Common use of A KEZELÉSI SZERZŐDÉS Clause in Contracts

A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. A vállalkozási szerződés fogalma alapján a vállalkozó valamely dolog ter­ vezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, meg­ javítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles105. A vállalkozási szerződés a megbízással szemben ún. eredménykötelem, így arra a kérdésre keresve a vá­ laszt, hogy mennyiben tartozhat a kezelési szerződés a vállalkozási szerződések körébe, azt kell megvizsgálnunk, mennyiben lehet releváns a kezelésre vonat­ kozó megállapodás alapján végzett ellátásokban, hogy a beteg az egészségügyi szolgáltatóval szemben eredmény bekövetkezését várja el. Ezen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a jogirodalomban, hogy vannak/lehetnek az orvostudo­ mány mai állása, illetve a kezelés jellege kapcsán olyan beavatkozások, ahol az eredmény bekövetkezése elvárható, és a beteg biztos lehet a gyógyulásában, amennyiben az orvos maradéktalanul betartja a szakmai szabályokat106. Ezt a nézetet a bírói gyakorlat is alátámasztja; eseti döntésben került kimondásra, hogy a fogpótlás elvégzése céljából létrejött szerződés vállalkozási jellegű107, mert az orvos egy eredmény (egy kész fogsor) elkészítésére vállalkozik, és bár ehhez gyakran egyéb orvosi tevékenység is társul, mégis a szerződésben a vál­ lalkozási elem a domináns, ezért arra a vállalkozási szerződés szabályait kell adott esetben megfelelően alkalmazni. Felvetődhet a vállalkozási jelleg emellett egyes szépészeti beavatkozások, a terhesség-megszakítás vagy akár bizonyos sterilizációs eljárások tekintetében, illetve a napjainkban tömegesen előforduló ún. rutin-beavatkozásoknak minősített kezelések alkalmával is. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kezelési szerződések mindegyike ren­ delkezik bizonyos mértékben vállalkozási, illetve megbízási elemekkel is, azon­ ban, hogy adott megállapodásnál melyik jellemző milyen mértékben érvénye­ sül, illetve melyik tekinthető dominánsnak, azt a kezelési, szerződés tárgya határozza meg. Egy szívátültetés esetében például sokkal inkább a megbízási jelleg, míg a fentebb említett fogpótlás elkészítésénél a vállalkozási jelleg dom­ borodik ki. Ebből adódik az, hogy bár a fent említett két megállapodás-típus jöhet szóba általánosságban a kezelési szerződés fő jellemzőinek a meghatáro­ zásánál, le kell szögeznünk, hogy mint komplex egészt, a kezelési szerződéseket nem illeszthetjük be egyik szerződéstípusba sem108. Erre figyelemmel a továb­ biakban indokoltnak találtuk megvizsgálni, mennyiben tekinthető a kontrak­ S Z E G H ő Á G N ES tus vegyes, vállalkozási és megbízási elemeket egyaránt tartalmazó megálla­ podásnak.

A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. A vállalkozási definíció jogi normaszövegben történő elhelyezésére a hatályos szabályo­ zás mellett két lehetséges megoldás jöhet szóba; ezek közül az egyik a Polgári Törvénykönyv keretein belül történő nevesítés a holland mintához hasonlóan, ahol nem csak a szerződés fogalma alapján a vállalkozó valamely dolog ter­ vezésérefogalma, elkészítésérehanem annak egyedi, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, meg­ javítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozásáraszerződésektől eltérő legfontosabb jellemzői is szabályozást nyertek, a megrendelő pedig másik lehetőség, a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles105fo­ galomnak - ennek hiányában pusztán magának, a felek között fennálló szer­ ződéses jogviszonynak - a Eütv. A vállalkozási szerződés a megbízással szemben ún. eredménykötelemkeretein belül történő deklarálása, így arra a kérdésre keresve a vá­ laszt, hogy mennyiben tartozhat a kezelési szerződés a vállalkozási szerződések körébe, azt kell megvizsgálnunk, mennyiben lehet releváns a kezelésre vonat­ kozó megállapodás alapján végzett ellátásokbanamelyet az indokolhat, hogy a beteg az egészségügyi szolgáltatóval szemben eredmény bekövetkezését várja elfelek kapcsolatát szabályozó alapvető rendelkezések ott találhatók meg. Ezen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a jogirodalombanA nyugat-európai államok jogának tanulmányozása során megállapítottuk, hogy vannak/lehetnek az orvostudo­ mány mai állásaott többségében a szolgálati szerződések kategóriájába sorolják a jogvi­ szonyt számos egyéb, valamely szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéstí­ pussal együtt. A hatályos magyar jogi szabályozásban ilyen szerződéses kate­ gória nem lelhető fel, illetve a kezelés jellege kapcsán olyan beavatkozásokPolgári Törvénykönyv újrakodifikálásával össze­ függésben sem a törvényjavaslat szövege132, ahol az eredmény bekövetkezése elvárhatósem pedig a Polgári Törvénykönyv tervezetéhez kapcsolódó Szakértői Javaslat13 nem tartalmaz ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Figyelemmel a jogviszony sajátos jellemzőire, és a beteg biztos lehet a gyógyulásában, amennyiben az orvos maradéktalanul betartja a szakmai szabályokat106. Ezt a nézetet a bírói gyakorlat is alátámasztja; eseti döntésben került kimondásra, hogy a fogpótlás elvégzése céljából létrejött szerződés vállalkozási jellegű107, mert az orvos egy eredmény (egy kész fogsor) elkészítésére vállalkozik, és bár ehhez gyakran egyéb orvosi tevékenység is társul, mégis a szerződésben a vál­ lalkozási elem a domináns, ezért illetve arra a vállalkozási szerződés szabályait kell adott esetben megfelelően alkalmazni. Felvetődhet a vállalkozási jelleg emellett egyes szépészeti beavatkozások, a terhességtényre - amint dolgozatunkban kifejtettük -megszakítás vagy akár bizonyos sterilizációs eljárások tekintetében, illetve a napjainkban tömegesen előforduló ún. rutin-beavatkozásoknak minősített kezelések alkalmával is. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kezelési szerződések mindegyike ren­ delkezik bizonyos mértékben szerződés nem illeszthető be maradéktalanul sem a vállalkozási, illetve sem pedig a megbízási elemekkel szer­ ződés kategóriájába, úgy véljük, hogy jelen helyzetben a fogalomnak az Eütv. keretein belül történő elhelyezése lenne indokolt. Összegezve a leírtakat elmondhatjuk, hogy dolgozatunkban, a kezelési szer­ ződés vonatkozásában rávilágítottunk három olyan, általunk alapvetőnek tar­ tott kérdéskörre, amelyben nincsen összhang a hazai jogtudomány, joggyakor­ lat és jogalkotás szintjén sem. Problémának tartottuk a jogviszony elnevezése kapcsán az egységes termi­ nológia hiányát. Ennek feloldása érdekében egy csokorba gyűjtöttük a szóba jöhető elnevezéseket és kiválasztottuk közülük azt, amely a jogviszony lényegét a legjobban kifejezi, emellett megfelel a külföldi terminológiának is, azon­ banés úgy ítél­ tük meg, hogy adott megállapodásnál melyik jellemző milyen mértékben érvénye­ sül, illetve melyik tekinthető dominánsnak, azt a kezelési, szerződés tárgya határozza meg. Egy szívátültetés esetében például sokkal inkább a megbízási jelleg, míg a fentebb említett fogpótlás elkészítésénél a vállalkozási jelleg dom­ borodik ki. Ebből adódik az, hogy bár a fent említett két megállapodás-típus jöhet szóba általánosságban a kezelési szerződés fő jellemzőinek elnevezés a meghatáro­ zásánállegalkalmasabb erre. A második problémakör, le kell szögeznünkamire megoldást találtunk, az a kezelési szerződés rendszerbeli helye volt. Fokozatosan haladva először a jogrendszerbeli elhelye­ zését kerestük, az akkor még jogviszonynak aposztrofált kapcsolatnak, majd miután megállapítottuk, hogy mint komplex egésztegy polgári jogi szerződésről van szó, a kezelési szerződéseket nem illeszthetjük be egyik szerződéstípusba sem108. Erre figyelemmel a továb­ biakban indokoltnak találtuk megvizsgálni, mennyiben tekinthető a kontrak­ szerződés S Z E G H ő Á G N ES tus vegyesjellemzésével annak polgári jogban való elhelyezhetőségét kerestük, vállalkozási és ennek során arra a következtetésre jutottunk, hogy a kezelési szerződés az atipikus szerződések csoportjába sorolható. Végül a külföldi - elsősorban a holland - és a magyar joganyag összeveté­ sével, a kettő közötti különbség okán vetettük fel azt problémát, hogy a hatá­ lyos jogforrások szintjén azáltal, hogy nem kerül nevesítésre az egészségügyi szolgáltató és a beteg között az egészségügyi ellátás igénybevétele kapcsán lét­ rejövő szerződéses viszony, nincs jogszabályban rögzített felhatalmazás arra, hogy a kezelési szerződésre az ágazati jogszabályok szintjén nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései legyenek alkalmazhatóak. Ennek feloldása érdekében de lege ferenda javaslatot tettünk a kezelési szerződés definíciójára, másrészt rámutattunk arra, hogy a kezelési szerződés fogalm ának jogi norma szintjén történő deklarálásával véleményünk szerint az általunk, a dolgozatban felvetett problémák feloldhatóvá válnak és mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók, mind pedig a jogalanyok számára elősegítse e megállapodás jobb alkalmazha­ tóságát. M O N O G R Á FIÁ K XXXX XXXXXX [1]: A megbízási elemeket egyaránt tartalmazó megálla­ podásnakszerződés (KJK; Bp.; 1998.) XXXXXXX XXXXXX: A megbízási jogviszony (KJK; Bp.; 1959.)

A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. A vállalkozási szerződés fogalma alapján a vállalkozó valamely dolog ter­ vezéséreterjedt és van rá vonatkozó normatív szabályanyag (lásd pédául betegjogok, elkészítéséreegészségügyi ellátás nyújtásának feltételei85). Beszélhetünk még az úgynevezett vegyes szerződésekről, feldolgozásáramelyek több, átalakításárane­ vesített szerződéstípus elemeit tartalmazzák egy szerződésben86. Megítélésünk szerint, üzembe helyezésére, meg­ javítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles105. A vállalkozási szerződés a megbízással szemben ún. eredménykötelem, így arra a kérdésre keresve a vá­ laszt, hogy mennyiben tartozhat a kezelési szerződés a vállalkozási szerződések körébe, azt kell megvizsgálnunk, mennyiben lehet releváns a kezelésre vonat­ kozó megállapodás alapján végzett ellátásokban, hogy a beteg az egészségügyi szolgáltatóval szemben eredmény bekövetkezését várja el. Ezen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a jogirodalomban, hogy vannak/lehetnek az orvostudo­ mány mai állása, illetve a kezelés jellege kapcsán olyan beavatkozások, ahol az eredmény bekövetkezése elvárható, és a beteg biztos lehet a gyógyulásában, amennyiben az orvos maradéktalanul betartja a szakmai szabályokat106. Ezt a nézetet a bírói gyakorlat is alátámasztja; eseti döntésben került kimondásra, hogy a fogpótlás elvégzése céljából létrejött szerződés vállalkozási jellegű107, mert az orvos egy eredmény (egy kész fogsor) elkészítésére vállalkozik, és bár ehhez gyakran egyéb orvosi tevékenység is társul, mégis a szerződésben a vál­ lalkozási elem a domináns, ezért arra a vállalkozási szerződés szabályait kell adott esetben megfelelően alkalmazni. Felvetődhet a vállalkozási jelleg emellett egyes szépészeti beavatkozások, a terhesség-megszakítás vagy akár bizonyos sterilizációs eljárások tekintetében, illetve a napjainkban tömegesen előforduló ún. rutin-beavatkozásoknak minősített kezelések alkalmával is. Összefoglalva elmondhatjukvizsgálat tárgyát képezheti, hogy a kezelési szerződés nem tekinthető-e olyan megállapodásnak mint amely a két már hivatkozott - a vállalkozási és a megbízási - szerződés elemeit egyaránt tartalmazza, emellett megfelel a vegyes szerződésekre vonatkozó egyéb ismérveknek is. Végül meg kell említsük az úgynevezett atipikus szerződések mindegyike ren­ delkezik bizonyos mértékben vállalkozásikörét, illetve megbízási elemekkel is, azon­ banamely véleményünk szerint szintén alkalmas lehet arra, hogy adott megállapodásnál melyik jellemző milyen mértékben érvénye­ süla kezelési szerződést magában foglalja. Az elkövetkezendőkben részletesen foglalkozunk az általunk, illetve melyik tekinthető dominánsnaka minősítés körében relevánsnak ítélt típusokkal, azt előtte azonban meg kívánjuk jegyezni, hogy a besorolást nagyban megnehezíti az a körülmény, hogy egy komplex szerződéses halmazzal állunk szemben, megállapodásonként eltérő tárgyi jel­ lemzőkkel és tartalommal; például ha a kezelési folyamat során a beteg kórházi ellátása válik szükségessé, az eredeti szerződésben a vállalkozási és megbízási elemek mellett megjelenik egy bérleti elem (ágybérlet), esetleg adásvételi elem (a beteg étkeztetése), közüzemi szerződési elem (a benntartózkodása alatt „fo­ gyasztott” közüzemi szolgáltatások vonatkozásában), és ezek mind egyetlen szolgáltatáshoz, a beteg ellátásához kapcsolódóan. Emellett az orvostudomány rohamos fejlődésének eredményeként egyre újabb és újabb orvostudományi területek, kezelési, szerződés tárgya határozza vizsgálati, beavatkozási módok jelennek meg. Egy szívátültetés esetében például sokkal inkább a megbízási jelleg, míg a fentebb említett fogpótlás elkészítésénél a vállalkozási jelleg dom­ borodik ki. Ebből adódik azezért alap- követelményként állíthatjuk fel, hogy bár a fent említett két megállapodás-típus jöhet szóba általánosságban a kezelési szerződés fő jellemzőinek olyan minősítése szükséges, amely a meghatáro­ zásánál, le kell szögeznünkkésőbbiek során a tudomány fejlődésével összhangban is alkalmazható. Elöljáróban szeretnénk kitérni arra, hogy mint komplex egészta jogtudományban alapvetően kétféle megközelítés létezik: az egyik a felek között létrejövő kötelem jellege alapján vizsgálja, hogy a kezelési szerződés kapcsán gondossági vagy ered­ ménykötelemről beszélhetünk-e87, a kezelési szerződéseket nem illeszthetjük be egyik szerződéstípusba sem108. Erre figyelemmel másik megközelítés pedig a továb­ biakban indokoltnak találtuk megvizsgálnigondossági-, mennyiben tekinthető a kontrak­ illetve az eredménykötelmek alaptípusainak tekintett vállalkozási, valamint megbízási szerződések jellemzőnek vizsgálatával próbálja egyik, illetve másik S Z E G C H ő Á G N ES tus vegyeskategóriába besorolni a jogviszonyt, vagy éppen e típusokba való egyértelmű besorolhatóságát cáfolni88. Minthogy ugyanazon jellemzők tekintetében törté­ nik a kezelési szerződés és az említett szerződéstípusok egybevetése, úgy ítéljük meg, hogy közömbös melyik megközelítést választjuk. A Ptk-ban nevesített szerződések közül először a megbízási szerződést vizsgáljuk meg mint olyan kategóriát, amely alá a kezelési szerződés besoro­ lást nyerhet, akár úgy, mint egy tipikus megbízási szerződés, akár úgy, mint a megbízási szerződések egyik speciális altípusa, amely alapvetően a megbízási szerződés elemeivel rendelkezik, de a jogviszony jellegéből adódóan, néhány speciális jellemzője okán eltér az általános szabályoktól. Kiindulópontként a megbízási szerződés egyes ismérveit tekintjük át a kezelési szerződés vonatko­ zásában, majd kitérünk azon hazai jogtudományi és gyakorlati álláspontok­ ra, amelyek a felek megállapodásának a megbízás körében történő elhelyezé­ se mellett törnek lándzsát. Ezt követően azt vizsgáljuk - mind a jogirodalom szintjén, mind a vonatkozó joggyakorlat bemutatásával - , hogy mely jellemzők alapján lehet relevanciája a kezelési szerződés vállalkozási és megbízási elemeket egyaránt tartalmazó megálla­ podásnakszerződések körébe történő besorolásának.

A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. A vállalkozási szerződés fogalma alapján a vállalkozó valamely dolog ter­ vezésérefőszabály szerint visszterhes, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, meg­ javítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles105. A vállalkozási szerződés a megbízással szemben ún. eredménykötelem, így arra a kérdésre keresve a vá­ lasztde nincsen akadálya annak, hogy mennyiben tartozhat egy orvos szívességből ingyenesen kezelje a családtagját, barátait); - az érdekpozíciók jellege alapján polarizált alanyú; - mely jellegét tekintve egyedi jellegűnek minősül (bár egészségügyi szol­ gáltatás igénybevétele céljából nap mint nap számos szerződés köttetik, mégis ezek tartalmukban igen különbözőek lehetnek és ebből adódik a kezelési szerződés egyedi jellege); - az alanyok száma alapján két-, illetve többoldalú is lehet78; - megköthető írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással is79; - funkcióját illetően előzetes80 vagy végleges kezelési szerződés egyaránt elképzelhető; - időtényező vonatkozásában egyszeri és tartós szolgáltatásra irányulóan is megvalósulhat. Végül az úgynevezett diszpozitivitás elvét említenénk, amelynek értelmében, a vállalkozási szerződések körébeszerződő felek szabadon meghatározhatják, azt kell megvizsgálnunkmilyen tartalommal kötik meg a megállapodásukat. Ahogy az előző fejezetben már szóltunk róla a szerződés tartalmát képező jogok és kötelezettségek az Eütv. szövegében részletes szabá­ lyozást nyertek, mennyiben lehet releváns ezen rendelkezésektől azonban megengedett az eltérés a kezelésre vonat­ kozó megállapodás fe­ lek részéről, de csak a jogszabály felhatalmazása alapján végzett ellátásokbanaz ott meghatározott esetekben. A szerződés tartalmának ezen.kógens deklarálása megítélésünk szerint a felek pozícióját erősíti a kötelemben, mindazonáltal a sokszor széles körben megengedett eltérési lehetőség81 miatt nem állíthatjuk, hogy a beteg az egészségügyi szolgáltatóval szemben eredmény bekövetkezését várja elkontrak­ tusban a felek rendelkezési joga teljesen kizárt lenne. Ezen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a jogirodalomban, hogy vannak/lehetnek az orvostudo­ mány mai állása, illetve a kezelés jellege kapcsán olyan beavatkozások, ahol az eredmény bekövetkezése elvárható, és a beteg biztos lehet a gyógyulásában, amennyiben az orvos maradéktalanul betartja a szakmai szabályokat106. Ezt a nézetet a bírói gyakorlat is alátámasztja; eseti döntésben került kimondásraígy kimondhatjuk, hogy a fogpótlás elvégzése céljából létrejött diszpozitivitás elve a kezelési szerződés vállalkozási jellegű107, mert az orvos egy eredmény (egy kész fogsor) elkészítésére vállalkozik, és bár ehhez gyakran egyéb orvosi tevékenység is társul, mégis a szerződésben a vál­ lalkozási elem a domináns, ezért arra a vállalkozási szerződés szabályait kell adott esetben megfelelően alkalmazni. Felvetődhet a vállalkozási jelleg emellett egyes szépészeti beavatkozások, a terhesség-megszakítás vagy akár bizonyos sterilizációs eljárások tekintetében, illetve a napjainkban tömegesen előforduló ún. rutin-beavatkozásoknak minősített kezelések alkalmával isannak egyedi jellemzői miatt szintén nem érvényesülhet maradéktalanul. Összefoglalva elmondhatjukazt mondhatjuk el, hogy a kezelési szerződések mindegyike ren­ delkezik bizonyos mértékben vállalkozási, illetve megbízási elemekkel is, azon­ ban, hogy adott megállapodásnál melyik szerződés viszonylatában a szerződésekre általában jellemző milyen mértékben érvénye­ sül, illetve melyik tekinthető dominánsnak, azt a kezelési, szerződés tárgya határozza meg. Egy szívátültetés esetében például sokkal inkább a megbízási jelleg, míg a fentebb említett fogpótlás elkészítésénél a vállalkozási jelleg dom­ borodik ki. Ebből adódik az, hogy bár a fent említett két megállapodás-típus jöhet szóba általánosságban a kezelési szerződés fő jellemzőinek a meghatáro­ zásánál, le kell szögeznünk, hogy mint komplex egésztszerződési szabadság elve - az állami ellátás esetén több, a kezelési szerződéseket nem illeszthetjük be egyik szerződéstípusba sem108magánpraxis keretében végzett ellátás esetén kevesebb82 - korlá­ tozásokkal érvényesül, különösen igaz ez az egészségügyi szolgáltató oldaláról, e korlátozások azonban a szerződés jellegéből adódóan szükségesek a szerződő jogalanyok védelme érdekében. Erre figyelemmel a továb­ biakban indokoltnak találtuk megvizsgálni, mennyiben tekinthető a kontrak­ S Z E G H ő Á G N ES tus vegyes, vállalkozási és megbízási elemeket egyaránt tartalmazó megálla­ podásnak.ES