A szerződési szabadság előszerződés (Ptk. 6:73. §)
A szerződési szabadság. Ptk.-ban rögzített alapelv, amelynek kiindulópontját a felek önrendelkezési jogának elismerése (és támogatása) képezi „(…) a magánautonómia széles körű elismerése a szerződések világában a szerződéskötési szabadságban ölt testet.” (Ptk. miniszteri indokolása) A szerződési szabadság feltétlen elismerése által „a jog helyesel és az erre vállalt kötelezettséget jogi kötelezettséggé emeli minden olyan változás esetén, amely a magánszemélyek érdekkörébe esik és amelyben az érdekeltek megegyeznek.” (Xxxxxxxxxxxx Xxxxx)
A szerződési szabadság. „A szerződési szabadság (…) helyesen értelmezett fogalma nem tartalmi korlátlanságot, hanem jogalkotási és jogkeletkezést távoltartó hatalmasságot jelent, vagyis más szóval, a szerződéskötési kényszertől való mentességet, a jogalanynak azt a képességét, hogy kizárólag saját elhatározásától függ, kíván-e valakivel, s ha igen, kivel, szerződéses viszonyra lépni és ezzel kettőjük között, viszonylagos hatályú jogszabályokat létrehozni.” (Xxxxxxx Xxxxxx) A szerződési szabadság alkotmányos alapjog, amelynek korlátozására csak kivételes jelleggel kerülhet sor. (Xxxx Xxxxxx)
A szerződési szabadság. 6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek xxxxxxx és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
A szerződési szabadság. „önként vállalt” szerződéskötési kötelezettség = ELŐSZERZŐDÉS (Ptk. 6:73. §)
a) szerződéskötési szabadság =
A szerződési szabadság szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján (Ptk. 6:71. §) „(…) a szerződéskötési kötelezettség jogszabály általi előírása csak azokon a területeken indokolt, ahol a gazdasági feltételek hiánya miatt jogi beavatkozás nélkül nem jön létre a kereslet és kínálat kívánatos egyensúlya és emiatt nem alakulhat ki egészséges verseny a gazdasági forgalom szereplői között.”
A szerződési szabadság. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
A szerződési szabadság konjunktív feltételrendszer, amelynek kiindulópontját egy, az előszerződés megkötésének időpontját követően bekövetkezett körülménybeli változás adja = körülményváltozás utólagossága - a körülményváltozás előre nem láthatósága → a bírói gyakorlat ehhez hozzákapcsolja az általában elvárhatóság mércéjét is! - „nem ő idézte elő” fordulat → amennyiben a körülményváltozás visszavezethető a fél magatartására, úgy az objektíve zárja ki a szerződéskötés megtagadásának lehetőségét
A szerződési szabadság rendes üzleti kockázat köre = „a különböző magánjogi jogalanyok saját magatartásuk következményeit maguk kötelesek viselni és különösen igaz ez a szokásos üzleti kockázat viselése körében” (Ptk. miniszteri indokolása) - a rendes üzleti kockázat meghatározásakor elsősorban a felek között fennálló szerződés tartalma és az abban kifejezett kockázattelepítés, valamint a fél által végzett tevékenység és az abban vállalt szolgáltatás természete irányadó – „észszerű kockázatvállalás”
A szerződési szabadság partnerválasztás szabadsága = szerződéses partner szabad megválasztása („kivel?”) Korlátozása: - közszolgáltatások / meghatározott szolgáltatás nyújtása (pl. biztosítás), - versenyeztetési eljárások (közbeszerzés, koncesszió), - egyoldalú alakító jog gyakorlása