Common use of A tartalékkeret felhasználásának szabályai Clause in Contracts

A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei: - Műszaki szükségszerűség, ami miatt a tervektől el kell térni. A kivitelezés alatt, a feleken kívülálló okokból történt, előre nem látható változások a helyszíni körülményekben. A vonatkozó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban az ajánlattételi felhívás készítése és a kivitelezés között bekövetkezett változások. - Megrendelő érdekét szolgáló, Vállalkozó által vagy Megrendelő által kezdeményezett változás: Az elvárt műszaki színvonalnak jobban megfelelő műszaki megoldás, amely minimális többletköltséggel jár. Nem többletszolgáltatást nyújtó, hanem (jellemzően) a megbízhatóságot, üzembiztonságot növelő változás – vagyis olyan, mint Vállalkozó ésszerűsítési javaslata. - Jogszabály változása: Olyan jogszabályi változás miatt előálló többletköltség (nem műszaki jellegű), amely jogszabálynak a megjelenése a szerződéskötés időpontjában még nem volt vagy nem lehetett ismert. - Vállalkozó benyújthat Megrendelő részére többletköltségeket vagy megtakarítást maga után vonó ún. ésszerűsítési javaslatot, melynek keretében az alábbi esetekben számolhatóak el költségek: azonos műszaki tartalom mellett vagy egyenértékű műszaki megoldással felgyorsítja a munkák elvégzését; Megrendelő költségeit csökkenti a létesítmény megvalósítása, fenntartása és üzemeltetése során; az elkészült létesítmény hatékonyságát vagy értékét növeli Megrendelő számára vagy más módon Megrendelő érdekét szolgálja. - A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. - A Vállalkozó a 3.2 pontban meghatározott áron felül semmiféle címen többletköltséget nem érvényesíthet (azaz a Vállalkozó többletmunka ellenértékének külön díjazásban történő elismertetésére és érvényesítésére nem jogosult), kivéve a Megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházási pótmunkák ellenértékét. Utólag az árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányár megemelésére. - Nem alapozza meg a Vállalkozó pótmunka igényét, ha annak szükségessége olyan tényből vagy körülményből fakad, amellyel a Vállalkozó a jelen megállapodás megkötésekor számolhatott volna, így különösen, pl. a műszaki dokumentációk esetleges hiányosságaiból, ellentmondásaiból, a munkaterület szemrevételezésének elmulasztásából, indokoltan szokásos feltárásának az elmulasztásából, kivitelezés során felhasználni tervezett anyagokra, félkész és késztermékekre, berendezésekre vonatkozó áruhiányból, alvállalkozó(k) kiválasztásából, alvállalkozói teljesítés hiányosságaiból fakad. - A vállalkozási díjon felül a Vállalkozó jogosult elszámolni a Vállalkozó által kötelezően elvégzendő azon munkákat, amelyek a műszaki dokumentációban meghatározott paramétereken túlmutató tartalom megvalósításához szükségesek (a továbbiakban: pótmunka). Amennyiben a Vállalkozó értesítése alapján a Megrendelő megállapítja, hogy a Vállalkozó olyan műszaki tartalmat valósít meg, amely pótmunkának minősül, úgy annak ellenértéke a 3.4. pontban meghatározott összegű tartalékkeret még rendelkezésre álló része terhére számolható el a jelen Szerződés és a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. - A pótmunka ellenértékére vonatkozó ajánlatot a Vállalkozó ajánlatában benyújtott árazott költségvetésben szereplő egységárak (díj és anyag) alapján kell elkészíteni. Amennyiben a Vállalkozó ajánlata nem tartalmaz alkalmazható díjat vagy anyagárat, úgy a szerződő felek megegyezése szükséges az alkalmazandó egységárakról. - A pótmunka teljesítése kizárólag akkor kezdődhet el, valamint a pótmunka tartalékkeretből történő elszámolásának feltétele az, hogy a megvalósítandó műszaki tartalmat a Megrendelő pótmunkának minősítse, valamint, hogy a pótmunka ellenértéke a jelen Szerződés és Kbt. rendelkezéseivel összhangban megfelelően meghatározásra került.

A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei: - Műszaki szükségszerűség, ami miatt a tervektől el kell térni. A kivitelezés alatt, a feleken kívülálló okokból történt, előre nem látható változások a helyszíni körülményekben. A vonatkozó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban az ajánlattételi felhívás készítése és a kivitelezés között bekövetkezett változások. - Megrendelő érdekét szolgáló, Vállalkozó által vagy Megrendelő által kezdeményezett változás: Az elvárt műszaki színvonalnak jobban megfelelő műszaki megoldás, amely minimális többletköltséggel jár. Nem többletszolgáltatást nyújtó, hanem (jellemzően) a megbízhatóságot, üzembiztonságot növelő változás – vagyis olyan, mint Vállalkozó ésszerűsítési javaslata. - Jogszabály változása: Olyan jogszabályi változás miatt előálló többletköltség (nem műszaki jellegű), amely jogszabálynak a megjelenése a szerződéskötés időpontjában még nem volt vagy nem lehetett ismert. - Vállalkozó benyújthat Megrendelő részére többletköltségeket vagy megtakarítást maga után vonó ún. ésszerűsítési javaslatot, melynek keretében az alábbi esetekben számolhatóak el költségek: azonos műszaki tartalom mellett vagy egyenértékű műszaki megoldással felgyorsítja a munkák elvégzését; Megrendelő költségeit csökkenti a létesítmény megvalósítása, fenntartása és üzemeltetése során; az elkészült létesítmény hatékonyságát vagy értékét növeli Megrendelő számára vagy más módon Megrendelő érdekét szolgálja. - A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. - A Vállalkozó a 3.2 pontban meghatározott áron felül semmiféle címen többletköltséget nem érvényesíthet (azaz a Vállalkozó többletmunka ellenértékének külön díjazásban történő elismertetésére és érvényesítésére nem jogosult), kivéve a Megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházási pótmunkák ellenértékét. Utólag az árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányár megemelésére. - Nem alapozza meg a Vállalkozó pótmunka igényét, ha annak szükségessége olyan tényből vagy körülményből fakad, amellyel a Vállalkozó a jelen megállapodás megkötésekor számolhatott volna, így különösen, pl. a műszaki dokumentációk esetleges hiányosságaiból, ellentmondásaiból, a munkaterület szemrevételezésének elmulasztásából, indokoltan szokásos feltárásának az elmulasztásából, kivitelezés során felhasználni tervezett anyagokra, félkész és késztermékekre, berendezésekre vonatkozó áruhiányból, alvállalkozó(k) kiválasztásából, alvállalkozói teljesítés hiányosságaiból fakad. - A vállalkozási díjon felül a Vállalkozó jogosult elszámolni a Vállalkozó által kötelezően elvégzendő azon munkákat, amelyek a műszaki dokumentációban meghatározott paramétereken túlmutató tartalom megvalósításához szükségesek (a továbbiakban: pótmunka). Amennyiben a Vállalkozó értesítése alapján a Megrendelő megállapítja, hogy a Vállalkozó olyan műszaki tartalmat valósít meg, amely pótmunkának minősül, úgy annak ellenértéke a 3.4. pontban meghatározott összegű tartalékkeret még rendelkezésre álló része terhére számolható el a jelen Szerződés és a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. - A pótmunka ellenértékére vonatkozó ajánlatot a Vállalkozó ajánlatában benyújtott árazott költségvetésben szereplő egységárak (díj és anyag) alapján kell elkészíteni. Amennyiben a Vállalkozó ajánlata nem tartalmaz alkalmazható díjat vagy anyagárat, úgy a szerződő felek megegyezése szükséges az alkalmazandó egységárakról. - A pótmunka teljesítése kizárólag akkor kezdődhet el, valamint a pótmunka tartalékkeretből történő elszámolásának feltétele az, hogy a megvalósítandó műszaki tartalmat a Megrendelő pótmunkának minősítse, valamint, hogy a pótmunka ellenértéke a jelen Szerződés és Kbt. rendelkezéseivel összhangban megfelelően meghatározásra került.

A tartalékkeret felhasználásának szabályai. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret terhére történő elszámolás esetei: - Műszaki szükségszerűség, ami miatt a tervektől el kell térni. A kivitelezés alatt, a feleken kívülálló okokból történt, előre nem látható változások a helyszíni körülményekben. A vonatkozó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban az ajánlattételi felhívás készítése és a kivitelezés között bekövetkezett változások. - Megrendelő érdekét szolgáló, Vállalkozó által vagy Megrendelő által kezdeményezett változás: Az az elvárt műszaki színvonalnak jobban megfelelő műszaki megoldás, amely minimális többletköltséggel jár. Nem ; nem többletszolgáltatást nyújtó, hanem (jellemzően) a megbízhatóságot, üzembiztonságot növelő változás – vagyis olyan, mint Vállalkozó ésszerűsítési javaslata. - Jogszabály változása: Olyan jogszabályi változás miatt előálló többletköltség (nem műszaki jellegű), amely jogszabálynak a megjelenése a szerződéskötés időpontjában még nem volt vagy nem lehetett ismert. - Vállalkozó benyújthat Megrendelő részére többletköltségeket vagy megtakarítást maga után vonó ún. ésszerűsítési javaslatot, melynek keretében az alábbi esetekben számolhatóak el költségek: azonos műszaki tartalom mellett vagy egyenértékű műszaki megoldással felgyorsítja a munkák elvégzését; Megrendelő költségeit csökkenti a létesítmény megvalósítása, fenntartása és üzemeltetése során; az elkészült létesítmény hatékonyságát vagy értékét növeli Megrendelő számára vagy más módon Megrendelő érdekét szolgálja. - A tartalékkeret terhére kifizetések kizárólag Vállalkozó írásban benyújtott kérelme, vagy Megrendelő kezdeményezése alapján, a Megrendelő jóváhagyásával teljesíthetőek. - A Vállalkozó a 3.2 pontban meghatározott áron felül semmiféle címen többletköltséget nem érvényesíthet (azaz a Vállalkozó többletmunka ellenértékének külön díjazásban történő elismertetésére és érvényesítésére nem jogosult), kivéve a Megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházási pótmunkák ellenértékét. Utólag az árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányár megemelésére. - Nem alapozza meg a Vállalkozó pótmunka igényét, ha annak szükségessége olyan tényből vagy körülményből fakad, amellyel a Vállalkozó a jelen megállapodás megkötésekor számolhatott volna, így különösen, pl. a műszaki dokumentációk esetleges hiányosságaiból, ellentmondásaiból, a munkaterület szemrevételezésének elmulasztásából, indokoltan szokásos feltárásának az elmulasztásából, kivitelezés során felhasználni tervezett anyagokra, félkész és késztermékekre, berendezésekre vonatkozó áruhiányból, alvállalkozó(k) kiválasztásából, alvállalkozói teljesítés hiányosságaiból fakad. - A vállalkozási díjon felül a Vállalkozó jogosult elszámolni a Vállalkozó által kötelezően elvégzendő azon munkákat, amelyek a műszaki dokumentációban meghatározott paramétereken túlmutató tartalom megvalósításához szükségesek (a továbbiakban: pótmunka). Amennyiben a Vállalkozó értesítése alapján a Megrendelő megállapítja, hogy a Vállalkozó olyan műszaki tartalmat valósít meg, amely pótmunkának minősül, úgy annak ellenértéke a 3.4. pontban meghatározott összegű tartalékkeret még rendelkezésre álló része terhére számolható el a jelen Szerződés és a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. - A pótmunka ellenértékére vonatkozó ajánlatot a Vállalkozó ajánlatában benyújtott árazott költségvetésben szereplő egységárak (díj és anyag) alapján kell elkészíteni. Amennyiben a Vállalkozó ajánlata nem tartalmaz alkalmazható díjat vagy anyagárat, úgy a szerződő felek megegyezése szükséges az alkalmazandó egységárakról. - A pótmunka teljesítése kizárólag akkor kezdődhet el, valamint a pótmunka tartalékkeretből történő elszámolásának feltétele az, hogy a megvalósítandó műszaki tartalmat a Megrendelő pótmunkának minősítse, valamint, hogy a pótmunka ellenértéke a jelen Szerződés és Kbt. rendelkezéseivel összhangban megfelelően meghatározásra került.