Common use of AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA Clause in Contracts

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA. Az ajánlat felbontását követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi az ajánlatok részletes bírálatát, összhangban a Kbt. előírásaival, az ajánlattételi felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban meghatározott feltételekkel. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. - Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint: Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 73. § (1) – (2) bekezdése szerint, ha:

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA. A Kbt. 57. § (2) bekezdés a) pontja alapján a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás és HIÁNYPÓTLÁS KBT. 83. § A hiánypótlás célja, hogy növelje az eljárás eredményességének esélyét, mindazonáltal az ajánlattevőknek ajánlatukat az ajánlati határidőre oly módon kell elkészíteniük, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő előírásainak. Az ajánlat felbontását követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi az ajánlatok részletes bírálatátajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban a hiánypótlást teljes körben engedi meg, összhangban a Kbt. előírásaival83. §-a alapján. A hiánypótlási felhívásban megjelölt hiányosságokat az ajánlattevőnek az abban megjelölt határidőn belül kell teljesítenie, a későbbiekben ennek pótlására az ajánlattételi felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban meghatározott feltételekkelajánlatkérő a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően már nem biztosít lehetőséget. Az ajánlatkérő a bírálat során hiánypótlási határidő lejártát követően teljesített hiánypótlást nem köteles elfogadni. A hiánypótlási felhívást – amennyiben hiánypótlás szükséges - ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőnek közvetlenül és egyidejűleg megküldi. Az ajánlatkérő felhívja az alkalmassági követelményekajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívás megküldésére több körben is lehetősége van, azonban egy újabb hiánypótlási felhívás keretében a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles korábbi hiány nem pótolható! Ajánlattevőknek esetlegesen több körben is számítaniuk kell hiánypótlási felhívás megküldésére. Ajánlattevőknek lehetőségük van a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolni (önálló hiánypótlás), azonban az ajánlattevők által észlelt hiányok pótlására is csak az ajánlatkérő által meghatározott hiánypótlási határidő leteltéig van lehetősége. A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlatnak a Kbt. 6783. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. - Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint: Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 73. § (1) – (2) bekezdése szerintszerinti módosítását. A hiánypótlás formájára az ajánlatra vonatkozó, ha:a Kbt. 70/A.§ (1) bekezdésében előírtak az irányadóak, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a hiánypótlásnak nem az a célja, hogy ajánlattevők ezen lehetőségre alapozva a hiánypótlás keretében állítsák össze ajánlatukat. Ajánlattevőknek ugyanis elsősorban az ajánlat benyújtása során kell a megfelelő gondossággal úgy eljárniuk, hogy az ajánlati felhívásnak, a jelen dokumentációnak, valamint a Kbt. rendelkezéseinek mindenben megfelelő ajánlatot nyújtsanak be.

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA. Az ajánlat felbontását követően ajánlatok elbírálása során az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok részletes bírálatátmegfelelnek-e az eljárást megindító felhívásban, összhangban a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatok tételes átvizsgálása során megállapításra kerülnek az ajánlatok esetleges érvénytelenítésére vagy az ajánlattevő kizárására okot adó körülmények. Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján, valamint a Kbt. előírásaival71-73. §-okban, az ajánlattételi felhívásban eljárást megindító felhívásban, továbbá a jelen dokumentációban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlás és felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 67. §-a tartalmazza. Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra, vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az Ajánlati Dokumentációban meghatározott feltételekkelajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely önállóan értékelésre kerül. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő a fentieket alkalmazni különösen akkor,ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés szerinti – ellenszolgáltatás több, mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles a Kbt. 6769. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot elfogadniindokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, valamint minden egyéb tekintetben hogy az ajánlat megfelelőségét ellenőrizniaránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, szükség es a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az Épkiv-ben meghatározottak szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtásáraépítőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel es módon vett figyelembe. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőkéntajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékét, aki es amennyiben az alkalmassági követelményekajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, a kizáró okok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. - Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint: Érvénytelen az ajánlat különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 7369. § (1) – (26) bekezdése szerintszerinti körülmény fennállását. Az irreális ajánlati elem (ellenszolgáltatás) miatti indokolás kérés szabályait a Kbt. 69. §-a tartalmazza. Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról szóló döntés meghozatalához az szükséges, ha:az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. A beruházás műszaki tartalmát az Ajánlatkérő által kiadott ajánlati dokumentáció Tervdokumentáció és engedélyek tartalmazza. A Szerződés megkötését követően a Vállalkozó nem hivatkozhat arra, hogy a beruházás műszaki tartalmát nem ismerte meg teljes egészében. Az ajánlat elkészítésének alapja az Ajánlattevők által igényelt dokumentáció. Az ajánlat a jelen közbeszerzés tárgyát képező munkák teljes körű elvégzését kell, hogy tartalmazza úgy, ahogy azt az Ajánlatkérő az ajánlattétel céljából kibocsátott dokumentumokban előírta. Az ajánlatban szereplő árakat magyar forintban kell megadni. A munkamennyiségek számítása az ajánlati dokumentáció részét képező Tervdokumentáció és engedélyek alapján készült. Az Ajánlatkérő nem állítja – sem kifejezetten, sem burkoltan –, hogy a valóságos mennyiségek pontosan egyeznek a mennyiség-kimutatásban szereplő adatokkal. Az Ajánlattevő pedig nem hivatkozhat félreértésre, vagy félrevezetésre a munkamennyiségeket, a munkák jellegét, helyét, vagy egyéb feltételeit tekintve. A nyertes ajánlattevőnek az ajánlati dokumentációban megadott mennyiségeket a tervezés és kivitelezés során ellenőriznie és pontosítania szükséges. Ajánlattevő sem az ajánlatadás folyamán, sem pedig a későbbiekben a nyertes ajánlattevő/vállalkozó a tervezés és a kivitelezés során semmilyen formában sem hivatkozhat a mennyiségekkel kapcsolatos félreértésre vagy tévedésre, és ezekkel összefüggésben nem jogosult az ajánlati ár változtatására sem. Az ajánlatokat csakis az ajánlati dokumentációban foglaltak alapján lehet benyújtani. Az olyan ajánlat, amelyet az Ajánlattevő a saját feltételeinek, kikötéseinek beszúrásával, becsatolásával dolgozott ki, érvénytelenítésre kerül. Többváltozatú ajánlat benyújtására nincs lehetőség. Az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező tervdokumentációban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való esetleges hivatkozás a közbeszerzés tárgyának egyértelmű jellegének meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a ”vagy egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell! A 310/2011. (XII. 23.) Korm. r. 26. § (6) bekezdésének megfelelően hivatkozott szabvány, műszaki engedély, előírás, ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szintén minden esetben érteni kell. A tervezők által nevesített gyártmányok, berendezések, stb. helyett az Ajánlattevőknek lehetősége van mind műszaki-technikai paramétereiben, mind minőségben velük egyenértékű más gyártmányokat, berendezéseket, stb. megajánlani, ebben az esetben azonban a megfelelést, egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell igazolni. Az igazolásra megfelelő lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet minősítése. A közbeszerzési műszaki leírásoknál, illetve az árazatlan költségvetésben meghatározott márkanevek csak a jelleg meghatározásánál bírnak jelentőséggel. Ebben az esetben az árazatlan költségvetéstől, illetve a rendelkezésre bocsátott műszaki leírástól eltérő márkájú és/vagy típusú alapanyagok, eszközök, berendezések tekintetében az ajánlattevőnek külön leírást kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az eredeti megnevezést és típust, a helyettesítő termék, berendezés, eszköz megnevezését, márkanevét, típusát, valamint az egyenértékűség igazolására előírt dokumentumot. A nem megfelelőségből eredő károkért, az ajánlattevő tartozik felelősséggel. Az Ajánlattevő kötelessége, hogy teljes ismeretet szerezzen a maga számára a javasolt szerződéssel kapcsolatos minden ügy vonatkozásában az ajánlat benyújtása előtt. Az Ajánlatkérő feltételezi, hogy Xxxxxxxxxxx felkereste és megvizsgálta a helyszínt, amelyeket a tervezett munkák érintenek annak érdekében, hogy saját felelősségére minden olyan információt beszerezzen, amely az ajánlat elkészítéséhez és a szerződéskötéshez szükséges. Az Ajánlattevő kötelessége, hogy biztosítsa magát a beszerzési források, valamint az összes anyag, munkaerő, üzemanyag, víz, elektromos áram, egyéb energia és a munkákkal kapcsolatban szükséges hasonló dolgok beszerzését és szállítását illetően.

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi: Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Már a tárgyalások megkezdését megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat felbontását kizáró ok fennállása miatt érvénytelen. Az ajánlatot akkor is a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevő nem felel meg - vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e - a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen, vagy ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok részletes bírálatátmegfelelnek-e az eljárást megindító felhívásban, összhangban a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatok tételes átvizsgálása során megállapításra kerülnek az ajánlatok esetleges érvénytelenítésére vagy az ajánlattevő kizárására okot adó körülmények. Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján, valamint a Kbt. előírásaival71. és 73. §-aiban, az ajánlattételi felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban meghatározott feltételekkelfelhívásban, továbbá a jelen dokumentációban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a bírálat lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Az ajánlatkérő köteles az alkalmassági követelményekösszes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlás és felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot elfogadni§-a tartalmazza. Mindaddig, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő tűzésével felhívni a kizáró okokvan folyamatban, az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzőenajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívja hívta fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtásárahiánypótlásra. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőkéntegyidejűleg, aki az alkalmassági követelményekírásban értesíteni, a kizáró okok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. - Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint: Érvénytelen ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely önállóan értékelésre kerül. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő a fentieket alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. Az irreális ajánlati elem (ellenszolgáltatás) miatti indokolás kérés szabályait a Kbt. 7369. § (1) – (2) bekezdése szerint§-a tartalmazza. Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról szóló döntés meghozatalához az szükséges, ha:az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA. Az ajánlat felbontását követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi az ajánlatok részletes bírálatát, összhangban a Kbt. előírásaival, az ajánlattételi ajánlati felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott feltételekkel. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. - Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint: Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 73. § (1) – (2) bekezdése szerint, ha:

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA. Az ajánlat felbontását követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi az ajánlatok részletes bírálatát, összhangban a Kbt. előírásaival, az ajánlattételi felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott feltételekkel. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is. A megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő szereplő̋ által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Ha az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett. - Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint: Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 73. § (1) – (2) bekezdése szerint, ha: