A Tanács. A Lisszaboni Szerződés megtartja a kettős többség (az állampolgárok és a tagállamok többsége) elvére épülő szavazást. A szavazásra vonatkozó korábbi szabályok azonban csupán 2014. novemberig voltak érvényben. 2014. november 1. óta új szabályok alkalmazandók. A minősített többség akkor valósul meg, amikor egy javaslatot a Tanács tagjainak 55%-a (a 27 tagállamból gyakorlatilag 15) az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamok képviseletében támogat (az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdése). Abban az esetben, ha a Tanács nem a Bizottság vagy az alelnök/főképviselő javaslata alapján jár el, a tagállamok szükséges többsége 72%-ra emelkedik (az EUMSZ 238. cikkének (2) bekezdése). A jogalkotás blokkolásához legalább négy tagállamnak kell a javaslat ellenében szavaznia. A „ioanninai kompromisszumból” kiinduló új rendszer lehetővé teszi, hogy a népesség vagy a tagállamok számának – a blokkoló kisebbség létrejöttéhez szükséges – 55%-a (2017. április 1-jéig 75%-a) indítványozhassa, hogy egy adott javaslat „ésszerű határidőn” belül ismételten kerüljön átgondolásra (7. sz. nyilatkozat). A Tanács ülése a jogalkotási aktusok tervezetével kapcsolatos tanácskozás vagy szavazás esetén nyilvános. Ennek érdekében a Tanács valamennyi ülése két részre tagolódik: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó, valamint egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. A Tanács elnöksége továbbra is hathónapos soros elnökségi rendszerben működik, de a munka folyamatosságának javítása érdekében három tagállam csoportosan elnököl 18 hónapig. Kivétel ez alól a Külügyek Tanácsa, ahol folyamatosan az alelnök/ főképviselő elnököl.
A Tanács. A Tanács az Unió legfőbb döntéshozó testülete, a tagállamok (vagyis a tagállami kormányok) fóruma. Hierarchikus tagozódás szerint a tanács három fórum-szinten ülésezik: oSzékhelye: Brüsszel o- állam-/kormányfői Tanács (Xxxxx) és miniszteri Xxxxxx o- Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) – nagyköveti szint o- tanácsi munkacsoportok - szakértői szint (pl. gyógyszerészeti és orvostechnikai munkacsoport)
A Tanács. 1.6.1. zárt ülést tart összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
A Tanács. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és e tagállam nevében szavazhat (EUSZ 16. cikk (2) bekezdés). A Tanács eljárási szabályzata, amely az EUMSZ 240. cikkének (3) bekezdésén alapul, nem határoz meg semmiféle konkrét etikai kötelezettséget a Tanácsban a tagállamokat képviselő egyes miniszterekre vonatkozóan. A szabályzat ezzel kapcsolatban az egyes tagállamok felelősségére és belső határozataira hivatkozik, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a kijelölt miniszter helyesen képviselje a Tanácsban az adott tagállam szavazatát és álláspontját, valamint hogy a kijelölt egyén hozzájáruljon a Tanács megfelelő működéséhez és tiszteletben tartsa azt. EUMSZ 245. cikk Az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex meghatározza és tisztázza a tagokra vonatkozó kötelezettségeket (HL C 65., 2018.2.21., 7. o.).
A Tanács a) zárt ülést tart, választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor,