Kockázati tényezők. Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemző kockázati tényezőket, így azonosítják az eszközalapra jellemző várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemző kocká- zatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszközalapok merev portfólióösszetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok és az eszköz- alap befektetési politikája által engedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközalapok befektetéseit a biztosító 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kockázati szintnek és befektetési célnak megfelelő eszközökben kívánja tartani, azonban a befektetési portfólió összetételének, méretének változtatásakor előfordulhat, hogy az eszközalap portfóliójába likvid eszközök (3 hónapnál nem hosszabb futamidejű bankbe- tétek, rövid lejáratú állampapírok, pénzpiaci befektetési alapok jegyei) kerül- nek átmeneti időre, a befektetési tranzakció(k) lezárultáig. A likviditási célból tartott eszközök maximális aránya 10%, de a megcélzott arány 0%. A va- gyonkezelő tarthat az eszközalap 10%-át nem meghaladó értékben likvid eszközöket a befektetési portfólióban a piaci mozgások hatékonyabb ki- használásának céljából is. Pénzpiaci, illetve kötvény típusú alapok esetén a befektetési cél elérése érdekében a bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok és egyéb pénzpiaci eszközök maximális aránya 10%-nál magasabb is lehet, ez esetben a maximális érték az adott eszközalap befektetési politikájában feltüntetésre kerül. Az ügyfeleknek befektetésükkel kapcsolatban több koc- kázati tényezőt kell figyelembe venniük, melyek egy része az általános gaz- dasági és piaci környezet függvénye (egyéb, nem számszerűsíthető kockáza- ti tényezők), más kockázatok pedig az adott eszköztípus jellemzőiből eredő, piaci jellegű, számszerűsíthető kockázatok. A minden kockázati tényező fi- gyelembevételével kialakított általános befektetetési kockázat mértékét egy 1-től 7-ig terjedő skálán jellemezzük az alábbiak szerint: alacsony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7.
a. Nem számszerűsíthető kockázati tényezők
Kockázati tényezők. Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.
Kockázati tényezők. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal – értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot –, mivel azok a – Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő – 2010/D elnevezéső Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Pénzügyminisztérium gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a alapján a központi költségvetés terhére történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.
Kockázati tényezők. Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt kockázati szempontokra. Az itt felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon.
Kockázati tényezők. OTP Bank Nyrt.
2.1. Piaci kockázatok a Kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan
Kockázati tényezők. A pénzügyi helyzetünket, a mőködési eredményünket, illetve az értékpapírjaink kereskedési árát ezek a kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznünk. További, jelenleg nem ismert kockázatok, vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg lényegtelennek tekintünk, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetünkre, mőködési eredményeinkre, illetve az értékpapírjaink kereskedési árára. • Mőködésünk jelentős állami szabályozási hatás alatt áll, amelynek az üzletünkre és a mőködési eredményeinkre is kedvezőtlen következményei lehetnek; • A távközlési ágazat liberalizációja miatt erősebb versenynek vagyunk kitéve; • Lehetséges, hogy nem tudunk alkalmazkodni a távközlési piacokon bekövetkező technológiai változásokhoz; • Mőködési modellünk jövőjét az üzleti környezet jelenleg még előre nem látható változásai befolyásolhatják; • A technológiai és a távközlési ágazat fejlesztései egyes eszközeink könyv szerinti értékének csökkenését, értékvesztését okozták és okozhatják; • A berendezések beszerzése és a karbantartás tekintetében korlátozott számú szállítóra vagyunk utalva; • Az üzletünkre negatív hatással lehetnek a mobilkommunikációs technológiáknak tulajdonított valós vagy vélt egészségügyi kockázatok; • A rendszerhibák csökkent felhasználói forgalmat és kisebb bevételt eredményezhetnek, valamint sérthetik a hírnevünket; • A kulcs munkatársak elvesztése gyengítheti az üzletünket; • A részvényáraink ingadozóak lehetnek és a részvényeladási képességet a részvényeink és ADS-eink viszonylag kevésbé likvid piaca negatívan befolyásolhatja; • A devizaárfolyamok ingadozása kedvezőtlenül befolyásolhatja a mőködési eredményünket; • Folyamatosan vitáink és peres ügyeink vannak a szabályozó szervekkel, versenytársakkal és más felekkel. Az ilyen jogi eljárások végső kimenetele általában bizonytalan és ez jelentős negatív hatással lehet a mőködési eredményünkre és a pénzügyi helyzetünkre. • A befektetéseink értékét, a mőködési eredményünket és pénzügyi helyzetünket kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyarországi és más országokban bekövetkező gazdasági fejlemények. • Ki vagyunk téve a magyar adórendszer kiszámíthatatlan változásainak: 2010 októberében a magyar Országgyőlés válságadót vetett ki a távközlési, energiaellátó és kiskereskedelmi szektorra. Az adót a 2010-es pénzügyi évre vonatkozóan visszamenőleges hatállyal vezették be. A vonatkozó adórendelkezések szerint a válságadó 2012 végéig marad érvény...
Kockázati tényezők. Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemző kockázati tényezőket, így azonosítják az eszközalapra jellemző várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemző kocká- zatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszköz- alapok merev portfólió-összetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok által engedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközalapok befektetéseiket 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kocká- zati szintnek megfelelő eszközökben tartják, azonban a befektetési portfó- lió összetételének, méretének változtatásakor előfordulhat, hogy az eszköz- alap portfóliójába likvid eszközök kerülnek átmeneti időre, kizárólag a be- fektetési tranzakció(k) lezárultáig. Az ügyfeleknek befektetésükkel kapcso- latban több kockázati tényezőt kell figyelembe venniük, melyek egy része az általános gazdasági és piaci környezet függvénye (egyéb, nem számszerű- síthető kockázati tényezők), más kockázatok pedig az adott eszköztípus jel- lemzőiből eredő, piaci jellegű, számszerűsíthető kockázatok. A minden koc- kázati tényező figyelembevételével kialakított általános befektetetési kocká- zat mértékét egy 1-től 7-ig terjedő skálán jellemezzük az alábbiak szerint: alacsony kockázat: 1-2; közepes kockázat: 3-5; magas kockázat: 6-7.
Kockázati tényezők. Az eszközalapok a befektetési politikában meghatározzák a befektetési célt és a jellemző kockázati tényezőket, így azonosítják az eszközalapra jellem- ző várható hozam- és kockázat profilt. A befektetési cél és a jellemző koc- kázatok által meghatározott és behatárolt befektetési politikát az eszköz- alapok merev portfólióösszetételi kötöttségek nélkül a jogszabályok és az eszközalap befektetési politikája által engedélyezett ügylettípusok felhasználásával hajtják végre. Az eszközalapok befektetéseit a biztosító 100 százalékban a befektetési politikában megjelölt kockázati szintnek és befektetési célnak megfelelő eszközökben kívánja tartani, azonban a be- fektetési portfólió összetételének, méretének változtatásakor előfordulhat, hogy az eszközalap portfóliójába likvid eszközök (3 hónapnál nem hosszabb futamidejű bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok, pénz- piaci befektetési alapok jegyei) kerülnek átmeneti időre, a befektetési tranzakció(k) lezárultáig. A likviditási célból tartott eszközök maximális aránya 10%, de a megcélzott arány 0%. A vagyon-
a. Nem számszerűsíthető kockázati tényezők
Kockázati tényezők. A Kötvényekhez kapcsolódó főbb kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III.4.3. pontja tartalmazza.
Kockázati tényezők. OTP Bank Nyrt.