A kézbesítés szabályai mintaszakaszok

A kézbesítés szabályai. Az FHB az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél megadott a részére. Ilyen cím hiányában az FHB az Ügyfél általa ismert lakcímére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatti téves postázásból adódó károkat és többletköltségeket az FHB jogosult az Ügyfélre áthárítani. Amennyiben az FHB rendelkezésére egyáltalán nem áll semmilyen cím, az értesítés elmaradásából származó károkért az FHB nem felel. Az FHB az Ügyfél részére szóló iratokat, értesítéseket – amennyiben annak tartalma ezt az FHB megítélése szerint kifejezetten nem indokolja – nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Az FHB által az Ügyfélhez intézett azon írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a megkötött szerződésben rögzített címre tértivevényes postai küldeményként szabályszerűen postára adtak, a másik féllel közöltnek, részére kézbesítettnek kell tekinteni – az II.5.2.3. valamint a III.2.pontban foglalt kivételekkel – akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a másik fél nem szerzett tudomást, • a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlésének napjától, • ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napjától számított ötödik munkanapon, • ha ez sem állapítható meg, vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor, akkor azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a posta a feladónak visszaküldte. Az FHB részére szóló írásos küldeményeket az FHB székhelyére címezve kell küldeni. A jelen Általános Szerződési Feltételekben megjelölt, a szerződésszerű teljesítéshez kapcsolódó tájékoztatási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségeket az Ügyfél köteles az FHB részére postai úton megküldeni. Az írásos küldemények érkezésére az FHB nyilvántartása az irányadó. Esetenként az FHB az Ügyfél írásbeli kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. Az átvétel igazolásának minősül, ha a küldemény másolatát az FHB az erre rendszeresített érkeztetési bélyegzőlenyomatával és egy alkalmazottja kézjegyével látja el. Az FHB nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés hibáiból erednek.
A kézbesítés szabályai. Ha az ügyfél által megadott címre küldött postai levél „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött”, „cím elégtelen”, illetve bármilyen, egyéb jelzéssel érkezik vissza, a tértivevény visszaérkezése napjával a levél kézbesítettnek tekintendő.
A kézbesítés szabályai. A Szolgáltató az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéséket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél levelezési címként megadott. Levelezési cím hiányában a Szolgáltató az Ügyfél székhelyére vagy az állandó lakcímére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatt téves postázásból adódó károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés során, a Szolgáltatón kívül álló okból keletkeznek. Amennyiben a megsemmisítést kérelmező részére kiküldött másodlati zálogjegy érkezik vissza, úgy a zálogtárgy a másodlati zálogjegy visszaérkezését követő 60 nap elteltével bocsátható kényszerértékesítésre.
A kézbesítés szabályai. Megrendelő a Győr+ Média Zrt. részére szóló értesítéseket, dokumentumokat köteles írásban (ajánlott levélben, e-mailben, személyes átadással) megtenni, kivéve az olyan eseteket, amikor ez elfogadhatatlan késedelmet okozna. - Győr+ Média Zrt. jogosult az általa teljesítendő értesítési kötelezettségeit telefonon, szóban is megtenni azzal, hogy az ilyen értesítést később írásban köteles megerősíteni. Ilyen értesítési mód esetén a Győr+ Média Zrt. jogosult a közlést rögzíteni, és ezt a szerződő felek elfogadják - A Győr+ Média Zrt. a Megrendelő részére szóló visszaigazolásokat, ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és egyéb okiratokat a Megrendelő által megadott email címre, vagy postai úton arra a címre küldi, amelyet Megrendelő megadott a megrendelőben, szerződésben. - A Győr+ Média Zrt. részére küldendő dokumentumokat – hacsak a Győr+ Média Zrt. kifejezetten mást nem határoz meg – a Győr+ Média Zrt. székhelyének címére, illetve a xxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx e-mail-címre kell megküldeni. - Az e-mail akkor tekintendő közöltnek, ha a címzett, vagy az átvételre jogosult más személy a kézbesítést elektronikusan visszaigazolta. Ha a postai kézbesítés sikertelen, a feladást követő 5. napon a levélpostai küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a tértivevénnyel feladott küldemény „nem kereste”, „nem vette át”, „címzett ismeretlen”, „nem fogadta el”, „cím elégtelen” jelzéssel vagy más, a kézbesítés meghiúsulására utaló jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz.
A kézbesítés szabályai. 12.1.1. A Szolgáltató a Megrendelő részére szóló visszaigazolásokat, ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okiratokat arra a postacímre vagy email címre küldi, amelyet Megrendelő megadott a megrendelőben, szerződésben. Ilyen cím hiányában Szolgáltató a Megrendelő székhelyére, illetve postacímére küldi az értesítéseket. 12.1.2. A Szolgáltató a Megrendelő részére küldendő értesítéseket csak abban az esetben postázza ajánlott levélben, illetve tértivevénnyel, ha ezt Megrendelő kifejezetten kéri. 12.1.3. Az ellenkező bizonyításáig a szerződő felek a Szolgáltató postakönyvét, szerver-visszaigazolását fogadják el hitelesnek mind a kimenő, mind a beérkező értesítésekkel kapcsolatban. 12.1.4. A Szolgáltató részére küldendő értesítéseket – hacsak Szolgáltató kifejezetten mást nem határoz meg – a Szolgáltató postacímére vagy e-mail címére feltüntetett címre kell megküldeni. A Szolgáltató postacíme: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0., e-mail címe: 12.1.5. A Szolgáltató valamely, a Megrendelő által teljesítendő értesítési kötelezettséget olyan nappal tekint teljesítettnek, amilyen dátummal az értesítés kézhezvételéről szóló bejegyzés Szolgáltató postakönyvében szerepel, kivéve az olyan értesítéseket, amelyeket Megrendelő tértivevénnyel vagy ajánlott levélben küld meg, mely esetekben a kézhezvétel időpontja az a nap, amikor Szolgáltató a tértivevényt aláírta, illetve az ajánlott küldeményt a posta képviselőjétől átvette. Ha a postai kézbesítés sikertelen, a feladást követő 5. napon a levélpostai küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a tértivevénnyel feladott küldemény „nem kereste”, „nem vette át”, „címzett ismeretlen”, „nem fogadta el”, „cím elégtelen” jelzéssel vagy más, a kézbesítés meghiúsulására utaló jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz.
A kézbesítés szabályai. Ha az Ügyfél által megadott címre küldött postai levél „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött”, „cím elégtelen”, illetve bármilyen, egyéb jelzéssel érkezik vissza, a tértivevény visszaérkezése napjával a levél kézbesítettnek tekintendő. Amennyiben a kérelmező részére kiküldött pótlólagos zálogjegy érkezik vissza, úgy a zálogtárgy a pótlólagos zálogjegy visszaérkezését követő 60 (hatvan) nap elteltével bocsátható értékesítésre.

Related to A kézbesítés szabályai

  • Kézbesítési szabályok 11.1. A szerződő feleknek egymás közötti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és közlést írásban kell elküldeni a másik fél részére. Ennek módja lehet: (a) személyes átadás, mely esetben a kézbesítés megtörténtének tényét és időpontját az átadás illetve átvétel tényét két együttesen jelenlévő tanú aláírásával igazolja (a két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja és ennek ténye kerül a jegyzőkönyvben rögzítésre);

  • A szolgáltatás különös szabályai Ha a helyiség – mennyezetének és egyik oldalfalának; vagy – két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg. A biztosító avult értéken téríti meg: – A biztosított melléképületek és építmények kárainak helyreállítá- si költségeit, amelyek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot. – Vályogból vagy döngölt falból, illetve az előbbiek vegyes alkal- mazásával készített melléképületek árvíz, felhőszakadás és veze- tékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépítési költségeit. – A 85%-osnál nagyobb elhasználtságú (avult) ingóságok kárainak helyreállítási, illetve pótlási költségeit. A káridőponti avult érték kiszámításának alapja a károsodott épület, épít- mény, ingóság műszaki jellemzőivel azonos módon kivitelezett épület, épít- mény, ingóság káridőponti újraépítési, illetve újra beszerzési költsége, ami- ből le kell vonni a kár időpontjában fennálló időközbeni elhasználódás mér- tékének megfelelő összeget. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítás- sal helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál. Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik. Nem téríti meg a biztosító: – a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szer- ződő) tudott vagy tudnia kellett; – a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásá- val, a kivitelezés szakszerűtlenségével vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé. 5.2. A titoktartási kötelezettség a Szolgáltató alkalmazottját, tagját, megbízottját a Szolgáltatóval azonos módon terheli és megszegéséért a jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik. A titoktartási kötelezettség az alkalmazottat a munkaviszony, a tagot a tagsági viszony, a megbízottat a megbízási jogviszony után is terheli.

  • A számhordozás általános szabályai A számhordozás olyan előfizetői szám hordozását jelenti, amelynek során az előfizető megtarthatja földrajzi előfizetői számát, amennyiben az előfizető a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül változtat előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatót.

  • Az értékkövetés szabályai A biztosító a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az érték- követés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint. Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vo- natkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiegészítő biztosítások közül a kiegészítő felelősségbiztosítás, a kiegészítő balesetbiztosítás, a mestervonal-24 szolgáltatás az építőipari, a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A jogvédelem és a cyber jogvédelem kiegészítő biztosítás, a ga- rancia plusz és a garancia smart plusz kiegészítő biztosítás, az utasbiztosítás, a Futrinka kisállat kiegészítő biztosítás nem kerül értékkövetésre. Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőzően írásban kérheti a biztosításának ere- deti biztosítási összegekre és biztosítási díjra történő visszaállítását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

  • Közös szabályok 4.3.1 A Fióktelep jogosult érvényesnek tekinteni bármely megbízást, értesítést vagy kérést, amely olyan személytől származik, aki vagy akiről jóhiszeműen feltételezhető, hogy az Ügyfél képviseletében vagy annak Meghatalmazottjaként jár el. A Xxxxxxxxx nem felel az olyan hamis vagy hamisított meghatalmazáson alapuló megbízás teljesítésének jogkövetkezményeiért, amelynek hamis vagy hamisított voltát az üzleti gyakorlatban szokásos vizsgálattal nem lehetett felismerni. 4.3.2 Meghatalmazás egyszerre több Meghatalmazott részére is adható. A Meghatalmazottak ez esetben egymástól függetlenül járnak el. A Meghatalmazott további meghatalmazást nem adhat. Az Ügyfél és Meghatalmazottja egyetemlegesen felelősek a Fióktelep felé a Meghatalmazott eljárásából adódó károkért. A Meghatalmazott eljárásából az Ügyfelet érő kárért a Fióktelep a felelősséget kizárja. Amennyiben kétség merül fel az Ügyfél vagy a Meghatalmazott rendelkezési jogosultságával kapcsolatban, a Fióktelep jogosult minden felelősség kizárásával egyoldalúan és előzetes értesítés nélkül a rendelkezési jog teljes rendezéséig zárolni a Számlát és megtagadni a függőben lévő Megbízások teljesítését.

  • Elektronikus szerződéskötés szabályai 14 1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása 14 2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele 14

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis. 2.1.5.2. Távollévők között írásban megkötött határozott idejű előfizetői szerződés esetén az előfizetői szerződés létrejöttének időpontjáról szóló értesítésben a Szolgáltató a határozott időtartam lejáratának napjáról is értesíti az Előfizetőt.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.