KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemző kockázati tényezőket, így azonosítják az eszközalapra jellemző várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemző kocká- zatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszközalapok merev portfólióösszetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok és az eszköz- alap befektetési politikája által engedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközalapok befektetéseit a biztosító 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kockázati szintnek és befektetési célnak megfelelő eszközökben kívánja tartani, azonban a befektetési portfólió összetételének, méretének változtatásakor előfordulhat, hogy az eszközalap portfóliójába likvid eszközök (3 hónapnál nem hosszabb futamidejű bankbe- tétek, rövid lejáratú állampapírok, pénzpiaci befektetési alapok jegyei) kerül- nek átmeneti időre, a befektetési tranzakció(k) lezárultáig. A likviditási célból tartott eszközök maximális aránya 10%, de a megcélzott arány 0%. A va- gyonkezelő tarthat az eszközalap 10%-át nem meghaladó értékben likvid eszközöket a befektetési portfólióban a piaci mozgások hatékonyabb ki- használásának céljából is. Pénzpiaci, illetve kötvény típusú alapok esetén a befektetési cél elérése érdekében a bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok és egyéb pénzpiaci eszközök maximális aránya 10%-nál magasabb is lehet, ez esetben a maximális érték az adott eszközalap befektetési politikájában feltüntetésre kerül. Az ügyfeleknek befektetésükkel kapcsolatban több koc- kázati tényezőt kell figyelembe venniük, melyek egy része az általános gaz- dasági és piaci környezet függvénye (egyéb, nem számszerűsíthető kockáza- ti tényezők), más kockázatok pedig az adott eszköztípus jellemzőiből eredő, piaci jellegű, számszerűsíthető kockázatok. A minden kockázati tényező fi- gyelembevételével kialakított általános befektetetési kockázat mértékét egy 1-től 7-ig terjedő skálán jellemezzük az alábbiak szerint: alacsony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. OTP Bank Nyrt.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az itt felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal – értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot –, mivel azok a – Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő – a DK2011/01 elnevezéső Sorozat esetében a 2011/C, míg a DK2011/02 elnevezéső Sorozat esetében a 2011/D elnevezéső Magyar Államkötvények feltételei alapján kerültek meghatározásra. Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2008. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemző kockázati tényezőket, így azonosítják az eszközalapra jellemző várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemző kocká- zatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszközala- pok merev portfólió-összetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok által en- gedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközalapok befektetéseiket 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kocká- zati szintnek megfelelő eszközökben tartják, azonban a befektetési portfó- lió összetételének, méretének változtatásakor előfordulhat, hogy az eszköz- alap portfóliójába likvid eszközök kerülnek átmeneti időre, kizárólag a be- fektetési tranzakció(k) lezárultáig. Az ügyfeleknek befektetésükkel kapcso- latban több kockázati tényezőt kell figyelembe venniük, melyek egy része az általános gazdasági és piaci környezet függvénye (egyéb, nem számszerű- síthető kockázati tényezők), más kockázatok pedig az adott eszköztípus jel- lemzőiből eredő, piaci jellegű, számszerűsíthető kockázatok. A minden koc- kázati tényező figyelembe vételével kialakított általános befektetetési koc- kázat mértékét egy 1-től 7-ig terjedő skálán jellemezzük az alábbiak szerint: alacsony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A pénzügyi helyzetünket, a működési eredményünket, ill. az értékpapírjaink kereskedési árát ezek a kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembe néznünk. További, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg lényegtelennek tekintünk, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetünkre, működési eredményeinkre, illetve az értékpapírjaink kereskedési árára. • Működésünk (Magyarországon és külföldön egyaránt) jelentős állami szabályozási hatás alatt áll, amelynek az üzletünkre és a működési eredményeinkre is kedvezőtlen következményei lehetnek; • A távközlési ágazat liberalizációja miatt erősebb versenynek vagyunk kitéve; • Az, hogy tartani tudjuk a bevétel-növekedésünket, részben attól fog függeni, hogy tudjuk-e növelni a forgalmat és tudunk-e ügyfeleinknek értéknövelt és adatszolgáltatásokat nyújtani, valamint hogy fel tudunk-e vásárolni távközlési vállalatokat; • Lehetséges, hogy nem tudunk alkalmazkodni a távközlési piacokon bekövetkező technológiai változásokhoz; • A jelenlegi működési modellünk jövője a jövőbeni üzleti környezet jelenleg még előre nem látható változásainak függvénye; • A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozták és okozhatják; • A berendezések és a karbantartás tekintetében korlátozott számú szállítóra vagyunk utalva; • Az üzletünkre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok; • A rendszerhibák csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, valamint sérthetik a jó hírnevünket; • A kulcs munkatársak elvesztése gyengítheti az üzletünket; • A részvényáraink ingadozóak lehetnek és a részvényeladási képességet a részvényeink és ADS-eink viszonylag kevésbé likvid piaca negatívan befolyásolhatják; • A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a működési eredményünket; • Folyamatosan vitáink és peres ügyeink vannak a szabályozó szervekkel, versenytársakkal és más felekkel. Az ilyen jogi eljárások végső kimenetele általában bizonytalan. Az ilyen eljárások eredménye jelentős negatív hatással lehet a működési eredményünkre és a pénzügyi helyzetünkre. Továbbá, a befektetéseink értékét, a működési eredményünket és pénzügyi helyzetünket kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági fejlemények. Az üzletünk függ a mag...
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. Az alábbi „Kockázati Tényezők” című fejezet kizárólag a Kibocsátót közvetlenül érintő kockázati tényezők, továbbá a Kibocsátónak az Új Részvényekből eredő kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos képességét közvetlenül befolyásoló kockázati tényezők ismertetését tartalmazza. A Kibocsátó megítélése szerint az alábbi tényezők befolyásolhatják az Új Részvényeken alapuló kötelezettségei teljesítését. Ezen tényezők esetleges bekövetkezése vagy bekövetkezésének elmaradása teljes bizonyossággal nem látható előre, illetve becsülhető meg és a Kibocsátó nincs abban a helyzetben, hogy állást foglaljon ezen tényezők bekövetkezésének valószínűségéről. Minden, az Új Részvényekbe befektetni szándékozó Befektetőnek figyelembe kell vennie, hogy az Új Részvényekbe történő befektetés bizonyos kockázatokkal jár. Befektetési döntése meghozatalát megelőzően minden leendő Befektetőnek az Egyszerűsített Tájékoztató további részeivel együttesen ajánlott alaposan tanulmányoznia és átgondolnia az alábbi fejezetben bemutatott kockázati tényezőket, és az ily módon saját maga által kialakított álláspont alapján meghozni befektetési döntését.
KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Egyszerűsített Tájékoztató Összefoglalója (I. fejezet) és II. fejezete tartalmazza.