A részvételi jelentkezés tartalma mintaszakaszok

A részvételi jelentkezés tartalma. A részvételi jelentkezést a részvételi felhívásban és jelen dokumentációban foglaltak szerint kell elkészíteni és benyújtani. Az eljárás nyelve a magyar nyelv, a részvételi jelentkezéseket is magyar nyelven kell elkészíteni és beadni. Minden idegen nyelven kiállított igazolás/dokumentum mellé csatolni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésétől szóló 2001. évi C. törvény vagy a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI.26.) MT rendelet és a 7/1986. (VI.26.) IM rendelet előírásainak megfelelően. Ajánlatkérő – a hiteles magyar nyelvű fordítás helyett - elfogadja a részvételi jelentkezők általi felelős fordítást is, ebben az esetben a lefordított anyagot részvételre jelentkezőnek alá kell írnia és a következő megjegyzéssel kell ellátnia: „A magyar nyelvű fordítások tartalmukban és értelmükben teljes egészében megegyeznek az idegen nyelvű eredeti iratok tartalmával”. Ajánlatkérő csak a magyar nyelvű dokumentumokat veszi figyelembe az eljárás során, továbbá részvételre jelentkező a fordítások tartalmáért felelősséggel tartozik. Amely nyilatkozatokhoz a dokumentáció mintát tartalmaz, az csak tájékoztató jellegű. részvételre jelentkezőnek/alvállalkozónak/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek bármilyen formátumú, de ezekkel egyező tartalmú nyilatkozatokat kell benyújtania, és az általa készített, rá vonatkozó nyilatkozatokat, dokumentumokat magának kell aláírnia. Felhívjuk a részvételre jelentkezők figyelmét, hogy minden – a részvételi felhívásban és jelen dokumentációban, valamint a Kbt.-ben előírt – igazolást, nyilatkozatot csatolni kell akkor is, ha erre vonatkozó külön mintát vagy útmutatást a jelen dokumentáció nem tartalmaz.
A részvételi jelentkezés tartalma. A részvételi jelentkezést a részvételi felhívásban és a dokumentációban megjelöltek szerint kell megtenni. A benyújtandó dokumentumok - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújthatók. Eredeti példányban kell azon nyilatkozatokat benyújtani, amelyek közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak (ilyen például a Kbt. 65.§ (8) bekezdés alkalmazása esetén a kezességvállalási nyilatkozat). Eredeti dokumentum előírása esetén a dokumentum benyújtható az arra jogosult szerv által készített hiteles másolati példányban is, ebben az esetben a hitelesítésnek eredetinek kell lennie. A részvételi jelentkezésben lévő, minden - a résztvevő, vagy alvállalkozó, vagy kapacitást biztosító szervezet által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) annak végén cégszerűen alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak) nak vagy olyan személy(ek) nek aki(k) erre a jogo- sult személy(ek) től írásos felhatalmazást kaptak. Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében csa- tolni kell a résztvevő, az alvállalkozó, illetőleg és - ha ilyet a résztvevő az alkalmasság igazolásához igénybe vesz - az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító cégkivonata szerint cégjegyzésre jo- gosult azon képviselő(k) aláírási címpéldányának (vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintájá- nak) egyszerű másolati példányát, akik aláírásukkal ellátták a részvételi jelentkezést (részvételi je- lentkezésben szereplő iratot). A jelen dokumentáció nyilatkozat mintákat tartalmaz, melyek a résztvevőnek segítségül szolgálnak. Amennyiben a résztvevő, alvállalkozó, vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerint kíván adatot vagy tényt igazolni, de az ezt a tényt, vagy adatot tartalmazó, a Kbt. 69.§ (11) bekezdése szerinti nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában nem szerepel, úgy a részvételi jelentkezőnek, vagy az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplőnek a részvételi jelentkezésben meg kell jelölnie az érintett nyilvántartást. Felhívjuk a résztvevők figyelmét, hogy minden – a részvételi felhívásban, és a részvételi dokumentációban, valamint a Kbt.-ben előírt – igazolást, nyilatkozatot csatolni kell akkor is, ha erre vonatkozó külön mintát vagy útmutatást a jelen részvételi jelentkezési dokumentáció nem tartalmaz. A kizáró okok fenn nem állásának igazolására a Magyarországon letelepedett részvételre jelentkezők tekintetében a következő nyilatkozatokat, illetőleg igazo...

Related to A részvételi jelentkezés tartalma

  • Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtandó x elektronikusan: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx/XXX000000000000/xxxxxxxxx (URL) x a fent említett címre a következő címre: (adjon meg másik címet) Hivatalos név: Nemzeti azonosítószám: Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail: Fax: Internetcím(ek): Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): Az elektronikus kommunikáció olyan eszközök és berendezések használatát igényli, amelyek nem általánosan hozzáférhetők. Ezen eszközök és berendezések korlátozás nélkül, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elérhetők a következő címen: (URL)

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A szolgáltatás tartalma A Szolgáltató a jelen ÁSZF-ben a könnyebb áttekinthetőség, és az Előfizetők tájékoztatása érdekében szabályozza a Szolgáltatások körébe nem tartozó, egyéb olyan (kiegészítő és járulékos) szolgáltatásainak (vagy harmadik fél által, az Előfizetőknek nyújtott szolgáltatások) feltételeit is, melyek nem minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatásnak (Kiegészítő szolgáltatások). Ilyen szolgáltatások lehetnek különösen a Szolgáltatás igénybe vételéhez az Előfizető részére eszközök rendelkezésre bocsátása, adásvétele, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben meghatározott szolgáltatások, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó információs társadalommal összefüggő szolgáltatások. A fenti, elektronikus hírközlési szolgáltatásoknak nem minősülő szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések kizárólag az Előfizetők teljes körű tájékoztatása érdekében kerültek egységes szerkezetbe szerkesztésre a Szolgáltatásra vonatkozó feltételekkel, így azok módosítása – tekintettel arra, hogy e járulékos szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések nem tartoznak az Eht. hatálya alá – nem minősül a jelen ÁSZF vagy az Előfizetői Szerződés Eht. 130-132. §-ai szerinti módosításának, így az Eht. 144.§-ban foglalt tájékoztatási kötelezettség sem terheli e vonatkozásban a Szolgáltatót. A Szolgáltató a Szolgáltatások és Kiegészítő szolgáltatások nyújtásához harmadik személyek szolgáltatásait is igénybe veheti.

  • Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek A fogyasztó a termékkel vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő: Telefon: +00-00-000-0000 Internet cím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik. A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kihelyezett hírközlési eszköz elvesztése, vagy megrongálódása esetén az Előfizetőt terhelő – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – díj. A kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj összege eszközönként eltérő.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • Kiemelés elleni védelem Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz óvadék Amennyiben a szolgáltatás igénybevételéhez hírközlési berendezésnek az Előfizető által használt ingatlanba történő kihelyezésére van szükség, a Szolgáltató az eszközt az Előfizető rendelkezésére bocsátja. Az Előfizető ezen szolgáltatás megszűnése esetén a kihelyezett hírközlési eszközt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a Szolgáltatónak visszaadni. E kötelezettség teljesítésének biztosítékául az Előfizető – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – kihelyezett hírközlési eszköz óvadékot köteles fizetni a szolgáltató részére az eszköz átadásakor. Az óvadékot a Szolgáltató a kapcsolódó szolgáltatás megszűnésekor visszafizeti az Előfizetőnek, kivéve, ha az Előfizető az eszközt nem, vagy nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban szolgáltatja vissza, mely esetben az óvadék összege a kár megtérítésére felhasználható.