A Felhívás indokoltsága és célja mintaszakaszok

A Felhívás indokoltsága és célja. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban GINOP) prioritásainak kiemelt célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása. A digitális gazdaság jelentős értéket képvisel a magyar gazdaságban, a GDP több, mint 21-22 %-át, a foglalkoztatás több mint 15,5%-át, a magyar K+F ráfordítások több mint 10 %-át, az export 8,3%-át a digitális (termelő, szolgáltató és felhasználói) gazdaság adja. A digitális gazdaság az egyetlen az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak között, amely a válság ellenére az elmúlt években is komoly fejlődést tudott felmutatni mind nemzetközi viszonylatban, mind pedig Magyarországon. Ugyanakkor jelenleg kevés magyar fejlesztésű, világszínvonalú IKT termék és szolgáltatás van jelen a világpiacon. A szoftverfejlesztési és IT szolgáltatási szektorokban olyan, jórészt hazai tulajdonú vállalkozások működnek, amelyek magas kvalitású munkaerő alkalmazásával nagy hozzáadott értékű, nemzetközileg is piacképes termékeket és szolgáltatásokat tudnak előállítani. Ezért ez a szektor az egyik olyan ágazat, amely kitörési pont lehet világszinten is Magyarország számára. Az új IKT termékek és szolgáltatások innovációs fázis utáni piaci bevezetése, ágazati specializációja kapcsán az infokommunikációs cégek többségének célzott állami támogatásra van szükségük, e nélkül nem javítható kellőképpen a hazai infokommunikációs export. Az innovatív IKT fejlesztések hasznosulása csak abban az esetben valósulhat meg, ha azokból piacképes termékek állíthatóak elő és értékesíthetők egy szűkebb vagy tágabb célcsoport számára, különös tekintettel a nemzetközi megjelenésre. Az IKT cégeknek csak az export értékesítés jelenthet hosszabb távon garanciát a tartós növekedésre. A szoftver- és IT szolgáltatásexport további erősítésre szorul a teljes IKT kivitelen belül (azon belül ezen alszektorok részaránya 25% alatt van), mert egyelőre az alacsony hozzáadott értékű hardver és telekommunikációs eszközök kivitele dominál. Az IKT cégek exporttevékenységét elsősorban a nemzetközi piacon való megjelenés magas költségei akadályozzák, ezért a külpiacon való megjelenés támogatása elengedhetetlen a cégek nemzetközi szintű versenyképességének javítása érdekében. A kisebb és még külpiacra nem lépett vállalkozásoknak jellemzően a stratégiájuk kialakításában, az első exportreferencia megszerzésében, az üzleti kapcsolatok kiépítésben, a partnerkeresésben, termékeik exportképessé tételében (nyelvi változatok, idegen nyelvű le...
A Felhívás indokoltsága és célja. A hazánkban működő kis- és közepes méretű vállalkozások (KKV-k) meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság teljesítménye, versenyképessége és a munkaerő foglalkoztatása szempontjából. A KKV-k külső finanszírozási helyzetének javítása a hosszú távú gazdasági növekedés alapvető feltétele, kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében. A magyarországi KKV-k a versenyképességük fokozása érdekében a fenntartható fejlődési célokhoz való fokozottabb hozzájárulását célzó üzleti megoldások kialakításában érdekeltek. A BÉT zöldkötvény-kibocsátási felkészítési program a fenntarthatósági célokhoz igazodó fejlesztések zöld finanszírozási hátterével hivatott megismertetni a KKV-kat, a BÉT által előzetesen akkreditált zöld finanszírozási tanácsadók bevonásával. A zöldkötvény-kibocsátás támogatása elnevezésű projektelem alapján a BÉT a támogatott KKV-k (Címzettek) számára megítélt vissza nem térítendő támogatással akkreditált külső szakértők által nyújtott tanácsadás igénybevételét biztosítja. Az elmúlt években a fenntartható befektetések és ezen belül a zöld kötvények állománya globális szinten dinamikusan bővült. A környezettudatos befektetési attitűdön túl a fenntartható befektetések válságállósága, valamint az egyes kormányok által biztosítható támogatási formák egyaránt hozzájárulhatnak ezen befektetések elterjedéséhez. A zöld kötvénykibocsátás szervesen illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjában megfogalmazott célokhoz is. Az MNB kiemelten fontosnak tartja a hazai zöld pénzügyi szegmens fejlődését, ennek keretében pedig a zöld kötvények kibocsátása számos előnnyel járhat mind a társadalom, mind a vállalatok számára. A rendszerszintű, piacépítő hatás mellett jelzik a zöld pénzügyek és fenntarthatóság melletti kibocsátói elköteleződést. A fenntarthatósági szempontoknak köszönhetően olyan körrel szélesedhet a befektetői bázis, akik kifejezetten zöld kötvényeket kívánnak vagy tudnak csak vásárolni. A zöld kötvények segítségével kizárólag olyan beruházásokat lehet finanszírozni, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon támogatnak környezetvédelmi (klímavédelmi, biodiverzitási, szennyezéscsökkentési stb.) törekvéseket. Ilyen beruházások lehetnek például a megújuló energetikai, az energiahatékonysági, a szállításcsökkentési, a zöld közlekedési, vízgazdálkodási, a fenntartható erőforráshasználati (víz, erdő, termőföld, nyersanyagok stb.), a körforgásos tervezési-gyártá...
A Felhívás indokoltsága és célja. A Felhívás célja, hogy a megyei szinten már működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével - kialakított stratégiájuk mentén - képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják. Ezen intézkedésével a Kormány támogatja az együttműködések, partnerségek azon tevékenységeit, melyek az adott területen lévő munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A megvalósított fejlesztések kapcsolódnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt célokhoz, a területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez, és a foglalkoztatási szint emeléséhez. Az intézkedés hosszú távú célja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá. A fejlesztések kétszintű beavatkozás keretében kerülnek megvalósításra: megyei, helyi és megyei jogú városi szinten. A támogatás célja, hogy megyei szinten átfogó, országos paktum-rendszer jöjjön létre, melynek alapjait a helyi megállapodások alkotják. Jelen Felhívás a megyei szintű paktumokra/gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési megállapodásokra vonatkozó követelményrendszert jeleníti meg. Tárgyi felhívás a területi szereplők Xxxxxxx által elfogadott integrált területi programjainak a megvalósítását szolgálja. Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelmek támogathatóak, amelyek megfelelnek a fenti célkitűzésnek.
A Felhívás indokoltsága és célja. Magyarország minden települése rendelkezik közüzemi ivóvízellátással, a kiépített ivóvízhálózat hossza országosan 92,45 ezer km, az ivóvíz-ellátottság mintegy 98%-os (Forrás: Századvég: A hazai viziközmű- szolgáltatás aktuális helyzete, 2018. július.). Az ivóvízminőség-javító beruházások egy része a 2007-2013 közötti időszakban már lezajlott. Az ivóvíz-minőségi, valamint a víztakarékossági követelmények teljesítése érdekében a víziközmű rendszerek hatékonyságának növelésére van szükség az ivóvíz- szolgáltatási szektorban. Ennek megfelelően a 2014-2020-as támogatási ciklus keretében tervezett fejlesztések megvalósítása még folyamatban van, hasonló módon a szennyvízelvezetést és –kezelést célzó projektekhez. A víziközművek üzemeltetése komplex szakmai feladat, magas szintű műszaki-, gazdasági-, gazdálkodási- és jogszabályi kritériumrendszernek való megfelelőséget követel meg úgy, hogy a tulajdonos Magyar Állam, vagy települési önkormányzat a kötelező, törvényben foglalt zavartalan közműellátási feladatait is teljesítse. Fentiekhez kapcsolódóan a hatékonyság növelése és a környezettudatosság széleskörű elterjedése érdekében szükséges a lakosság szemléletformálását célzó tevékenységek megvalósítása, ezen belül a következő fő üzenetek egyértelműsítése: • a települési vízszolgáltatás kapcsán a közmű hálózat működtetése és a vezetékes ivóvíz fogyasztása az egyetlen fenntartható alternatíva; • a szennyvíztisztítás nélkülözhetetlen a vizeink jó állapotának megőrzése, fenntarthatósága, a vízbázisok, illetve környezetünk védelme szempontjából; a víztakarékosság, a felelős vízhasználat tudatosítása, ösztönzése fontos a lakosság körében. A támogatási cél a KEHOP 2. prioritási tengely „Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés” fejlesztéseihez, ezen belül az 1. intézkedés „Ivóvízminőség-javítás, ivóvíz kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra történő áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával” című, valamint a 2. intézkedés „Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések” beavatkozás-csoporthoz kapcsolódik. A felhívás hozzájárul a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényi szabályozásnak, valamint a vízbázis védelmi és az ivóvízminőség-javító programok végrehajtásának népszerűsítéséhez, ezen felül az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel (Ivóvíz Irányelv), a korszerűsítési folyamatokkal és az ún. Vízbiztonsági Terv (Water Saf...
A Felhívás indokoltsága és célja. Az erős vállalkozások létrejöttének támogatása Magyarország Kormányának kiemelt szakpolitikai célja, amely cél elérése hozzájárulhat a magyar családok életminőségének emelkedéséhez, Magyarország további, fenntartható gyarapodásához. A hazai vállalkozások megerősítése érdekében több probléma együttes kezelése szükséges: • A hazai vállalkozások hozzáadott értéke jelenleg jelentősen elmarad a vállalkozások nemzetközi viszonylatban mért hozzáadott értékétől. • A hazai vállalkozások alacsony munkatermelékenysége a második fő kihívás. A jelenség egyik fő oka a digitalizáció, kiemelten a digitalizált folyamatok hiánya a hazai vállalkozásoknál, amit jól szemléltet, hogy a 10 fő fölötti vállalkozások csupán 14 százaléka digitalizált folyamati szinten, a folyamatok hiánya pedig számos működési hatékonytalansághoz vezet. • A fenti két ponttal összefüggésben a harmadik azonosított kihívás a régiós összevetésben is alacsony hazai bérszínvonal. A probléma közvetlen összefüggésben áll a hazai munkavállalók életminőségével. • Nemzetközi összehasonlításban a hazai KKV-szektor innovációs teljesítménye is gyengének minősül: az EU által alkalmazott 9 innovációs mérőszámból 8 esetében a hazai KKV-k lemaradásban vannak európai társaikhoz képest. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a gazdaság dinamizálásában kulcsszerepet játszanak az összes cég legfeljebb 5-10 százalékát alkotó, dinamikusan növekvő és innovatív mikro-, kis - és közepes méretű vállalkozások. Ezeknek a cégeknek sok esetben nem csak vagy nem elsődlegesen eszközfinanszírozásra van szükségük, hanem magas színvonalú szakmai tanácsadásra, fejlődési terveik végrehajtása érdekében. Jelen felhívás célja ezen szolgáltatások biztosítása a célcsoport számára. A felhívás a kiemelt növekedési potenciállal bíró KKV-k azonosítását célzó GINOP 1.1.4-16 kiemelt felhívás keretében kiválasztott és diagnosztizált vállalkozásoknak a kiemelt projekt keretében elkészülő, személyre szabott fejlesztési terveiben meghatározott tanácsadási szolgáltatások igénybevételét támogatja. A fejlesztési tervekben meghatározott szolgáltatásokat a támogatott vállalkozások minősített szolgáltatói listán szereplő cégektől tudják igénybe venni, ezzel biztosítható, hogy csak magas minőségű szakértői szolgáltatásban részesüljenek és olyan tudásátadás valósulhasson meg, amely valóban összhangban áll növekedési céljaikkal és fejlesztési szükségleteikkel. A minősített szolgáltatóktól igénybe vett tanácsadási szolgáltatások révén lehetővé válik a vállalkozá...
A Felhívás indokoltsága és célja. A foglalkoztatási lehetőségek bővítésének egyik lehetséges alternatíváját a társadalmi célú gazdaság (social economy) fejlesztése jelentheti. Ezen gazdaság egyik meghatározó építő elemei a társadalmi célú vállalkozások, melyek • esetében közérdekű szociális vagy társadalmi cél szolgál a gyakran magas szintű szociális innovációban megnyilvánuló vállalkozási tevékenység alapjául, • üzleti tevékenysége ötvözi a társadalmi és az üzleti szempontokat, • a termékek és szolgáltatások piaci értékesítéséből származó nyereségüket elsősorban e szociális cél elérése érdekében forgatják vissza, ezzel is biztosítva fenntartható működésüket, • küldetésüknek megfelelő – demokratikus vagy részvételi alapelveken, illetve a társadalmi igazságosság célkitűzésén nyugvó – szervezeti felépítéssel vagy tulajdonrendszerrel rendelkeznek.3 Fejlesztésükkel olyan gazdasági tevékenységek és szervezetek bontakozhatnak ki, amelyek ötvözik az üzleti valamint a szociális/társadalmi szempontokat, és munkalehetőséget teremtenek, – különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára – hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez. Az Európai Unióban 2010-ben a foglalkoztatottak 6,5%-a dolgozott a társadalmi célú gazdaságban, Magyarországon ez az arány csak 4,7% volt (CIRIEC, 2012). A társadalmi célú gazdaság – gazdaságfejlesztési fókuszú – támogatásában jelentős foglalkoztatási potenciál lehet elsősorban azokban a térségekben, ahol gyenge a munkaerő-kereslet. Az uniós támogatások Magyarországon a társadalmi célú gazdaság három fő területére fókuszálnak: társadalmi célú vállalkozások, tranzit foglalkoztatás és társadalmi integrációt szolgáló szociális gazdasági (inclusive social economy) megoldások. Xxxxx Xxxxxxxx célja a társadalmi célú vállalkozások (social enterprises) ösztönzése és támogatása: E gazdasági szervezetek Magyarországon is fontos foglalkoztatók lehetnek, ahogy ez a szféra sajátos küldetéséből adódóan nemzetközi szinten tapasztalható. A tartós foglalkoztatási szerepük betöltése érdekében erősíteni kell ezeknek a szervezeteknek a pénzügyi fenntarthatóságát. A társadalmi célú vállalkozások kibontakozásának alapjait a vállalkozásfejlesztés speciális – a KKV-k általános támogatásától eltérő – támogatáspolitikai eszközei és a foglalkoztatáspolitika eszközei együttesen teremthetik meg. Emellett hangsúlyosnak kell lennie foglalkoztatás-bővítést segítő foglalkoztatáspolitikai eszköztárnak, melynek keretében a társadalmi célú vállalkozások munkahelyteremtést szolgáló tevékenységeinek támogatásá...

Related to A Felhívás indokoltsága és célja

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Az ügyfélszolgálat működése, a panaszok kezelési rendje, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 6.4.1. A Szolgáltató az Előfizetők és Felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására és orvoslására, az Előfizetők és Felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségeit jelen ÁSZF 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza. A Szolgáltató biztosítja azt, hogy az ügyfélszolgálat legalább hetente 1 munkanapon nyitva tartson. Az ügyfélszolgálat naptári évenként – a jogszabály szerinti munkaszüneti napokon túl – összesen 30 munkanapon is zárva tarthat és amely napokon kizárólag telefonos hibabejelentő szolgálat érhető el. Az ügyfélszolgálat ezen zárva tartásáról a Szolgáltató a naptári dátum szerinti megjelöléssel legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az előfizetőket az ügyfélszolgálaton kifüggesztett hirdetmény és képújságban történő hirdetmény útján, valamint internetes oldalán. 6.4.2. A Szolgáltató a nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton elérhető ügyfélszolgálat elérését köteles a megfizetendő, legalacsonyabb díjú hívás díjánál nem magasabb díjazású hívhatósággal is biztosítani. E szabályt a belföldi hálózatból indított hívásokra kell alkalmazni. A Szolgáltató által működtetett telefonos ügyfélszolgálat emelt díjas szolgáltatással nem működtethető. Az előfizetői hozzáférést nyújtó Szolgáltató – a műszaki szolgáltatási feltételek megléte esetén – saját hálózatából díjmentesen köteles biztosítani ügyfélszolgálatának elérhetőségét. A Szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatára érkező előfizetői jogviszonyt érintő megkereséseket, valamint a Szolgáltató és az Előfizető közötti telefonos kommunikációt külön jogszabályban meghatározottak szerint a Szolgáltatónak rögzítenie kell, és visszakereshető módon legalább egy évig meg kell őriznie. A telefonos ügyfélszolgálatra érkező előfizetői panaszról és hibabejelentésről a szolgáltató hangfelvételt készít, amelyet visszakereshető módon – a hibaelhárítással kapcsolatos hibabejelentésre vonatkozó bejelentés kivételéve, melyet a Szolgáltató a hibaelhárítástól számított egy éves elévülési időtartam végéig köteles megőrizni – a bejelentés időpontjától számítva 2 évig megőriz. Ha a hangfelvétel tartalmazza a 6.2.2. pontban megjelölt és panaszfelvételi jegyzőkönyv szerinti tartalmi elemeket - ide nem értve a panasz előterjesztésének helyét, az Előfizető által bemutatott bizonyítékok jegyzékét, a jegyzőkönyvet felvevő személy aláírását, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét -, a jegyzőkönyv felvétele az Előfizető beleegyezésével mellőzhető. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni, öt évig meg kell őrizni, és az Előfizető kérésére, a jelen pont szerinti módon, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A Szolgáltató a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról az Előfizetőt a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése keretében a Szolgáltató köteles az ügyfélszolgálat által bonyolított telefonos beszélgetésről készített hangfelvételnek az érintett Előfizető általi visszahallgatását - kérésre - a Szolgáltató által biztosított ügyfélszolgálati helyiségben lehetővé tenni az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül, előre egyeztetett időpontban, ami a hangfelvétel rendelkezésre bocsátásának minősül. A hangfelvétel másolatát a Szolgáltató köteles az Előfizető kérelmére 30 napon belül rendelkezésre bocsátani. Az Előfizető részére előfizetői hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen kell a másolatot biztosítani. 6.4.3. Az ügyfélszolgálat útján a Felhasználó illetve az Előfizető szolgáltatás iránti igényt jelenthet be, szerződést köthet, módosíthat és szüntethet meg, díjfizetést teljesíthet, szüneteltetés iránti igényt jelenthet be, a szolgáltatással kapcsolatban tájékozódhat és információt kérhet, hibabejelentést tehet, bejelentést tehet és panasszal élhet. 6.4.4. A panaszok kezelési rendjét a 6.2. pont tartalmazza. 6.4.5. Az ügyfelek Szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje az ügyfél igényének kielégítéséhez szükséges folyamatok lebonyolításának időigényétől függ, valamint az adott időpontban az ügyfélszolgálaton megjelenő ügyfelek számától. A Szolgáltató minden tőle elvárhatót megtesz az ügyfelek gyors, pontos kiszolgálása érdekében és több ügyfél egyidejű megérkezése esetén az ügyfélszolgálat vezetője azonnal intézkedik az ügyfelek mielőbbi kiszolgálása érdekében. A Szolgáltató törekszik arra, hogy az ügyfél és az ügyfélszolgálati munkatárs közvetlen kommunikációja során az időintervallum minimalizálásra kerüljön az ügyfélszolgálati munkatársak felkészült ügyintézése, gyors, pontos, értelmezhető válaszadása útján. 6.4.6. Az Előfizető nyilatkozatainak, valamint a Szolgáltató értesítéseinek, tájékoztatásainak és közzétételeinek megtételére az alábbiak szerint kerülhet sor: 6.4.6.1. Az Előfizető nyilatkozatait a Szolgáltató székhelyére vagy központi avagy illetékes ügyfélszolgálatára írásban (postai úton feladva, telefaxon, vagy elektronikus levélben megküldve vagy személyesen benyújtva) jogosult megtenni, ha az ÁSZF másként nem rendelkezik. Az előfizetői szerződést az Előfizető minden olyan formában (írásban, szóban, stb.) jogosult felmondani, mint amilyen formát a Szolgáltató a szerződés megkötésére is alkalmaz. 6.4.6.2. Ha jogszabály vagy a hírközlési hatóság valamely általános szerződési feltételnek vagy más tájékoztatásnak a Szolgáltató ügyfélszolgálatán történő közzétételét rendeli el, ennek a Szolgáltató a következők teljesítésével tesz eleget: a) a tájékoztatást az ügyfélszolgálati helyiségben, ennek hiányában internetes honlapján közzéteszi, és b) az abban foglaltakról a telefonszolgáltatás igénybevételével elérhető ügyfélszolgálat szóbeli tájékoztatást ad. 6.4.6.3. Ha jogszabály az Előfizető értesítését írja elő és amennyiben a Szolgáltató számlalevelet is küld, a Szolgáltató köteles a számlalevél mellékletében értesíteni az Előfizetőt. Elektronikus számla bemutatási rendszer esetén a számlaértesítő elektronikus levél minősül számlalevélnek. Az Előfizetőt a) a számlaértesítő elektronikus levélben vagy b) az elektronikus számlában, amennyiben lehetséges a számlaértesítő elektronikus levélben erre történő utalással 6.4.6.4. Ha jogszabály az Előfizető értesítését írja elő és a Szolgáltató a szolgáltatás jellegéből adódóan nem köteles számlalevelet küldeni, illetve ha az értesítés számlalevélben történő teljesítésére azért nincs mód, mert az értesítés jogszabály által előírt időpontja a számlalevél előfizetőnek történő, Szolgáltató általános szerződési feltételei által meghatározott megküldési időpontját megelőzi, a Szolgáltató választása szerint - a 6.4.6.5. pont szerinti korlátozásokra figyelemmel - az értesítési kötelezettségének a következő módon tehet eleget: a) az Előfizető közvetlen értesítésével, postai úton az elektronikus hírközlési szolgáltatás jellegéhez igazodó módon, b) elektronikus levélben az Előfizető által e célra megjelölt e-mail címre, c) egyéb elektronikus hírközlés útján (pl. SMS, MMS), az internetes honlapon történő közzétételre utalással, d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a Szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is hozzáférhetővé tenni, e) a műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződés ÁSZF-ének módosításáról - ide nem értve a szolgáltatási csomag összetételére, illetve a szolgáltatás díjának emelésére vonatkozó módosítást – szóló értesítést a minden előfizetője számára díjmentesen elérhető információs csatornáján legalább 15 napig, naponta legalább összesen 3 óra időtartamban a 8 és 22 óra közötti idősávban közzéteszi. A postai úton megküldött értesítést a postára adástól számított hetedik napon - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy azzal a szolgáltató az Előfizető értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Az elektronikus levelet, SMS-t vagy MMS-t a kézbesítési visszaigazolás napján - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy azzal a Szolgáltató az Előfizető értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Amennyiben az elektronikus levélben, SMS-ben vagy MMS-ben történő értesítés megtörténte az Előfizető érdekkörében fennálló körülmény miatt nem állapítható meg, az értesítést - az ellenkező bizonyításáig - a Szolgáltató legalább két alkalommal, legalább 5 napos időközzel megtett kézbesítési kísérletét követő napon úgy kell tekinteni, hogy azzal a Szolgáltató az Előfizető értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett. 6.4.6.5. A 6.4.6.4.a)-c) pontjában meghatározott értesítési módokat a Szolgáltató akkor alkalmazhatja, ha maradandó módon rögzíteni tudja, hogy a) a szóbeli értesítést az Előfizető tudomásul vette, b) az elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítést az elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó Előfizetőnek hitelesen igazolható módon megküldték, vagy c) a postai levélben foglalt értesítést az Előfizetőnek igazolható módon megküldték. A 6.4.6.4.d) pontban meghatározott értesítési módot a szolgáltató kizárólag a szolgáltatás szünetelésére vonatkozó és az ÁSZF módosítására vonatkozó értesítések esetén alkalmazhatja. Nem alkalmazhatja a 6.4.6.4.d) pontjában meghatározott értesítési módot, ha az előfizetői szerződés tárgyát képező szolgáltatásra irányadó az előfizető által fizetendő előfizetési díjak és egyéb kapcsolódó díjak - beleértve a számhordozással kapcsolatos díjakat és a szerződés megszüntetésekor esedékes díjakat, az előfizető számára nyújtott kedvezmények, valamint a költségek mértéke, a díjak megfizetésének ideje, módja változik. 6.4.6.6. Az Előfizető jogai gyakorlására nyitva álló határidőket a legkésőbbi értesítéstől kell számítani.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok, 12.1.1. A Szolgáltató az előfizetői szerződést az ÁSZF-re és az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani: a) az egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – amennyiben jogszabály vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását, b) jogszabályváltozás (új jogszabály hatálybalépése, hatályos jogszabály módosítása) vagy hatósági döntés indokolja, c) a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás indokolja, d) a műsorterjesztési szolgáltatás keretében kínált csatornák összetételében bekövetkezett változás indokolja, e) az előfizetői szerződés, illetve a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételek kizárólag az előfizető számára előnyös módon változnak meg. 12.1.2. A 12.1.1. a) pont szerint az ÁSZF-ben foglalt feltételnek minősülnek az alábbiak, melyek nem idézik elő a szerződéses feltételek lényeges változását: - az ÁSZF szövegére irányuló egyéb módosítás, amely nem érinti a már nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeit, és amely a szöveg helyesbítésére, pontosítására, átfogalmazására vagy a közérthetőség növelésére irányul, - a műsorelosztó hálózat műszaki paramétereinek megváltozása (fejállomás cseréje, hálózati fejlesztések) miatt a szolgáltatás igénybevételi feltételei nem lényeges mértékben módosulnak, - az előfizetői szerződésben vállaltakhoz képest a szolgáltatás igénybevételének körülményei műszaki okból megváltoznak, ideértve a műszaki indokoltságú csatornaváltoztatást, - gazdasági (különösen az üzemeltetési, működési költség változása, infláció) körülmények olyan változása, amelyek következtében a Szolgáltató az Előfizetőknek nyújtott szolgáltatást a korábbiakhoz képest megváltozott feltételekkel képes csak nyújtani, - a Szolgáltatón kívül álló bármely körülményben (különösen valamely szolgáltatott műsor megszűnése vagy a műsortulajdonosnak műsora terjesztésére vonatkozó rendelkezésének megváltozása, az adókban, közterhekben és szabályzókban történt változások, megnövekedett szállítói és nagykereskedelmi költségek) bekövetkezett lényeges változás indokolja, - a Szolgáltató helyébe - a Szolgáltató gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása, vagy a szolgáltatás nyújtásának adott területen történő megszüntetése vagy szerződés következtében - más szolgáltató (új szolgáltató) lép, és mely esetben a módosítás nem eredményezi a szerződés feltételeinek lényeges módosítását, mint a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, minőségi célértékeket, - mindazon módosítás, amely az Előfizető által igénybe vett szolgáltatás valamely jellemzője, vagy valamely rendelkezés tekintetében az Előfizetőre nézve kedvező változást eredményez, - ha a médiaszolgáltatóval fennálló vagy más szerződéses jogviszonyok, szerzői jogi okok, az előfizetői igények, a jelszolgáltatás körülményei vagy egyéb érdekek, körülmények figyelembe vételével (ide értve az Előfizetői igényeket és a műsorok tartalmi-minőségi/ár értékeinek összevetését is) a programválaszték, a programcsomagokban található csatornák, vagy a programcsomagok száma, összeállítása módosul. A 12.1.1. a) pont vonatkozásában lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire (így különösen a szolgáltatásra vonatkozó alapvető díjszabásra, a szerződés időtartamára és megszüntetésének jogkövetkezményeire, illetve minőségi célértékeire) vonatkozó változtatás. Nem minősül ugyanakkor lényeges módosításnak a szolgáltatásra vonatkozó nem alapvető díjszabásra vonatkozó változtatás. 12.1.3. A 12.1.1. c) pont szerint a körülményekben bekövetkezett lényeges változásnak minősülhetnek a konkrét egyedi körülmények felmerültekor bekövetkezett és a jövőbeni szolgáltatási körülményekre is kiható változások, amennyiben azok a szerződés megkötésekor előre nem voltak láthatók, valamint az akciókra vonatkozó ÁSZF melléklet módosítása. 12.1.4. A 12.1.1. d) pont alapján a Szolgáltató az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására az alábbi feltételekkel jogosult: a) az általános szerződési feltételeiben és internetes honlapján az általa kínált díjcsomagokban feltüntette az adott csatorna szerepeltetésének általa vállalt időpontját és ez az időpont letelt, vagy b) az adott médiaszolgáltatás kivételét a kínálatból lakossági felméréseken alapuló nézettségi adatok vagy a médiaszolgáltatóval kötött szerződéses jogviszony indokolják. 12.1.5. A Szolgáltató nem jogosult a határozott időre kötött szerződést a 12.1.1. pont b) illetve

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • Előzetes tájékoztató Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Eljárást megindító, illetve meghirdető felhívás Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap)

  • Szolgáltatói felmondás az Előfizető egyéb szerződésszegése esetén (1) A Szolgáltató az előfizetői szerződés megszegése esetén az Előfizetői szerződést 15 napos határidővel mondhatja fel, ha a.) az Előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az Előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg, b.) az Előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához és elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze, vagy c.) az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő Előfizető az előfizetői szolgáltatást a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is harmadik személy részére továbbértékesíti, d.) az Előfizető a szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja. (2) A műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést a szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az előfizető az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja. (3) A Szolgáltató - más érintett szolgáltató kérelmére is – köteles felmondani az előfizetői szerződést, ha a Szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatát az érintett szolgáltató használja, vagy Szolgáltató a díjat az érintett szolgáltató helyett szedi be, és a.) a 12.3.2. pontban és 12.3.3. (1) illetve (2) bekezdésben írott feltételek teljesültek, valamint b.) az érintett szolgáltató maga nem jogosult vagy nem képes a szolgáltatás korlátozására, illetve megszüntetésére.

  • A szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei 3.1. A Vendég szóbeli vagy írásbeli ajánlatkérésére a Szolgáltató minden esetben írásbeli ajánlatot küld. Amennyiben az ajánlat elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik konkrét megrendelés, úgy a Szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik. 3.2. A Szerződés kizárólag a Vendég írásban leadott foglalásának a Szolgáltató általi írásban megküldött visszaigazolásával jön létre, és így írásban megkötött Szerződésnek minősül. 3.3. Szóban leadott foglalás, megállapodás, módosítás, vagy annak a Szolgáltató általi szóbeli visszaigazolása nem szerződés értékű. 3.4. A szállás-szolgáltatás igénybevételéről szóló Szerződés meghatározott időtartamra szól. 3.5. Ha a Xxxxxx a meghatározott időtartam lejárta előtt véglegesen elhagyja a szobát, a Szolgáltató jogosult a Szerződésben kikötött szolgáltatás teljes ellenértékére. A lejárati idő előtt megüresedett szobát a Szolgáltató jogosult újra értékesíteni. 3.6. A szállás-szolgáltatás igénybevételének Xxxxxx által kezdeményezett meghosszabbításához a Szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges. Ebben az esetben a Szolgáltató kikötheti a már teljesített szolgáltatás díjának megtérítését. 3.7. A szállás-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a Vendégek személyazonosságukat a törvényes előírásoknak megfelelően, a szoba elfoglalása előtt igazolják. A szállodában bejelentés nélkül senki sem lakhat. 3.8. A Szerződés módosításához és/vagy kiegészítéséhez a Xxxxx által aláírt írásbeli megállapodás szükséges.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített csillagpontosított, visszirányú kábeltelevízió hálózat, és Előfizetői szerződést már előzőleg a Szolgáltató által kiépített, vagy a más által kiépített és Szolgáltató által – szükség esetén ellenőrző mérés alapján – megfelelőnek minősített előfizetői hozzáférési végponton történő szolgáltatás igénybevételre lehet kötni. A szolgáltatás igénybevételének jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A Szolgáltató használatában, azonban más tulajdonában levő és fentieknek megfelelő kábeltelevíziós hálózaton csak akkor kerülhet sor a Szolgáltató általi Internet-hozzáférési szolgáltatásra irányuló szerződéskötésre és szolgáltatás nyújtására, ha a Szolgáltató és a kábeltelevíziós rendszer tulajdonosa egymással összekapcsolódási megállapodást kötött. A szolgáltatás igénybevételéhez – a Szolgáltató által a szolgáltatás időtartama alatt biztosított kábelmodemen kívül – szükséges a 4.3. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés (legalább 486-os számítógép), egy hálózati kártya, szoftverek és amelyek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés (számítógép), hálózati kártya, szoftverek szolgáltatására. A szolgáltatás nyújtásának feltétele – esettől függően – a kábelmodem, acces point, vagy a router áramellátásának Előfizető általi biztosítása saját költségére. A szolgáltató az előfizetői végberendezés és az azon tárolt adatok megóvása és biztonsága érdekében a szolgáltatás rendeltetésszerű használhatóságát nem befolyásoló módon portszűrést alkalmazhat és egyes portok – így különösen a 139-es port – forgalmát letilthatja. 2.1.3.2. A szolgáltatásnak időbeli korlátja nincs. 2.1.3.3. A szolgáltatást az Előfizető nem veheti igénybe a Szolgáltatónak a hírközlési hatósághoz tett bejelentése alapján nyilvántartott azon földrajzi területen (vételkörzet) kívül, ahol a Szolgáltató hírközlési hálózattal rendelkezik, vagy internet hozzáférési szolgáltatást nyújt. 2.1.3.4. Minden Előfizető csak a rá vonatkozóan a Szolgáltatónál nyilvántartott előfizetői hozzáférési ponton keresztül veheti igénybe az általa előfizetett szolgáltatásokat. 2.1.3.5. A szolgáltatásnyújtás feltétele, hogy az Előfizető és a Felhasználó illetve – ha az ezekkel nem azonos – az ingatlan tulajdonosa az igénybejelentés megtételekor, de legkésőbb a szerződéskötéskor külön nyilatkozatban kifejezetten hozzájáruljon ahhoz, hogy az ingatlanon a hálózat további ellenérték nélkül a hálózat fennállásának idejéig elhelyezésre kerüljön.