A serdülők kötődésének mérése. A kötődés vizsgálata körüli viták két táborra osztják a kutatókat. Az egyik tábor a kötődés interjú általi mérését preferálja. Legismertebb módszer a Felnőtt Kötődési Interjú (AAI), melynek már serdülőkori változata is ismert. Legfőbb hátránya, hogy felvétele tanfolyamhoz kötött, melyet hazánkban még nem lehet elvégezni. A nemzetközi szakirodalomban egyre többféle kötődési kérdőív teszteléséről és eredményeiről olvashatunk. Ezek közül többnek elkezdődött a hazai adaptációja. Az Inventory of Parent and Peer Attachment (IPPA) önbeszámoló kérdőív Armsden és Xxxxxxxxx nevéhez fűződik (1987, idézi Gullone, Robinson, 2005), magyar adaptációja a PTE BTK Pszichológia Intézetében 2007-ben kezdődött. A munkacsoportot Xxxx Xxxxxx vezeti. A kérdőív méri a serdülők szüleikhez, barátaikhoz és testvéreikhez való kötődésének kognitív és affektív dimenzióit. Az eredeti kérdőívben nem szerepel a testvér faktor. Úgy véljük, hogy magas rizikófaktorú serdülők esetében a testvérek lényeges szerepet töltenek be életükben. Az anyához való kötődésre vonatkozó kérdőív a 3. számú, az apához való kötődésre vonatkozó kérdőív a 4. számú, a testvérhez való kötődést mérő az 5. számú és a barátokhoz fűződő közeli kapcsolat mérésére szolgáló kérdőív pedig a 6. számú mellékletben található. Az eredeti kérdőív 28 itemből áll, mi viszont a módosított, 25 itemből álló változatot használtuk (külön-külön anyára, apára, testvérre és barátra vonatkoztatva). Ötfokú likert típusú skálával (1=szinte soha nem igaz, 2=általában nem igaz, 3=néha igaz, 4=általában igaz, 5=szinte mindig igaz) a közeli kapcsolatok alábbi három jellemzőjét tárja fel: bizalom, kommunikáció és elidegenedés (Paterson, Pryor, Field, 1995; Xxxxxxx, Xxxxxxxx, 2005). A bizalom segít feltérképezni, hogy mennyire fogadják el a gyermeket, érzéseit és kívánságait a közeli kapcsolataiban. A kommunikáció skálái a kapcsolaton belüli kommunikáció a serdülő által megtapasztalt minőségét, mennyiségét vizsgálják. Az elidegenedés a közeli kapcsolataiban megélt negatív tapasztalatokra kérdez rá. A kötődés a három alskálából bontakozik ki (Buist, Xxxxxxx, Xxxxx, Aken, 2002), összeadva a bizalom, a kommunikáció pontszámait, amihez az elidegenedés fordított pontjai adódnak. A bizalom és a kommunikáció skála pozitív korrelációban állnak egymással. Ezeken a skálákon elért magas pontszám a biztonságos kötődést tükrözi. Az elidegenedés faktor negatív irányú együttjárást mutat a bizalom és a kommunikáció skálákkal. Ha az elidegenedés skálának magasabb...
