We use cookies on our site to analyze traffic, enhance your experience, and provide you with tailored content.

For more information visit our privacy policy.

Óvadéknyújtás mintaszakaszok

ÓvadéknyújtásA Felek megállapodnak, hogy jelen számlaszerződés megkötésével köztük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:95.§ (3) bekezdésének b) pontja szerint egyben óvadéki szerződés (zálogszerződés) is létrejön, melynek alapján az Ügyféllel szemben jelen szerződés keretében fennálló bármely követelése biztosítékaként a Bank javára óvadékul szolgál az Ügyfél Banknál nyilvántartott mindenkori teljes, szabad rendelkezésű — harmadik személy javára szóló joggal nem terhelt — pénz- és értékpapírállománya, illetve bármely a Banknál nyilvántartott és az Ügyfél tulajdonában lévő pénzügyi eszköz (óvadék tárgya). Az Ügyfélnek a megbízás megadásával óvadéknyújtási kötelezettsége, melyre tekintettel a felek megállapodnak, hogy a megbízás megadása, illetve rögzítése egyben az óvadékra vonatkozó szerződés megkötését is jelenti. Az óvadéknyújtás további szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza. Az Ügyfél kijelenti, hogy az óvadék és a zálogjog jogi tartalmát ismeri. A számlán nyilvántartott pénzeszközök és pénzügyi eszközök a NYESZ-R számla javára teljesített ügyleten kívül más ügyletben fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Bankot a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául zálogjog illeti meg az Ügyfél számlakövetelése felett. Ennek alapján a Bank jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a számla egyenlegét. A Felek megállapodnak, hogy a Bank mint az óvadék jogosultja (zálogjogosult) a kielégítési joga gyakorlása során az óvadék (zálogjog) tárgyát az Üzletszabályzatban meghatározott eljárással értékesítheti.
Óvadéknyújtás. A Számlaszerződés megkötésével a Felek között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:95.§ (3) bekezdésének b) pontja szerint egyben óvadéki szerződés (zálogszerződés) is létrejön, melynek alapján az Ügyféllel szemben fennálló bármely követelése biztosítékaként a Bank javára óvadékul szolgál az Ügyfél Banknál nyilvántartott mindenkori teljes, szabad rendelkezésű — harmadik személy javára szóló joggal nem terhelt — pénz- és értékpapír- állománya, illetve bármely a Banknál nyilvántartott és az Ügyfél tulajdonában lévő pénzügyi eszköz (óvadék tárgya). A Bankot a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául zálogjog illeti meg az Ügyfél számlakövetelése felett. Ennek alapján a Bank jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a számla egyenlegét. A Bank mint az óvadék jogosultja (zálogjogosult) a kielégítési joga gyakorlása során az óvadék (zálogjog) tárgyát az Üzletszabályzatban meghatározott eljárással értékesítheti.
Óvadéknyújtás. Óvadék az erre irányuló megbízási szerződéssel, és az óvadék tárgyának átadásával alapítható. Az Ügyfélnek a megbízás megadásával óvadéknyújtási kötelezettsége keletkezik, melyre tekintettel a felek megállapodnak, hogy a megbízás megadása, illetve rögzítése egyben az óvadékra vonatkozó szerződés megkötését is jelenti. Az Ügyfél kijelenti, hogy az óvadék jogi tartalmát ismeri. Felek megállapodnak abban, hogy a pozíciók fenntartásával összefüggésben keletkező óvadéknyújtási kötelezettség teljesítése egyben az ügylet megkötését, pozíció fenntartásának szándékát és az ügyletről, ill. az óvadéknyújtásról küldött értesítés elfogadását is jelenti. Az óvadéknyújtás további szabályait az Üzletszabályzat tartalmazza.
ÓvadéknyújtásA Felek megállapodnak, hogy jelen számlaszerződés megkötésével köztük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:95.§ (3) bekezdésének b) pontja szerint egyben óvadéki szerződés (zálogszerződés) is létrejön, melynek alapján az Ügyféllel szemben fennálló bármely követelése biztosítékaként a Bank javára óvadékul szolgál az Ügyfél Banknál nyilvántartott mindenkori teljes, szabad rendelkezésű — harmadik személy javára szóló joggal nem terhelt — pénz- és értékpapír-állománya, illetve bármely a Banknál nyilvántartott és az Ügyfél tulajdonában lévő pénzügyi eszköz (óvadék tárgya). Az Ügyfélnek a megbízás megadásával óvadéknyújtási kötelezettsége keletkezik, melyre tekintettel a felek megállapodnak, hogy a megbízás megadása, illetve rögzítése egyben az óvadékra vonatkozó szerződés megkötését is jelenti. Az Ügyfél kijelenti, hogy az óvadék és a zálogjog jogi tartalmát ismeri.

Related to Óvadéknyújtás

  • Kockázatkizárások a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre: • a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati össze- függésben bekövetkező eseményekre, • a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági enge- dély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is, • bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre, • harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben, forrada- lomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekede- tében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre, • az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést, • a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

  • Kockázatkizárás A kockázatból kizárt események: – a nem saját eszközön tárolt adatok eltulajdonításából, megszerzéséből eredő károk; – bank-, hitel-, vagy internetes vásárlásra alkalmas kártyák felhasználásától különböző, elektronikus banki szolgáltatások – például elektronikus banki átutalás, más elektronikus banki megbízások – igénybevételével elkövetett, visszaéléssel okozott károk.

  • Munkavégzés 3.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik (pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett munkáknál, illetve rakodásnál). 3.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy munkavégzésnél a Megrendelő szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonságot csökkentő feltételeket nem enged meg. 3.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a villamos vontatási berendezések közelében az idevonatkozó szakmai utasításokban (E.101., E.102.) foglaltaknak megfelelően köteles munkát végezni.

  • Módosítások A jelen Szerződés bármilyen változtatása vagy kiegészítése csak akkor érvényes, ha azt a Felek írásban teszik, és BÉRBEADÓ és BÉRLŐ egyaránt aláírja.

  • Fogalmi meghatározások Antenna jel: Az Érintéses fizetési technológia szimbóluma.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • Hibaelhárítás Szolgáltató vállalja, hogy az Internet szolgáltatásból eredő, Xxxxxxxxx által bejelentett hiba kijavítását az esetek 100%-ában 3 munkanapon /72-órán/ belül elkezdi (munkaszüneti napokat leszámítva) és a tőle elvárható módon a hibát mielőbb elhárítja. Előfizető a hibát telefonon, levélben vagy személyesen a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában jelentheti be.

  • Panaszügyintézés Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti. Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg. Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget. Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban. Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez. A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg. A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

  • Kizárások Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket – a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia; – a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító – a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket; – azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes; – az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak; – a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat. Nem terjed ki a biztosítás: – a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra; – a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra; – a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel össze- függésben harmadik személyeknek okozott károkra; – az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogvi- szonyra irányadó szabályok szerint elévült; – közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés meg- kötéséből eredő károkra; – az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra; – a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő követ- kezményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tá- jékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette; – a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő ká- rokra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizo- nyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá; – a bűncselekménnyel okozott károkra; – olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az ér- tékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek; – a pénzkezelés körében, a bankszámlaforgalom, készpénzforga- lom, házipénztári pénzkezelés, elektronikus pénzeszköz, elektroni- kus fizetőeszköz, elektronikus aláírás, számviteli és pénzügyi bi- zonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra; – jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkra; – a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra; – azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.

  • Ingóságok 3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki. 3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra: