A biztosítási kötvény elvesztése A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése ese- tén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biz- tosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek megtérí- tését.
A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 9.1. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.2. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni. A biztosítás első díjrészletének megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődjön (4.2. pont).
9.3. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
9.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
9.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek eredményeként a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a kockázatviselése megszűnésének napjától számított 30 napon belül visszatéríteni.
9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
9.8. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással vagy csoportos beszedéssel fizeti meg, a díjfizetés abban az időpontban válik teljesítetté (a biztosítási díj abban az időpontban minősül megfizetettnek), amikor a díjat a biztosító fizetési számláján a biztosító számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellet volna írnia.
9.9. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénzben a biztosító pénztárába fizeti meg, a díjfizetés a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté.
9.10. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
9.11. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz átutalási megbízással (postai csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható.
9.12. A biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.
A biztosítási események Z.10.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázat- viselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
Z.10.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az leg- korábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kocká- zatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelent- kezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
Z.10.6.3. Jelen feltételek szerint – a Z.10.6.1. és a Z.10.6.2. pontokban foglaltaktól elte- kintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
A biztosító üzleti titka 19.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlá- tozás nélkül megőrizni.
19.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
19.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
A biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szer- ződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
A biztosítási esemény bejelentése (1) A Vevônek vagy a Résztvevônek a biztosítási esemény bekövetkezését legfeljebb 12 órán belül – az ebben való akadályoztatás esetén az akadály megszûnését követôen késedelem nélkül – be kell jelentenie az EUB-Assistance felé az alábbi adatok megadásával: – a lemondott Szolgáltatás idôpontja, a szolgáltató neve, és címe – a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés szerzôdôjének, neve és címe, – a lemondott Xxxxxxxxx(k) neve, – a Szolgáltatás lemondásának, vagy megszakításának oka, pontosan meghatározva, – ha a Szolgáltatás lemondásának, vagy megszakításának oka valamely személy betegsége vagy balesete, akkor a beteg vagy balesetet szenvedett személy neve, címe, telefonszáma – ahol a bejelentést követô 5 napon belül bármikor elérhetô, valamint az egészségügyi ellátást végzô szolgáltató (pl. orvos, kórház) neve és elérhetôsége, – bejelentô neve, címe és telefonszáma
(2) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô, illetve a Vevô a biztosítási esemény bekövetkezését a fent megadott határidôben az EUB-Assistance, vagy a Biztosító részére nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
(3) Ha a Szerzôdô, vagy a Vevô által a Biztosító felé tett nyilatkozatok indokolatlanul eltérnek egymástól, vagy az eltérés ésszerû illetve tényszerû indoka nem igazolt, úgy a Biztosító a korábban tett nyilatkozatot fogadja el valósnak.
A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási díj mértékét a biztosítási szerződés és a biztosítási kötvény (biztosítási fedezettet igazoló dokumentum) tartalmazza. A biztosítási díj kiszámítása a Biztosítónak a szerződés megkötésének időpontjában hatályos díjszabása alapján, a Biztosított életkorának, a Biztosítónál biztosított együtt utazók szerződéskötés időpontjában fennálló számának, a biztosítás tartamának és szolgáltatásainak, valamint a biztosítás területi hatályának a figyelembe vételével történik.
A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai A Biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak megszűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj. A Biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki, és azt az adott biztosítási időszak alatt nem vál- toztathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a Szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapí- tandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére vissza- menőleges hatállyal. A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tar- tamú szerződésre pedig a tartam kezdő napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartal- mazza. Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtari- fánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelentetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a hon- lapunkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük. Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából a társaságunk által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különb- ségtételt. A határozatlan időre szóló biztosítás díját a Szerződő választása szerint biz- tosítási időszakonként egy összegben vagy negyedéves, féléves részletek- ben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, csoportos beszedési megbízással, folyószámláról átutalással, bankkártyával, vagy a Biztosító saját honlapján lévő fizetési rendszerén keresztül történhet. Csekkes díjfizetésnél csak éves díjfizetési gyakoriságot lehet választani. A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a Bizto- sítót. A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányá- ban az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. Az esedékes díjat a számviteli bizonylaton megjelölt határidőre, de legkésőbb az ese- dékességtől számított 60 napig meg kell fizetni. A határozott tartamú biz- tosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni. A Biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fizetését kérheti. A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a Biztosító bankszámláján jó- váírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által történő lekönyvelése akár két munkanapot, csekken történő befizetés esetében három-négy munkanapot vehet igénybe! Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a Biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszó- lítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyide-
A díjfizetés elmulasztásának következményei Amennyiben a szerződő a biztosítás folytatólagos díját az esedékességkor nem egyenlíti ki, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatár- idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség nap- jára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A biztosítási összeg 3.1. A többletszolgáltatás-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerződő választása szerint többszörözhető (legfeljebb tízszerezhető).
