Common use of Az ajánlatok bírálata és értékelése Clause in Contracts

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati elbírálásra kerülő árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: összérték a nettó környezetvédelmi termékdíj összegét nem tartalmazó egységárak és valamint a tájékoztató mennyiségek szorzatának az összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó az egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár mely a étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. A megadott mennyiségek csupán tájékoztató jellegűek, melyet Ajánlatkérő a legalacsonyabb ár megállapításához kíván felhasználni. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó az egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat (alap ajánlat) vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról szóló ajánlatkérői döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. [Kbt. 70. § (1) bek.] A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés ac) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő Ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokbanközbeszerzési dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő Ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő Ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő Ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt Ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő Ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Ajánlatkérő az alábbi táblázat „Nettó ajánlati összérték” sora szerinti összeget értékeli „a legalacsonyabb ár” értékelési szempont szerint, és ezen összeget szükséges Ajánlattevőnek a felolvasólapon feltüntetnie. Ugyanakkor a „Készletrészletező táblázat” a felolvasólap mellékletét, és annak elválaszthatatlan részét képezi, ezért a táblázat kitöltése kötelező, annak elmaradása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista az alábbi tételes táblázat értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összegemelyet Ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában .xls formátumban is megküld az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők részére. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy tizedes jegy pontosságig kéri az ajánlatkérő Ajánlatkérő megadni!! Megnevezés1 Átvételi mód Nettó ellenérték [HUF] Mennyiség [készlet] Nettó érték összesen [HUF] Szállítási határidő [naptári nap]* * A szállítási határidő nem minősül bírálati szempontnak, viszont megadása kötelező a Készlet vonatkozásában. Ajánlattevő érvényesen legfeljebb 90 naptári napos szállítási határidőt ajánlhat meg lehívásonként. Ennél hosszabb szállítási határidő megadása az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti. A szerződés teljesítése során Xxxxxxxxxxx, ezen (általa megjelölt) szállítási határidőt köteles betartani. A Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni, mely egyösszegű ár kerül értékelésre. A nettó ajánlati összérték: egy készlet egységára és a készletek darabszáma szorzatának összege. (A Készlet ára: A Készletbe tartozó egységek, elemek összára.) A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, megajánlott egységárat két tizedes jegy pontosságig, nettó értékben kéri az Ajánlatkérő megadni.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár legjobb ár-érték arány étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. A megadott mennyiségek csupán tájékoztató jellegűek, melyet Ajánlatkérő a legalacsonyabb ár megállapításához kíván felhasználni. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó az egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy tizedes jegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre javítási tételekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés ac) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési legjobb ár-érték arány értékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerintmegadott mennyiségek csupán tájékoztató jellegűek, melyet Ajánlatkérő a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár elmegállapításához kíván felhasználni. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük – adott esetben részenként - feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó az egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben Kbt.-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában - ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés ac) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési legjobb ár- érték arány értékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat (2) bekezdés c) pontja, valamint a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás Kbt. 76. § (5) bekezdése alapján a legjobb ár-érték szempontját alkalmazza az alábbi részszempontok szerint: A legjobb ár-érték arányú ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok és alszempontok szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetnitartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0,1-10 pont. A nettó ajánlati összértékár 1. részszempont (1-2. alszempontok) esetében a pontszámok kiszámítása a Közbeszerzési Hatóság útmutatója (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) 1. sz. melléklet A.1. ba) pontja szerinti fordított arányosítás módszerével történik. A 2. értékelési részszempont esetében a pontszámok kiszámítása a Közbeszerzési Hatóság útmutatója (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) 1. számú melléklet A.1. bb) pontja szerinti egyenes arányosítás módszerével történik. Ajánlattevőknek a Felolvasólapon az adott megpályázni kívánt rész vonatkozásában az adott idegen nyelvről magyar nyelvre történő fordításra vonatkozó ajánlatot nettó Ft / karakter mértékegységben kell megadnia. A (karakteres) egységárak mindegyike szerkeszthető és nem szerkeszthető dokumentumból történő fordításra vonatkozik, maximum 10.000 karakter/ 3nap fordítandó mennyiség mellett. A karakterek számába a szóközök nem számítandóak bele. Az ajánlati egységárak, árak tartalmazzák a szerződésszerű teljesítés valamennyi felmerülő – közvetlen és közvetett – költségét, így különösen a teljesítés során nyújtandó szolgáltatás ellenértékét. A megajánlott összegen felül Xxxxxxxxxxx semmilyen egyéb ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. Ezen értéklelési alszempont esetében a legkedvezőbb (legalacsonyabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek a fordított arányosítás módszerének megfelelően arányosan kevesebbet. A pontozás módszere: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10 P min: a pontskála alsó határa, azaz 0,1 A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Ajánlattevőknek a Felolvasólapon az adott megpályázni kívánt rész vonatkozásában magyar nyelvről az adott idegen nyelvre történő fordításra vonatkozó ajánlatot kell megadni nettó Ft / karakter mértékegységben. A (karakteres) egységárak mindegyike szerkeszthető és nem szerkeszthető dokumentumból történő fordításra vonatkozik, maximum 10.000 karakter/ 3nap fordítandó mennyiség mellett. A karakterek számába a szóközök nem számítandóak bele. Az ajánlati egységárak árak tartalmazzák a szerződésszerű teljesítés valamennyi felmerülő – közvetlen és közvetett – költségét, így különösen a teljesítés során nyújtandó szolgáltatás ellenértékét. A megajánlott összegen felül Xxxxxxxxxxx semmilyen egyéb ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. Ezen értéklelési alszempont esetében a legkedvezőbb (legalacsonyabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek a fordított arányosítás módszerének megfelelően arányosan kevesebbet. A pontozás módszere: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, azaz 10 P min: a pontskála alsó határa, azaz 0,1 A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Ajánlattevőknek a Felolvasólapon az adott megpályázni kívánt rész vonatkozásában a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember adott idegen nyelvű műszaki szakfordítói tapasztalatának időtartamára kell ajánlatot tenni hónap mértékegységben. Kizárólag pozitív egész számok ajánlhatók meg. Ajánlatkérő ezen értékelési szempont esetében a 60 hónap feletti megajánlást ugyanúgy 10 ponttal értékeli, ahogyan a 60 hónapos megajánlást. A 36 hónapot el nem érő megajánlás érvénytelennek minősül. Ajánlatkérő számára a magasabb értékű megajánlás kedvezőbb, mint az alacsonyabb értékű. Az ajánlatkérő 1 hónap alatt harminc napos időtartamot ért. Szakmai tapasztalatnak ajánlatkérő a megajánlott szakember esetében az adott részajánlati kör vonatkozásában meghatározott idegen nyelvű műszaki szakfordítói gyakorlatot fogadja el. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét az alábbiakra: - Az ajánlatkérő értékelési szempontonként csak egy személyt vizsgál, megajánlás az értékelési részszempont vonatkozásában csak egy személyre tehető. - Az adott idegen nyelven szerzett műszaki szakfordító szakmai tapasztalatnak átfedések nélkül kell teljesítenie a szakmai ajánlatban megadott értéket, azaz időben egymással párhuzamosan végzett munkák esetében az időszak csak egyszer vehető figyelembe.… Amennyiben ajánlattevő több ugyanazon idegen nyelvű részajánlati körre ugyanazon szakembert ajánlja meg, az adott idegen nyelven megszerzett egyazon tapasztalat valamennyi részajánlati kör vonatkozásában megajánlható (nem szükséges részajánlati körönként eltérő időszakokban szerzett szakmai tapasztalatok bemutatása). Amennyiben pl.: a bemutatott szakember összesen 36 hónap angol nyelven szerzett műszaki szakfordítói szakmai tapasztalattal rendelkezik, úgy 36 hónap szakmai tapasztalat megajánlható külön-külön 7., 8., és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege9. részajánlati kör vonatkozásában. Ezen értéklelési részszempont esetében a legkedvezőbb (legmagasabb) érték kapja a maximális pontszámot, a további megajánlott értékek a fordított arányosítás módszerének megfelelően arányosan kevesebbet. A nettó pontozás módszere: P: a vizsgált ajánlati összértéketelem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa, valamint azaz 10 P min: a pontskála alsó határa, azaz 0,1 A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Ajánlattevőnek a megajánlott érték alátámasztására az annak alapját képezőajánlathoz csatolnia kell egy cégszerűen aláírt nyilatkozatot, melyben az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri adott szakember gyakorlatát bemutatja az ajánlatkérő megadni!alábbi adatokkal:

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban Dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés ac) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési legjobb ár-érték arány értékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési értékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket értéket kérjük feltüntetni. Ajánlatkérő a nettó ajánlati érték alapján hasonlítja össze az ajánlatokat, és ez az ár kerül elbírálásra. A nettó ajánlati összérték: érték a nettó – azaz a környezetvédelmi termékdíj összegét nem tartalmazó – egységárak és valamint a tájékoztató mennyiségek szorzatának az összege. A nettó ajánlati összértéketértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!

Az ajánlatok bírálata és értékelése. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a Közbeszerzési Dokumentumokban, a Kbt-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a Közbeszerzési Dokumentumok tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71. §-ában - ában és a 72. §-ában foglaltakat. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. A végleges ajánlatokat az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerint, a legalacsonyabb ár étékelési szempontnak megfelelően értékeli, és a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdései szerint jár el. Az ajánlati árat a jelen Közbeszerzési Dokumentumokban szereplő műszaki leírás szerinti tétellista értelemszerű kitöltésével szükséges megadni, a Felolvasólapon a nettó ajánlati összértéket kérjük feltüntetni. A nettó ajánlati összérték: a nettó egységárak és a tájékoztató mennyiségek szorzatának összege. A nettó ajánlati összértéket, valamint az annak alapját képező, az egyes termékekre megajánlott egységárat két tizedesjegy pontosságig kéri az ajánlatkérő megadni!.