Üzleti titok definíciója

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

Üzleti titok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoz- tatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő meg- szerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőr- zésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. A Bank, valamint a Bankban

Examples of Üzleti titok in a sentence

• Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

• Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

• Üzleti titok nyilvánosságra hozatala, bármely harmadik féllel történő közlése a szerződés súlyos megszegésének minősül.

• Üzleti titok - minden olyan, a Többes Ügynök pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységéhez kapcsolódó - tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a Többes Ügynöknek méltányolható érdeke fűződik.

• Üzleti titok tárgyát képezi a Bróker Ügyfelét érintő összes információ és ügyeivel kapcsolatos irat, melyek nyilvánosan nem elérhetőek, főként az ügyletekről és az Ügyfél számlaegyenlegéről szóló információk.

More Definitions of Üzleti titok

Üzleti titok alatt olyan képletet, eljárásmódot, mintát, programot, eszközt, módszert vagy technikát kell érteni, amelynek valós vagy potenciális gazdasági értéke abból ered, hogy nem közismert, és jogszerű magatartás mellett nem hozzáférhető azok számára, akik a fentiek megszerzéséből és felhasználásából gazdasági előnyt szereznének más piaci szereplőkkel szemben, és amelyet gazdasági tevékenység végzése közben már jelenleg is hasznosítanak, illetve amely gazdasági hasznosításra alkalmas, illetve arra szánják. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában nem minősül üzleti titoknak a szerzői jog, szabadalom vagy védjegy oltalmának tárgyát képező képlet, eljárásmód, minta, program, eszköz, módszer vagy technika, ideértve ezek bármiféle alkalmazását.

Üzleti titok. A Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az EKRr. 11. § (4) bekezdése alapján a gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Az ajánlat érvénytelen, ha valamely adatot a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése, vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Üzleti titok az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában így meghatározott fogalom. A Kbt. 44. § alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben nem elkülönített módon kerülnek benyújtásra az üzleti titkot képező, vagy azt tartalmazó iratok, azokat az ajánlatkérőnek nincs módjában üzleti titokként kezelni! Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét továbbá, hogy az adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősíti üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, az ajánlat érvénytelen. A Kbt. 44. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a Kbt. attól teszi függővé, hogy az ajánlat az üzleti titokká nyilvánítás mellett érvényes marad-e, hogy az gazdasági szereplő kellő részletezettséggel alátámasztja-e, hogy a nyilvánosságra hozatal érdeksérelmet eredményez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdasági szereplőnek be kell tudni mutatnia, hogy az érdeksérelem a nyilvánosságra hozatal következménye (ok-okozati összefüggés), továbbá azt,...

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Az így megszerzett információt külső harmadik személyek részére csak a másik Fél erre vonatkozó kifejezett és előzetes írásbeli engedélye alapján teheti bármilyen módon hozzáférhetővé. A Szolgáltató titoktartási kötelezettsége szempontjából nem minősül illetéktelen harmadik személynek a Deutsche Telekom AG (DTAG), illetve a Deutsche Telekom Csoportba tartozó tagvállalatok, továbbá a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai, különös tekintettel a T-Systems Magyarország Zrt-re.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az így megszerzett információt külső harmadik személyek részére csak a másik fél erre vonatkozó kifejezett és előzetes írásbeli engedélye alapján teheti bármilyen módon hozzáférhetővé. A szerződésszegő fél a titoktartási kötelezettség megsértése esetén a jogosult felmerült igazolt teljes kárát köteles megtéríteni.

Üzleti titok minden olyan információ, adat, irat, amelyet a Szolgáltató(k) a Megrendelővel közöl, különösen annak működésével, gazdálkodásával, az alkalmazott kedvezményekkel, tevékenységével, ügyfeleivel kapcsolatban; ügyfelek listája és az ügyfelekre vonatkozó minden adat, a Megrendelő tevékenységére és gazdálkodásra vonatkozó adatok, amelyek a Szolgáltató tudomására jutnak jelen szerződés kapcsán;