztosító biztosítási évenként maximum egy alkalommal a biztosított épület káresemény előtt nyitva hagyott nyílászáróján viharral egyidejűleg beáramló csapadék (eső, jégeső vagy hó) által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

A biztosító évente egy alkalommal téríti meg fenti körben keletkezett kárt. Kártérítés felső határa: 50.000.-Ft/kár/év

3.9. Csőtörés

Csőtörés biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén belül víz-, csator- na-, tüzelési- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

A biztosító megtéríti biztosítási eseményenként legfeljebb 6 m hosszúságig a csőveze- ték cseréjének költségeit, valamint a biztosított csővezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket.

A biztosító az Xxxxx Xxxxxxx Atlasz Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem téríti meg

– a külső esővíz elvezető csatornarendszer kilyukadása miatt a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat,

– a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

– a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, vízmérők, víz- tartályok) javításának vagy pótlásának költségeit,

– a kiömlő folyadék, gőz értékét,

– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

3.10. Elfolyt víz térítése

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán be- következett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg évente egy alkalommal. A kár kifizetésének feltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a koc- kázatviselés helyéhez kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg.

Nem téríti meg a biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a biztosítottaknak a káresemény bekövetkezte idejére eső átlagos vízfogyasztásá- nak értékét.

Kártérítés felső határa: 50.000.- Ft/kár/év

3.11. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg

– ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emi- att az épület – építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített – fedésében keletkezett nyíláson keresztül az ese- ménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Hónyomás biztosítási esemény alapján az Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általánosfeltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem téríti meg a biz- tosító

– az előtetőkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat,

– az olvadás-fagyás miatt kialakuló jégdugók miatt a külső esővíz levezető csatornák- ban bekövetkező károkat, valamint a jégdugók miatt az épületbe befolyó víz által keletkező beázási károkat.

3.12. Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson ke- resztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek külső festésé- ben, külső vakolatában, külső burkolatában, üvegezésében valamint a szabadban el- helyezett ingóságokban keletkezett károkat.

3.13. Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a földfelszíni talajrétegek (kő vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.

Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha

– ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszint süllyesztés stb.), vagy

– a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba mi- att nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmecha- nikai viszonyai ezt indokolták volna.

3.14. Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a véletlenül, váratlanul, balesetszerű- en lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, ame- lyik

– tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés stb.), illetve

– támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, kar- bantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

3.15. Idegen tárgyak rádőlése

Idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerződésben nem biztosított) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádőlése stb.).

3.16. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a szerződő, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezőkár.

Nem biztosítási esemény:

– a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából,

– az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.

A biztosítás szempontjából nem tekinthető biztosított vagyontárgynak a földterület. Nem téríti meg a biztosító a kiüregelődés miatt felmerülő tömedékelés költségeit.

3.17. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya üközéssel kárt okoz. Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

3.18. Légijármű, műhold ütközése

Biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légijármű részeinek vagy rakományának, műhold vagy műhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik.

3.19. Elveszett okmányok pótlása

3.19.1. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig megtéríti azokat a számlával igazolt költségeket, amelyek a károsodott, eltulajdonított vagy elveszett okmányok pótlásával kapcsolatban merülnek fel.

3.19.2. A biztosítási fedezet Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdoní- tott okmányokkal elkövetett visszaélésekre. Jelen feltétel szerint okmány alatt az alábbi személyes okmányokat értjük:

− személyi igazolvány,

− TB kártya,

− lakcímkártya,

− útlevél,

− jogosítvány,

− forgalmi engedély.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított okmányokkal elkö- vetett visszaélésekre.

3.20. Kerti dísznövények tűz- és elemi kára

Kerti dísznövények tűz- és elemi kára biztosítási eseménynek minősül a jelen feltéte- lek 3.1.–3.7. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt a kerti dísznövényekben keletkezett kár.

A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig számla ellenében meg- téríti a károsodott dísznövények újra beszerzése és újra telepítése során keletkezett költségeket.

Jelen feltétel alapján dísznövénynek (díszfa, díszcserje, örökzöld) minősül az évelő, kizárólag leveleiért, lombozatáért vagy virágaiért díszül termesztett növény.

3.21. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Fagyasztott élelmiszerek megromlása biztosítási eseménynek minősül a tartós (mini- mum 8 órás) áramszünet miatt a fagyasztó szekrényekben, fagyasztó ládákban tárolt élelmiszerek megromlásából eredő kár.

A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biz- tosítási összeg 1,5%-ig, de maximum 250 000 Ft-ig terjedő károkat téríti meg.

A kárrendezés feltétele az áramkimaradás tényének, időtartamának a kockázatviselés helye szerinti illetékes áramszolgáltató által kiadott igazolás és a megromlott élelmiszer bemutatása.

Az Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárá- sokat meghaladóan nem téríti meg a biztosító

− a fagyasztó készülék műszaki hibájából eredő kárt,

− az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredő kárt,

− az előre, hivatalosan bejelentett szolgáltatás-kimaradásból eredő kárt.

3.22. Garázsban tárolt gépjárművek kára

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépjár- műben tűz, robbanás, villámcsapás okozta kár.

Kizárások:

• casco által megtéríthető károk, kivéve a casco önrészét

• gépjármű ellopása, elrablása, feltörése

• gépjárműben keletkezett, abból kiinduló tűz vagy robbanás

• gépjármű mechanikai meghibásodása

A biztosító évente egy alkalommal téríti meg a garázsban tárolt gépjárművet ért kár.

A káresemény igazolásához tűz és robbanás kár esetén tűzoltósági jegyzőkönyv szük- séges.

Kártérítés felső határa: 500.000.- Ft/kár/év

3.23. Vandalizmus ( kivéve graffiti )

A Szabályzat és annak egyéb kiegészítései és záradékai változatlan érvényben tartása mellett jelen kiegészítő biztosítás azon szándékos rongálási károkat fedezi, melyeket az elkövető tettes vagy tettesek a biztosított vagyontárgyakban okoztak oly módon, hogy azokat összetörték, szétrombolták,

megrongálták, tönkretették és ennek következtében ezen biztosított vagyontárgyak to- vábbi rendeltetésszerű használat(uk)ra alkalmatlanná váltak.

Nem nyújt ugyanakkor fedezetet a jelen kiegészítő biztosítás a gyújtogatás ill. robban- tás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkra, valamint a kizárólag esztétikai ká- rokra (pl.: graffiti).

A biztosított vagy képviselője által okozott károkra, valamint a biztosított alkalmazottai vagy megbízottai által okozott károkra jelen kiegészítő biztosítás szintén nem nyújt fe- dezetet.

A biztosító évente egy alkalommal téríti meg fenti körben keletkezett kárt. Kártérítés felső határa: 50.000.-Ft/kár

3.24. A kockázatviselés helyének bővítése

A kockázatviselés helyének bővítése biztosítási eseménynek minősül a biztosított va- gyontárgyakban, a fedezet igazoló dokumentumban megnevezett biztosítási helyen kívül, de az Európai Unió területén belül, a jelen feltétel 3.1.–3.19. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt keletkezett kár.

4.1. A biztosítási összeg

A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött fedezet igazoló dokumen- tumban felsorolt vagyoncsoportokat úgymint fôépület, melléképület, bérlemény a fe- lek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze.

Ingóság biztosítás esetén a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek vagyontárgyan- ként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsô határa.

4.2 A biztosítási összeg indexálása

4.2.1. A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) kö¬vetése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen évente egy alkalommal indexálhatja. Az indexált biztosítási összeg az elôzô biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

4.2.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, épületbiztosítás esetén: az elôzô évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga, ingóságbiztosítás esetén: az elôzô évre vonatkozatott fogyasztói árindex. Ezektôl az értékektôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

A biztosítási összeg(ek) értékkövetô módosításáról és annak mértékérôl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelôzôn írásban értesíti a szerzôdôt.

4.2.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biz¬tosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

4.2.4. A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdemé- nyezheti. A biztosítási díjtétel-változásról a biztosító a biztosítási év végét legalább 60 nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhí- vás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

4.2.5. Amennyiben a szerzôdô az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szerzôdést a biztosítási idôszak végére 30 napos felmondási idôvel írásban felmondhatja. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti. . Amennyiben a szerzôdô az indexálást visszautasítja, a szerzôdés alulbiztosítottá vál- hat.

5.) A biztosítási szolgáltatások

Épületbiztosítás:

5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltéte- lekben meghatározott azon biztosítási eseményekre ter¬jed ki. amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyre¬állítható vagy ha az a 6.3.

pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a ká- rosodottal azonos minôségû vagyontárgy káridôponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általá- nos forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségeit meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraé- pítésének költségeit téríti.

5.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyre- állítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történô visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

5.2.3. Jelen biztosítási szerzôdés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak.

5.3. A biztosító káridôponti avult értéken téríti meg a kár idôpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

– festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed

– melléképületek valamint egyéb építmények kárait.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számolja.

5.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paramé¬terekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítha¬tó helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatá¬sát a kártérítési összegbôl levonja.

5.5. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasználható maradványok ér- tékét.

5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.8. Felületek károsodása

5.8.1. Ha a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának. vagy

– két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik

a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

5.8.2. Ha a helyiségben lévô oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felüle- tenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének helyreállítási költségeit téríti.

5.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak felületen ként 50%- ban vagy annál nagyobb mértékben sérülnek a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási költségeit téríti.

5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 5 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsola¬tos és indokolt, egyszeri

– oltás, mentés,

– bontás és ideiglenes tetôépítés,

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás

– tervezés és hatósági engedélyezés,

– helyreállítást követô takarítás, valamint kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a költségeket is arányosan téríti meg.

5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás

Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb l80 napig a biztosító a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérle- ti díjaira, valamint a vagyon¬tárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire

300.000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.

5.11. Önrészesedés

A biztosítási szerzôdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biz- tosítási szerzôdés önrész nélkül jön létre, a szerzôdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térí¬tésekor a biztosító önrészesedést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrészesedés össze- gét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerzôdô választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (épületek) kár bekövetkeztének idôpontjában érvényes biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke.

Ingóságbiztosítás:

5.12. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.13. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridôponti új állapotban való újra beszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyontárgy javí- tással helyreállítható, vagy ha az az 6.18. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridôponti, új állapotban való újra ¬beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésé¬nek át- lagos költsége.

5.14. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való újra beszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridôponti új állapotban való újra beszerzésének költségét téríti.

5.15. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az ál- talános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történô visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újra beszerzése során felmerült.

5.16. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, a hazai kereskedelemben a kár bekövetkezésének idôpontjában már nem kapható egyenértékû vagyontárgy, ak- kor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idôpontjában forgalmazott hasonló mûszaki tulajdonságokkal rendelkezô vagyon- tárgy beszerzési értékébôl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét.

5.17. A biztosító káridôponti avult értéken téríti meg a kár idôpontjában a.) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

b.) a kockázatviselés helyén folytatott keresôtevékenység eszközeinek újra beszerzésé- nek költségeit, valamint

c.) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelôs ôrzés címén a biz¬tosított vagyonmegóvási ér- dekkörébe tartoznak.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számítja.

A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezô alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.

A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgyaknál a helyreállítás költ- ségeit, de maximum a káridôponti avult értéket téríti meg.

5.18. A biztosító szolgáltatása az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános felté- tele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki

– a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok ká- rosodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkené- sére, továbbá az úgynevezett elôszereteti értékre, valamint

– az elmaradt haszonra.

5.19. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasználható ma¬radványok értékét.

5.20. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

5.21. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.22. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapó¬dó villám által – mágneses térerôsség változással összefüggésben ¬keletkezô indukciós túlfeszült- ségi kárt a háztartási ingóság vagyoncso¬portra vonatkozó biztosítási összeg 5%- ának erejéig és csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínûbb oka.

5.23. Önrészesedés A biztosítási szerzôdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítá- si szerzôdés önrész nélkül jön létre a szerzô¬désben meghatározott biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le. Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azo- kat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerzôdô választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (ingóságok) kár bekövetkeztének idôpontjában érvényes összbiztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke:

5.24. Költségek térítése

5.24.1. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a biztosított összegen belül a biztosítási összeg 5 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsola¬tos és indokolt, egyszeri

– oltás, mentés

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,

– takarítás, mosatás,

– kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

5.24.2. Bankkártya újra beszerzési költsége

A biztosító megtéríti a Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével mûködô banknál vezetett, a biztosított{ak) saját lakossági forint, vagy deviza számlájá- hoz tartozó bankkártya, - az általános biztosítási feltételekben; ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítô földrengés-biztosítás feltételei¬ben; ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô betöréses lopás és kiegészítô ron- gálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítô betöréses lopás és kiegészítô rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény miatti letiltási és újra beszerzési igazolt költségeit legfeljebb 20.000 Ft összeghatárig.

A biztosítási fedezet az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdoní- tott bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett veszteségre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányoson téríti meg.

6.) Külön díj ellenében biztosítható különleges kockázat

6.1. Készpénz,

A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt biztosítási események vonatkozásában - külön díj ellenében - kiterjed a készpénzt ért károkra a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgálta- tás felsô határa. A biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítô földrengés-biztosítás, és a kiegészítô betöréses lopás, rablás biztosítási feltételek biztosítási eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítô biztosítás a biztosítási szerzôdésen belül megkötésre került.

A biztosító kockázatviselése készpénzre csak abban az esetben terjed ki, ha a kár be- következésének idôpontjában a készpénz értéktárolóban van elhelyezve.

Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar Nemzeti bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendô.

A valutát ért károk esetén a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt káridôponti hivatalos deviza-árfolyamon térít.

7.) Az ingóságbiztosítással kapcsolatos egyéb rendelkezések

7.1. Az értékôrzô és a kiemelt Ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerzôdés létrejöttekor, - vagy módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor - a szerzôdô számlával, a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkezô hivatalos értékbecslô által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét.

7.2. A jelen kiegészítô teltételekben nem érintett kérdésekben az általá¬nos biztosítási teltételekben foglaltak az irányadóak.

8.) Egyéb rendelkezések

A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Ott- hon feltételekben foglaltak az irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1 .) Alap üveg biztosítás

1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô alap üveg biztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésé- ben balesetszerûen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

1.2. A biztosító Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek 7.pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem viseli a kockázatot különösen az üvegbôl készült elôtetôkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére; üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, sóval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; gázzal töltött, hôszigetelô üvegekre; golyóálló üvegekre: pinceablakokra; kirakatokra; kirakatszekrényekre; tükörfelületekre; üvegkerámia fôzôlapra; név- és cég- táblákra; az üvegtáblából, copolit üvegbôl készült térelhatároló szerkezetekre, a hajlított üvegekre; a bútorüvegekre; az üvegbúto¬rokra; törésvédô fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

1.3. A jelen kiegészítô üvegbiztosítás alapján a biztosító az Arany Glóbusz Atlasz Ott- hon biztosítás általános feltételek 7.pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem fedezi az üvegtáblát rögzítô tartószerkezet javítási költségeit.

2.) Extra üvegbiztosítás

2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban alap¬biztosítás) kötött kiegészítô Extra üvegbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti:

– üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban biztosított épületek 3 négyzetméter felületet meghaladó- szerkezet¬ileg beépített üvegezésben,

– az üvegkerámia fôzôlapokban,

– a pinceablakokban,

– a névtáblákban,

– 1 négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegbôl készült térelhatároló szer- kezetekben,

– üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében,

– az akváriumok, terráriumok üvegezésében,

– a tükörfelületekben,

– a bútorok üvegezésében,

– valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólombetétes, gázzal töltött, golyóál- ló és törésvédô fóliával ellátott üvegezésében balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

2.2. A biztosító az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek 7.pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetôkre, üvegházakra, napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre, meleg-¬és hidegágyakra, kirakatokra, kirakatszekrényekre, cégtáblákra, csillárokra, üveg bútorokra, valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

2.3. A biztosított összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási idôszakonként (évenként) legfeljebb 100.000 Ft- ig terjed.

2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének elôfeltétele a teljeskörû épület- és ingó- ságbiztosítás valamint megléte és érvényessége.

3.) Egyéb rendelkezések

3.1. Üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

3.2. A kiegészítô üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás esetén a biztosító térítésének felsô határa, az alapbiztosítás indexálásá¬val egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik.

3.3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítások is megszûnnek.

3.4. Jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1.) Kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás

1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzôdésen kívüli, e szerzôdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat,valamint személyiségi jogsértés elkövetése miatt fizetendô sérelemdíjat amelyekért a biztosított, mint

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója, vagy ezek építtetôje, felújítója,

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó e minôségben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötele- zettséggel tartozik.

1.2. A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a biztosított jogi képviseleti költségeit, az egyéb eljárási költségeket és a biztosítottat terhelô kamatokat.

1.3.Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás vagy vezetékbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz idézett elô, amelyek miatt

– a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen,

– a lakószövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetôleg

– az egyes tulajdonosok a lakószövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvénye- sítenek igényt.

1.4. Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 6:333. § (1) bek. szerinti rendeltetésellenes vagy szerzôdésellenes hasz- nálat alapján ¬ igényt érvényesít a biztosított bérlôvel szemben.

0.0.Xx Arany Globusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek 7.pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat,és sérelemdíja- kat, amelyeket

– a biztosítottak a jelen feltételekben meghatározott szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartással, vagy mulasztással okoztak,

– a biztosítottak keresôfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése során okoz- tak,

– a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak.

1.6. A közös tulajdonosi minôségben okozott - a tulajdonosokat terhelô - felelôsségi károkat a biztosítot(tak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszö- vetkezetet terhelô felelôsségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

1.7. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat az 1.2. pontban írtak figyelembe vételével biztosítási évenként,

a szerzôdô által választott és a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett biztosítási összegig, mint kórtérítési felsô határig téríti meg.

1.8 A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az inde- xálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árin- dex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

1.9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás alapján megtérülô károk esetén nem alkalmaz önrészesedést

1.10. Súlyosan gondatlan magatartások

Jelen feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapot-

tal közvetlen okozati összefüggésben történt;

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt;

c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érde- kében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

1.11. A biztosított bejelentési kötelezettsége

A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minôségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely a jövôben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.

1.12. Egyéb rendelkezések

1.12.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

1.12.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képvi- seletét, a képviselettel felmerülô költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.

1.12.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki vissza- fizetni tartozik.

1.12.4. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

1.12.5. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadók.

2.) Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás

2.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóság-biztosí¬táshoz (továb- biakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítô általános felelôsségbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzôdésen kívüli, e szerzôdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat,valamint személyiségi jogsértés elkövetése miatt fizetendô sérelemdíjat ame- lyekért a biztosított, mint, amelyekért a biztosított, mint

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója, vagy ezek építtetôje, felújítója,

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használó,

– engedélyezett önvédelmi eszköz, lôfegyver használója,

– háziállattartó, (Xxxxx feltételek alapján háziállatnak minôsülnek különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házi nyúl. Jelen feltételek alapján nem minôsül háziállatnak az az állat amely Magyar¬országon nem ôshonos - de más országokban háziállatként tartják - így különösen a strucc, az elefánt stb.)

– díszállattartó (Jelen feltételek alapján díszállatnak minôsülnek különösen a papa- gájok és egyéb díszmadarak. a tengeri malac, a hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknôsök. az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi halak, a kedvtelésbôl tartott nyúlfélék, stb. Jelen feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, aligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, maj- mok, az 1 kg-os súlyt meghaladó halak által okozott károkra.)

– kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közlekedési és szállítóeszköz használója,

– emberi erôvel hajtott rokkantjármû használója,

– közúti balesetet elôidézô gyalogos,

– szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet végzô, e minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel ,vagy sérelemdíj fizetési kötelezettséggel tartozik. Nem nyújt biztosítási fedezetet a jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás a szándékosan, valamint a jelen feltételekben meg- határozott súlyos gondatlansággal okozott károkra és sérelemdíjakra.

2.2. A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumban megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minôségben okozott károkat.

2.3.A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a biztosított jogi képviseleti költségeit, az egyéb eljárási költségeket és a biztosítottat terhelô kamatokat.

2. 4. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azo- kat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gáz idézett elô, és amelyek miatt

– a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, - a lakásszövet- kezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetô¬leg

– az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet vagy társasházközösség ellen érvényesí- tenek igényt.

2.5 Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 6:333. § (1) bek. szerinti rendeltetésellenes vagy szerzôdésellenes hasz- nálat alapján ¬ igényt érvényesít a biztosított bérlôvel szemben.

2.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, és sérelemdíjakat, amelyeket

– a biztosítottak a jelen feltételekben meghatározott szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartással, vagy mulasztással okoztak,

– a biztosítottak keresôfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése során okoztak,

– a biztosítottak motoros jármû üzemben tartójaként okoztak,

– a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

– a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak,

– a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja,

– a biztosítottak vízi*- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök - ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is - használatával okoztak,

– a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak.

2.5.1.Xxxxx feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapot- tal közvetlen okozati összefüggésben történt.

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt.

c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért követke¬zett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érde- kében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

*A jelen feltételek szempontjából vízi jármûnek minôsül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

2.7. A közös tulajdonosi minôségben okozott a tulajdonosokat xxxxxxx felelôsségi káro- kat a biztosítottak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetke- zetet terhelô felelôsségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító,

2.8. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat – az 2.2 és 2.3 pontban írtak figyelembe vételével - biztosítási évenként a szerzôdô által választott és a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsô határig téríti meg.

2.9. A biztosítási összeg indexálása A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô általános felelôsségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az inde- xálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árin- dex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

2.10. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítô általános felelôsségbiztosítás alapján megtérülô károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

2.11. Súlyosan gondatlan magatartások

Jelen feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapot-

tal közvetlen okozati összefüggésben történt;

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt;

c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érde- kében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

2.12. A biztosított bejelentési kötelezettsége

A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minôségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely a jövôben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.

2.13. Egyéb rendelkezések

2.13.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

2.13.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képvi- seletét, a képviselettel felmerülô költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.

2.13.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki vissza- fizetni tartozik.

2.13.4. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

2.13.5. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadók.

KIEGÉSZÍTÔ FÖLDRENGÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Az épület vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (a továbbiak- ban: alapbiztosítások) kötött kiegészítô földrengés-biztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés okoz az alapbiztosításokban biztosított vagyontárgyak¬ban.

2. A kiegészítô földrengés-biztosítás díja az alapbiztosítások indexá¬lásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:

– az épület- vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítô földrengés-¬biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott lakás- javító, -karbantartó cikkek és szolgálta¬tások árindexének átlaga.

– az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítô földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkal- mazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonat¬koztatott fogyasztói árindex.

– az épület- vagy bérleménybiztosításhoz és ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítô földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásá¬nak alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

3. Az alapbiztosítás megszûnésévei egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosí¬tás is megszûnik.

4. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Ott- hon biztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ MEZÔGAZDASÁGI KISTERMELÔÍ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô mezôgaz- dasági biztosítás alapján, a biztosítási szerzôdésben megállapított díj ellenében, a biz- tosító megtéríti a jelen kiegészítô biz¬tosítás keretében biztosított vagyontárgyakban,

– az általános biztosítási feltételekben,

– ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítô földrengés-biztosítás feltételeiben,

– ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô betöréses lopás, rongálás biztosítással jött lét- re, akkor a kiegészítô betöréses lopás, rongálás feltételeiben meghatározott biztosí- tási eseményekbôl keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítható vagyontárgyak

1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt a mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet,

2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésbôl tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány,

3. vagyoncsoport:

– a mezôgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcso¬lódó nem mo- toros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak,

– motoros fûnyíró, motoros permetezôgép és közúti közlekedésre alkal¬matlan, mo- toros kapálógép.

3.) A biztosítási összeg

3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg, azon- ban a biztosítási összegek a szerzôdés megkötése¬kor, vagyoncsoportonként nem haladhatják meg az 500.000 Ft-ot, illetve szerzôdésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori indexált felsô határösszeget.

3.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô mezôgazdasági kistermelôi biztosítás vagyoncsoportjaihoz tartozó biz- tosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelôen változnak.

4.) A biztosítási szolgáltatások

4.1 . A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon téríti meg:

– a kockázatviselés helyén tárait, a mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos ter- més, termény és egyéb készlet károsodása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár,

– a kockázatviselés helyén, a kedvtelésbôl tartott állatállomány, valamint a biztosítot- tak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár, - kényszervá- gás esetén az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete,

– a mezôgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem motoros meghaj¬tású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károso¬dása esetén a kártérí-

5. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felsô határa

	Háztartási ingó- ságok körébe tartozó vagyon- tárgyak (eFt)	Állandó jelleggel lakott épületek					Nem állandó jelleg- gel lakott épületek
		Egyéb kiemelt értékû ingó- ságok körébe tartozó vagyon- tárgyak (eFt)	Értékörzô ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt)				Háztartási ingósá- gok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt)
			1.2.; 1.3.; 1.4.; 1.5. vagyoncso- port	1.1., 1.2 vagyoncsoport
			Értéktároló nélkül	Értéktároló nélkül	Érték- tárolóban	Tárgyvéde- lemmel ellátott értéktárolóban
1 . védelmi szint	100	0	0	0	0	0	0
2. védelmi szint	2500	500	100	100	500	500	200
3. védelmi szint	5000	1000	300	200	500	500	500
4. védelmi szint	10000	2000	500	200	500	500	700
5. védelmi szint	00000	0000	000	000	500	500	1000
6. védelmi szint	20000	5000	500	300	500	500	3000
7. védelmi szint	30000	10000	500	500	500	500	5000

1 . számú táblázat,

6. A védelmi szintekhez tartozó követelmény rendszer

tés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján történik.

4.2. A biztosító nem téríti meg a vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a sza- badban tartott terményekben, termésben, valamint a meleg és hidegágyakban kelet- kezett károkat.

4.3. A biztosító az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek 7.pont- jában foglalt kizárásokat meghaladóan nem téríti meg az idegen jármûvel történô ütkö- zés biztosítási esemény kapcsán

– a kockázatviselés helyén, kedvtelésbôl tartott állatállományban,

– valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállo¬mányban a koc- kázatviselés helyén kívül keletkezett károkat.

4.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási eseményre csak ab- ban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô földrengés-biztosítással jött létre.

4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás, rongálás biztosítási ese- ményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô betöré- ses lopás, rongálás biztosítással jött létre.

5.) Egyéb rendelkezések

5.1. A kedvtelésbôl tartott állatállományban, valamint a biztosítottak személyes fogyasz- tására szolgáló állatállományban keletkezett károk esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást.

5.2. Az alapbiztosítás megszûnésévei egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

5.3. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1 Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô betöréses lopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási szerzôdésben meghatározott díj megfi- zetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítô feltéte- lekben meghatá¬rozott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítási események

2.1 Betöréses lopás

2.1.1 Jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

a.) erôszakos módon, dolog elleni erôszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetôszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy

b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

c.) a helyiség - jelen feltételek 2.2. pontja szerinti - rablás, vagy kifosztás útján meg szerzett saját kulcsának felhasználásával jogtalanul hatolt be.

2.1.2. A jelen feltételek alapján nem minôsül biztosítási eseménynek

1 . védelmi szint	1 . mechanikai védelmi kategória
2. védelmi szint	2. mechanikai védelmi kategória
3. védelmi szint	3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
4. védelmi szint	4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
5. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai. védelmi kategória, vagy
	3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
6. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy
	4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
7. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória

– ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el,

– ha a lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcs esetét,

– ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybôl a biztosított vagyon- tárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan az - 1. számú táblázatban feltüntetett - 1. védelmi szint követel¬ményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott nem bezárt nyílászárón keresztül valósul meg),

– ha az értéktárolóból történô lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készült másolat felhasználásával követik el.

2.1.3 A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek minôsül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a 2.1.1. a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót:

– eltulajdonította,

– erôszakos módon, dolog elleni erôszakkal vagy a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva feltörte,

– az értéktárolót - jelen szabályzat 2.2 pontja szerinti - rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki.

A jelen feltételek alapján értéktárolónak minôsül a Magyar Biztosítók Szövetsége aján- lásának megfelelô, az elôírásoknak megfelelôen, szabályosan rögzített értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által elfogadott értéktároló).

A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szi- lárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.

2.2. Rablás, kifosztás Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosí- tott vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett a biztosított személlyel szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Kifosztás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan, vagy vé- dekezésre képtelen állapotba helyezi.

2.3. Besurranás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy az elkövető

– nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy

– a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,

jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak. A biztosító évente egy alkalommal téríti meg a besurranás káreseményt. A káresemény igazolásához rendőrségi jegyzőkönyv szükséges.

Kártérítés felső határa: 50.000.- Ft/kár/év

2.4. Rongálás

2.4.1. Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minôsül a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lopás kísérletének minôsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat.

2.4.2 Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kí- sérletével összefüggésben okozott - az épület felszerelési tárgyakat és tartozékokat ért - rongálás is, amennyiben a biztosítási szerzôdésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy.

2.4.3 A jelen feltételek alapján nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggés¬ben következett be.

3.) A biztosító szolgáltatása

3.1 A biztosító a betöréses lopás károkat a kár idôpontjában tény¬legesen fennálló az

1. számú táblázatban feltüntetett védelmi szintnek megfelelô teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg.

3.1.1 A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál nem vehetô fi- gyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nincs meg, nincs üzembe helyez¬ve, illetve nem mûködött.

3.1.2 A biztosító a bekövetkezett kár idôpontjában a védelmi szintet a behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja.

3.2. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás elôtt, vagy alatt álló, a kockázatviselés helyén lévô épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró építô-, segéd- és kiegészítô anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyiségekben tárolt vagyontárgyakra.

3.3. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatá¬sának felsô határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-a.

3.4. A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében

3.4.1. A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás célra használt) épületben keletkezett betöréses lopás károkat külön díj ellenében az 1. számú táblázatban foglalt felsô határösszegig téríti meg.

3.4.2. Jelen feltételek szempontjából nem minôsül biztosítási ese¬ménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában el¬követett olyan rongálás, amely az épület-felszerelési tárgyakat és tartozékokat éri.

3.4.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az az Orszá- gos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Település¬rendezési és Építési követel- mények besorolása alapján, lakó- vagy vegyes területen lévô objektum, amelyben a biztosított életvitelszerûen berendezkedett és ott tartózkodik.

3.4.4. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a biztosító kockázat¬viselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyon- tárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem állapodnak meg jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékôrzô ingóságok körébe tartozó vagyontár- gyakra, illetve az egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra.

3.5. Zárcsere költsége

A biztosító megtéríti a biztosítási szerzôdés idôtartama alatt egyszeri alkalommal a biztosított(ak) által az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei alapján lét- rejött biztosítási szerzôdésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tôlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit legfel- jebb 5.000 Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók szövetsé- ge által ajánlott biztonsági zárnak minôsül.

4.) Egyéb rendelkezések

4.1. Az alapbiztosítás megszûnésévei egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

4.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô betöréses lopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbizto¬sításban leírtaknak megfelelôen változik.

4.3. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak

1. mechanikai védelmi kategória

Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Falazatok. födémek, tetôszerkezetek

A falazatoknak, födémeknek vagy tetôszerkezeteknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstôl.

Xxxxxxx, ajtók

Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstôl. Az ajtók zárását - a gyártó elôírásai szerint felszerelt - biztonsági (zárbetétes) zárszer- kezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt minôsített és ennek megfelelôen felszerelt biztonsági lakatnak kell végezni.

(Biztonsági szerkezetnek minôsül a minimum 5 csapos hengerzár¬-betétes, a mini- mum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a helyiség, amely- nek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födém¬szerkezete vagy tetôszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél véko- nyabb könnyûfém¬lemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és en- nél vé¬konyabb síküveg, mû- vagy szövetanyag.

2. mechanikai védelmi kategória

A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan az 1. me- chanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint:

Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatok, födémek vagy tetôszerkezetek, padozatok szilárdságának legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.

A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek tekintendô különösen:

– a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbôl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

– a könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöltük hôszigetelô, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,

– a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t. Ablakok

Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastag- ságúnak kell lenni.

Ajtók

A ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében 6 mm vastagságúnak kell len- ni, beleértve az ajtókon lévô 20x20 cm-nél nagyobb kitekintô ablakok üvegezését is.

Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni.

(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függôlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy¬-egy furaton át facsavarral.) Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre ajánlott biztonsági lakatnak kell végezni.

(Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a minimum 5 csapos henger-zár¬betétes, a mini- mum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazol¬hatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

(Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon kívülrôl nem szerelhetôen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából)

3. mechanikai védelmi kategória

A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 2. me- chanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok födémek, tetôszerkezetek

A falazatok födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.

A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek tekintendô különö- sen:

– a 6 cm vastagságú vasbeton fal,

– a könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigetelô, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található.

Ablakok

A járó, illetve megközelítési szinttôl maximum 3 m alsó párkánymagas¬sággal rendelkezô, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagsá¬gúnak,

– és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy

– kulccsal zárható zárószerkezettel ellátottnak (káridôpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

– kulccsal zárható redônnyel, spalettával szereltnek (káridôpontban bezárt állapot- ban) kell lenni.

Ajtók

Az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni.

A zárást 2 db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minôsített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó - törésvédetten szerelt biztonsági zárral ellátott - hevederzárnak kell végezni.

(Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon kívülrôl nem szerelhetôen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

– az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá¬solhatja,

– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

– az ajtólap és az ajtók záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

– bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldala acéllemezzel megerôsített,

– fatok esetén a zárlemeznek megerôsített kivitelûnek (a zárak alsó illetve felsô síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni.

4. mechanikai védelmi kategória

A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni,

Ablakok

A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetô nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérôjû kívül¬rôl nem szerelhetô köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell védeni.

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazóköröm¬mel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani.

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszer¬kezetével együtt ajánlott legalább B 1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30x30 cm-nél kisebb ablakok¬ra az alábbi védelem szükséges:

– a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy

– kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridôpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

– kulccsal zárható redônnyel, spalettával szereltnek (káridôpontban bezárt állapot- ban) kell lenni.

Ajtók

Az ajtólapnak megerôsített kivitelûnek (tömör fából vagy fémbôl készült¬nek), kieme- lés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél. Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalma¬zásával,

– a zárást 2 db törésvédettre szerelt és fúrásvédettre minôsített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó hevederzárnak kell végezni.

(törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon - kívülrôl nem szerelhetôen – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

– az ajtónak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni.

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá¬solhatja,

– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

– bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldala acéllemezzel megerôsített,

– az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatba kell erôsíteni.

5. mechanikai védelmi kategória

Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 4. me- chanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok födémek, tetôszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, hagyományos kisméretû. téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.

Ablakok

Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérôjû kívülrôl nem szerelhetô köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell védeni,

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazóköröm¬mel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkeze¬tével együtt ajánlott legalább B 1-es fokozatú biztonsági üveggel.

Ajtók

Az ajtónak a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott legalább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni, a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott fúrás, letörés és finom nyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységû edzett acéllappal kell biztosítani.

1. elektronikai védelmi kategória

Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

– Az elektronikai jelzôrendszernek helyi riasztást kell végrehajtani.

– A felületvédelem és a teljes körû területvédelem együttes megvalósulása.

A jelen feltételek szempontjából a felület védelem megfelelô, ha az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli az összes nyílászáró szerkeze- tet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át és behatolási kísérleteket.

Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme

A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 cm-es mozgásokat.

Üvegfelületek védelme Az érzékelôknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az érzékelô kivá- lasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület típusát. Az érzékelôknek a teljes üvegfelületet védeni kell.

A jelen feltételek szempontjából teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli a védett objektum teljes belsô terét, és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.

Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzôrendszer telepítését és üzemelteté- sét az alábbi követelmények szerint kell végezni:

Az elektronikai jelzôrendszer központjának, érzékelôinek, kezelô berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minôsítéssel kell rendelkezni.

Az elektronikai jelzôrendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történô megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont egy külön úgynevezett szabotázsvonalon - érzékelôvonalon jelezze.

A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelô számára a

rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti.

A szükség áramforrás automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szük- ség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását biztosítsa.

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô kültéri hang- és fényjelzô és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelzô készülékkel történjen.

A hang- és fényjelzô, valamint hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerüljenek.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automa- tikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen automatikusan kapcsol- jon éles állapotba.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondos- kodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerül- jön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen legalább két olyan kimenettel, amelyekrôl a felügyeleti köz- pontba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: össze- tett betörés, támadás)

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

A kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetôleg a központi egységben, de minden- képpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben vagy kötôdobozban történhet.

2. elektronikai védelmi kategória

A helyi elektronikai jelzôrendszer (1. elektronikai védelmi kategória) biztonsági távfel- ügyeleti rendszerbe van kapcsolva.

A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi követelményeknek kell meg- felelni:

A helyi elektronikai jelzô rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai védelmi kate- góriában leírt - a helyi elektronikai jelzô rendszerrel szemben támasztott - követelmé- nyeknek.

A távfelügyeleti rendszer jellemzôi:

A távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymás- tól távol esô objektumokba telepített elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei:

helyi elektronikai jelzôrendszer, átviteli rendszer,

távfelügyeleti rendszerközpont.

Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi követelmények- nek kell megfelelni:

Az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következô jelzések átvitelét:

– Összetett riasztásjelzés

– Állapotjelzések:

helyi elektronikai jelzôközpont élesítve,

helyi elektronikai jelzôközpont hatástalanítva, helyi másodlagos táplálás megszûnt.

A helyi elektronikai jelzôrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási lehetôséggel.

A riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztás prioritás). A vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról.

Egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre véletlenszerû késleltetéssel.

Helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: támadásjelzés történt,

szabotázsjelzés történt.

Ha az átviteli rendszer helyi átjelzô egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektro- nikai jelzôrendszer központja számára elôírt kivitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie.

Az összeköttetések egyirányúak.

A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hiba- javító ismétlésekkel együtt) 3 perc.

Az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függôen rendelkezzenek a Hírközlé- si Fôfelügyelet megfelelô engedélyeivel.

A rendszerközpont minden részegysége védett helyiségekben kerüljön telepítésre.

A rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzôrendszerek 10%-ától egyidejûleg érkezô riasztásjelzések fogadására és 6 percen belüli lekezelésére.

A rendszerközpontban történjen meg legalább naponta kétszer a felügyelt elektronikai jelzôrendszerek állapotellenôrzése.

A rendszerközpont vezérlô egysége - egyidejû hangjelzéssel - vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg.

A rendszerközpont vezérlô egysége idôponttal ellátva naplózza: a beérkezô riasztás-, állapot- és hibajelentéseket,

a vezérlô egység be- és kikapcsolását,

a vezérlô egységbe való be- és kilépéseket,

az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.

A naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idôszakonkénti archiválást és kí- vánság szerinti nyomtatást.

A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkapcsolható készenléti tarta- lékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibá- sodott részegység funkcióit.

A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet bizto- sító szünetmentes táplálással.

A telepített rendszernek a következô okmányokkal kell rendelkezni: Rendszerleírás

Kezelési utasítás Tervezôi nyilatkozat Kivitelezôi nyilatkozat

Szabványossági nyilatkozat Oktatási jegyzôkönyv

	Évi átlagos avulás (%)
Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák)	2,0-3,0
Belsô festés	12,0-33,0
Tapétázás	5,0-12,0
Mázolás	6,6-10,0
Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása)
A használati tárgyak megnevezése	Évi átlagos avulás (%)
Nem beépített villany fôzôkészülékek	4,0-7,0
Mikrohullámú sütô	10,0-12,0
Hûtôszekrények	5,0-8,0
Mosógépek, centrifuga	8,0-12,0
Háztartási porszívók	10,0-12,0
Vasalók	4,0-10,0
Hôsugárzók, villanyradiátor	8,0-20,0
Elektromos háztartási kisgépek (kávéfôzô, merülôforraló, robotgép stb.)	10,0-33,0
Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazet- tás magnó, erôsítô stb.)	8,0-20,0
Magnó-, videoszalag	25,0-33,0
Antennák	10,0-14,0
Számítógépek	25,0-33,0
Számológépek	10,0-20,0
Optikai és fotocikkek (látcsô, fényképezôgép, videoka- mera, diavetítô)	5,0-20,0
Fénymásológép	20,0-33,0
Órák	7,0-20,0
Írógépek, varrógépek	4,0-10,0
Kerékpár	7,0-10.0
Telefonok	15,0-33,0
Barkácseszközök, szerszámok, gépek	10,0-20,0
Edények, evôeszközök	10,0-50,0

KIEGÉSZÍTÔ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. A Biztosító a jelen kiegészítô feltétel szerint a szerzôdésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a kockázatviselés ideje alatt történô bekövetkezte esetén a szerzôdésben meghatározott összegû és a szerzôdéssel biztosítási fedezet alá vont kockázati elemekre vonatkozó szolgáltatást teljesíti.

2. Biztosítási esemény: a jelen feltételek szerint a biztosítottnak a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett baleseti eredetû halála, balesetbôl eredô teljes vagy részleges egészségkárosodása, vagy baleseti eredetû csonttörése. Jelen feltételek szerint bal- esetnek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô, olyan külsô behatás, amely- nek következtében a biztosított azonnal vagy a balesettôl számított egy éven belül meg- hal, vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy csonttörést szenved. Nem minôsül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszúrás, hôguta, rovarcsípés és a fog(ak) bármely sérülése.

3. Biztosított: a fedezet igazoló dokumentumon név szerint megnevezett szerzôdô/biz- tosított, továbbá azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezet igazoló dokumentumon a név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek. 4.Kedvezményezett a szerzôdésben megnevezett személy; ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában, a biztosított vagy örököse.

4.1.Kedvezményezett: alapesetben maga a biztosított, a biztosított baleseti eredetû ha-

lála esetén a biztosítottal együtt élô házastársa, házastárs nem léte esetén a biztosított örököse. A biztosított elôzetes írásbeli hozzájárulásával a szerzôdô más kedvezménye- zettet is jelölhet.

4.2. A szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljut- tatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármi- kor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha be- mutatóra szóló fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki, a kedvezményezett késôbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a fedezet igazoló dokumentumot megsemmisítették és új fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki.

4.3 Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyi- latkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoz- tatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

4.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

5. A Biztosító szolgáltatásai:

– A biztosított baleseti eredetû halála esetén a szerzôdésben vállalt biztosítási ösz- szeg.

– A biztosított baleseti eredetû teljes (100%) maradandó egészség-károsodása esetén a szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg.

– A biztosított baleseti eredetû állandó részleges egészségkárosodása esetén a tel- jes (100%) egészségkárosodásra megállapított összegnek az egészség-károsodás mértékének megfelelô hányada.

– A biztosított baleseti eredetû csonttörése esetén a szerzôdés mellékletében meg- határozott egyszeri összeget fizeti ki a biztosító. A szolgáltatás balesetenként csak egyszer kerül kifizetésre függetlenül a csonttörések számától.

6. A balesetbôl eredô egészségkárosodás fokát - tekintet nélkül a biztosított foglalkozá- sára, korára - végtagok illetve szervek elvesztése esetén a következô táblázat alapján kell megállapítani:

Az egészségkárosodás százalékos mértékei

Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét alkar vagy felkar elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése,

Az egészségkárosodás százalékos mértékei
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét alkar vagy felkar elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése,	100%
mindkét comb elvesztése	90%
mindkét lábszár elvesztése	80%
egyik comb elvesztése	80%
egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése	80%
egyik alkar elvesztése	80%
beszélôképesség teljes elvesztése	80%
mindkét fül hallóképességének elvesztése	70%
jobb kéz elvesztése, csuklón alul	70%
bal kéz elvesztése, csuklón alul	60%
egyik láb teljes elvesztése boka alatt	40%
egyik szem látóképességének elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	20%

Az igazolt balkezesség esetén a jobb kéz elvesztése után járó térítés a bal kéz elvesz- tése után jár és fordítva. Egy eseménnyel kapcsolatban egy biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás térítése a 100%-ot nem haladhatja meg.

A baleset elôtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból ki vannak zárva.

7. A baleseti egészségkárosodás fokát a fenti táblázat alapján a biztosító orvosszakértôje állapítja meg. Az orvosszakértô megállapítása az egészségkárosodás mértékének te- kintetében más orvosszakértôi testület döntésétôl független. A baleseti állandó egész- ségkárosodás fokának megállapításával összefüggô vitás esetben a biztosított függet- len orvosszakértôi testülethez fordulhat.

8. A 6. pontban felsorolt esetekben az egészségkárosodás fokát azonnal, egyéb ese- tekben legkésôbb két évvel a baleset után meg kell állapítani.

9. A biztosító az Arany Glóbusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltétele 8. pontját meghaladóan mentesül a szolgáltatási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási ese- mény: a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,

a biztosított súlyosan gondatlan vagy szándékos magatartása következtében következett be,

bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a biztosítási esemény ezzel összefüggésben következett be,

a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be, jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetés közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

a biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól, amennyiben olyan balesetbôl eredô testi sérülés következménye a biztosítási esemény, mely nukleáris-, biológiai-, kémiai vagy egyéb terror cselekményére vezethetô vissza, vagy azzal összefüggésbe hoz- ható.

00.Xx Arany Globusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltétele 7. pontjában megha- tározott kizárásokat meghaladóan a biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyeknél olyan balesetbôl eredô testi sérülés következménye a biztosítási esemény, mely nukle-

áris-, biológiai-, kémiai vagy egyéb terror cselekményére vezethetô vissza, vagy azzal összefüggésbe hozható.

11. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerzôdés megkötésével, módosításával, állományban tartásával, a biztosí- tási szerzôdésbôl származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggô, azok- hoz elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) és (6)-(7) bekezdésében, valamint a 159. § (1) bekez- désében meghatározott egyéb célok körében az arra jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított felmenti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alapján nyil- vántartó személyek (pl. háziorvos) és szervezeteket (pl. társadalombiztosítási szerv) a titoktartási kötelezettségük alól.

A biztosító az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállása idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kap- csolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hoz- zájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelésére nincs törvényi jogalap. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot idôbeli korlátozás nélkül megtartatni.

12. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhetô.

13. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

14. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ TEMETÉSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítô Temetésbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatá- rozott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti a következô károkat.

1. Biztosított a fedezet igazoló dokumentumon név szerint megnevezett szerzôdô/bizto- sított, továbbá azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezet igazoló dokumentumon a név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek és ezt hatósági igazolvánnyal (lakcímkártya) igazolni tudja. Biztosított olyan természetes személy lehet, aki a jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján nem töltötte be a 65. életévét.

2. Kedvezményezett

Az a személy, aki a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a temetési szolgáltatások- ról (halott elhelyezése, hamvasztási költség, ravatalozás) szóló saját nevére kiállított számlát a biztosító felé benyújtja.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat biztosítási évenként a fedezetigazoló dokumentumban szereplô összeghatárig – a biztosítási összegig, mint kártérítési felsô határig téríti meg.

4. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított temetése, hamvasztása.

A biztosító a szolgáltatás vonatkozásában a kockázatviselés kezdetének tekintetében az adott biztosítottra betegségbôl bekövetkezô halál esetén, a biztosított kockázatba kerülésétôl számított 6 hónap várakozási idôt köt ki, azaz kártérítés fizetésére leghama- rabb a szerzôdés megkötését követô 7. hónaptól lehetséges. Jelen kiegészítô feltétel értelmében a Betegség alatt a következôket értjük: Az orvostudomány aktuális, álta- lánosan elfogadott álláspontja szerint a biztosított egészségében bekövetkezô rend- ellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minôsül baleseti eredetûnek és objektív tüneteket mutat.

5. Kizárt kockázatok

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított halála az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:

a. a szerzôdés kockázatviselés kezdete elôtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévô betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal;

b. a biztosított által versenyszerûen, díjazásért ûzött sporttevékenység során (verse- nyeken vagy edzéseken) bekövetkezô balesetekkel;

c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék vagy ennél magasabb véralkohol- szint) okozati összefüggésben bekövetkezô események;

d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fo- gyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkezô halál;

e. ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkezô biztosítási eseménye- ket; Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, ha- tárvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadi- cselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.

f. ha a biztosított halála mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben követke- zett be;

g. HIV vírus fertôzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;

h. a biztosított kockázatba kerülését követô 2 éven belül öngyilkossággal, öncsonkítás- sal vagy annak kísérletével összefüggô halálesetre.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosított temetésével kap- csolatos költségeket téríti meg – számla ellenében - a kedvezményezett részére, maxi- mum a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett biztosítási összegig. Például:

– A halott öltöztetése, sminkelése, borotválása, bebalzsamozása.

– Sírásás költsége.

– Az egyházi vagy társadalmi temetési szertartás igazolt költségei.

– Ha a halottat más helységbe kell szállítani, a szállítási költségek és az azzal felmerülô járulékos költségek.

– A hagyományos temetés és hamvasztás elôtti búcsúztatás esetében a halott ruhái.

– Sírkô számlája, a sírkô szállításával felmerült költségekkel együtt.

– Kripta esetében az egyszemélyes sírkô szállítására felszámolható költséget.

A temetkezési számlának a társadalombiztosítási hozzájárulással csökkentett összegét téríti meg a biztosító.

A kedvezményezettnek a temetési szolgáltatás teljesítéséhez a következô iratokat szük- séges benyújtania a biztosító részére:

a. a biztosított haláláról hivatalosan kiállított halotti anyakönyvi kivonatot;

b. a biztosított temetésével kapcsolatban felmerülô költségekrôl szabályszerûen, a kedvezményezett nevére kiállított hivatalos számlát, illetve számlákat;

c. a kedvezményezett személyazonosságát és állandó lakhelyének címét igazoló hiva- talos és érvényes okiratokat.

7. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhetô.

8. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

9. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ UTASBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Bevezetés

Az QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.). (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj meg- fizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben felsorolt külföldön felmerült káresemények kapcsán az alábbi segítségnyújtási és biztosítási szolgáltatásokat nyújtja:

– egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás,

– utazási segítségnyújtás és biztosítás,

– poggyászbiztosítás.

I. BIZTOSÍTOTT ÉS KEDVEZMÉNYEZETT

1. Jelen kiegészítô biztosításban biztosított(ak) a biztosítási ajánlaton és a fedezet iga- zoló dokumentumon név szerint megnevezett devizabelföldinek minôsülô természetes személy(ek) lehetnek, akik nem töltötték be 71. életévüket.

2. A biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás technikai kez- detének évszámából, illetve változás esetén a biztosítási év elsô napjának évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

3. A biztosítási szerzôdésben foglalt és a biztosítottat még életében megilletô pogy- gyászbiztosítási károkat a biztosító a biztosított részére téríti. Biztosított halála esetén nyújtandó poggyászbiztosítási összegre a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

4. Az utasbiztosításra vonatkozó megállapodás semmis, ha a szerzôdô jogi személy, biztosítás megkötéséhez fôzôdô érdeke nem igazolható.

5.Kedvezményezett a szerzôdésben megnevezett személy; ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában, a biztosított vagy örököse.

5.1.Kedvezményezett: alapesetben maga a biztosított, a biztosított baleseti eredetû ha- lála esetén a biztosítottal együtt élô házastársa, házastárs nem léte esetén a biztosított örököse. A biztosított elôzetes írásbeli hozzájárulásával a szerzôdô más kedvezménye- zettet is jelölhet.

5.2. A szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljut- tatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármi- kor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha be- mutatóra szóló fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki, a kedvezményezett késôbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a fedezet igazoló dokumentumot megsemmisítették és új fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki.

5.3 Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyi- latkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoz- tatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

II. AZ UTASBIZTOSÍTÁS DÍJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, HATÁLYA ÉS MEGSZÛNÉSE

1. A szolgáltatás éves díja a biztosítási ajánlaton illetve fedezet igazoló dokumentumon kerül meghatározásra.

2. A kockázatviselés kezdete az aláírást követô nap, halasztott 30 napos díjfizetéssel

3. A biztosító kockázatviselése kizárólag Magyarország területén kívül érvényes (III. pont), az egyidejû külföldi tartózkodás ideje maximum 20 nap lehet.

Amennyiben a biztosítási szerzôdést valamely biztosított külföldi tartózkodása idején kötötték meg (a biztosított a szerzôdés megkötésekor nem tartózkodott Magyarorszá- gon), a biztosítottra a szerzôdéskötés idejével egybeesô külföldi tartózkodására a biz- tosító kockázatviselése nem áll fenn.

4. A biztosítási szerzôdés valamely biztosítottra megszûnik attól a biztosítási évtôl, melyben az adott személy betölti 71. életévét. (A biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítási évforduló évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.) Valamely biztosított halála esetén a biztosítási szerzôdés megszûnik az elhalálozott személyre vonatkozóan. A biztosító a befizetett díj idôarányos részét – a bejelentés tárgyhavának utolsó napját követô hónaptól a szerzôdô részére, amennyiben az el- halálozott biztosított maga a szerzôdô, a kedvezményezett, vagy ennek hiányában az örökös részére visszatéríti.

5. A biztosító kockázatviselése kizárólag külföldi tartózkodásra terjed ki. Fizikai munka- végzésnél a biztosítás pótdíj köteles.

III. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

1.A biztosítás Magyarország kivételével Európán belül érvényes, de a biztosító és part- nere a segítségnyújtási szolgáltatásokat az alábbi országokban garantálja: Andorra, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszor- szág (teljes területe), Portugália, Románia, San Marino, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (teljes területe), Ukrajna.

IV. EGÉSZSÉGÜGYI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS BIZTOSÍTÁS

1. Az egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás fedezeti köre

1.1.A biztosítóhoz beérkezett telefonhívást (a szolgáltató partner – QBE Atlasz Assistance – telefonszáma: x00-0-000-0000) követôen a biztosított részére egészség- ügyi segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt és a felmerült egészségügyi költségeket az alábbiakban részletezett feltételek szerint átvállalja, amennyiben a biztosított a biztosí- tás tartamán belül külföldön megbetegszik vagy balesetet szenved.

1.2. A biztosító e szolgáltatásokat kizárólag sürgôs szükség esetén nyújtja. 1.2.1.Sürgôs szükség esete áll fenn, ha az azonnali orvosi ellátás elmaradása elôreláthatóan a biztosított életét, illetve testi épségét veszélyeztetné vagy a biztosított egészségében, illetve testi épségében helyrehozhatatlan károsodást okozna, úgyszin- tén, ha a biztosított betegségének tünetei (eszméletvesztés, vérzés, fertôzô heveny megbetegedés, stb.) alapján, illetve baleset folytán vagy hirtelen bekövetkezett súlyos egészségkárosodása miatt azonnali orvosi ellátásra szorul.

1.3.A biztosító egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatásai: a biztosító szolgáltató partnere

– a biztosított tartózkodási helyére a lehetô legrövidebb idôn belül orvost küld, vagy orvos címét bocsátja a biztosított rendelkezésére

(ehhez az kell, hogy a biztosított vagy megbízottja telefonáljon a biztosítónak, meg- adja a biztosított nevét, fedezet igazoló dokumentumszámát, elérhetôségi telefon- számát és pontos címét, ahova az orvost kéri vagy amelynek közelében orvoshoz szeretne menni),

– szükség esetén gondoskodik a biztosított további egészségügyi ellátásáról, illetve megszervezi azt,

– járóképtelenség esetén megszervezi a biztosított orvoshoz, kórházba szállítását ál- lapotának megfelelô közlekedési eszközzel (mentôautóval, taxival vagy helikopter- rel).

– kórházi gyógykezelés esetén:

a) amint a kórházban lévô beteg állapota lehetôvé teszi, a külföldi kezelés helyett a biztosítottat szükség esetén orvos-kísérôvel vagy betegkísérôvel Magyarország- ra szállítja és gondoskodik az illetékes gyógyintézetbe történô elhelyezésérôl. Ennek idôpontját és módját a biztosító a kezelést végzô orvossal, egészségügyi intézménnyel történt elôzetes egyeztetés alapján határozza meg,

b) a biztosító folyamatos kapcsolatot tart a kezelést ellátó orvossal, egészségügyi intézménnyel, vállalja, hogy folyamatosan tájékoztatja telefonon a biztosított egy hozzátartozóját (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja és Ptk.8:1§(1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója) a biztosított állapotáról.

3.Biztosító egészségügyi biztosítási szolgáltatásai

3.1.A biztosítás kizárólag sürgôs szükség esetén, a biztosító kockázatviselésének tar- tamán belül:

– megbetegedés kapcsán felmerült költségekre összesen:

20.000,- EUR/biztosítási esemény, 40.000,- EUR/biztosítási év, a szerzôdés technikai évfordulójához igazodva,

– baleset kapcsán felmerült költségekre összesen:

20.000,- EUR/biztosítási esemény, 40.000,- EUR/biztosítási év, a szerzôdés technikai évfordulójához igazodva (vagy ennek megfelelô egyéb valuta) összeghatárig nyújt fe- dezetet.

3.2.A fenti költségeket akkor vállalja a biztosító, ha a biztosított vagy megbízottja illet- ve az ellátást nyújtó intézmény, kezelôorvos a biztosító szolgáltató partnerétôl egész- ségügyi segítségnyújtási szolgáltatást kért, vagy ha erre nem volt lehetôsége, a lehetô legrövidebb idôn belül (de max. 24 órán belül a biztosítási esemény bekövetkeztétôl) a biztosítót értesítette és az a szolgáltatások igénybevételét engedélyezte. 3.3.Amennyiben az értesítés nem vagy nem a lehetô legrövidebb idôn belül történt meg, a biztosító a felmerült költségeket maximum 150,- EUR összeghatárig utólag megtéríti.

Biztosítási szolgáltatások:

– sürgôsségi orvosi vizsgálat,

– sürgôsségi orvosi gyógykezelés,

– sürgôsségi kórházi gyógykezelés maximum 30 napig (a biztosító fenntartja magá- nak a jogot, hogy a külföldi kórházi kezelési költségeket addig az idôpontig vállalja, amíg a kezelôorvossal történt egyeztetés után a beteg állapota lehetôvé teszi Ma- gyarországra történô szállítását további gyógykezelés céljából),

– halaszthatatlan mûtét, intenzív ellátás,

– sürgôsségi szülészeti ellátás a terhesség betöltött 28. hete elôtt,

– orvosi rendelvényre vásárolt gyógyszer költségeinek eredeti számlával igazolt utóla- gos megtérítése,

– mûvégtagok, mankók, rokkant-kocsik és egyéb orvosi felszerelések, készülékek, eszközök orvosi rendelvényre történô kölcsönzése,

– szemüveg orvos által rendelt pótlása, személyi sérülést is okozó, dokumentáltan orvosi ellátást igénylô baleset miatt 100,- EUR összeghatárig,

– kizárólag sürgôsségi fogászati ellátás, közvetlen fájdalomcsökkentô kezelés, leg- feljebb két fogra, foganként max. 120,- EUR összeghatárig, indokolt és szokásos orvosválasztás nélküli általános ellátás költségeire a szolgáltatás igénybevételének helyén érvényes átlagos orvosi díjszabások figyelembevételével.

3.4.A biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított a biztosítóval, a biztosító szol- gáltató partnerével vagy ezek megbízottjával szemben felmenti a vizsgálatot vagy ke- zelést végzô orvost az orvosi titoktartás alól.

4. Kizárások

0.0.Xx egészségügyi biztosítás a Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános felté- tele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki: Bármely olyan ellátásra vagy gyógyszervásárlásra, amely korábban fennálló egészségi állapot miatt vagy erre visszavezethetô okból következett be. Korábban fennálló egész- ségügyi állapotnak kell tekinteni a biztosítás hatályba lépését megelôzôen:

a) orvosi kezelést tett szükségessé, illetve kezelését orvos javasolta vagy

b) szükségessé tette gyógyszerek felírását, illetve szedését vagy

c) észlelhetô volt, valamint olyan tünetet eredményezett, amelynek alapján egy elvár- ható gondossággal eljáró személy diagnózist, gondozást vagy kezelést keresett volna).

– olyan szolgáltatásra, amely nem szükséges a diagnózis megállapítása vagy a keze- lés céljából,

– olyan szolgáltatásra, amely nem akut megbetegedés vagy baleseti sérülés miatt vá- lik szükségessé,

– azon többletköltségekre, amelyek meghaladják az indokolt és szokásos díjat abban az országban, ahol a biztosított a szolgáltatást igénybe vette,

– a kórházi kezelés azon többletköltségeire, amelyek abból adódtak, hogy bár orvosi- lag megoldható lett volna, a biztosított döntése miatt a biztosító nem tudta a biztosí-

tottat (akár speciális módon is) további kezelés céljából Magyarországra hazaszállí- tani,

– amennyiben a biztosított vagy megbízottja, illetve az ellátást nyújtó intézmény, kezelôorvos 24 órán belül nem kérte a biztosító hozzájárulását az egészségügyi ellátás igénybevételéhez, a 150,-EUR összeghatárt meghaladó károk esetében a fenti összeghatárt meghaladó költségekre,

– a biztosító hozzájárulása nélkül történt hazaszállítás költségeire,

– az elvárható, ésszerû kockázati szint túllépése nélkül a hazatérés utánra halasztható mûtétre,

– utókezelésre, rehabilitációra,

– pszichiátriai és pszichés megbetegedések kezelésre,

– hozzátartozó által nyújtott kezelésre, ápolásra,

– kozmetikai sebészetre,

– xxxxxx xxxxxxxxxx,

– a terhesség betöltött 28. hete utáni szülészeti ellátásra,

– nem sürgôsségi jellegû orvosi kivizsgálásra, kezelésre,

– fizikoterápiára, akupunktúrára, természetgyógyász, illetve csontkovács által nyújtott kezelésre,

– alkoholos (0,80‰ véralkoholszint feletti), illetve kábítószeres befolyásoltság miatt,

– vagy erre visszavezethetô okokból szükségessé vált orvosi, kórházi ellátásra,

– védôoltásra,

– rutin, kontroll, illetve szûrôvizsgálatokra,

– szexuális úton terjedô betegségekre,

– szerzett immunhiányos betegségre (AIDS), illetve ezzel összefüggô betegségekre,

– kontaktlencsére, hallásjavító eszközökre, szemüvegre (ez utóbbi, kivéve személyi sérüléses baleset esetén),

– öngyilkosság, illetve annak kísérlete, vagy a Biztosított által elkövetett szándékos bûncselekmény következtében felmerült költségekre,

– kettônél több fog kezelésére,

– definitív fogászati ellátásra, állkapocs ortopédiai ellátásra, fogszabályozásra, paradontológiai kezelésekre, fogkô eltávolításra, foggyökérkezelésre, fogpótlásra, fogkoronára, hídra, protézis készítésére és javítására

– egy-, illetve kétágyas kórházi elhelyezés többletköltségeire.

V. EGYÉB UTAZÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS BIZTOSÍTÁS

Amennyiben a biztosított a IV. fejezetben leírt egészségügyi szolgáltatásokra jogosult volt, és azt igénybe is vette, a biztosító az alábbi kiegészítô szolgáltatásokat nyújtja:

1. Beteglátogatás

Amennyiben a biztosított állapota életveszélyes, vagy 10 napnál hosszabb ideig kell kór- házban maradnia, úgy a biztosító egy, a biztosított által megjelölt, Magyarországon beje- lentett lakóhellyel rendelkezô személy részére, az oda és visszautazás költségét (a biztosító szolgáltató partnerének döntése alapján: saját személygépkocsi üzemanyag-költsége, vo- nat II. oszt., esetleg turistaosztályú repülôjegy) megszervezi és szállodai elhelyezést biztosít és annak költségeit átvállalja: maximum 4 éjszakára 50,- EUR/ éjszaka értékhatárig.

A biztosító szolgáltató partnerének elôzetes hozzájárulása nélkül történô beteglátoga- tás költségeit a biztosító nem téríti.

2. Telefonköltség térítése

Ha a biztosított külföldi tartózkodása során 48 órát meghaladó sürgôsségi kórházi ellá- tásban részesül, és ezt a kórházi zárójelentéssel igazolni tudja, a biztosító szolgáltató partnere átvállalja a biztosított, kórházból kezdeményezett, számlával igazolt telefonhí- vásait a hozzátartozókkal Európán belül összesen 80,- EUR összeghatárig.

3. Tartózkodás meghosszabbodása

Amennyiben a biztosítottnak a kórházi elbocsátását követôen külföldi tartózkodását meg kell hosszabbítania (orvosilag indokolt esetben, vagy amennyiben a Magyaror- szágra történô hazautazás csak késôbbi idôpontban oldható meg), a biztosító partnere gondoskodik a szállodai elhelyezésrôl, és annak költségeit átvállalja: maximum 4 éjsza- kára 50,- EUR/éjszaka értékhatárig.

A biztosító szolgáltató partnere vállalja, hogy a biztosított kórházi tartózkodása alatt, vagy ha a kórházi elbocsátást követôen tartózkodását meg kell hosszabbítania, úgy egy vele együtt utazó hozzátartozója részére szállodai elhelyezést biztosít maximum 4 éjszakára 40,- EUR/éjszaka értékhatárig és gondoskodik a biztosítottal együtt Magyar- országra történô hazautazásának megszervezésérôl és annak költségeit átvállalja.

A biztosító partnerének elôzetes hozzájárulása nélküli kint tartózkodás költségeit a biz- tosító nem téríti.

4. Gyermek hazaszállítása

Amennyiben a biztosított balesete, megbetegedése vagy elhalálozása miatt a vele együtt utazó 14 éven aluli gyermek felügyelet nélkül marad, úgy a biztosító szolgál- tató partnere egy, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezô hozzátartozója részére megszervezi az oda és visszautazást a gyermekért, és ennek költségeit vállalja, annak érdekében, hogy a gyermeket hazakísérje.

Amennyiben a biztosított – vagy Magyarországon elérhetô közvetlen hozzátartozó

– nem nevez meg ilyen személyt, a biztosító szolgáltató partnere gondoskodik a gyer- mek hazaszállításáról és elhelyezésérôl a gyermek legközelebbi hozzátartozójának egyidejû, igazolható módon történô értesítése mellett.

A biztosító szolgáltató partnerének elôzetes hozzájárulása nélküli hazaszállítás költsé- geit a biztosító nem téríti.

5. Xxxxxxxx hazaszállítása

A biztosított halála esetén a biztosító szolgáltató partnere intézkedik a holttest Magyar- országra történô szállításáról és ennek költségeit átvállalja.

A biztosító szolgáltató partnerének elôzetes hozzájárulása nélkül intézett hazaszállítás költségeit a biztosító szolgáltató partnere nem téríti.

6. Idô elôtti hazautazás haláleset vagy megbetegedés miatt Amennyiben a biztosított Magyarországon élô közeli hozzátartozója

meghal, vagy életveszélyes állapotban van, és arról a biztosító szolgáltató partnerét hi- vatalos okiratokkal – kórházi orvos igazolását telefaxon mellékelve – értesítik, a biztosító szolgáltató partnere a biztosított számára az idô elôtti Magyarországra történô utazást megszervezi és vállalja ennek költségeit. Ennek feltétele, hogy a biztosító szolgáltató partnerének értesítésekor a kockázatviselés tartama még min. 3 nap legyen.

A biztosító szolgáltató partnerének elôzetes hozzájárulása nélküli hazautazás költségeit a biztosító nem téríti.

7. Értesítés

A biztosító vállalja, hogy amennyiben a biztosítottat ért esetleges balesetrôl, megbetegedésrôl a biztosító szolgáltató partnerét értesítik, vagy errôl tudomást szerez, a biztosított által megjelölt személyt haladéktalanul értesíti.

VI. POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS ÉS ÚTIOKMÁNYOK PÓTLÁSA

1. A poggyászbiztosítás fedezeti köre

1.1.A biztosítás kiterjed a biztosított Magyarországról magával vitt útipoggyászának, ruházatának külföldön történt:

– ellopására, elrablására,

– személyi sérülésbôl eredô rongálódására, megsemmisülésére, pl. síbaleset (a sze- mélyi sérülés tényét a külföldön ellátó orvossal, intézménnyel igazoltatni kell),

– elemi csapásból eredô sérülésére, megsemmisülésére a káridôponti értéken: 120.000,– Ft összeghatárig.

1.2. A poggyászkárt lopás és rablás esetén az illetékes rendôrségnél vagy más ha- tóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni, illetve a káresemény körülményeitôl függôen közlekedési szervnél vagy a szállodánál. Az esemény körülményeirôl jegyzôkönyv felvételét, az esetleges eljárás eredményérôl határozatot kell kérni. A jegyzôkönyvben fel kell sorolni tételesen a károsodást az ellopott poggyász és ruhaféleségeket, a kárt összegszerûen is megjelölve. A gépkocsi lezárt és a beláthatóság ellen védett csomagtartójából történô eltulajdonítás esetén a kártérítési összeg: 60.000,-Ft.

2. Kizárások poggyászbiztosításnál

2.1.A biztosítás nem terjed ki az alábbi tárgyakra:

– ékszerekre, nemesfémekre,

– mûvészeti tárgyakra, gyûjteményekre,

– készpénzre vagy készpénzkímélô fizetôeszközökre

(pl.: bank vagy hitelkártya, szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány, síbérlet stb.),

– takarékbetétkönyvre, egyéb értékpapírra,

– menetjegyre, okmányokra (kivéve: útlevél, jogosítvány,forgalmi engedély),

– nemes szôrmére,

– kerékpárra, sporteszközökre,

– légi utazás alkalmával feladott mûszaki cikkekre és tartozékaira,

– munkavégzés céljára szolgáló eszközökre,

– hangszerekre, valamint

– az eredeti vásárláskori (újkori) 20.000,- Ft egyedi értéket meghaladó tárgyakra és azok tartozékaira.

2.2.A biztosítás a Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki továbbá:

– a poggyász elveszítésére, elhagyására, otthagyására, elejtésére, az ôrizetlenül ha- gyott tárgyak ellopására,

– ha a poggyászt a gépjármû utasterébôl vagy a ponyvás (nem fémlemezzel borított) utánfutóból tulajdonítják el,

– ha a gépjármûben elhelyezett útipoggyászt 22 óra és 06 óra között tulajdonítják el,

– ha gépjármûvel történô utazás során az útipoggyászt a biztosított nem helyezi el késedelem nélkül a szálláshelyen,

– nem lezárt vagy ôrizetlenül hagyott helységbôl bekövetkezett káreseményekre, sá- torozás vagy kempingezés közben bekövetkezett lopáskárra, ha a sátorozás vagy kempingezés nem az arra hatóságilag kijelölt területen történik,

– fuvarozó felelôsségbiztosítása vagy más biztosítás által megtérülô károkra,

– ha a biztosított, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, nem az általában elvárható gondossággal járt el,

– ha a biztosított a káresemény kapcsán valótlan adatokat közöl.

3. Térítés az útiokmányok elvesztése esetén

3.1.A biztosító szolgáltatója megtéríti a biztosított külföldi utazása során ellopott vagy elveszett útlevél, jogosítvány, valamint a forgalmi engedély jegyzôkönyvvel és számlá- val igazolt újra beszerzési költségeit: max. 20.000,-Ft összeghatárig. Ez a kártérítés a poggyászbiztosítási összeget terheli.

4. A poggyászkárok rendezése

4.1.A kárigények benyújthatók a biztosító ügyfélszolgálati Irodájában (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.)

4.2.A poggyászkárokat a biztosító Központi Kárrendezési Irodája rendezi (0000 Xxxx- xxxx, Xxxxxxxx xx 00., tel.: (x00-0 000-0000)

4.3.Amennyiben a kárigény érvényesítéséhez szükséges, a biztosító szolgáltató part- nere az eredeti számla alapján 5.000,- Ft értékhatárig megtéríti a biztosított külföldön felvett jegyzôkönyvének magyarra történt fordítási költségét.

VII. KÁRRENDEZÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

1.Kárbejelentés

1.1.A biztosított feladatai:

– a káreseményével kapcsolatban felmerült minden tényrôl, adatról a biztosító szol- gáltató partnerét tájékoztassa,

– a kárt a lehetôségekhez képest elhárítsa, illetve csökkentse és ennek során a bizto- sító szolgáltató partnerének útmutatását kövesse,

– kárigényét – a szerzôdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének is eleget téve – a hazaérkezést követô 15 napon belül bejelentse, a biztosító szolgáltató part- nere számára minden olyan vizsgálatot engedélyezzen, melyek a káresemény okai- ra, a kár mértékére és a kártérítés nagyságára vonatkoznak.

1.2.Ha a biztosított az egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatásokat igénybe vette, és ennek eredményeként a biztosító szolgáltató partnere intézkedett a költségek át- vállalásáról, a külföldi egészségügyi, gyógyító, kezelô szerv (személy) a számlát és a biztosítási fedezet igazoló dokumentumot vagy annak másolatát közvetlenül a biztosító partnere részére nyújtja be.

1.3.Amennyiben az egészségügyi ellátás ellenértékét a biztosított – a biztosítási ese- mény elôírtak szerinti bejelentése után – a helyszínen kifizette,

Magyarországra történô visszatérését követôen a kárt a biztosító Központi Kárrende- zési Irodája (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., tel.: (x00-0) 000-0000, fax: (+36-1) 000- 0000) az érvényes devizarendelkezések szerint megtéríti.

0.0.Xx elôzetes jóváhagyás nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségeit maximum 150,– EUR összeghatárig térülhetnek meg.

2. Bizonyítási kötelezettség

2.1.A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (biztosított, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekö- vetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizo- nyítását.

Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosító partnerének kell igazolnia.

3. Beyújtandó okiratok

3..A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (biztosított, kedvezményezett) a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges alábbi okiratokat, do- kumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követô 8 napon belül, a biztosító szolgáltató partnerének rendelkezésére bocsátani: minden esetben a lakásbiztosítási fedezet igazoló dokumentum, illetve az aktuális indexlevél másola- ta, valamint

3.1 Egészségügyi szolgáltatás esetén

– az ellátás sürgôsségét igazoló teljes orvosi dokumentáció, diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés,

– a külföldi orvosi, gyógyszerköltségek eredeti számlái,

– a háziorvosi dokumentáció a kiutazást megelôzô megbetegedésekrôl,

– a biztosító szolgáltató partnere által rendszeresített és a biztosított vagy örököse által kitöltött kárbejelentô nyomtatvány,

– a külföldön felvett hivatalos jegyzôkönyv.

3.1.2. Beteglátogatás esetén

– a közlekedési költségek eredeti számlái,

– a szállásköltség eredeti számlája,

– a benzinköltség eredeti számlája.

3.1.3. Telefonköltség térítése esetén

– az eredeti részletes telefonszámla.

3.1.4. Tartózkodás meghosszabbodása esetén

– a közlekedési költségek eredeti számlái,

– a szállásköltség eredeti számlája,

– a benzinköltség eredeti számlája.

3.1.5. Gyermek hazaszállítása esetén

– a közlekedési költségek eredeti számlái,

– a benzinköltség eredeti számlája.

3.1.6. Poggyászkár esetén

– a névre szóló eredeti rendôrségi jegyzôkönyv,

– a közlekedési társaság részletes jegyzôkönyve,

– a káresemény megtörténtét és a károsodás mértékét igazoló tételes légitársasági jegyzôkönyv,

– a légitársaság térítésének mértékét igazoló dokumentum a repülôjegy,

– a csomagcímke,

– más hatósági, szállodai jegyzôkönyv,

– a biztosító szolgáltató partnere által rendszeresített kitöltött formanyomtatvány,

– a jegyzôkönyvben feltüntetett tárgyak eredeti vásárláskori számlája,

– mûszaki cikkek esetén a biztosított nevére szóló eredeti vásárlási számlák,

– a kárigény érvényesítéséhez szükséges egyéb irat,

– az útiokmányok pótlását igazoló számlák.

3.1.7. A 3.11.–3.1.6. pontban felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve kedvez- ményezettjének joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános sza- bályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

3.2.Ha a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltét- elei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a fenti felsorolás- ban, errôl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeirôl a biztosító szolgáltató partnere haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet.

3.3.Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetôeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerôsen lezáró határozatot a biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél (szerzôdô, biztosított, engedményes, kedvezménye- zett) akkor is köteles a biztosító szolgáltató partnerének benyújtani, ha idôközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásá- nak hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

VIII. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE

8.1.A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szüksé- ges utolsó iratnak a biztosító szolgáltató partnerének kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követô 15. nap elteltével válik esedékessé.

IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

Mentesül a biztosító, a károk kifizetése alól, ha a biztosított a biztosítási esemény be- következtét nem, vagy nem a feltételben meghatározott idôtartam alatt jelenti be, a szükséges felvilágosításokat nem adja meg és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.

X. A BIZTOSÍTÁSBÓL KIZÁRT KOCKÁZATOK

1.A Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizá- rásokat meghaladóan nem kerülnek térítésre azon károk, amelyek bekövetkeztekor a biztosított:

1.1. fizikai munkavégzése során nem fizetette meg a pótdíjat a 71. életévét betöltötte,

hivatásos gépjármû vezetôi, teherautó- vagy kamion sofôri minôségében szenvedett kárt,

– 20 napnál hosszabb idôre utazott,

– a szerzôdéskötés idôpontjában, vagy a kockázatviselés újra érvénybe helyezésének idôpontjában (II.6. pont) nem tartózkodott Magyarország területén,

– devizakülföldi állampolgár, és az állandó lakhelye szerinti országba utazik.

1.2.A biztosításból kizárásra kerülnek továbbá:

– a felmerült sérelemdíj,,

– a közlekedési társaság utazási feltételeinek megszegésébôl bekövetkezett esemé- nyek,

– veszélyes sport és versenysport tevékenység gyakorlása és az ezekkel kapcsolatos edzéseken való részvétel során bekövetkezett események,

– a biztosító illetve annak partnere által felkért szolgáltató által okozott orvosi mûhibákból eredô felelôsségi károk.

XI.EGYÉB RENDELKEZÉS

A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Arany Glóbusz Atlasz Ott- honbiztosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak