A TERVDOKUMENTÁCIÓ mintaszakaszok

A TERVDOKUMENTÁCIÓ. A szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződés alapján Megrendelő a Tervező által készített műszaki dokumentációk felett területi korlátozás nélküli, korlátlan, kizárólagos, harmadik személynek átadható felhasználási jogokat szerez, így egyúttal Tervező nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. A felhasználói jog magában foglalja az alkotás (terv) átdolgozásának jogát is. Felek rögzítik, hogy az e szerződésben meghatározott ellenérték a szellemi jogok átruházását is magában foglalja. A felhasználási jogok feltétele, hogy a Megrendelő a Tervezőnek a jelen szerződésben meghatározott ellenértéket, mint tervezési- és felhasználási díjat szerződésszerűen és maradéktalanul teljesítse. A Tervező jogszavatosságot vállal azért, hogy az általa készített tervdokumentáción sem neki sem harmadik személynek felhasználási vagy egyéb korlátozó joga nem áll fenn. A Tervező szavatosságot vállal azért, hogy az általa készített tervdokumentáció a jelen szerződés aláírásának időpontjában hatályban lévő jogszabályoknak megfelel
A TERVDOKUMENTÁCIÓ. A tervdokumentációval szemben támasztott polgári jogi követelmények: műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. A tervező felelőssége igen széles körű; a tervezés folyamán minden olyan körülményt figyelembe kell vennie, amely az építmény, berendezés fentiek szerinti kivitelezhetőséget biztosítja. A tervező felel azért is, ha a terv műszakilag ugyan megfelelő, de valamely hatósági előírás miatt mégsem kivitelezhető. Ezért, ha a Megrendelő célszerűtlen, az építési szabályoknak ellentmondó elképzeléssel rendelkezik, erre a körülményre fel kell hívni a figyelmét. Ha pedig ehhez a célszerűtlen, nem gazdaságos elképzeléséhez a megrendelő írásbeli tájékoztatást (kioktatást) követően is ragaszkodik, javasoljuk a tervezőknek, hogy ezért a körülményért és annak a következményeiért a felelősségüket zárják ki. Rendkívül fontos körülmény ugyanis a Ptk. szabályozási rendszerében, hogy a szerződő felek a szerződésszegésért fennálló felelősséget a szerződéskötés pillanatában rendezhetik. A szerződésszegésért fennálló felelősségük pedig a szerződéskötés időpontjában előre látható kár mértékéig áll fenn. A tervező, mint szakember a szerződéskötéskor hozzáértő személyként látja, ha a laikus megrendelő elképzelése kockázatos, jogszabályoknak ellentmondó, ezért kötelessége őt erre figyelmeztetni. Viszont, ha a drága, nem gazdaságos elképzeléshez a Megrendelő ragaszkodik, a vállalkozónak joga van a szerződésben ennek következményeiért a felelősségét kizárnia. Mint közismert, az építési engedélyes tervek feltöltését az ÉTDR rendszerbe digitálisan a legtöbb esetben az építészek végzik, akik a feltöltéshez szükséges jogosultsággal rendelkeznek. Ennek körében az építész a saját építész terveivel együtt a szakági tervezők terveit (statikus, épületgépész, épületvillamos) is feltölti. Ez alól kivétel az ún. aláíró lap, melyet az összes szakági tervező aláír és eredetiben kell benyújtani az építéshatósághoz. Az építész és a szakági tervezők az aláíró lapon nyilatkoznak, hogy a tervek megfelelnek a jogszabályoknak. A felelősség kizárását a nem gazdaságos, nem célszerű megrendelői elképzelésekben testet öltő tervekért ajánljuk. A megrendelők speciális elképzelése nem lehet ellentétes az építésügyi jogszabályokkal, ezért a jogszabályoknak meg nem felelő tervekért a felelősséget nem lehet kizárni.
A TERVDOKUMENTÁCIÓ. A tervezési feladat több részfázison keresztül kerül teljesítésre, melyek elsősorban az Önkormányzattal történt egyeztetésekre épülnek. A tervdokumentáció összeállítása során a településrendezési tervek készítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő összes jóváhagyandó és alátámasztó munkarészt is elkészítettük. A szöveges munkarészek kiegészítésére, szemléltetésére szükség szerint rajzi munkarészeket, tervlapokat is készítettünk. Ez a tervdokumentáció a következő fő részekből áll: − Szöveges munkarészek: = szakági műleírások (alátámasztó munkarészek szakágak szerinti bontásban) = helyi építési szabályzat rendelettervezete − Rajzi munkarészek: = alátámasztó tervlapok (közművesítés) = hatályos településszerkezeti tervlap kivonata = hatályos szabályozási (övezeti) tervlap kivonata = szerkezeti tervlap tervezet = szabályozási tervlap tervezet

Related to A TERVDOKUMENTÁCIÓ

  • A teljesítéshez szükséges dokumentumok 70. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illet- ve átadnia:

  • A teljesítés helye Szállító a Szerződés tárgyát képező Termékeket a jelen Szerződés 2. számú mellékletében meghatározott teljesítési helyekre saját vagy megbízottja fuvareszközén köteles leszállítani az adott Lehívásban foglaltak szerint.

  • Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával? Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön – választása szerint – a kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.

  • Milyen esetben minősül a termék hibásnak? A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A Biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok 3.1. A Biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához - az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl - a következő dokumentumokat kéri:

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL 5.1 A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.