A Társaság mőködési kockázatai mintaszakaszok

A Társaság mőködési kockázatai. Középtávon a Társaság finanszírozási igényének kielégítésében – azzal párhuzamosan, hogy egyre több ügyfél kezdi meg a felvett hallgatói hitel törlesztését –, a hangsúly előreláthatóan fokozatosan áttevődik a kötvénykibocsátásból illetve hitelfelvételből történő forrásszerzésről az alaptevékenységből származó bevételekre. A beszedési rendszer hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát. 2003. január 1-jén kezdődött meg a Kormányrendelet által meghatározott kritériumoknak megfelelő ügyfelek törlesztési kötelezettsége. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg 2003. január - 2007. június időszaki adatok állnak rendelkezésre. Az alább felsorolt kockázati tényezők a beszedési rendszer hatékonyságát, ezen keresztül a Társaságnak a törlesztésből származó bevételeit befolyásolhatják: – Az ügyfelek hallgatói hitelre való jogosultságának megítéléséhez szükséges információk egy része jelenleg külső partnerektől, a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályairól származik. Az egységes országos hallgatói nyilvántartás kiépítése folyamatban van, ez az eddiginél pontosabb információt fog biztosítani arról, hogy ügyfeleink mikor lépnek a hallgatói hitel törlesztési szakába és a Diákhitel Központ Zrt. mely időponttól kezdve követelheti meg a törlesztéseket. – Kockázatot jelent, hogy a Társaságnak még nincs hosszabb időtávra vonatkozó tapasztalata a nem fizető adósokkal szemben az állami adóhatóság által végzendő behajtási tevékenység hatékonyságáról. – A Társaság bevételeit befolyásolja a speciális élethelyzető ügyfelek által igényelhető törlesztési kötelezettség szüneteltetése. A törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak egy része a központi költségvetés által a jogosultság időszakára célzott kamattámogatásban részesül, ami a szüneteltetés miatt kieső törlesztések negatív pénzügyi hatásait kompenzálja. A szüneteltetésre és a kamattámogatásra jogosultak körét szabályozó jogszabály nem igényel parlamenti konszenzust, ezért azok köre középtávon változhat, befolyásolva ezzel a Társaság pénzügyi helyzetét. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a 2003. január - 2007. június időszak adatai alapján a törlesztés szüneteltetése, illetve a célzott kamattámogatás pénzügyi hatása a jelen Kötvénykibocsátás nagyságrendjéhez viszonyítva elenyésző részarányt képvisel, ezért az említett jogosultságok pénzügyi következményei érdemben nem befolyásolják a jelen Kötvények visszafizetési lehetőség...

Related to A Társaság mőködési kockázatai

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti égési sérülésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • A különböző fizetési módokból adódó, előfizetőt érintő eltérések 7.2.1. Az Előfizető az egyedi előfizetői szerződésben meghatározhatja fizetés módját, mely a következők valamelyike lehet:

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása A fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.

  • A kínált díjfizetési módok, a különböző fizetési módokból adódó, előfizetőt érintő eltérések 7.2.1. Az Előfizető az egyedi előfizetői szerződésben meghatározhatja fizetés módját, mely a következők valamelyike lehet:

  • Kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kihelyezett hírközlési eszköz elvesztése, vagy megrongálódása esetén az Előfizetőt terhelő – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – díj. A kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj összege eszközönként eltérő.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.