Ügyfél képviselete mintaszakaszok

Ügyfél képviselete. 1. A Bank az üzleti kapcsolat biztonsága érdekében meggyőződik az Ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások folytatása során vagy megbízások teljesítését megelőzően és a teljesítés során a Bank bármikor kérheti a képviseleti jog és a képviselő személyazonosságának megfelelő igazolását. A Bank köteles és jogosult a szerződés megkötését megtagadni, ha az Ügyfél képviseletében eljáró személy a képviseleti jogosultságát vagy személyazonosságát nem igazolja. 2. Az Ügyfél képviseletére adott meghatalmazást a Bank akkor fogadja el, ha azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. A külföldön kiállított meghatalmazás elfogadásának további feltétele, hogy az hiteles legyen, azaz azt a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítse, vagy a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (amelyet Magyarországon az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet hirdetett ki) alapján Apostille-lal lássa el az arra illetékes külföldi hatóság, kivéve, ha kétoldalú nemzetközi egyezmény ellentétesen rendelkezik. 3. A Bank az Ügyfél, illetve az Ügyfél rendelkezésre jogosult bejelentett képviselőjének az aláírásmintáját a Bank által kibocsátott „Aláíráskarton” elnevezésű formanyomtatványon tartja nyilván. Bank az aláíráskartonokat ügyfelenként tartja nyilván. 4. A Bank jogosult az Ügyfél által hozzá a Bank által kibocsátott „Aláíráskarton” elnevezésű formanyomtatványon bejelentett képviselőket és az ő aláírásaikat mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről, visszavonásáról vagy az új képviselő képviseleti jogáról szóló, a bejelentés formai követelményének megfelelő - és amennyiben szükséges, megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirattal megerősített - írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett. 5. Amennyiben vitás az Ügyfél képviseletére jogosult személye, akkor a Bank az Ügyfél képviseletére jogosultnak tekinti az Ügyfelet nyilvántartó szervezetnél képviseletre jogosultként bejegyzett személy(eke)t, így különösen a cégjegyzékben szereplő szervezeteknél a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy(eke)t. 6. Amennyiben a Bank és az Ügyfél elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírást – külön megállapodás alapján – fokozott biztonságú elektronikus aláírással is lehet helyettesíteni. A Bank részéről ez a lehetőség szerződéskötési kötelezettségvállalást nem jele...

Related to Ügyfél képviselete

  • Képviselet A tárgyi közbeszerzési eljárásban, továbbá nyertes Ajánlattevőként történő kiválasztásunk esetén a közös ajánlattevők teljes jogú képviseletére – a Kbt. 35. § (2) bekezdés alapján - az ajánlattétellel kapcsolatos valamennyi jognyilatkozat megtételére, a közös ajánlattevők teljes jogú képviseletére, kapcsolattartásra, az ajánlat aláírására a közös Ajánlattevő részéről ………………….…… (cégnév) részéről (név) teljes joggal jogosult. Elérhetőségei: levelezési cím: ……………………………………………………………………….. telefon: ............................, telefax: .................................., e-mail cím: ……………………………

  • Adatbeviteli hibák javítása Felhasználó a megrendelési folyamat lezárása előtt minden esetben vissza tud lépni az előző fázisba, ahol javítani tudja a bevitt adatokat. Részletesen: A rendelés során lehetőség van a kosár tartalmának megtekintésére, illetve módosítására, amennyiben a kosár nem a megrendelni kívánt mennyiséget tartalmazza, úgy a mennyiség oszlopban található adatbeviteli mezőbe Felhasználó be tudja írni a rendelni kívánt mennyiség darabszámát, majd megnyomja a „frissítés/kosár frissítése” gombot. Amennyiben törölni kívánja Felhasználó a kosárban található termékeket, akkor az „X” „törlés” gombra kattint. A rendelés során a Felhasználónak folyamatosan lehetősége van a bevitt adtok javítására/törlésére.

  • A biztosító kockázatviselésének kezdete A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

  • A Biztosító kockázatviselésének megszűnése A Biztosító kockázatviselése megszűnik – és nem nyújt a továbbiakban szolgáltatást - az alábbi esetekben: 3.2.1. Egy adott Biztosított illetve Társbiztosított tekintetében: a) a Biztosított vagy Társbiztosított halálával; b) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a Biztosított, illetve a Társbiztosított a rá irányadó biztosítási csomag szerinti felső korhatárt – Egyéni és Családi csomag esetén 80 év, Extra csomag esetén 70 év - betöltötte. Családi csomag esetén, amennyiben a Biztosított a 80. életévét eléri, rá vonatkozóan megszűnik a Biztosító szolgáltatása, de a Családi Társbiztosítottakra – változatlan díjfizetés mellett – érvényben marad, amíg életben vannak, vagy amíg a 80. életévüket be nem töltik és a rájuk vonatkozó biztosítási díj megfizetésre került. 3.2.2. Egy adott Egyéni Társbiztosított tekintetében (a 3.2.1. pontban foglaltakon túlmenően): a) az Egyéni Társbiztosítottra eső biztosítási díj áthárításához történő hozzájárulás (lásd 11.6. pont) Biztosított általi visszavonása esetén a visszavonó nyilatkozatnak a Szerződőhöz történő beérkezését követő hónap első napján 0.00 órakor; b) az Egyéni Társbiztosítottnak a Biztosítottal azonos lakcímre történő állandó lakcímbejelentése megszűnése esetén, a megszűnés napján 24 órakor. 3.2.3. A Biztosított és valamennyi Társbiztosított tekintetében: a) a Biztosított halálával, az elhalálozás napjával; b) a Biztosított Szolgáltatási Szerződésének megszűnése esetén annak a hónapnak az utolsó napján 24 órakor, amely hónapban a Szolgáltatási Szerződés megszűnt, c) távértékesítés esetén a biztosítotti jogviszony azonnali hatályú felmondásával a 3.2.4. pont szerinti időpontban, d) a biztosítotti jogviszony Biztosított általi felmondásával a 3.2.5. pont szerinti időpontban, e) amennyiben a Biztosított a rá vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg a Szerződő részére a 3.4. pont szerinti időpontban. 3.2.4. Amennyiben a Biztosított távértékesítés útján – telefonon, vagy internetes felületen keresztül - csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez, úgy a csatlakozását követő 14. napig postára adott (postacím: 7602 Pécs, Pf.: 197..) vagy telefaxon (faxszám: 06 72/ 501 208 ), elküldött, a Szerződőhöz intézett nyilatkozatával indokolás nélkül visszavonhatja a csatlakozási nyilatkozatát, mely esetben a Biztosító kockázatviselése a visszavonó nyilatkozat hatályosulásával megszűnik. 3.2.5. Családi és Egyéni csomag esetén a Biztosított jogosult a csomag szerinti biztosítotti jogviszonyát a Szerződőhöz intézett - a Szerződő ügyfélszolgálatán személyesen átadott vagy a Szerződő ügyfélszolgálati elérhetőségeire postai úton vagy faxon eljuttatott – írásbeli nyilatkozattal bármikor megszüntetni (továbbiakban: felmondó nyilatkozat). A biztosítotti jogviszony felmondása esetén a csomag szerinti biztosítotti jogviszony megszűnik a felmondást követő hónap utolsó napján 24 órakor. Extra csomag esetén a csomag szerinti biztosítási jogviszony a 3.1. szerinti, adott Biztosítottra/Társbiztosítottra vonatkozó biztosítási évfordulóra mondható csak fel. A felmondásra egyebekben az előző bekezdésben írtakat kell alkalmazni. 3.2.6. Valamennyi Biztosított vonatkozásában megszűnik a Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak által megfizetett biztosítási díjjal fedezett időtartam utolsó napjának 24. órakor, ha a Szerződővel kötött csoportos szerződés megszűnik, de legkésőbb azon a napon, amikor a csoportos biztosítás átruházásra kerül. 3.2.7. A Biztosító kockázatviselésének megszűnése nem érinti a megszűnés előtt igényelt szolgáltatások, folyamatban lévő vagy függő szervezését, finanszírozását.

  • Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza. 3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

  • Az előfizetőt megillető kötbér meghatározása, mértéke és a kötbérfizetés módjai A Szolgáltató által a szolgáltatásnyújtás megkezdésére vállalt határidő elmulasztása esetén a Szolgáltató kötbért fizet, melynek összege minden késedelmes nap után az ÁSZF-ben foglalt kedvezmények nélküli belépési díj egy tizenötöd része, vagy az Előfizetői Szerződés szerinti díjcsomagra az ÁSZF-ben meghatározott kedvezmények nélküli havi előfizetési díj egyharmincad részének nyolcszorosa vagy, az előre fizetett szolgáltatások esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének nyolcszorosa közül a magasabb összeg. A Szolgáltató ezen kötbér felét fizeti meg, amennyiben az Előfizetői Szerződésben foglalt határidő teljesítésére műszaki okból mégsem képes, és ezért az Előfizetői Szerződést rendes felmondással megszünteti, a szolgáltatásnyújtás megkezdésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől a szerződés megszűnéséig. Áthelyezés esetén amennyiben a Szolgáltató az Előfizetővel közölt teljesítési időpontot nem tartja be, úgy a Szolgáltató kötbért köteles fizetni, melynek összege minden késedelmes nap után az áthelyezés díjának egyharmada. A Szolgáltató a kötbér összegét az áthelyezés díját tartalmazó számlán írja jóvá. Átírás esetében, a határidő Szolgáltató által történő be nem tartásakor a Szolgáltató minden késedelmes nap után az átírás díjának egytizedével megegyező összegű kötbért köteles fizetni, és a kötbér összegét az átírás díját tartalmazó számlán jóváírni. A korlátozás megszüntetésének késedelmes teljesítése esetén a Szolgáltató minden megkezdett késedelmes nap után kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke minden megkezdett késedelmes nap után a visszakapcsolási díj egyharmada. Ha a Szolgáltató visszakapcsolási díjat nem számít fel, a kötbér mértéke minden megkezdett késedelmes nap után az Előfizetői Szerződés alapján az adott előfizetői szolgáltatással kapcsolatban a visszakapcsolás időpontja szerinti hónapra vonatkozó havi előfizetési díj, vagy előre fizetett díjú szolgáltatás esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének négyszerese. A Szolgáltató köteles az Előfizető által bejelentett, a hibabehatároló eljárása eredményeként valós, érdekkörébe tartozó hibát 72 órán belül kijavítani. A Szolgáltató kötbér fizetésére köteles: a. a hibabejelentés kivizsgálásáról szóló értesítés valamint a hibaelhárításról szóló értesítés elmaradása esetén a fenti értesítésekre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől minden megkezdett késedelmes nap után az értesítés megtörténtéig;

  • A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.