Szerződő Biztosított 1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított), különösen: - a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk arányában - lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában továbbá a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meg nem nevezett, de a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak) közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
A szerződés módosításai VI.1) A közbeszerzés ismertetése a módosításokat követően
Adásvételi szerződés Felek rögzítik, hogy a Bank a Kereskedővel (visszlízing esetében a Lízingbevevővel), mint eladóval az adásvételi szerződést kizárólag abból a célból köti meg, hogy a járművet lízingbe adja a Lízingbevevőnek. A Bank a jármű és a Kereskedő Lízingbevevő általi kiválasztásában semmilyen módon nem működik közre. Az adásvételi szerződés a lízingszerződés elválaszthatatlan része, kizárólag azzal együtt érvényes és hatályos. Az előzőekre tekintettel Xxxxx rögzítik, hogy amennyiben a Bank a Lízingbevevő ajánlatát nem fogadja el és a Lízingszerződést nem írja alá a Kereskedő és a Lízingbevevő a Bankkal szemben polgári jogi igényt nem érvényesíthetnek és az adásvételi szerződés létre nem jött szerződésnek minősül. Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a Kereskedő személyét és a jármű gyártmányát, típusát, felszereltségét a Lízingbevevő egyedül és kizárólagosan a Bank által gyakorolt bármilyen befolyásolás nélkül választotta ki. Lízingbevevő önállóan állapodott meg a Kereskedővel a vételárról, a szállítás módjáról, szavatossági és jótállási kérdésekről, az átadás idejéről, a szervizelés feltételeiről, egyéb műszaki paramétereiről stb., ezért a Bank azért nem vállal felelősséget, ha a Lízingbevevő a Kereskedővel nem rögzíti az adásvételi szerződésben az összes lényeges feltételt vagy azt saját maga számára hátrányos feltételekkel állapítja meg. A Lízingbevevő a lízingszerződés aláírásával igazolja, hogy az adásvételi szerződésben foglaltak a szándékával mindenben megegyeznek. A Bank és a Lízingbevevő a lízingszerződés aláírásával meghatalmazza a Kereskedőt (visszlízing esetén a Bank által kiválasztott harmadik személyt), hogy a Közlekedési Igazgatási Hatóság előtt a Bank által rendelkezésére bocsátott kérelem alapján a jármű tulajdonjogát a Bank javára a jármű törzskönyvébe, forgalmi engedélyébe és a nyilvántartásba bejegyeztesse, a Lízingbevevő üzembentartói minőségének feltüntetésével. Az adásvételi szerződés alapján bekövetkező tulajdonos változással és a Lízingszerződés szerinti használati joggal kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a Lízingbevevő viseli.
A biztosító szolgáltatásának feltételei 3.1 A jogvédelmi szolgáltatásra vonatkozó igényt a Biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul a biztosító felé bejelenteni.
3.2 A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító előzetes hozzájárulása szükséges.
3.3 A felmerült költségeket a biztosító közvetlenül fizeti az adott hatóságnak, illetve szolgáltatónak (az eredeti számla benyújtását követően).
3.4 A Biztosított köteles a kárrendezéshez szükséges iratokat a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul eljuttatni.
A szerződés létrejötte A szolgáltatási szerződés a küldeménynek a Szolgáltató által történő felvételével, vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A küldemény felvétele a küldemény átvételének írásbeli elismerésével történik. A szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a Szolgáltató dátumozása, a felvétel pontos időpontjának feltüntetése és a felvevő megbízott aláírása igazolja. Ha az Általános Szerződési Feltételek a szerződés alakiságára írásbeli formát ír elő, akkor a szolgáltatási szerződés az írásba foglalt szerződés – valamennyi szerződő fél által történő – aláírásával jön létre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a Szolgáltató – az egyedi kivitelezésű szállítóleveleket is – díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A küldeményt – ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg – a Szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. A szolgáltatás díjának kiegyenlítése – ha az Általános Szerződési Feltételek vagy a felek eltérően nem rendelkeznek – a küldemény kézbesítése utáni első szolgáltatási díj számlájának kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül esedékes. Szerződés szerint a fizetési idő hosszabbodhat, de ennek feltétele a szerződés írásbeli alakisága. A szolgáltatási szerződés esetében jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok az eltérést tiltják. Nem térhetnek el a szerződő felek az Általános Szerződési Feltételek szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.
A biztosítási szerződés létrejötte 3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény) kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási összeg nagysága, a biztosítási díj összege és esedékessége, az egyes záradékok alkalmazása, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét befolyásoló szolgáltatási csomag megválasztása.
3.4. Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
3.5. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő fél ajánlatára annak beérkezésétől 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.6. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától (kézbesítésétől, beérkezésétől) számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) 30 napon belül visszafizeti.
3.7. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.8. Amennyiben a biztosítási ajánlatot a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) szerinti független biztosításközvetítő közvetíti, a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a független biztosításközvetítő a szerződő fél által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta, vagy amikor az ajánlatot a biztosító részére kézbesítik. Ez irányadó arra az estre is, ha a szerződő fél képviseletében biztosítási alkusz tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.
3.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételtől vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést e feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül írásban nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.10. A biztosítási szerződésnek minősül a szerződés megkötésére irányuló írásba foglalt ajánlat, illetőleg elektronikus szerződéskötés esetén a szerződő fél által elküldött ajánlat, annak esetleges mellékletei, a szerződő fél által a szerződéskötést megelőzően megismert és elfogadott általános szerződési feltételek, a szerződő felek által egyedileg megtárgyalt feltételek, valamint a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) együttesen.
Postai szolgáltatások [Kbt. 163. § (1) bek. d) pont]
A szerződés módosítása A takarékszövetkezet jogosult a bankszámla keretszerződésben, az annak elválaszthatatlan mellékletét képező jelen Általános Szerződési Feltételekben, a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjében és a Hirdetményében meghatározott kamatot, díjat vagy költséget, illetve árfolyamot - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - egyoldalúan módosítani a jelen ÁSZF jelen fejezetében rögzített feltételek fennállása esetén. A Számlavezető hely a fizetési számla keretszerződésben meghatározott kamatok, díjak vagy költségek, valamint referencia-árfolyamok egyoldalú módosításának jogát az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolja (függetlenül attól, hogy a KSH fogyasztói árindex mértékével történő módosítás lehetőségével élt-e):
a. a jogi, szabályozói környezet változása; − a Számlavezető hely tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés, vagy a Számlavezető helyre vonatkozó kötelező egyéb szabályozók, hatósági előírások megváltozása; − a Számlavezető hely közteher- (pl. adó, illeték) fizetési kötelezettségének növekedése; − a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása; − kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása; − a tőkemegfelelési előírások változása; − a szolgáltatásra vonatkozó állami támogatások változása, megszűnése;
b. a belföldi, vagy nemzetközi pénz- vagy tőke piaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, így különösen, de nem kizárólagosan: − a Számlavezető hely forrásköltségeinek változása; − a Számlavezető hely működési költségeinek változása; − Magyarország hitelbesorolásának változása; − az ország kockázati felár változása (credit default swap); − a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; − a bankközi pénzpiaci kamatlábak / hitelkamatok változása; − a Számlavezető hely kockázati kamatfelárának változása; − a Magyar Állam, vagy a Számlavezető hely által kibocsátott értékpapír és SWAP hozamgörbék egymáshoz történő elmozdulása; − a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; − a Számlavezető hely lekötött ügyfélbetétei kamatának változása; − az éven túli állampapírok hozamának változása; − a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) alapján, annak mértékével történő módosítás; (Számlavezetési Keretszerződés és ahhoz kapcsolódó banki szolgáltatások szerződései alapján felszámított díjakat, költségeket – beleértve a fix díjakat, százalékos mértéket, a százalékos mértékben meghatározott díjak fix minimum és maximum értékét is);
c. a Számlavezető hely működési feltételeinek megváltozása: − az Ügyfélért vállalt kockázat tényezőinek Számlavezető hely megítélése szerinti változása, ideértve az Ügyfél hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást; − a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása; − működési, üzemeltetési költségek változása; − postai, távközlési, kommunikációs költségek változása; − a Számlavezető hellyel szerződéses viszonyban álló szolgáltatók áthárított díjainak emelkedése; − termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak külső szolgáltatók általi emelése; − informatikai környezet fejlesztések; − adatvédelmi alkalmazások változása;
d. az Ügyfél, vagy az ügylet kockázatának megváltozása: − az Ügyfél Számlavezető helyi minősítésének változása; − az ügylet Számlavezető hely által számított kockázatának változása; − Ügyfél késedelmes teljesítése;
e. a pénz- vagy tőkepiaci forrásszerzési lehetőségek változása;
f. a tőke- és pénzpiaci , refinanszírozási és referencia kamatlábak változása: Az egyoldalú – Ügyfél számára kedvezőtlen módosítás joga akkor is megilleti a Számlavezető helyet, ha a Számlavezető hely átalakulásban (egyesülésben, vagy szétválásban) vesz részt és ezen jogi státuszát érintő változás következtében – az egységes ügyfélkiszolgálás érdekében – végrehajtandó informatikai környezetváltozás és azzal összefüggésben a banküzemi feltételek megváltozása (pl. egységes paraméterek alkalmazása érdekében) azt szükségessé teszi. A fentiekben meghatározott feltételek illetőleg körülmények egyidejűleg egymással ellentétes irányban, vagy arányaiban eltérő mértékben változhatnak, melyek együttes hatásait figyelembe véve alakítja ki a Számlavezető hely szerződésmódosítási döntéseit. A Számlavezető hely egyoldalú szerződésmódosítási jogát megalapozó, fent felsorolt egy, vagy több feltételt, vagy körülményt érintő változás bekövetkezése önmagában nem jelenti azt, hogy a Számlavezető hely ténylegesen gyakorolni is fogja egyoldalú szerződésmódosítási jogosultságát. A Számlavezető hely fenntartja magának a jogot, hogy a bekövetkezett kedvezőtlen változások mértékénél Ügyfelek számára kedvezőbb mértékben illetőleg a változások bekövetkezésének időpontjától Ügyfél számára kedvezőbb időpontban, továbbá az egyes ügyfélkörre, vagy termékköre eltérő mértékben érvényesítse a változások hatásait. Amennyiben a Számlavezető hely él az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú módosítás jogával, úgy azt, a módosítás hatálybalépését megelőzően Keretszerződés esetén 2 hónappal Hirdetményben közzé teszi. A Számlavezető hely a változtatható kamatozású látra szóló és lekötött betéti kamatok kedvezőtlen változásáról a hatályba lépést megelőzően 15 nappal közzétett Hirdetményben ad tájékoztatást. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Számlavezető hely új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket az Ügyfél számára elérhetővé tesz, és amelyeket az Ügyfél kifejezetten elfogad, vagy igénybe vesz, vagy arra szerződést köt. Nem minősül továbbá egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a felszámított kamat, díj, költség vagy jutalék – beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak, költségek és jutalékok minimum és maximum értékét is – a Hirdetményben meghatározottak szerint automatikus értékkövetéssel módosulnak. A Számlavezető hely a jelen ÁSZF alapján a módosítás jogát a következők szerint gyakorolhatja: A Számlavezető hely a fizetési számla keretszerződés módosítását kizárólag a 2009. évi LXXXV. törvény 8. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal. A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a Számlavezető hely köteles az Ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt a szolgáltatót nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult a keretszerződés azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására. Amennyiben a Számlatulajdonos a keretszerződés, és annak elválaszthatatlan mellékletét képező dokumentumokban foglalt feltételeket, vagy a hirdetményben meghatározott kamatok, díjak, költségek, árfolyamok módosítását nem fogadja el, azt a Felek a Keretszerződés, azonnali hatályú felmondásának tekintik. Ha a Számlatulajdonos a módosítás hatálybalépéséig írásban a Keretszerződést nem mondja fel, úgy a Számlavezető hely a módosítást a Számlatulajdonos által elfogadottnak tekinti, amely a Számlavezető hely által javasolt időpontban lép hatályba. Ha a keretszerződés módosítása a Számlavezető hely által biztosított valamely szolgáltatás megszüntetésére irányul, a Feleknek egymással el kell számolniuk, így különösen a Számlatulajdonos által előre fizetett díjakkal. Ez esetben a Számlavezető hely a ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult azzal, hogy a Számlavezető hely az elszámolással összefüggésben díjat, költséget vagy más fizetési kötelezettséget nem számíthat fel. A kamatláb, vagy átváltási árfolyam módosítására külön értesítés nélkül és azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetőséget a fizetési számla keretszerződésben kikötötték, és a változások a 2009. évi LXXXV. törvény 10. § c) pontjának cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. A Számlavezető hely ezen kamatláb és átváltási árfolyam módosításokról a tájékoztatást az ügyfél részére napi gyakorisággal a xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx honlapon adja meg. A kamat, vagy árfolyam a Számlatulajdonos számára előnyös változása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Az ÁSZF-ben név-, szám-, vagy más elírás javítása nem minősül módosításnak. A Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat, vagy költséget, illetve egyéb szerződési feltételt érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – a referencia kamatlábhoz kötött, valamint a változtatható kamatozású látra szóló és lekötött betéti kamatok kamat változása kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 2 hónappal a Számlavezető hely Hirdetményben teszi közzé. Az ügyleti-, késedelmi kamat, díj, vagy költség, illetve egyéb szerződési feltétel egyoldalú módosítása esetén – a módosítás hatályba lépésétől - a Számlavezető hely jogosult a módosított szerződési feltételt alkalmazni. A Számlavezető hely a Keretszerződésben, az Általános Szerződési Feltételekben (továbbiakban ÁSZF) foglalt feltételek és a Hirdetményben meghatározott kamatok, díjak, vagy költségek, valamint árfolyamok Ügyfél számára kedvezőtlen módosítását a módosítás hatálybalépését megelőzően Hirdetmény formájában a xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx honlapon közzéteszi, valamint a Számlavezető hely a Számlatulajdonos külön ez irányú kérelme alapján a módosítások(ok)ra vonatkozó Hirdetményt postai, vagy elektronikus úton, vagy a Számlavezető hellyel egyeztetett egyéb tartós adathordozón a Számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja. A Számlavezető hely az Ügyfél számára kedvezően bármikor egyoldalúan módosíthatja a szerződés feltételeit.
Elektronikus szerződéskötés szabályai 14 1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása 14 2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele 14
A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 1. A szerződő/biztosított köteles a szállítások megkezdése előtt gondoskodni arról, hogy:
a) a gépjármű a KRESZ szabályai szerinti üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő állapotban legyen, és
b) az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen.
2. A szerződő/biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezte után:
a) minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbízottjának írásban bejelenteni, és a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi okmányát a biztosítónak megküldeni,
b) a káresemény bekövetkezését, annak okát és a károsodás mértékét igazoló, és a IX. Fejezet 6. pontjában meghatározott dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani, amelyből az igényjogosult személye, valamint a káreset jogalapja és összegszerűsége megállapítható. A felsorolt dokumentumokon, okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
c) a károk enyhítéséről, a további károk megelőzéséről gondoskodni, továbbá a kárbejelentéshez mellékelve, a kárüggyel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetőleg a biztosító részére a felvilágosítást megadni,
d) haladéktalanul értesíteni a biztosítót abban az esetben is, ha tudomására jutott, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, illetve csak értékcsökkenéssel hajlandó átvenni az árut, hogy ezzel lehetőséget adjon a biztosítónak az esetleges kárenyhítési, illetve a kármegállapításban való közreműködésre.
3. A biztosított a kár megállapításához - amennyiben azt a kár jellege és/vagy mértéke indokolja - jogosult kárszakértőt igénybe venni, de kizárólag a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával. A kárszakértői munkával kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító megtéríti.
4. A szerződő/biztosított a biztosító beleegyezése nélkül önrészesedése feletti igény elismerésére nem jogosult, illetőleg az ilyen elismerés a biztosítóval szemben hatálytalan.
5. A szerződő/biztosított köteles a harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
6. A biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén biztosító jogosult a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
7. A IX. Fejezet 1. a), 1. b), 2. a), 2. c), 2. d) és 5. pontjaiban foglalt kötelezettségek biztosított által történő megszegése esetén a biztosító jogosult a kárigény elutasítására.
