A Felhívás indokoltsága és célja mintaszakaszok

A Felhívás indokoltsága és célja. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban GINOP) prioritásainak kiemelt célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása. A digitális gazdaság jelentős értéket képvisel a magyar gazdaságban, a GDP több, mint 21-22 %-át, a foglalkoztatás több mint 15,5%-át, a magyar K+F ráfordítások több mint 10 %-át, az export 8,3%-át a digitális (termelő, szolgáltató és felhasználói) gazdaság adja. A digitális gazdaság az egyetlen az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak között, amely a válság ellenére az elmúlt években is komoly fejlődést tudott felmutatni mind nemzetközi viszonylatban, mind pedig Magyarországon. Ugyanakkor jelenleg kevés magyar fejlesztésű, világszínvonalú IKT termék és szolgáltatás van jelen a világpiacon. A szoftverfejlesztési és IT szolgáltatási szektorokban olyan, jórészt hazai tulajdonú vállalkozások működnek, amelyek magas kvalitású munkaerő alkalmazásával nagy hozzáadott értékű, nemzetközileg is piacképes termékeket és szolgáltatásokat tudnak előállítani. Ezért ez a szektor az egyik olyan ágazat, amely kitörési pont lehet világszinten is Magyarország számára. Az új IKT termékek és szolgáltatások innovációs fázis utáni piaci bevezetése, ágazati specializációja kapcsán az infokommunikációs cégek többségének célzott állami támogatásra van szükségük, e nélkül nem javítható kellőképpen a hazai infokommunikációs export. Az innovatív IKT fejlesztések hasznosulása csak abban az esetben valósulhat meg, ha azokból piacképes termékek állíthatóak elő és értékesíthetők egy szűkebb vagy tágabb célcsoport számára, különös tekintettel a nemzetközi megjelenésre. Az IKT cégeknek csak az export értékesítés jelenthet hosszabb távon garanciát a tartós növekedésre. A szoftver- és IT szolgáltatásexport további erősítésre szorul a teljes IKT kivitelen belül (azon belül ezen alszektorok részaránya 25% alatt van), mert egyelőre az alacsony hozzáadott értékű hardver és telekommunikációs eszközök kivitele dominál. Az IKT cégek exporttevékenységét elsősorban a nemzetközi piacon való megjelenés magas költségei akadályozzák, ezért a külpiacon való megjelenés támogatása elengedhetetlen a cégek nemzetközi szintű versenyképességének javítása érdekében. A kisebb és még külpiacra nem lépett vállalkozásoknak jellemzően a stratégiájuk kialakításában, az első exportreferencia megszerzésében, az üzleti kapcsolatok kiépítésben, a partnerkeresésben, termékeik exportképessé tételében (nyelvi változatok, idegen nyelvű le...
A Felhívás indokoltsága és célja. A Felhívás célja, hogy a megyei szinten már működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével - kialakított stratégiájuk mentén - képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják. Ezen intézkedésével a Kormány támogatja az együttműködések, partnerségek azon tevékenységeit, melyek az adott területen lévő munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A megvalósított fejlesztések kapcsolódnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt célokhoz, a területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez, és a foglalkoztatási szint emeléséhez. Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá. A fejlesztések kétszintű beavatkozás keretében kerülnek megvalósításra: megyei, helyi és megyei jogú városi szinten. A támogatás célja, hogy megyei szinten átfogó, országos paktum-rendszer jöjjön létre, melynek alapjait a helyi megállapodások alkotják. Jelen Felhívás a megyei szintű paktumokra/gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési megállapodásokra vonatkozó követelményrendszert jeleníti meg. Tárgyi felhívás a területi szereplők Xxxxxxx által elfogadott integrált területi programjainak a megvalósítását szolgálja. Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
A Felhívás indokoltsága és célja. Magyarország minden települése rendelkezik közüzemi ivóvízellátással, a kiépített ivóvízhálózat hossza országosan 92,45 ezer km, az ivóvíz-ellátottság mintegy 98%-os (Forrás: Századvég: A hazai viziközmű- szolgáltatás aktuális helyzete, 2018. július.). Az ivóvízminőség-javító beruházások egy része a 2007-2013 közötti időszakban már lezajlott. Az ivóvíz-minőségi, valamint a víztakarékossági követelmények teljesítése érdekében a víziközmű rendszerek hatékonyságának növelésére van szükség az ivóvíz- szolgáltatási szektorban. Ennek megfelelően a 2014-2020-as támogatási ciklus keretében tervezett fejlesztések megvalósítása még folyamatban van, hasonló módon a szennyvízelvezetést és –kezelést célzó projektekhez. A víziközművek üzemeltetése komplex szakmai feladat, magas szintű műszaki-, gazdasági-, gazdálkodási- és jogszabályi kritériumrendszernek való megfelelőséget követel meg úgy, hogy a tulajdonos Magyar Állam, vagy települési önkormányzat a kötelező, törvényben foglalt zavartalan közműellátási feladatait is teljesítse. Fentiekhez kapcsolódóan a hatékonyság növelése és a környezettudatosság széleskörű elterjedése érdekében szükséges a lakosság szemléletformálását célzó tevékenységek megvalósítása, ezen belül a következő fő üzenetek egyértelműsítése: • a települési vízszolgáltatás kapcsán a közmű hálózat működtetése és a vezetékes ivóvíz fogyasztása az egyetlen fenntartható alternatíva; • a szennyvíztisztítás nélkülözhetetlen a vizeink jó állapotának megőrzése, fenntarthatósága, a vízbázisok, illetve környezetünk védelme szempontjából; a víztakarékosság, a felelős vízhasználat tudatosítása, ösztönzése fontos a lakosság körében. A támogatási cél a KEHOP 2. prioritási tengely „Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés” fejlesztéseihez, ezen belül az 1. intézkedés „Ivóvízminőség-javítás, ivóvíz kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra történő áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával” című, valamint a 2. intézkedés „Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések” beavatkozás-csoporthoz kapcsolódik. A felhívás hozzájárul a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényi szabályozásnak, valamint a vízbázis védelmi és az ivóvízminőség-javító programok végrehajtásának népszerűsítéséhez, ezen felül az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel (Ivóvíz Irányelv), a korszerűsítési folyamatokkal és az ún. Vízbiztonsági Terv (Water Saf...
A Felhívás indokoltsága és célja. A foglalkoztatási lehetőségek bővítésének egyik lehetséges alternatíváját a társadalmi célú gazdaság (social economy) fejlesztése jelentheti. Ezen gazdaság egyik meghatározó építő elemei a társadalmi célú vállalkozások, melyek • esetében közérdekű szociális vagy társadalmi cél szolgál a gyakran magas szintű szociális innovációban megnyilvánuló vállalkozási tevékenység alapjául, • üzleti tevékenysége ötvözi a társadalmi és az üzleti szempontokat, • a termékek és szolgáltatások piaci értékesítéséből származó nyereségüket elsősorban e szociális cél elérése érdekében forgatják vissza, ezzel is biztosítva fenntartható működésüket, • küldetésüknek megfelelő – demokratikus vagy részvételi alapelveken, illetve a társadalmi igazságosság célkitűzésén nyugvó – szervezeti felépítéssel vagy tulajdonrendszerrel rendelkeznek.3 Fejlesztésükkel olyan gazdasági tevékenységek és szervezetek bontakozhatnak ki, amelyek ötvözik az üzleti valamint a szociális/társadalmi szempontokat, és munkalehetőséget teremtenek, – különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára – hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez. Az Európai Unióban 2010-ben a foglalkoztatottak 6,5%-a dolgozott a társadalmi célú gazdaságban, Magyarországon ez az arány csak 4,7% volt (CIRIEC, 2012). A társadalmi célú gazdaság – gazdaságfejlesztési fókuszú – támogatásában jelentős foglalkoztatási potenciál lehet elsősorban azokban a térségekben, ahol gyenge a munkaerő-kereslet. Az uniós támogatások Magyarországon a társadalmi célú gazdaság három fő területére fókuszálnak: társadalmi célú vállalkozások, tranzit foglalkoztatás és társadalmi integrációt szolgáló szociális gazdasági (inclusive social economy) megoldások. Xxxxx Xxxxxxxx célja a társadalmi célú vállalkozások (social enterprises) ösztönzése és támogatása: E gazdasági szervezetek Magyarországon is fontos foglalkoztatók lehetnek, ahogy ez a szféra sajátos küldetéséből adódóan nemzetközi szinten tapasztalható. A tartós foglalkoztatási szerepük betöltése érdekében erősíteni kell ezeknek a szervezeteknek a pénzügyi fenntarthatóságát. A társadalmi célú vállalkozások kibontakozásának alapjait a vállalkozásfejlesztés speciális – a KKV-k általános támogatásától eltérő – támogatáspolitikai eszközei és a foglalkoztatáspolitika eszközei együttesen teremthetik meg. Emellett hangsúlyosnak kell lennie foglalkoztatás-bővítést segítő foglalkoztatáspolitikai eszköztárnak, melynek keretében a társadalmi célú vállalkozások munkahelyteremtést szolgáló tevékenységeinek támogatásá...
A Felhívás indokoltsága és célja. Az erős vállalkozások létrejöttének támogatása Magyarország Kormányának kiemelt szakpolitikai célja, amely cél elérése hozzájárulhat a magyar családok életminőségének emelkedéséhez, Magyarország további, fenntartható gyarapodásához. A hazai vállalkozások megerősítése érdekében több probléma együttes kezelése szükséges: • A hazai vállalkozások hozzáadott értéke jelenleg jelentősen elmarad a vállalkozások nemzetközi viszonylatban mért hozzáadott értékétől. • A hazai vállalkozások alacsony munkatermelékenysége a második fő kihívás. A jelenség egyik fő oka a digitalizáció, kiemelten a digitalizált folyamatok hiánya a hazai vállalkozásoknál, amit jól szemléltet, hogy a 10 fő fölötti vállalkozások csupán 14 százaléka digitalizált folyamati szinten, a folyamatok hiánya pedig számos működési hatékonytalansághoz vezet. • A fenti két ponttal összefüggésben a harmadik azonosított kihívás a régiós összevetésben is alacsony hazai bérszínvonal. A probléma közvetlen összefüggésben áll a hazai munkavállalók életminőségével. • Nemzetközi összehasonlításban a hazai KKV-szektor innovációs teljesítménye is gyengének minősül: az EU által alkalmazott 9 innovációs mérőszámból 8 esetében a hazai KKV-k lemaradásban vannak európai társaikhoz képest. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a gazdaság dinamizálásában kulcsszerepet játszanak az összes cég legfeljebb 5-10 százalékát alkotó, dinamikusan növekvő és innovatív mikro-, kis - és közepes méretű vállalkozások. Ezeknek a cégeknek sok esetben nem csak vagy nem elsődlegesen eszközfinanszírozásra van szükségük, hanem magas színvonalú szakmai tanácsadásra, fejlődési terveik végrehajtása érdekében. Jelen felhívás célja ezen szolgáltatások biztosítása a célcsoport számára. A felhívás a kiemelt növekedési potenciállal bíró KKV-k azonosítását célzó GINOP 1.1.4-16 kiemelt felhívás keretében kiválasztott és diagnosztizált vállalkozásoknak a kiemelt projekt keretében elkészülő, személyre szabott fejlesztési terveiben meghatározott tanácsadási szolgáltatások igénybevételét támogatja. A fejlesztési tervekben meghatározott szolgáltatásokat a támogatott vállalkozások minősített szolgáltatói listán szereplő cégektől tudják igénybe venni, ezzel biztosítható, hogy csak magas minőségű szakértői szolgáltatásban részesüljenek és olyan tudásátadás valósulhasson meg, amely valóban összhangban áll növekedési céljaikkal és fejlesztési szükségleteikkel. A minősített szolgáltatóktól igénybe vett tanácsadási szolgáltatások révén lehetővé válik a vállalkozá...
A Felhívás indokoltsága és célja. A hazánkban működő kis- és közepes méretű vállalkozások (KKV-k) meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság teljesítménye, versenyképessége és a munkaerő foglalkoztatása szempontjából. A KKV-k külső finanszírozási helyzetének javítása a hosszú távú gazdasági növekedés alapvető feltétele, kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A magyarországi KKV-k a versenyképességük fokozása érdekében a fenntartható fejlődési célokhoz való fokozottabb hozzájárulását célzó üzleti megoldások kialakításában érdekeltek. A BÉT zöldkötvény-kibocsátási felkészítési program a fenntarthatósági célokhoz igazodó fejlesztések zöld finanszírozási hátterével hivatott megismertetni a KKV-kat, a BÉT által előzetesen akkreditált zöld finanszírozási tanácsadók bevonásával. A zöldkötvény-kibocsátás támogatása elnevezésű projektelem alapján a BÉT a támogatott KKV-k (Címzettek) számára megítélt vissza nem térítendő támogatással akkreditált külső szakértők által nyújtott tanácsadás igénybevételét biztosítja. Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült. A környezettudatos befektetési attitűdön túl a fenntartható befektetések válságállósága, valamint az egyes kormányok által biztosítható támogatási formák egyaránt hozzájárulhatnak ezen befektetések elterjedéséhez. A zöld kötvénykibocsátás szervesen illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjában megfogalmazott célokhoz is. Az MNB kiemelten fontosnak tartja a hazai zöld pénzügyi szegmens fejlődését, ennek keretében pedig a zöld kötvények kibocsátása számos előnnyel járhat mind a társadalom, mind a vállalatok számára. A rendszerszintű, piacépítő hatás mellett jelzik a zöld pénzügyek és fenntarthatóság melletti kibocsátói elköteleződést. A fenntarthatósági szempontoknak köszönhetően olyan körrel szélesedhet a befektetői bázis, akik kifejezetten zöld kötvényeket kívánnak vagy tudnak csak vásárolni. A zöld kötvények segítségével kizárólag olyan beruházásokat lehet finanszírozni, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon támogatnak környezetvédelmi (klímavédelmi, biodiverzitási, szennyezéscsökkentési stb.) törekvéseket. Ilyen beruházások lehetnek például a megújuló energetikai, az energiahatékonysági, a szállításcsökkentési, a zöld közlekedési, vízgazdálkodási, a fenntartható erőforráshasználati (víz, erdő, termőföld, nyersanyagok stb.), a körforgásos tervezési-gyártá...

Related to A Felhívás indokoltsága és célja

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Az ügyfélszolgálat működése, a panaszok kezelési rendje, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 6.4.1. A Szolgáltató az Előfizetők és Felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására és orvoslására, az Előfizetők és Felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségeit jelen ÁSZF 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza. A Szolgáltató biztosítja azt, hogy az ügyfélszolgálat legalább hetente 1 munkanapon nyitva tartson. Az ügyfélszolgálat naptári évenként – a jogszabály szerinti munkaszüneti napokon túl – összesen 30 munkanapon is zárva tarthat és amely napokon kizárólag telefonos hibabejelentő szolgálat érhető el. Az ügyfélszolgálat ezen zárva tartásáról a Szolgáltató a naptári dátum szerinti megjelöléssel legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az előfizetőket az ügyfélszolgálaton kifüggesztett hirdetmény és képújságban történő hirdetmény útján, valamint internetes oldalán.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Előzetes tájékoztató Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Eljárást megindító, illetve meghirdető felhívás Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap)

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).

  • Az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei 2.3.1.1. Előfizetői szolgáltatások – az ÁSZF-ben megjelölt kivétellel – csak írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehetők igénybe. Soros hálózat esetén az Előfizető a Szolgáltató által biztosított csatornakiosztást veheti igénybe, nem soros hálózat esetén az Előfizető díjcsomagok és egyben csatornacsomagok (továbbiakban: díjcsomagok) közül választhat, valamint a díjcsomag mellett külön előfizethet kiegészítő/prémium szolgáltatásra. Az Előfizető – az ÁSZF 4. sz. mellékletében rögzített eltérő rendelkezés vagy a Szolgáltatóval való eltérő megállapodás hiányában – bármely díjcsomagot igénybe veheti, illetve a jelen ÁSZF feltételei szerint módosíthatja választását. Kiegészítő/prémium szolgáltatás igénybevételének feltétele valamely csatornacsomagra vonatkozó előfizetői szerződés fennállta. A Szolgáltató új díjcsomagokat alakíthat ki saját döntése alapján, illetve a díjcsomagban levő csatornákat (továbbiakban: médiaszolgáltatások vagy csatornák) az Előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint.