Hatálybalépés definíciója

Hatálybalépés az intézmény működési engedélyének jogerőre emelkedését követő napon.

Examples of Hatálybalépés in a sentence

  • A Hatálybalépés napján a következő Mellékletek kerültek be a Keretmegállapodásba: H.

  • Gázmérleg Az MFGT által vezetett gázkészlet nyilvántartás rendszerhasználónkénti bontásban Hatálybalépés A Szerződés II./3.

  • A Kereskedelmi Üzletszabályzat jelen okirat szerinti egységes szerkezetbe foglalt szövege az Üzletszabályzat Hatálybalépés Napján lép hatályba.

  • A Szerződés az adott Hozzátartozó vonatkozásában a Szerződő bejelentése alapján az alábbi időpontokban szűnik meg: ▪ amennyiben a Hozzátartozó a Szerződéskötés időpontjától kezdve Jogosultként volt megjelölve, a Hatálybalépés napját követően évente, a 12.

  • AEGON COMPASS UTASBIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSI- ÉS DÍJTÁBLÁZAT Hatálybalépés időpontja: 2021.

  • Kivételt képez az ügyvéd által adott további meghatalmazás Hatálybalépés: 2018.

  • Azonosító: M11 Kiadás: 02 Változat: 01 Hatálybalépés dátuma: 2023.04.03.

  • AEGON VILÁGLÁTÓ UTASBIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSI- ÉS DÍJTÁBLÁZAT (Választható „SZLALOM”, „OXIGÉN” és „GÉPJÁRMŰ ASSISTANCE” kiegészítővel) Hatálybalépés időpontja: 2017.

  • Standard címe Fő követelmények A Társaság egyedi pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás Hatálybalépés dátuma Az üzleti tevékenység fogalma – IFRS 3 módosítása Az üzleti tevékenység módosított fogalma megköveteli, hogy egy akvizíció tartalmazzon egy inputot és egy valós folyamatot, melyek együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak outputok létrehozására való képességhez.

  • Összege (nettó) Szerződés kelte Hatálybalépés dátuma Szerződés hatálya Tükör-Gép Kft.

Related to Hatálybalépés

  • Számhordozási megállapodás az Előfizető számhordozásra vonatkozó igénybejelentése alapján az Előfizető és az átvevő szolgáltató között létrejövő megállapodás, amely az Előfizető által hordozandó összes számot és a hordozások számátadási időablakát is tartalmazza.

  • Műsorterjesztés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 50. pontjában meghatározott fogalom („50. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.”)

  • Mikrovállalkozás a Kkv. tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott fogalom;

  • adatfeldolgozás az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

  • Megállapodás ez a megállapodás, e megállapodás mellékletei és ezek módosításai;

  • Alapszolgáltatás Önállóan igénybe vehető elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy szolgáltatás csoport

  • határon átnyúló szolgáltatás a Bit.-ben meghatározott fogalom;

  • kötelezettségvállalás országa bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a a) telephely szerinti ország, vagy

  • Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

  • Gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”

  • kártalanítási szervezet a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

  • Szolgáltatás a jelen ÁSZF-ben szabályozott elektronikus hírközlési (műsorterjesztési) szolgáltatás.

  • Hordozott szám az előfizetői szerződésben szereplő azon szám, amelyet az előfizető az átadó szolgáltatótól az átvevő szolgáltatóhoz való áttéréskor, vagy helyhez kötött telefonszolgáltatás esetén a számozási körzeten belül az igénybevétel helyének illetve technológiájának – hívásirányítási információ változásával járó – megváltoztatásakor megtart;

  • Közhasznú szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (1) bekezdésében közhasznúként meghatározott szervezet;

  • Számlatulajdonos A Számlavezető hellyel Pénzforgalmi Keretszerződést kötő fél.

  • Szolgáltatások A felkínált vagy keresett szolgáltatásnak meg kell felelnie a Társaság adott kategóriára vonatkozó előírásainak. A Társaság korlátozhatja vagy megtilthatja egyes szolgáltatások hirdetését.

  • Középvállalkozás olyan vállalkozás, amely nem mikro- és nem kisvállalkozás, és amely 250-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

  • Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

  • Alvállalkozás Válasz: Ha az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő kifejezetten kéri ezt az információt az e szakaszban lévő információn kívül, akkor kérjük, adja meg az e rész A. és B. szakaszában és a III. részben előírt információt mindegyik érintett alvállalkozóra (alvállakozói kategóriára) nézve.

  • Kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót;

  • Vállalkozó jelenti azt az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében ekként megjelölt személyt vagy szervezetet, aki a Ptk. szerint a vállalkozási szerződés Vállalkozója, valamint a 191/2009. Korm. rendelet szerinti vállalkozó kivitelező. Fővállalkozó kivitelező: az építtetővel építési szerződést kötő építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező. A közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként megjelölt szervezet, vagy személy.

  • Adatkezelés a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

  • Terhelési nap Az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

  • Számátadási időablak minden munkanap 20 óra 00 perctől kezdődő 4 óra hosszúságú időtartomány, amelyben a számhordozás és számmező átadás érvényesítéséhez szükséges műszaki intézkedéseket a szolgáltatók végrehajtják, és amely időtartam alatt a számátadással érintett számokon a szolgáltatás részben vagy egészben szünetelhet;

  • Nemzetközi hívás a külföldi telefon állomásra irányuló hívás.

  • Sorozatkár A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minôsülnek. Jelen szerzôdés alkalmazása szempontjából sorozatkár az, ha egyazon biztosítotti károkozói magatartásból több kártérítési kötelezettség származik és az ok (a biztosított magatartása) és az okozatok közötti összefüggés fennáll.