Common use of Autizmussal élő személyek Clause in Contracts

Autizmussal élő személyek. A diagnosztizált autizmussal élő személyek számának drasztikus növekedése folyamatos és erősödő nyomást jelent az ellátórendszer teljes spektrumára, ez nélkülözhetetlenné teszi a folyamatos fejlesztést a területen. Epidemiológiai adatok támasztják alá, hogy az autizmussal diagnosztizált népesség száma meredeken nő. Ma Magyarországon, megfelelően a nemzetközi epidemiológiai tendenciáknak – több mint 100.000 ember él autizmus spektrum zavarral, és ennek a spektrumnak közel a fele átlagos értelmi és nyelvi képességekkel rendelkezik (az un. magasan funkcionáló csoport). Azonban hazánkban a diagnózissal rendelkező autista emberek száma a feltételezett 100 000 főnek csak töredéke: becslések szerint maximum 20-22 000 főről beszélhetünk 2015-ben. Már a 2000-es évek derekán végzett elemzések jelezték, hogy a hazai autizmus diagnózisok (azaz jogilag és egészségügyileg „érzékelt” autista emberek) száma 5 év alatt 2,7-szeresére nőtt. A szakemberek becslései alapján már állítható, hogy a 2014-20 közötti időszakban (részben a számos területen lezajlott fejlesztéseknek köszönhetően) akár háromszorosára is nőhet a hazai (diagnosztizált) autista népesség, ami az eddiginél is nagyobb nyomást jelent majd a teljes intézményrendszerre vetítve, ezen belül egyre nagyobb igény mutatkozik a felnőttek ellátására. A jelentős erőfeszítések ellenére továbbra is tapasztalhatók az ellátás minőségi és mennyiségi hiányosságai, valamint a minőségi ellátások az érintettek számára egyenetlenül férhető hozzá. Az autizmussal élő populáció növekedése elsősorban az eddig fel nem derített, nem azonosított személyek számának növekedésével magyarázható, ők pedig azok a gyermekek és felnőttek, akiknek autizmusa mellett társuló zavar nem jellemző, értelmi képességeik az átlagos övezetben vannak, illetve jelentősebb nyelvi fejlődési zavar sem fordul elő, de autizmusuk jelentős mértékben korlátozza környezetükhöz történő illeszkedésüket. Jelenlegi tudásunk szerint az autizmus spektrum ezen halmaza a teljes populáció közel fele. Az inkluzív ellátás jellemzően ebben a csoportban szolgálhatja az érintettek és környezetük érdekeit. Az érintettek számának nagyfokú növekedése jelentős nyomást jelent a többségi ellátórendszerre azonban a rendszer egyes résztvevőinek felkészültsége az autizmus területén hiányos és egyenetlen; Az autizmussal élő kamaszok és felnőttek ellátása világszerte jelentős hátrányokat mutat a gyermekpopuláció ellátáshoz képest, hazánkban minimálisnak mondható az autizmus spektrum felnőtt korú, bármely csoportjának nyújtott tanulási, képzési, szociális, lakhatási, szabadidős, egészségügyi, foglalkoztatási szolgáltatások száma és kínálata és a területen érintett szakemberek, intézmények felkészültsége; Az intézmények bevonásában a fenti prioritási szempontok mellett a területi ellátottság korrekciója és a kapcsolódó szakterületek bevonása is meghatározó.

Autizmussal élő személyek. A diagnosztizált autizmussal élő személyek számának drasztikus növekedése folyamatos és erősödő nyomást jelent az ellátórendszer teljes spektrumára, ez nélkülözhetetlenné teszi a folyamatos fejlesztést a területen. Epidemiológiai adatok támasztják aláAnnak ellenére, hogy továbbra is jelentős területi és minőségi egyenetlenségek jellemzők a hazai autizmus ellátás minden területén, Magyarország sok szempontból kiemelkedő a térségben: magasan képzett, a nemzetközileg elfogadott és evidenciákon alapuló gyakorlatnak megfelelő tudással és szemlélettel dolgozó szakemberek és szakértők egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre hazánkban – különös tekintettel az autizmussal diagnosztizált népesség száma meredeken nőeurópai gyakorlatban is ritka szakirányú gyógypedagógus képzésre. Ma MagyarországonJelen van a legkorszerűbb vizsgáló és terápiás eszköztár és tudás jó néhány eszköze, megfelelően bár részben további fejlesztést és validálást igényel. A képzési kínálat széles területet fed le, ugyanakkor továbbra is hiányoznak egyes területekre vonatkozó képzések (pl. a nemzetközi epidemiológiai tendenciáknak – több mint 100.000 ember él autizmus spektrum zavarralfelnőtt ellátás tekintetében), emellett elérhetőségük javítása is fontos cél. Jelentős mértékben gyarapodott és ennek könnyebben elérhető a spektrumnak közel magyar nyelven is olvasható, korszerű szak- és ismeretterjesztő irodalom, módszertani anyagok a fele átlagos értelmi szakemberek és nyelvi képességekkel rendelkezik (a családok számára is. A családok számára szülői képzési programok is elérhetők, képzett trénerek állnak rendelkezésre, azonban az unóriási igény ellenére is rendkívül korlátozott az elérhetőségük. magasan funkcionáló csoport). Azonban hazánkban a diagnózissal rendelkező autista emberek száma a feltételezett 100 000 főnek csak töredéke: becslések szerint maximum 20-22 000 főről beszélhetünk 2015-ben. Már a 2000-es évek derekán végzett elemzések jeleztékA fejlesztések biztos hátterét nyújtja, hogy a hazai területen nagy múltú, hatékony országos érdekvédelmi szervezet (Autisták Országos Szövetsége), több kisebb centrum mellett ugyancsak nagy múlttal rendelkező irányadó szakmai szervezet (Autizmus Alapítvány) és új, a Nyolc Pont projekt eredményeként felállt koordinációs iroda (FSZK – Autizmus Koordinációs Iroda) működik. Ugyanakkor mozaikos, esetleges és hiányos az információk egyenletes áramlása a célcsoporthoz. Az autizmus diagnózisok (azaz jogilag és egészségügyileg „érzékelt” autista emberek) száma 5 év alatt 2,7-szeresére nőtt. A szakemberek becslései alapján már állíthatóellátás fejlesztésében komoly kihívást jelent, hogy a 2014-20 közötti időszakban fejlődési és viselkedési heterogenitás, sokszínűség (részben a számos területen lezajlott fejlesztéseknek köszönhetőenrendkívül széles spektrum) akár háromszorosára is nőhet a hazai (diagnosztizált) autista népességmegköveteli az ellátórendszer sokszínűségét, ami az eddiginél is nagyobb nyomást jelent majd a teljes intézményrendszerre vetítve, ezen belül egyre nagyobb igény mutatkozik a felnőttek ellátására. A jelentős erőfeszítések ellenére továbbra is tapasztalhatók az ellátás minőségi és mennyiségi hiányosságaiegyénre szabottságát. Az igen súlyos tüneteket mutató, valamint értelmi képességeikben is jelentősen sérült emberek egész életükben másokra utaltak maradnak, az igen jó képességű, enyhébb tüneteket mutató felnőttek egy része teljes mértékben önellátóvá válhat, tanul, munkát vállal, a minőségi ellátások az érintettek számára egyenetlenül férhető hozzá. megfelelő szintű támogatást azonban nem nélkülözheti! Az autizmussal élő populáció növekedése elsősorban az eddig fel nem derített, nem azonosított személyek számának növekedésével magyarázható, ők pedig azok a gyermekek és felnőttek, akiknek autizmusa mellett társuló zavar nem jellemző, értelmi képességeik az átlagos övezetben vannak, illetve jelentősebb nyelvi fejlődési zavar sem fordul elő, de autizmusuk jelentős mértékben korlátozza környezetükhöz történő illeszkedésüket. Jelenlegi tudásunk szerint az autizmus spektrum ezen halmaza a teljes populáció közel fele. Az inkluzív ellátás jellemzően ebben a csoportban szolgálhatja az érintettek és környezetük érdekeit. Az érintettek számának nagyfokú növekedése jelentős nyomást jelent a többségi ellátórendszerre azonban a ezen rendszer egyes résztvevőinek felkészültsége az autizmus területén hiányos és egyenetlen; . Az autizmussal élő kamaszok és felnőttek ellátása világszerte jelentős hátrányokat mutat a gyermekpopuláció ellátáshoz képest, hazánkban minimálisnak mondható az autizmus spektrum felnőtt korú, bármely csoportjának nyújtott tanulási, képzési, szociális, lakhatási, szabadidős, egészségügyi, foglalkoztatási szolgáltatások száma és kínálata és a területen érintett szakemberek, intézmények felkészültsége; Az intézmények bevonásában a fenti prioritási szempontok mellett a területi ellátottság korrekciója autizmussal diagnosztizált személyeket ellátó optimális rendszer egy adott életkori szakaszban és a kapcsolódó szakterületek bevonása teljes életútra vonatkozóan is meghatározójellemzően multi- és interdiszciplináris, kiterjed a közszolgáltatások teljes rendszerére, kiemelten az egészségügyi, diagnosztikai szolgáltatásokra, az oktatás-nevelés-fejlesztés területére, a szociális ellátásra, a foglalkoztatás, felnőttképzés területeire. A minőségében megfelelő ellátás, tudás, felkészültség és humán erőforrás igénye nagy, ugyanakkor számos nemzetközi vizsgálat támasztja alá a hosszú távon való „megtérülését”.