A kézbesítés szabályai mintaszakaszok

A kézbesítés szabályai. Az FHB az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél megadott a részére. Ilyen cím hiányában az FHB az Ügyfél általa ismert lakcímére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatti téves postázásból adódó károkat és többletköltségeket az FHB jogosult az Ügyfélre áthárítani. Amennyiben az FHB rendelkezésére egyáltalán nem áll semmilyen cím, az értesítés elmaradásából származó károkért az FHB nem felel. Az FHB az Ügyfél részére szóló iratokat, értesítéseket – amennyiben annak tartalma ezt az FHB megítélése szerint kifejezetten nem indokolja – nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Az FHB által az Ügyfélhez intézett azon írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a megkötött szerződésben rögzített címre tértivevényes postai küldeményként szabályszerűen postára adtak, a másik féllel közöltnek, részére kézbesítettnek kell tekinteni – az II.5.2.3. valamint a III.2.pontban foglalt kivételekkel – akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a másik fél nem szerzett tudomást, • a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlésének napjától, • ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napjától számított ötödik munkanapon, • ha ez sem állapítható meg, vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor, akkor azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a posta a feladónak visszaküldte. Az FHB részére szóló írásos küldeményeket az FHB székhelyére címezve kell küldeni. A jelen Általános Szerződési Feltételekben megjelölt, a szerződésszerű teljesítéshez kapcsolódó tájékoztatási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségeket az Ügyfél köteles az FHB részére postai úton megküldeni. Az írásos küldemények érkezésére az FHB nyilvántartása az irányadó. Esetenként az FHB az Ügyfél írásbeli kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. Az átvétel igazolásának minősül, ha a küldemény másolatát az FHB az erre rendszeresített érkeztetési bélyegzőlenyomatával és egy alkalmazottja kézjegyével látja el. Az FHB nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés hibáiból erednek.
A kézbesítés szabályai. Ha az ügyfél által megadott címre küldött postai levél „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött”, „cím elégtelen”, illetve bármilyen, egyéb jelzéssel érkezik vissza, a tértivevény visszaérkezése napjával a levél kézbesítettnek tekintendő.
A kézbesítés szabályai. A Szolgáltató az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéséket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél levelezési címként megadott. Levelezési cím hiányában a Szolgáltató az Ügyfél székhelyére vagy az állandó lakcímére küldi az iratokat. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatt téves postázásból adódó károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés során, a Szolgáltatón kívül álló okból keletkeznek. Amennyiben a megsemmisítést kérelmező részére kiküldött másodlati zálogjegy érkezik vissza, úgy a zálogtárgy a másodlati zálogjegy visszaérkezését követő 60 nap elteltével bocsátható kényszerértékesítésre.
A kézbesítés szabályai. 5.3.1. A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.
A kézbesítés szabályai. 14.1. A Területi Szolgáltató a fogyasztó részére szóló iratokat, ajánlatokat, értesítéseket, általában postai úton, arra a címre küldi, amely a fogyasztó értesítési címe, vagy fizető címe a közszolgáltatást megalapozó szerződésben. Ennek hiányában a Területi Szolgáltató az általa a fogyasztó részére legutoljára kibocsátott számlán szereplő címre küldi meg az iratokat.
A kézbesítés szabályai. 14.1. A Koncessziós Társaság a fogyasztó részére szóló iratokat, ajánlatokat, értesítéseket, általában postai úton, arra a címre küldi, amely a fogyasztó értesítési címe, vagy fizető címe a hálózathasználati szerződésben. Ennek hiányában a Koncessziós Társaság az általa a fogyasztó részére legutoljára kibocsátott számlán szereplő címre küldi meg az iratokat.
A kézbesítés szabályai. 12.1.1. A Szolgáltató a Megrendelő részére szóló visszaigazolásokat, ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okiratokat arra a postacímre vagy email címre küldi, amelyet Megrendelő megadott a megrendelőben, szerződésben. Ilyen cím hiányában Szolgáltató a Megrendelő székhelyére, illetve postacímére küldi az értesítéseket.
A kézbesítés szabályai. Ha az Ügyfél által megadott címre küldött postai levél „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen”, „ismeretlen helyre költözött”, „cím elégtelen”, illetve bármilyen, egyéb jelzéssel érkezik vissza, a tértivevény visszaérkezése napjával a levél kézbesítettnek tekintendő. Amennyiben a kérelmező részére kiküldött pótlólagos zálogjegy érkezik vissza, úgy a zálogtárgy a pótlólagos zálogjegy visszaérkezését követő 60 (hatvan) nap elteltével bocsátható értékesítésre.
A kézbesítés szabályai. Megrendelő a Győr+ Média Zrt. részére szóló értesítéseket, dokumentumokat köteles írásban (ajánlott levélben, e-mailben, személyes átadással) megtenni, kivéve az olyan eseteket, amikor ez elfogadhatatlan késedelmet okozna. - Győr+ Média Zrt. jogosult az általa teljesítendő értesítési kötelezettségeit telefonon, szóban is megtenni azzal, hogy az ilyen értesítést később írásban köteles megerősíteni. Ilyen értesítési mód esetén a Győr+ Média Zrt. jogosult a közlést rögzíteni, és ezt a szerződő felek elfogadják - A Győr+ Média Zrt. a Megrendelő részére szóló visszaigazolásokat, ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és egyéb okiratokat a Megrendelő által megadott email címre, vagy postai úton arra a címre küldi, amelyet Megrendelő megadott a megrendelőben, szerződésben. - A Győr+ Média Zrt. részére küldendő dokumentumokat – hacsak a Győr+ Média Zrt. kifejezetten mást nem határoz meg – a Győr+ Média Zrt. székhelyének címére, illetve a xxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx e-mail-címre kell megküldeni. - Az e-mail akkor tekintendő közöltnek, ha a címzett, vagy az átvételre jogosult más személy a kézbesítést elektronikusan visszaigazolta. Ha a postai kézbesítés sikertelen, a feladást követő 5. napon a levélpostai küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a tértivevénnyel feladott küldemény „nem kereste”, „nem vette át”, „címzett ismeretlen”, „nem fogadta el”, „cím elégtelen” jelzéssel vagy más, a kézbesítés meghiúsulására utaló jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz.

Related to A kézbesítés szabályai

  • A szolgáltatás különös szabályai 6.D.1. Ha a biztosított helyiség

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé.

  • Közös szabályok 4.3.1 A Fióktelep jogosult érvényesnek tekinteni bármely megbízást, értesítést vagy kérést, amely olyan személytől származik, aki vagy akiről jóhiszeműen feltételezhető, hogy az Ügyfél képviseletében vagy annak Meghatalmazottjaként jár el. A Xxxxxxxxx nem felel az olyan hamis vagy hamisított meghatalmazáson alapuló megbízás teljesítésének jogkövetkezményeiért, amelynek hamis vagy hamisított voltát az üzleti gyakorlatban szokásos vizsgálattal nem lehetett felismerni.

  • Elektronikus szerződéskötés szabályai 13 1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása 13 2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele 13

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A kártérítési eljárás szabályai A kártérítési eljárás szabályait a 6.3.5. pont tartalmazza.

  • A biztosító szolgáltatásának szabályai 10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.

  • Általános szabályok A szolgáltatás szünetelésére vagy szüneteltetésére sor kerülhet mind az Előfizető, mind a Szolgáltató érdekkörében felmerült okból, Előfizetői vagy Szolgáltatói kezdeményezésre, valamint a Felek érdekkörén kívül eső Vis Maior következtében, illetve a jelen ÁSZF-ben vagy jogszabályban meghatározott események bekövetkezése esetén. Amennyiben az Előfizető az Alap szolgáltatás mellett Prémium szolgáltatásra vonatkozóan külön Előfizetői Szerződéssel is rendelkezik, úgy az Alap és Prémium Szolgáltatások önállóan nem, kizárólag együtt szüneteltethetők. A Szolgáltató köteles az Szolgáltatást az Előfizető kérésére szüneteltetni. Az Előfizető köteles közölni a szüneteltetés kezdő időpontját, valamint a szüneteltetés időtartamát, a szüneteltetés kezdő időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal. Az Előfizető a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó nyilatkozatát legkorábban a szünetelésnek az Előfizető által szándékolt megvalósulását megelőző 30. naptól teheti meg. Az Előfizető kérésére történő szünetelés legrövidebb időtartama 1 hónap, míg az adott naptári évben az Előfizető kérésére történő szünetelés maximuma összesen 6 hónap. Határozott időtartamú szerződések esetén az Előfizetői Szerződés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik. A szünetelés időtartama alatt – miután a Szolgáltató a szünetelés időtartama alatt fenntartja az Előfizetői jogviszonyt - az Előfizető csökkentett előfizetési díj megfizetésére köteles, amelynek mértékét a 2/a számú melléklet tartalmazza. A Szolgáltató az Előfizető által kért szüneteltetési időszak végén a szolgáltatást köteles visszakapcsolni, és erről az Előfizetőt haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül értesíteni. Amennyiben a visszakapcsoláshoz nem szükséges helyszíni intézkedés, a Szolgáltató külön díjat nem számol fel. Amennyiben a visszakapcsoláshoz helyszíni intézkedés szükséges, at Előfizető egyszeri visszakapcsolási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a 2/b számú melléklet tartalmazza. Nem természetes személy előfizetők esetében felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás elrendelése esetén a Szolgáltató jogosult a szolgáltatást e körülmény bekövetkezésétől kezdve szüneteltetni, amíg az Előfizető nem ad a szolgáltatás 6 havi díjának megfelelő vagyoni biztosítékot.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.