A hatályos szabályozás kritikája. Magyarországon az ágazati szociális párbeszéd jogsza- bályban rögzített fő fórumai az Ágazati Párbeszéd Bizott- ságok (ÁPB). Működésük célja, hogy a középszintű (ága- zati) kollektív szerződéseket „megalapozzák” bipartit alapon.111 A Kormány ebben a párbeszédben közvetlen módon nem vesz részt, de a költségvetési törvény alap- ján támogatja ezeket a bizottságokat.112 Megalakulásuk- kor rögzített egyik fő küldetésük az ágazati szintű kollektív
A hatályos szabályozás kritikája. Magyarországon az ágazati szociális párbeszéd jogszabályban rögzített fő fórumai az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB). Működésük célja, hogy a középszintű (ágazati) kollektív szerződéseket „megalapozzák” bipartit alapon.111 A Kormány ebben a párbeszédben közvetlen módon nem vesz részt, de a költségvetési törvény alapján támogatja ezeket a bizottságokat.112 Megalakulásukkor rögzített egyik fő küldetésük az ágazati szintű kollektív tárgyalások előmozdítása lett volna, ugyanakkor e céljukat nem érték el, hiszen az egyetlen, a magánbiztonsági ágazatban megkötött ágazati kollektív szerződést leszámítva új ágazati kollektív szerződés az ÁPB-k kétezres évek közepén történő létrejöttét követően sem került megkötésre,113 továbbá számos nemzetgazdasági ágazatban nem jött létre és/vagy nem működik ilyen fórum. Ugyanakkor az ágazati párbeszéd bizottságban az ÁPB tv. alapján az arra jogosultak kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek,114 valamint kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért felelős minisztertől.115 Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 17 ÁPB van nyilvántartva (lásd részletesen a tanulmány 1. sz. mellékletét). Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult, ennek hiányában az alábbi lépcsős szabályok lépnek be:116 az oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt; amennyiben ez nem lehetséges, az oldal reprezentatív érdekképviseletei együtt, amennyiben ez sem lehetséges, az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát. A részletes jogi szabályozás mellett ugyanakkor látható, hogy általában véve az ágazati szociális párbeszéd hiánya, az ágazati kollektív szerződések alacsony száma és a hatályuk alá tartozó munkavállalók korlátozott köre továbbra is a legnagyobb hiányossága a magyarországi szociális párbeszédnek.117 Ennek az az alapvető oka, hogy az EU-s ágazati szociális párbeszéd struktúráját leképezve az ÁPB-k gyakorlatilag „felülről” jöttek létre, tényleges előzmények, akarat/igény (és elszántság) hiányában. Komoly oka volt azonban az ÁPB-k ily módon történő kialakításának, hogy a felek így tudtak érdemben bekapcsolódni az európai uniós ágazati szociális párbeszédbe.118 Xxxxxx húsz év távlatából lehet, hogy néhány olyan mintát kellett volna kirag...