A számlák kiegyenlítésének módja mintaszakaszok

A számlák kiegyenlítésének módja. Felhasználó a szerződésben rögzített fizetési módon, az elszámoló bizonylaton rögzített teljesítési határidőben történő fizetéssel, Kereskedő nevében kiküldött bizonylatok (számlák) alapján egyenlíti ki a villamos energia szolgáltatással kapcsolatban felmerülő díjakat. Felhasználók a szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásairól és arra vonatkozó befizetéseikről Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet. Az elszámolt díjak kiegyenlítéshez rendelkezésre álló fizetési módok ▪ csoportos beszedési megbízás alapján a Felhasználó bankszámlájának megterhelésével; ▪ banki átutalás ▪ inkasszó A Xxxxx által kibocsátott számlák és terhelő levelek fizetése ellenkező megállapodás hiányában banki átutalással történik a szerződésben megjelölt, vagy a Xxxxx által közösen írásban egyeztetett bankszámlaszámra. A fizetéssel kapcsolatos költségeket (beleértve a banki átutalással kapcsolatos költségeket) a Felhasználó viseli. A benyújtott számla összegéből bármilyen levonás csak Xxxxx külön írásbeli megállapodása esetén lehetséges. A Felhasználó köteles a banki átutalás közlemény rovatában a kiegyenlítésre kerülő számla sorszámát szerepeltetni. Ha a Felhasználó a közlemény rovatban nem hivatkozik a számla sorszámára, akkor a Kereskedő a legrégebbi lejárt számlát egyenlíti ki a befizetésből. Amennyiben a Felhasználó tényleges fizetési módja és a szerződés szerinti fizetési módja egymástól eltér, akkor a Kereskedő jogosult a Felhasználó fizetési módját – a Felhasználó külön kérése nélkül is – a tényleges fizetési módra átállítani. A Kereskedő a következő fizetés módokat jogosult a Felhasználó tényleges fizetés módjára átállítani, amennyiben a teljesítés más módon történik: • csoportos beszedés fizetési mód átállítása csekkes fizetés módra • csekkes fizetés mód átállítása átutalásra. Amennyiben a Felhasználó ezzel nem ért egyet, úgy kifogásának bejelentését követően a Kereskedő a fizetési módot haladéktalanul visszaállítja. A terhelő levél formájában meghatározott fizetési kötelezettségek (bírságok, pótdíjak, kötbérek és kártérítések, stb.) fizetési határideje – a Felek ellenkező megállapodása hiányában – a terhelő levél keltétől számított 8 naptári nap. A Kereskedő a Felhasználónak visszajáró összegeket – ideértve a Kereskedő által jelen Szerződés vagy közigazgatási hatósági határozat alapján fizetendő kötbér, kártérítés, számlajóváírás szerinti összegeket – külön értesítés nélkül a lejárt fizetési határidejű tartozás (kamat, felszólítási díj, stb.) kiegyenlítésére fordítha...
Sample 1Sample 2See All (17)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A számlák kiegyenlítésének módja. A Kereskedő a számláit a VET 43. §. (4)-(12) bekezdésének értelmében olyan informatikai rendszerből bocsátja ki, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszer továbbá megfelel az általános információ biztonság, zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a Kereskedő adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítja az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. A számlázási informatikai rendszer VET előírásainak való megfelelését az abban meghatározott feltételeknek megfelelő tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja, mely elérhető a Kereskedő honlapján (xxxxx://xxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx- szolgaltatas/tudnivalok/szabalyzatok/jogszabalyok-szabalyozas). A fizető és a felhasználó – a felek megállapodásának megfelelően – tartósan vagy időlegesen is eltérő lehet, a Kereskedővel szemben azonban felelősségük egyetemleges. A számla kiegyenlítése történhet:
Sample 1Sample 2Sample 3
A számlák kiegyenlítésének módja. A számlázás elektronikusan is történhet (e- számla) a Felek ilyen megállapodása esetén. Felhasználó a Kereskedő számlája alapján, a villamosenergia- értékesítési szerződésben rögzített fizetési módon, az elszámoló bizonylaton rögzített teljesítési határidőben történő fizetéssel köteles a villamosenergia-szolgáltatás díját és az egyéb fizetendő összegeket megfizetni. Felhasználó a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban keletkező kötelezettségeiről és az arra vonatkozó befizetéseiről a Kereskedő ún. ügyfél- folyószámlát vezet. Az elszámolt díjak kiegyenlítéséhez rendelkezésre álló fizetési módok: • csoportos beszedési megbízás alapján a Felhasználó bankszámlájának esedékesség napján, vagy azt követően történő megterhelésével; • banki átutalás; • postai befizetés, - készpénz-átutalási megbízás; • e-számla esetén a rendszer által biztosított fizetési módok; • előrefizetős mérő esetén előre fizetéssel.
Sample 1Sample 2
A számlák kiegyenlítésének módja. Felhasználó a szerződésben rögzített fizetési módon, a szerződésben rögzített fizetési határidőig történő fizetéssel, Kereskedő nevében kiküldött bizonylatok (számlák) alapján egyenlíti ki a villamos energia szolgáltatással kapcsolatban felmerülő díjakat. Felhasználók a szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásairól és arra vonatkozó befizetéseikről Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet.
Sample 1Sample 2
A számlák kiegyenlítésének módja. Az elszámolt díjak kiegyenlítéshez rendelkezésre álló fizetési módok
Sample 1
A számlák kiegyenlítésének módja. A Kereskedő a számláit a VET 43. §. (4)-(12) bekezdésének értelmében olyan informatikai rendszerből bocsátja ki, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártáságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszer továbbá megfelel az általános információ biztonság, zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a Kereskedő adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítja az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. A számlázási informatikai rendszer VET előírásainak való megfelelését az abban meghatározott feltételeknek megfelelő tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja, mely elérhető a Kereskedő honlapján (elmu- xxxxx.xx 🡪 Hasznos 🡪 Jogszabályok) A fizető és a felhasználó - a felek megállapodásának megfelelően - tartósan vagy időlegesen is eltérő lehet, a Kereskedővel szemben azonban felelősségük egyetemleges. A számla kiegyenlítése történhet:
Sample 1
A számlák kiegyenlítésének módja. Felhasználó a szerződésben rögzített fizetési határidőig történő fizetéssel, Kereskedő nevében kiküldött bizonylatok (számlák, terhelő levelek) alapján egyenlíti ki a földgáz szolgáltatással kapcsolatban felmerülő díjakat. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a földgáz-kereskedelmi szerződésben rögzített fizetési határidőt a számla kiállításának napjától kell számítani . A Felek ellenkező megállapodása hiányában, a Felhasználó a számlák összegét a kiállításától számított 12 naptári naponszámlán megadott fizetési határidőn belül köteles kiegyenlíteni. A fizetést akkor kell a Felhasználó részéről teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget Kereskedő bankszámláján jóváírják. A Felhasználónak a szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásairól és arra vonatkozó befizetéseiről a Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet. A fizetést akkor kell a Felhasználó részéről teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget Kereskedő bankszámláján jóváírják. A Felhasználónak a szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásairól és arra vonatkozó befizetéseiről a Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet. ;
Sample 1

Related to A számlák kiegyenlítésének módja

  • A szerződés megszűnésének esetei A biztosítási szerződés megszűnik: – a főbiztosítás megszűnésével egyidejűleg; – ha a főbiztosítás díjmentessé válik, akkor a a díjmentessé válás napján; – a biztosított halála esetén a biztosított halála napján; – 100%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantságra szóló szolgáltatás ki- fizetésével a szolgáltatási összeg kifezésének napján; – annak a biztosítási évnek a végén, amelynek során a biztosított a 75. élet- évét betölti; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (9)-(10) pontok- ban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (11) pontban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek 4.§ (2) pontban fel- tüntetett esetben; – a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólítás- ban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedé- kességre visszamenő hatállyal.

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A Szerződő Felek egyrészről a rövidített elnevezés: MÁV FKG Kft. székhelye: 5137 Jászkisér, Xxxxxxxxxxx xx 00. levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 0/E. számlavezető pénzintézete: K&H Bank Zrt. számlaszáma: 10200971-21521542-00000000 számla beküldési címe: 1426 Budapest, Pf.: 24. adószáma: 11267425-2-16 cégbíróság és cégjegyzék száma: Szolnoki Törvényszék Cégbírósága Cg.00-00-000000 képviseli: Xxxx Xxxxx ügyvezető mint Bérlő (a továbbiakban: Bérlő) másrészről a rövidített elnevezés: székhelye: levelezési címe: számlavezető pénzintézete: számlaszáma: számlázási címe: adószáma: cégbíróság és cégjegyzék száma: képviseli: mint Xxxxxxxx (a továbbiakban: Xxxxxxx, a felek együtt: szerződő felek) az alábbiakban meghatározott feltételekkel eszközbérleti szerződést kötnek.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA Amennyiben az Adóssal, a Zálogkötelezettel kötött szerződés valamely rendelkezését – ide értve a jogszabály, jelen ÁSZF vagy a Hitelintézet Hirdetménye alapján fennálló kötelezettséget is – az érintett fél a kölcsön fennállása alatt olyan módon sérti meg, amelyet a Hitelintézet az érintett féllel, illetve felekkel nem képes tárgyalások és egyezség útján rendezni és ez a Hitelintézet érdekeinek súlyos sérelmét jelenti, a Hitelintézet a megkötött kölcsönszerződést a kölcsönszerződésbe, valamint a jelen fejezetbe foglalt feltételek szerint egyoldalú nyilatkozatával felmondhatja és ezzel a jogviszonyt a jövőre nézve megszüntetheti. A Hitelintézet a felmondást megelőző 12 hónap alatt legalább 5 (Öt) db fizetési felhívást küld Adós részére. A felmondás közvetlenül megelőző utolsó fizetési felszólításban tájékoztatja az Adóst és a Zálogkötelezettet (amennyiben nem azonos az Adóssal) arról a tényről, miszerint ha fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönszerződés felmondásra kerül. A fizetési felhívások a felügyeleti szerv ajánlásainak, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek, és a kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelő tartalommal kerülnek megküldésre. A Hitelintézet jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani különösen az alábbi – súlyos szerződésszegésnek minősülő – esetekben: • ha az Adós a szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak esedékességét követő 30 napon belül nem teljesíti; • ha az Adós a kölcsönt egészben vagy részben a céljától eltérően használja fel, • ha a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan biztosíték állaga bármely okból tartósan romlik, vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökkent, és az Adós, illetve a Zálogkötelezett a Hitelintézet által megjelölt határidőig annak állagát nem állította helyre, vagy a kölcsön fedezetét további ingatlanbiztosítékkal nem, vagy nem kellő mértékben egészíti ki; • ha a kölcsönszerződés alapján a Hitelintézet által megkövetelt vagyonbiztosítás díját az arra kötelezett nem, vagy csak részben fizeti meg, vagy e biztosítási szerződést valamely lényeges részében (pl. kockázati kör, biztosítási összeg) a Hitelintézetre hátrányos módon megváltoztatja; • az Adósnak vagy a Zálogkötelezettnek a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; • ha a Zálogkötelezett az ingatlan fedezetben bekövetkezett káresemények miatt a Hitelintézet által helyreállítási kötelezettséggel átadott biztosítási összeget e céltól eltérően használja fel; • ha a kölcsön biztosítékául szolgáló bármely ingatlanra a Hitelintézet előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül olyan jogot, vagy tényt jegyeznek be – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett nyilvántartásba/ingatlan-nyilvántartásba/hitelbiztosítéki nyilvántartásba – ingatlan-nyilvántartásba vagy a földhivatali nyilvántartásban széljeggyel igazolhatóan ilyennek bejegyzése folyamatban van –, amely a Hitelintézet kielégítési jogának lehetséges mértékét vagy igényérvényesítésének lehetséges időpontját a Hitelintézet számára kedvezőtlenül befolyásolhatja (pl. végrehajtási jog, további jelzálogjog); • ha az Adós ezen vagyonára, avagy a jelzálogul lekötött valamelyik zálogtárgyra – a Hitelintézetnek a kölcsönszerződés szerinti követelése kivételével – bármely kötelezettség fejében, akár bírósági, akár más hatósági eljárás indul, avagy valamelyik zálogtárgyra más zálogjogosult a bírósági végrehajtás mellőzésével őt megillető kielégítési jogát gyakorolja; • az Adós, a Zálogkötelezett a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a jelen ÁSZF vagy a megkötött szerződések, valamint a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, együttműködési kötelezettségét bármely fél megszegi, • ha az Adós a kölcsönszerződésben rögzített hitelcélt bármely okból nem valósítja meg. A felmondás vagy az azonnali hatályú felmondás jelen ÁSZF-ben és/vagy a megkötött kölcsönszerződésekben nem szabályozott eseteiben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak az alábbiakban kifejtettek szerint. A Hitelintézet azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha • az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; • a Kölcsönnek a Szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a Kölcsönt nem erre a célra használja fel; • az Adós a Hitelintézetet megtévesztette, és ez a Szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; • az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a Kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; • az Adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetésének lehetőségét; • a Kölcsönre nyújtott Biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az Adós a Hitelintézet felszólítására nem egészíti ki; • az Adós a Szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. • a Hitelintézet jogosult a Szerződést az Adós megfelelő Biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő Biztosíték nyújtására nem képes. A szerződés kamatot, díjat, költséget érintő, Hitelintézet általi egyoldalú, az ügyfelet hátrányosan érintő módosítása miatti Xxxx általi felmondás szabályait a 2.12.3. pont tartalmazza.

  • Különös szerződési feltetelek („KSZF”) csonttörés