Módszer. A forrásnyelvi szövegekben előforduló összes kultúraspecifikus kifejezést rögzítettem, majd párosítottam a megfelelő célnyelvi szövegekvivalenssel. (A szövegekvivalens fogal- mával kapcsolatban ld. Catford 1965: 27.) A többször előforduló kifejezéseket csak abban az esetben rögzítettem újra, ha különböző ekvivalensek feleltek meg nekik a célnyelvi szövegben. A kifejezéseket ezután az esetükben alkalmazott szemantikai kategóriák szerint csoportosítottam, melyek a következők: személyek, anyagi és szellemi termékek, topográfia, munka és szabadidő, közigazgatás, szituációsémák, történelem, társas viszo- nyok és mértékegységek. Végül minden kifejezés esetében meghatároztam, hogy milyen művelet alkalmazása révén került lefordításra.
Módszer. A vizsgálat céljára a regényből és fordításából kigyűjtött kifejezéseket négy csoportba soroltam aszerint, hogy milyen szemantikai viszony áll fenn az eredeti kifejezés és magyar fordítása között. Négy szemantikai relációt (vagy ha úgy tetszik: fordítási műveletet) külön- böztetek meg, amelyeket teljes transzfer (TT), logikai transzfer (LT), enciklopédikus transzfer (ET) és zéró transzfer (ZT) névvel illetek. E relációkat a relevanciaelméletben (Xxxxxxx és Xxxxxx 1986, 1995) az egyes lexikai egységekhez társított logikai (L) illetve enciklopédi- kus (E) bejegyzések négy lehetséges konfigurációja segítségével definiálom aszerint, hogy ezek közül mely releváns tartalmak őrződnek meg a fordításban. A fenti relációkat ezek alapján a következőképpen határozhatjuk meg: TT [+L, +E]: a célnyelvi megfelelő megőrzi az eredeti kifejezés releváns logikai és enciklopédikus tartalomát. LT [+L, −E]: a célnyelvi egység megőrzi az eredeti releváns logikai tartalmát. ET [−L, +E]: a célnyelvi egység megőrzi az eredeti releváns enciklopédikus tartalmát. Végül ZT [−L, −E]: a forrásnyelvi egységnek mind a logikai, mind az enciklopédikus tartalma módosul a fordításban. E relációkat a következő, a szövegből vett példákkal szemléltethetjük. TT: the Heysel tragedy (55) → a Heysel stadionbeli tragédia (63). Itt a Heysel névnek nincs logikai tartalma sem az eredetiben, sem a fordításban, tehát a logikai tartalma nem módosul, az enciklopédikus tartalmát pedig a stadion szóval explicitálja a fordító, nyil- ván abból a feltevésből kiindulva, hogy feltételezett célnyelvi olvasója nem rendelkezik ezzel az információval. LT: Rumbelows Cup (39) → Rumbelows kupa (43). Ami logi- kai tartalma van az eredetinek, az megőrződik a fordításban, a kifejezés enciklopédikus tartalmát viszont nem bontja ki a fordító. ET: on the 5.35 from Paddington (60) → az 5.35-ös vonaton (70). Itt az eredeti kifejezés logikai tartalma megváltozik, enciklopé- dikus tartalmát explicitálja a fordító. ZT: [...] squirm through a packed Dell (42) → […] elvergődöm (47). Itt a vastagbetűs kifejezés minden jelentéstartalma elvész a fordításban. Arra vagyunk tehát kíváncsiak, hogy amikor egy kifejezés értelmezéséhez olyan enciklopédikus háttérfeltevésekre van szükség, amelyek hiányoznak a célnyelvi olvasó kognitív környezetéből, milyen megoldással hidalja át a fordító a forrásnyelvi és célnyelvi olvasó kognitív környezete közötti különbséget. Könnyen belátható, hogy a hiányzó háttérfeltevések a TT és ET alkalmazásával tehetők...
Módszer. Résztvevők
Módszer