AHE-19311/2
Baleseti Jogsegély biztosítás
Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
Hatályos 2017. január 27-étől
AHE-19311/2
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük érdeklődését.
A Baleseti Jogsegély termékünket a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításunk mellé kiegészítőként kötheti meg, amellyel segítségére lehetünk egy személyi sérüléssel járó, vétlenül elszenvedett közlekedési baleset miatt fel- merülő megtérítési igények érvényesítésében.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?
A biztosítást olyan magánszemélyeknek ajánljuk, akik Társaságunknál kötötték meg a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási alapszerződésüket is.
Mit szolgáltat a biztosító?
A biztosító a személysérüléssel összefüggésben indokol- tan felmerült vagyoni és nem vagyoni károk peren kívüli és peres érvényesítése érdekében jogi segítség nyújtása, az ehhez kapcsolódó jogi képviseleti díj, az igényérvénye- sítéshez szükséges eljárási, szakértői, végrehajtási, utazá- si és tanácsadási költségek megtérítése a biztosítási szer- ződésben meghatározott limit összegéig.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogvédelmi szolgáltatás nem terjed ki az Allianz Hungária Zrt-vel szembeni peres és peren kívüli ügyekre.
A biztosítás mely országokban bekövetkezett bal- esetekre vonatkozik?
A biztosítás csak a Magyarország területén bekövetkezett személyi sérüléssel járó közlekedési balesetekhez kap- csolódóan nyújt szolgáltatást, amelyek elbírálása magyar joghatóság alá tartozik.
Szolgáltatás
A biztosító a D.A.S. Jogvédelmei Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Futó u. 47-53. VI. emelet), külső szolgáltató part- nere bevonásával nyújt szolgáltatást.
AHE-19311/2
A biztosított a szolgáltatás költségeinek a megtérítését a költséget alátámasztó dokumentumok benyújtásával kérheti a szolgáltatótól, postai úton a szolgáltató levele- zési címére (1428 Budapest, Pf. 9.) és faxon a szolgáltató központi vagy szolgáltatási telefax számára küldve (x00 0 000 0000 vagy x00 0 000 0000), valamint elektronikus
úton, e-mailben a xxxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail-címre vagy a xxx.xxx.xx hon- lapon megtalálható kapcsolat- felvétel űrlapon, személyesen pedig a szolgáltató címén. A szükséges dokumentumokkal kapcsolatban informáci- ókat kérhet a biztosító telefonos ügyfélszolgálatának tele- fonszámán is.
A biztosítási termékről részletesen a Baleseti Jogsegély általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.
Néhány szó az Allianz Hungaria Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
Társaságunk 1990-tőlrészvénytársasági formában működik. Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság,
Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a +36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es szá-
mokon, ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és
18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között kész- séggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklő- dését és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözöl- hetjük.
Ha szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjük, gondosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szerződéskötési szándéka esetén az átnyújtott ajánla- ton – levő tudnivalókat is.
Balesetmentes közlekedést kívánunk!.
Allianz Hungária Zrt.
Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
a Baleseti Jogsegély biztosításhoz
Hatályos 2017. január 27-étől
A biztosító és a szerződő között a jelen kiegészítő biztosí- tás alapján létrejött szerződésre az alap biztosítási szer- ződés feltételeit, a távértékesítés útján kötött szerződés esetében a távértékesítésre vonatkozó jogszabály, vala- mint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Alapbiztosítási szerződés az Allianz Hungária Zrt.-nél megkötött határozatlan időtartamra szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
1. A szerződés alanyai
1.1 Szerződő
A kiegészítő biztosítást az a természetes személy kötheti meg, aki a biztosítónál határozatlan időtartamra szóló kötelező gépjármű–felelősségbiztosítással, mint alapbiz- tosítással rendelkezik.
1.2. Biztosított
Az alapbiztosítási szerződésben megjelölt szerződő, aki- nek a javára teljesíti a biztosító a szolgáltatását. A biztosí- tott személye megegyezik a jelen biztosítás szerződőjével.
1.3. Biztosító
Az Allianz Hungária Zrt.
1.4. Szolgáltató
A biztosító szolgáltatási partnere a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A szolgáltatási partner feladatai:
a) a szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos tevékenység végzése és a kapcsolódó dokumentumok átvétele
b) a jogvédelmi szolgáltatás teljesítése
c) a jogvédelmi szolgáltatással összefüggő költségek megtérítése a szerződési feltételekben meghatározott módon és esetekben.
2. Biztosítási esemény
Olyan közlekedési baleset, amelyben a biztosított az alap- biztosítási szerződésben biztosított gépjárművel vétlenül személyi sérülést szenved. A szerződő olyan mértékben
tarthat igényt szolgáltatásra, amilyen mértékben a bizto- sítási esemény bekövetkezésében vétlennek tekinthető.
3. Szerződés létrejötte
3.1. A szerződés a felek megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatvi- selési kezdettel.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító által rendsze- resített ajánlati lap beérkezésétől számított 15 napos kockázat- elbírálási határidőn belül a biztosító nem nyi- latkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az eset- ben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szer- ződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késede- lem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartal- ma szerint jön létre.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosí- tási szerződésnek a tudomásszerzés napjával történő módosítására, vagy a szerződést 30 napra – írásban – fel- mondhatja, ha a kockázatot az általános szerződési felté- telek szerint nem vállalhatja.
AHE-19311/2
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
3.3. A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizá- rólag az ajánlatok átvételére jogosult. Az ügynök szerző- déskötésre nem jogosult, és a szerződő, illetőleg a biztosí- tott jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilat- kozatát biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűző- dik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérke- zett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
4. Kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése a szerződés létrejötte esetén a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.
5. Biztosítás tartama, a biztosítási időszak
A biztosítás határozatlan tartamra köthető. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak és a biztosítás évfor- dulója megegyezik az alapszerződésével.
6. Területi hatály és joghatóság
A jogvédelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek Magyarország területén következtek be és elbírá- lása a magyar joghatóság alá tartozik.
7. A biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontja
Biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a közle- kedési baleset bekövetkezésének időpontja.
8. Biztosítási összeg és fedezetfeltöltés
A biztosító szolgáltatásának felső határa 1 000 000 Ft biz- tosítási eseményenként és biztosítási időszakonként összesen.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csök- ken, kivéve, ha a szerződő fél a biztosítási díjat megfelelő- en kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesíté- sével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
9. Díjfizetés
A biztosítás díjat a kockázatviselés kezdetétől az alapbiz- tosítási szerződésben meghatározott módon és fizetési gyakoriság szerint, az alapbiztosítási szerződésben meg- határozott esedékességgel kell megfizetni. Ha a biztosí- tást nem az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg kötötték, az első és folytatólagos díjrészletek a felek meg- állapodása szerinti időpontban esedékesek.
10. Díjmódosítás, értékkövetés
10.1. A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdemé- nyezett szerződésmódosítás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő bizto- sítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyako- riságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvo- nal változásához igazíthatja (indexálhatja).
Az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre kiadott általános fogyasztói árindex és a reálbér növekedés szolgálnak. Az értékkövetési indexszámot a biztosító e két mutatószám összegéből képzi úgy, hogy az összegtől +/- 5 százalékponttal eltér- het. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének az értékkövetési indexszám százalékával növelt értéke.
Az értékkövetéssel módosított biztosítási díj az előző biztosítási időszak biztosítási díjának az értékkövetési indexszám százalékával növelt értéke. A biztosító ugyanilyen arányban változtathatja valamennyi, a díjakkal, illetve a biztosítási összegekkel arányos sávha- tárokat.
10.2. A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet változása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékeny- ségére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsoló- dó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a követ- kező bekezdésben foglalt következményére. A figyelmez- tetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmu- lasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
AHE-19311/2
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosítás- ról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
11. A biztosító szolgáltatása
11.1. A biztosított által elszenvedett közlekedési baleset következtében felmerülő és érvényesíthető, kizárólag a személyi sérüléssel összefüggésben keletkezett vagyoni és nem vagyoni kár (beleértve a sérelemdíjat) peren kívü- li és peres érvényesítése, valamint az ezzel kapcsolatos jogvédelem. A szolgáltatás a kárnak arra a részére terjed ki, amelyben a biztosított vétlen volt. A szolgáltatás nem terjed ki arra az eljárásra, amelynek célja annak bizonyí- tása, hogy a biztosított vétlen volt.
A biztosító az egyes szolgáltatási területektől függően az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:
a) tanácsadás,
b) jogi képviselet,
c) költségviselés,
d) közreműködés.
Ha a sikerkilátás vizsgálat alapján a jogvédelmi szolgálta- tás feltételei fennállnak, a biztosító szolgáltatását vala- mennyi okirat beérkezését követően, tanácsadás esetén legkésőbb 5 munkanapon, képviselet és közreműködés esetén legkésőbb 10 munkanapon belül kezdi meg, költ- ségviselés esetén pedig a számla beérkezését követő 30 napon belül fizeti ki az összeget.
11.2. A biztosító a kockázatviselése alatt bekövetkezett biz- tosítási eseménnyel összefüggésben arra vállal kötelezett- séget, hogy segíti és támogatja a biztosított jogos érdekei- nek peren kívüli és perbeli érvényesítését minden olyan területen, amelyre a biztosítási fedezet kiterjed, és a biz- tosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogainak védel- mével összefüggésben szükségszerűen felmerült alábbi költségeket (függetlenül attól, hogy azok a bejelentést megelőzően vagy azt követően merültek-e fel):
a) Jogi képviselő díja: A jogi képviselők feladathoz mért, megfelelő mértékű, számlával igazolt díjazását és költ- ségeit.
b) Eljárási költségek: A bírósági, hatósági és békéltető tes- tületi eljárások illetékeit és költségeit valamennyi fokon, beleértve a tanúk, szakértők és tolmácsok díját és költségeit.
c) Kirendelt szakértő költsége: Az eljáró hatóság által kirendelt szakértők szakvéleményének költségeit.
d) Végrehajtási költség: A végrehajtható okiratok végre- hajtásának költségeit és a végrehajtásra irányuló kére- lem költségeit egy végrehajtási kísérlet erejéig.
e) Ellenérdekű fél költsége: Az ellenérdekű fél jogi érdekei- nek védelmével kapcsolatban felmerült költségét, amennyiben és amilyen mértékben a biztosítottat jog- erős bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi ennek megtérítésére.
f) Utazási költség: A biztosítottnak az eljáró bíróság vagy hatóság székhelyére történő utazásával kapcsolatban felmerült útiköltségét, ha a biztosított személyes meg-
jelenését elrendelték. A biztosító másodosztályú vas- úti, vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig vállalja az útiköltség megté- rítését.
g) Tanácsadási költség: A jogi tanácsadás egy biztosítási esemény megoldási lehetőségeivel kapcsolatos egy- szeri, (szóban vagy írásban nyújtott állásfoglalás, a tanácsadási költség az ennek során felmerülő költség).
12. A biztosított kötelezettségei a biztosítási ese- mény bejelentésével kapcsolatban
a) A szolgáltatási igényt a biztosító szolgáltatási partne- re, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. felé kell bejelenteni.
b) A szolgáltatási igény bejelentésére többféle módon is lehetőség van:
· postai úton a szolgáltató levelezési címére (1428 Budapest, Pf. 9.),
· faxon a szolgáltató központi vagy szolgáltatási tele- fax számára küldve (x00 0 000 0000 vagy +36 1 486
3598),
· személyesen a szolgáltató székhelyén (1082 Budapest, Futó u. 47-53., VI. em.),
· elektronikus úton, e-mailben a xxxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail-címre vagy a xxx.xxx.xx honlapon megta- lálható kapcsolatfelvétel űrlapon.
Amennyiben lehetőség van rá, célszerű az erre a célra szolgáló szolgáltatási igénybejelentő lapon megtenni a bejelentést.
c) A biztosított a biztosítási eseményt köteles haladéktala- nul, de legkésőbb 30 nappal annak bekövetkezése után a szolgáltatónak bejelenteni.
A bejelentéshez szükséges:
· a szolgáltatási igényt bejelentő nyomtatvány, vagy szolgáltatási igény részletes leírása, és
· nyilatkozat arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztás jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
A bejelentéssel egyidejűleg a biztosítottnak a biztosítotti igényérvényesítéshez – vagyis a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – szükséges okiratokat is be kell mutatnia, amelyek az igényelt szolgáltatási területtől, a lefolyta- tandó eljárástól és a konkrét jogi ügytől függően az alábbiak lehetnek:
AHE-19311/2
· a felek közötti jogviszonyt szabályozó és a jogviszony tartalmát bemutató dokumentumok (szerződés; biz- tosítási kötvény; adásvételi szerződés; kölcsönszer- ződés; bizományosi szerződés; utazási szerződés; bérleti szerződés; hitelszerződés; kölcsönszerződés, lízingszerződés; fogyasztói szerződés, általános és különös szerződéses feltételek; üzletszabályzat; számla; bizonylat; jótállási jegy; használati utasítás; szerződés módosítás; szerződés kiegészítés; mun- kaszerződés; kollektív szerződés; kinevezés; bérjegy- zék; munkaköri leírás; közüzemi szerződés, vállalko- zási szerződés, megbízási szerződés, végrendelet,
öröklési szerződés; szerződő felek egyéb írásos meg- állapodása; szerződő felek levelezése, egyeztetései)
· peren kívüli egyeztetés során keletkezett dokumentu- mok (felszólítás és mellékletei; felszólításra küldött válasz és mellékletei, panaszlevél és mellékletei; panaszválasz és mellékletei; vásárlók könyvébe tett bejegyzés; levelezés az ellenérdekű féllel; egyezteté- sekről készített jegyzőkönyvek)
· polgári peres eljárás során keletkezett dokumentumok (ítélet; kereseti kérelem; fizetési meghagyás; ellent- mondás; hiánypótlásra felhívó végzés; hiánypótlás teljesítése; előkészítő irat; érdemi ellenkérelem; tár- gyalási jegyzőkönyv; végzés; igazságügyi szakértői vélemény; fordítás; jogerősítő záradék; fellebbezés; jogorvoslati kérelem; bírósági döntések)
· békéltető testületi, más hatósági eljárás során keletke- zett dokumentumok (kérelem, ellenkérelem, egyéb beadványok, jegyzőkönyvek, döntés)
· igényérvényesítési jogosultságot alátámasztó okiratok, dokumentumok (gépjármű törzskönyv; ingatlan tulajdoni lap; forgalmi engedély; személyi igazol- vány; lakcím kártya; engedményezési szerződés; meghatalmazás; jogosítvány; menetlevél; tachográf adatok)
· kár/biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó dokumentumok (hatósági, rendőrségi, meteorológi- ai, orvosi és tűzoltósági igazolások a káreset meg- történtéről, körülményeiről; baleseti jegyzőkönyv; kárbejelentő lap; baleseti bejelentő lap; igazságügyi szakértői vélemény; tanúvallomás; fényképek; videofelvétel; bírósági iratok; látlelet; részletes eset- leírás; helyszínrajz)
· károkozó felelősségét alátámasztó dokumentumok (tanúvallomás; rendőrségi jegyzőkönyv, igazolások; orvosi iratok, zárójelentések; látlelet; hatósági dön- tések; bírósági döntések; jegyzőkönyvek; felelősség elismerő nyilatkozat; tanúvallomás; fényképek; videofelvétel; igazságügyi szakértői vélemény)
· kár összegszerűségét alátámasztó dokumentumok (számla; beszerzési bizonylat; Eurotax értékelés; igazságügyi szakértői vélemény; könyvelői kimuta- tás; adóbevallás; igazolás, elmaradt jövedelemről kimutatás)
· kár bekövetkezte és a károsító magatartás közötti ok- okozati összefüggést alátámasztó dokumentumok (igazságügyi szakértői vélemény, tanúvallomás)
· károkozóval, károkozó felelősségbiztosítójával, kárért felelős más személlyel (vagy meghatalmazottjával) folytatott valamennyi levélváltás, egyeztetés és azok melléklete
· károkozó megjelölése és alapjául szolgáló bizonyíté- kok (természetes személy neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakcíme, tartózkodási helye; jogi személy neve székhelye; károkozó felkutatásához szükséges egyéb elérhetősége; rendőrségi, bírósági hatósági irat, döntés vagy jegyzőkönyv)
· büntetőeljárás, szabálysértési eljárás során keletkezett dokumentumok (idézés; meghallgatási jegyzőkönyv; tárgyalási jegyzőkönyv; feljelentés; vádirat; hatósági, bírósági felhívás; végzés; ítélet; jogorvoslati kérelem; minden olyan irat, amelybe a büntető vagy szabály- sértési eljárás során az ügyfél sértettként, magánfél- ként, eljárás alá vont személyként, tanúként, egyéb érdekeltként, vádlottként, gyanúsítottként betekint- het, arról másolatot kérhet)
d) A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító – attól függően, hogy az alább felsoroltak közül mely költsége- ket téríti az adott ügyben – jogosult bekérni és ellenőriz- ni az alábbi iratokat:
· jogi képviselő díja (ügyvéddel kötött megbízási szer- ződés, ügyvéd részére adott meghatalmazás, megál- lapodás megbízási szerződés megszüntetéséről, tényvázlat, számla az ügyvédi munkadíjról, bizony- lat ügyvédi munkadíj megfizetéséről, jogi képviselő által szerkesztett okiratok, bíróság, hatóság vagy ellenérdekű fél részére küldött beadványok)
· eljárási költségek (illetékvásárlásról számla, eljárási költség viselésére irányuló bírósági, hatósági felhí- vás, végzés, igazolás eljárási költség megfizetéséről, számla az eljárási költségről, tolmács kirendeléséről szóló végzés, hatósági döntés, tolmács díjáról ren- delkező jogerős döntés, tolmács díjazása tárgyában benyújtott jogorvoslat, tolmács díjazása tárgyában benyújtott jogorvoslat elbírálásáról rendelkező dön- tés)
· kirendelt szakértő költsége (szakértő kirendeléséről szóló végzés, szakértői vélemény, szakértői díjjegy- zék, szakértői díjjegyzékkel szemben benyújtott jog- orvoslat, szakértői díjjegyzékkel szemben benyújtott jogorvoslat elbírálásáról rendelkező döntés, igazo- lás szakértői díj kifizetéséről, szakértői díjjegyzéket elfogadó jogerős döntés)
· végrehajtási költség (jogerős ítélet, hatósági határo- zat, amely alapján az ügyfél végrehajtási eljárást kíván indítani, végrehajtási lap, végrehajtói felhívá- sok költségfizetésről, végrehajtási jegyzőkönyvek, végrehajtótól érkező tájékoztatás, végrehajtói díj- jegyzék, azzal szemben benyújtott jogorvoslati eljá- rás iratai, végrehajtási költség fizetésére irányuló felhívás, végrehajtási eljárás során benyújtott bead- vány, annak mellékletei, végrehajtási kifogás és mel- lékletei, végrehajtási kifogást elbíráló döntés, bíró- sági iratok)
· ellenérdekű fél költsége (perköltség megfizetésére irányuló jogerős bírósági döntés, perköltség megfi- zetését igazoló bizonylat)
AHE-19311/2
· utazási költség (másodosztályú vasúti, vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegye, idézés, megjelenést igazoló jegyzőkönyv)
· tanácsadási költség (ügyvéddel kötött megbízási szerződés, ügyvéd részére adott meghatalmazás, felek rendelkezése megbízási szerződés megszünte-
téséről, tényvázlat, számla az ügyvédi munkadíjról, bizonylat ügyvédi munkadíj megfizetéséről).
e) Amennyiben a biztosított ezeknek a kötelezettségeinek nem tesz eleget, és emiatt a biztosítási esemény megíté- lése szempontjából lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatás tel- jesítése alól, illetve a biztosító jogosult a biztosítási szol- gáltatás olyan mértékben történő csökkentésére, amilyen mértékben a kötelezettségszegés a szolgáltatási kötele- zettség mértékét befolyásolta.
f) A felsorolt dokumentumok közül a biztosító csak a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesíten- dő szolgáltatás mértékének meghatározásához szük- séges okiratok és számlák bemutatását kérheti.
g) Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül.
h) A biztosítási esemény biztosítónak történő bejelentése sem mentesíti a biztosítottat harmadik személyekkel, így különösen más biztosítókkal szembeni jogszabá- lyon vagy szerződésen alapuló (kár)bejelentési kötele- zettségei alól.
13. A biztosított kötelezettségei a szolgáltatási igény bejelentése után
a) Köteles a biztosított tartózkodni minden olyan maga- tartástól, amely szükségtelenül megnöveli a jogvédel- mi költségeket. Köteles a biztosító előzetes írásbeli hoz- zájárulását kérni minden olyan fontos intézkedés, egyezségkötés, illetve eljárási lépés megtételéhez, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. Előzetes írásbeli hozzájárulás hiányában a biztosító jogosult az így felmerült költség viselését megtagadni.
b) Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül olyan egyezséget köt, mely egyez- ség alapján a biztosító által megelőlegezett és a még fizetendő költségek megtérülése az ellenérdekű féltől nem várható, a biztosított köteles ezeket a költségeket az egyezség aláírásától számított 30 napon belül a biz- tosítónak megfizetni.
c) A biztosított köteles a biztosítónak minden segítséget megadni a biztosító által kifizetett költségeknek és díjaknak az ellenérdekű féltől mind peren kívüli, mind peres úton történő behajtása során. A biztosítási szer- ződés aláírásával a biztosított a biztosítóra engedmé- nyezi – legfeljebb a biztosító által fizetett díjak és költ- ségek erejéig – az ellenérdekű féllel szembeni esetle- ges díj- és költségtérítési igényét.
14. Sikerkilátás vizsgálat
A biztosító a biztosítási esemény bejelentése után, vala- mint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot folytathat le a jogérvényesítés feltehető sikerére vonatkozóan.
A bejelentett szolgáltatási igény alapján az igényérvényesí- tés sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha a tény- állás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik, és pénzügyi követelés érvénye- sítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
Miután a biztosított bejelenti a biztosítási eseményt, a biztosító megvizsgálja, hogy a biztosítási szerződés alap- ján a fedezet fennáll-e és egyben sikerkilátás vizsgálatot is végez. Ennek eredményéről, a dokumentumok beérke- zését követő 10 napon belül a biztosító írásban tájékoztatja a biztosítottat.
15. Jogi képviselet
A biztosított a bírósági vagy hatósági eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerü- lését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
A biztosított azonban köteles a biztosítóval egyeztetni a biztosítási esemény bekövetkezte miatti jogi képviselet módjáról, kivéve azon eseteket, amelyekben a késlekedés miatt közvetlen kár fenyeget. Ha a biztosított szándéko- san megszegi ezt a kötelezettségét, úgy a biztosító jogo- sult a szolgáltatás oly mértékben történő csökkentésére, amilyen mértékben a kötelezettségszegés a szolgáltatási kötelezettség mértékét befolyásolta.
Amennyiben a biztosított nem él a szabad választás jogá- val, úgy a biztosított érdekében a biztosító biztosítja a jogi képviseletet saját alkalmazottja útján vagy oly módon, hogy ügyvédet ajánl, akinek munkadíját és költ- ségeit a biztosító fedezi.
A biztosított által szabadon választott jogi képviselő munkadíját és költségét a biztosító legfeljebb az általa javasolt jogi képviselő munkadíjának és költségének mér- tékéig fedezi.
A biztosított köteles jogi képviselőjét a vele kötött megbí- zási szerződésben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tör- vény 8. § (3) bekezdése alapján felmenteni a biztosító irá- nyába titoktartási kötelezettsége alól, és megbízni azzal, hogy a biztosítót az ügy alakulásáról folyamatosan tájé- koztassa.
AHE-19311/2
A biztosított jogi érdekeinek védelmében szabadon választhat jogi képviselőt akkor is, ha a biztosító részéről érdekellentét áll fenn. Amennyiben érdekellentét áll fenn, úgy a biztosító erről a tényről köteles haladéktalanul érte- síteni a biztosítottat és szabad ügyvéd választási jogáról tájékoztatni.
Érdekellentét esetén a biztosítottat a biztosítási esemény- nyel kapcsolatos előzetes felvilágosítás- adási és tájékoz-
tatási kötelezettség kizárólag a meghatalmazott jogi kép- viselője tekintetében terheli. Ilyen esetben a biztosított csupán a biztosítási esemény bekövetkeztét, jogi képvise- lőjének adatait és a jogi képviselőnek adott meghatalma- zás tényét köteles bejelenteni a biztosítónak.
Érdekellentét: ugyanazon biztosítási esemény két vagy több ellenérdekű fele is a biztosítónál rendelkezik érvé- nyes jogvédelmi biztosítási szerződéssel, és a biztosítási szerződés az adott kockázatra az érintett feleknek fedeze- tet nyújt.
A jogi képviselővel minden esetben a biztosított létesít meg- bízási jogviszonyt. A jogi képviselő megbízása teljesítésé- ért a biztosítottal szemben közvetlenül felelős. A jogi kép- viselő tevékenységéért, eljárásáért a biztosító nem felel. Amennyiben a biztosított az általa megbízott jogi képvi- selővel nem működik együtt, és emiatt a sikeres igényér- vényesítés, vagy jogi védekezés meghiúsul, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A biztosító meghatalmazás alapján képviselheti a bizto- sítottat és a biztosított nevében átvehet pénzösszeget, amelyet köteles a biztosítottnak 15 napon belül eljuttat- ni.
A biztosító folyamatosan tájékoztatja a biztosítottat az ügy állásáról. A biztosított kizárólag a biztosító előzetes írás- beli hozzájárulásával tehet olyan intézkedést, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érintheti. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító jogosult az ilyen költ- ségek viselését elutasítani.
A biztosító jogosult megvizsgálni a jogviták békés rende- zésének, így különösen a peren kívüli egyezség megköté- sének lehetőségét. Ha erre lehetőség van, a biztosított köteles az egyezségkötést megkísérelni, és kellő alap nél- kül nem tagadhatja meg hozzájárulását a jogvita peren kívüli rendezéséhez.
16. Egyeztető eljárás
Ha a biztosító a sikerkilátás vizsgálat alapján arra az eredményre jut, hogy a sikeres igényérvényesítésre nincs elegendő esély, akkor ezt az okok megadásával haladék- talanul köteles írásban közölni a biztosítottal.
Amennyiben a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, egyeztető eljárást kezdeményezhet. Erről a lehetőségről köteles a biztosító a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosítottnak a szolgáltatás elutasítását követő 14 napon belül közölnie kell a biztosítóval, ki képviseli az egyeztető eljárásban. A biztosító ezután további 14 napon belül megbízza saját jogi képviselőjét az egyeztető eljárás meg- nyitásával.
Amennyiben az egyeztető eljárás során mindkét jogi kép- viselő azonos véleményre jut, úgy ez a döntés a biztosí- tott és a biztosító számára egyaránt kötelező.
Ha a biztosító véleménye megerősítést nyer, a biztosított a saját költségére az érintett 3. személlyel szemben pert indíthat az elutasítással érintett igényének érvényesítésé- re. Ugyanez az eljárás abban az esetben, ha a megbízott jogi képviselők 4 héten belül nem jutnak egyezségre vagy nem képesek döntést hozni.
Amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosí- tottra kedvező, úgy az egyeztető eljárás költségeit a bizto- sító viseli. Ellenkező esetben, továbbá amennyiben a jogi képviselők nem jutnak egyezségre vagy egyáltalán nem képesek döntést hozni, úgy mindegyik fél viseli a saját költségeit.
Amennyiben az egyeztető eljárás során a felek jogi képvi- selői nem jutnak azonos véleményre, úgy a biztosítottnak lehetősége van arra, hogy a peres eljárást saját költségén, szabadon megválasztott jogi képviselővel folytassa le.
Erről a biztosító köteles írásban tájékoztatnia biztosítot- tat. Amennyiben a biztosított megnyeri a peres eljárást, úgy a biztosítónak utólagosan kell viselnie a költségeket, részleges pernyertesség esetén a pernyertesség-pervesz- tesség arányában kell a biztosítónak a költségeket utóla- gosan megfizetni az általános szabályok szerint.
17. Mentesülés
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) üzletvezetésre jogosult tagjuk,
d) a biztosított jogi személynek vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fentieket a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is alkalmazni kell.
18. Kizárások
A jogvédelem nem terjed ki:
a) olyan jogvitákra, amelyek – az edzéseket is beleértve – autó és motorsport versenyeken való aktív részvétel következtében adódtak;
AHE-19311/2
b) ha a gépjárművet vezető biztosított a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor nem rendelkezett az előírások szerint szükséges vezetői engedéllyel, vagy az általa vezetett gépjármű nem rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel, nem látták el érvényes rendszámmal, vagy nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával;
c) ha a gépjárművezető biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor alkohol, bódultságot okozó egyéb szer
vagy vezetési képességet befolyásoló gyógyszerek által befolyásolt állapotban volt, vagy ha a biztosított a köz- lekedési baleset bekövetkezte után nem teljesítette jogszabályban előírt bejelentési és segítségnyújtási kötelezettségét,
d) a biztosítóval szembeni peres és peren kívüli ügyekre,
e) a személyi sérüléssel összefüggésben keletkezett gép- járműkárra,
f) olyan ügyekre, amelyek terrorizmussal, terrorizmus miatti megelőző intézkedésekkel, háborúval, polgár- háborúval, ellenséges cselekményekkel, felforgatással, belső zavargásokkal, sztrájkkal, földrengéssel, nukleá- ris vagy genetikai károkkal, természeti csapásokkal, bányászati károkkal állnak okozati összefüggésben;
g) bírságok és pénzbüntetések (biztosító a biztosított helyett a bírságot, pénzbüntetést nem fizet meg), kár- térítés, követelés kifizetésére, amelynek megfizetésére a biztosított köteles;
h) a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igények, követelések, sérelemdíj iránti igények, valamint a biz- tosítottat az általa megkötött szerződés alapján terhe- lő kötelezettség elhárítására (például parkolási pótdíj vagy az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének bizto- sított általi meg nem fizetéséből származó, vele szem- ben támasztott követelés);
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben indult eljá- rásban a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve az ilyen magatartásokkal összefüggés- ben felmerült többletköltség megfizetésére;
j) csőd, felszámolás, végelszámolási eljárásra, vagyon- rendezési, kényszertörlési, valamint törvényességi fel- ügyeleti eljárásra.
19. A biztosító szolgáltatásának speciális esetei
a) Részleges jogvédelem. Amennyiben a biztosított jogos érdekei megóvásával összefüggésben megfizetendő költségek olyan jogvitákkal kapcsolatosak, amelyekre jogvédelem csak részben áll fenn, a biztosító csak olyan mértékben viseli a költségeket, amilyen arány- ban a biztosított a káreseményben vétlennek bizo- nyult..
b) Egyezségkötés. A biztosító egyezség esetén csak abban a mértékben viseli a költségeket, amilyen a jogvitában a (per)nyerés (per)vesztéshez viszonyított aránya. Perbeli egyezség esetén a biztosított köteles indítvá- nyozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viselé- séről is.
c) Költségkedvezmény igénybevétele. Ha a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések értelmében az eljárásban a bizto- sítottat költségkedvezmény illeti meg, a biztosított köte- les a kedvezmény megadása iránt kérelmet előterjeszte- ni. Ennek elmulasztása esetén a biztosító a költségeknek csak azon részét viseli, melyet a költségkedvezmény igénybevétele esetén is viselnie kellene.
d) Általános forgalmi adó. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított jogvédelme során felmerült költ- ségekbe foglalt általános forgalmi adó megfizetésére, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
20. Változás-bejelentési kötelezettség
A szerződő köteles a biztosításra vonatkozó lényeges körülmények változását – ideértve az ajánlaton meg- adott, vagy a jogvédelmi szolgáltatást érintő egyéb adato- kat – a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb
15 napon belül írásban bejelenteni.
A tájékoztatási, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértésekor a biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményről a biztosí- tónak szerződéskötéskor tudomása volt, vagy az a bizto- sítási esemény bekövetkeztére nem volt hatással.
Ha a szerződést érintő lényeges körülmények csak szerző- déskötés után jutnak a biztosító tudomására, továbbá ha a biztosítóval közlik a szerződés lényeges körülményei- nek változását, és ezek a körülmények a biztosítási kocká- zat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító
15 napon belül javasolhatja a szerződés módosítását, illetve 30 napos határidővel felmondhatja a szerződést.
Amennyiben a biztosító a bejelentett lényeges körül- ményváltozást elfogadja, és tudomásul veszi, úgy az érin- tett körülményváltozás a bejelentésnek a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0. órájától hatályos.
Ha a szerződő nem fogadja el a módosítási javaslatot, vagy 15 napon belül nem válaszol a módosítási javaslat- ra, úgy a szerződés a módosítási javaslat közlésétől szá- mított 30. napon megszűnik. A módosítási javaslat közlé- sekor erre a következményre fel kell hívni a szerződő figyelmét. Ha a biztosító nem él ezen jogaival, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
21. A szerződés megszűnése
a) Rendes felmondással. A határozatlan időre kötött szer- ződést bármelyik fél írásban, a biztosítási időszak végére felmondhatja. A felmondási idő 30 nap. A szer- ződő aláírással ellátott felmondásának az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban be kell érkeznie a biztosítóhoz.
AHE-19311/2
b) Az alap biztosítás megszűnésével. A biztosítás az alap- biztosítás megszűnésével egyidejűleg automatikusan megszűnik.
c) Felmondással a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés esetén. Ha a biztosító kifejezett nyi- latkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdés-
ben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szer- ződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra
15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.
d) Díjnemfizetéssel. Megszűnik a biztosítási szerződés díj- nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrende- zettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító
30 napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredmény- telenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés a díj utólagos megfizetésével sem helyezhe- tő érvénybe.
Ha a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt bekö- vetkezett, de a szerződés díjnemfizetés miatti megszű- nését követően bejelentett biztosítási esemény kap- csán nyújt szolgáltatást, akkor annak összegéből jogo- sult levonni a megszűnés napjáig járó díját.
A díj utólagos megfizetése nem helyezi újra érvénybe a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződést. A megszű- nés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biz- tosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díj- részlet kivételével – köteles visszautalni a szerződő- nek.
e) Érdekmúlással. A jelen kiegészítő biztosítás megszűnik azon a napon, amelyen az alapbiztosítás érdekmúlás (tulajdonosváltozás, a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó, mint szerződő személyének változása, forgalomból való kivonás) miatt megszűnik. Ebben az esetben a kiegészítő biztosítás díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót.
A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat visszautalja a szerződőnek.
f) Szerződést érintő lényeges körülmények változása.
A változás bejelentésnél leírtak szerint a biztosító 15 napon belül javasolhatja a szerződés módosítását, illetve 30 napos határidővel felmondhatja a szerző- dést, vagy ha a szerződő nem fogadja el a módosítási javaslatot, illetve 15 napon belül nem válaszol a módo- sítási javaslatra, úgy a szerződés a módosítási javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
22. Alkalmazandó jog
A biztosítási szerződésre és a szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekre a magyar jog az irányadó.
23. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási ese- mény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény
bekövetkezésétől számított 1 év elteltével elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
24. Adózás
A mindenkori hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, az általános forgalmi adóról szóló törvény a biztosítási szerződések- re vonatkozó, az adózással kapcsolatos fontos szabályo- kat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezé- seket.
25. A jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
25.1. A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a biz- tosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatá- lyos, ha az a biztosító tudomására jut. Az elektronikus úton kötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minő- sül, ha azt a xxxxxxx.xx oldalon, vagy alkuszon keresztül, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési online felületén kötötték.
25.2. Ha a szerződő a szerződéskötés során megadja a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a biztosító- val elektronikus úton történő kommunikációban állapo- dik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szer- ződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentumok (ideértve különösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt) kül- désére felhasználja. A biztosító, az erre vonatkozó megál- lapodás alapján elektronikus levélben (e-mail) vagy más maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére.
Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály kötelező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító az elektronikus nyilat- kozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus alá- írással látja el.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem ter- heli felelősség.
AHE-19311/2
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes műkö- désért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerző- dő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő prob- lémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget. A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet,
és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkoza- tokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
26. Az elektronikus szerződéskötés szabályai
26.1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása
Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx olda- lakat is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informatikai rendszerében.
A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társa- ságunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biztosítási ajánlat beküldésével történik. A szerződéskö- tés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító a megadott e-mail címre visszaigazoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat koc- kázat elbírálást követően szerződéssé válik, a biztosító a megadott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.
26.2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele
Tájékoztatjuk, hogy az 26.1. pontban foglaltak szerint elektronikus úton megkötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.
Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (ameny- nyiben a szerződéskötés során ebben megállapodás tör- tént) elektronikus formában az xxxxxxx.xx oldalon az Allianz Ügyfélportál felületre belépve a Szerződéses ada- tok menüpontban bármikor hozzáférhetőek.
26.3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosí- tó magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasztóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési feltételekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon tájéko- zódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerző- dési feltételeket az ajánlattétel során, letölthető formá- ban adjuk át.
26.4. Az adatbeviteli hibák javítása
Ha a xxx.xxxxxxx.xx, valamint az xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést követően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:
· Telefonon, a +36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-
421-es telefonszámokon.
· Személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.
· Online a xxxx://xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
A részletekről bővebb tájékoztatást a xxx.xxxxxxx.xx oldalon talál.
27. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerző- dési gyakorlattól
27.1. A jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált kiegészítő jogvédelmi terméktől annyiban tér el, hogy a jogvédelmi szolgáltatás területi hatálya csak Magyarországra terjed ki.
27.2 .Jelen szerződési feltételek a Polgári törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el:
· A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
· Díjnemfizetés szabályai: Megszűnik a biztosítási szer- ződés a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség nap- jára visszamenő hatállyal, ha a biztosító 30 napos pót- határidő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befize- tett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
· Elektronikusan tett nyilatkozatok érvényességére vonatkozó szabályok a feltételek 25. pontjában.
· A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerző- dés az érdekmúlás napjával megszűnik.
28. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősített ada- tot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
AHE-19311/2
A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábí- tószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· ha a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörté-
neti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igaz- gatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet-
tel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti köz- lekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján
- a károkozóval szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mező- gazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhí- tési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intéz- ménnyel szemben;
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
AHE-19311/2
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a
Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi köz- igazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha
a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatá- sai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik elő- zetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
29. Irányadó jog
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
30. Panaszkezelési szabályzat
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos szá- munkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásaink- kal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét.
Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a meg- alapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszo- lunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámíthatóan cselek- szünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz
AHE-19311/2
kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munka- társaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja
a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a
panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommuniká- ciós csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért tár- saságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/
– kollégáink, partnereink meghallgatják és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati pél- dányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszol- gálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/30/70) 000-0-000
vagy x00 (00) 000-0-000) tud időpontot foglalni, vala- mint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/30/70) 000-0-000 vagy +36 (20) 554-4-421-es számokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül a (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.
html) vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszol- nunk (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szol- gáltatásra szerződött Ügyfeleink.). Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvény- szám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx).
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosí- tunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panaszbejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx - címen érhetik el.)
A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban
– kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és tár- saságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez- het; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlap- ján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
AHE-19311/2
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfele- inket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasz- tóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített forma- nyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/
fogyasztovedelem/panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt.
39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/30/70) 000-0-000 vagy x00 (00) 000-0-000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; pos- tai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljá- ból rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/30/70) 000-0-000 vagy x00 (00) 000-0-000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; pos- tai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgála- ton (+36 (1/30/70) 000-0-000 vagy x00 (00) 000-0-000)
közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakeres- hetőek.
A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel vissza- hallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hang- felvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet, amelyet tizenöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsá- tunk.
A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hall- gathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számí- tott öt percen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzet- ben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelentését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kér- hetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A meg- adott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyil- ván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön meg- kapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panaszkezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megol- dást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül.
Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehető- ségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felül- vizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály veze- tőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehető- ség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasz- tói jogvitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyil- vántartásban szerepelnek az ügyfél - és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőriz- zük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
AHE-19311/2
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségek- ről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetköz tapasz- talattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a
+36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es számo-
kon, ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
AHE-19311/2
Allianz Hungária Zrt.