Common use of Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja Clause in Contracts

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 2019. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A Magyar Telekom 2019. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókat, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december 31-i beszámolók auditálva lettek, a könyvvizsgálói jelentés korlátozás nélküli. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek fizetőképességét, és ennek az értékelésnek az eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik negyedévében nem volt szükség a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 2019. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel: Standardok, értelmezések és módosítások kezdeti alkalmazása a jelentéstételi időszakban Várható hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdete

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192017. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az ésaz Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A Magyar Telekom 20192017. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókatvonatkozó, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december Ezek a 2017.december 31-i beszámolók auditálva lettek, lettek és a könyvvizsgálói jelentés korlátozás nélküli. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek fizetőképességét, és ennek az értékelésnek az eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik negyedévében nem volt szükség a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192017. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel. 2018. január 1-jével a Csoport az IFRS 9-et és módosításait, és az IFRS 15-öt alkalmazta. Az új standardok első alkalmazása eredményeképp, a Csoport a következőkben bemutatott számviteli politika kivonatát alkalmazta: StandardokIFRS 9 és módosításai – Pénzügyi instrumentumok Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolását, értelmezések értékelését és kivezetését szabályozza, illetve új modellt vezet be a fedezeti számvitelhez. Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási és értékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kezdeti kiegészítették az új pénzügyi instrumentum standardot. Az új standard és módosításainak alkalmazása nem módosította jelentősen a jelentéstételi időszakban Várható Csoport konszolidált pénzügyi jelentéseit. A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósságinstrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járókamat kifizetései, értékelése és bemutatása változik. 2018. január 1-jén (az IFRS 9 alkalmazásának időpontjában) a Magyar Telekom Csoport vezetősége értékelte a Csoport által kezelt pénzügyi eszközökre alkalmazott üzleti modelleket és az IFRS 9-nek megfelelő kategóriákba sorolta be pénzügyi instrumentumait. Az átsorolás hatásait ld. 3.9 pontban. 2018. január 1-jével a Csoport pénzügyi eszközeit a következőkategóriákba sorolta: ▪ valós értéken (egyéb átfogó jövedelemmel vagy eredménnyel szemben) értékelt, vagy ▪ amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök. A besorolás a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelltől, valamint a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzőitől függ. A valós értéken értékelt eszközök esetében a nyereség és a veszteség azeredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra. Kezdeti megjelenítéskor a Csoport a pénzügyi eszközeit valós értéken, valamint a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt értéken értékeli. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök tranzakciós költségeit az eredményben számoljuk el. Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján (várható veszteség modell) az értékvesztés el számolására a vevők esetében korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés azértékvesztés-állomány kisebb mértékű (0,8 milliárd forintos) növekedéséhez vezetett. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-én elismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15 standard bemutatásánál kerül közzétételre. Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg azelső alkalmazás évében. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk. IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó árbevétel Az új standard alapelve az, hogy a társaságok a vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. Az új standard alkalmazása jelentős változásokat eredményezett a Csoport pénzügyi kimutatásaiban, elsősorbana bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában. ▪ A Magyar Telekoma módosított visszamenőleges módszert alkalmazta, vagyis a 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerültek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el őket. Az áttérés halmozott hatása az Eredménytartalék nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg 2018-ban. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a konszolidált mérleg ésa konszolidált eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. Az új standard 19 milliárd forintos adózás előtti növekedést hozott azeredménytartalékban. Következésképp, 2 milliárd forint adóráfordítás merült föl. Ugyanakkor ezt a hatást ellentételezte: ▪ A Szerződéses eszközök (18 milliárd forint) első megjelenítése (mely 5 milliárd forint összegben az IAS 11 alá tartozó beruházási szerződésekből eredő követeléseket és az IAS 18 alá tartozó vevőknek adott, nem számlázott engedményeket is tartalmazott), ami az IFRS 15 alapján korábban elszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és ▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (6 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján halasztott értékesítési költségként kerülnek elszámolásra. ▪ Ami az új standard Konszolidált eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekomnál az összbevételen belül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkent, és azáruértékesítésből származó bevétel nőtt. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevételek korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018. január 1-ig nem kerültek teljesítésre. Azonban mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, az egyetlen hatás a Bejelentések Cím 2018-as Konszolidált eredménykimutatásban a bevételek és költségek időben eltérőelszámolásából fakadt. Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy: ▪ A meglévő szerződések esetén azalacsonyabb szolgáltatásból származó bevételtés az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt magasabb értékesítési költségeketkompenzálja az új szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege. Összehasonlítva a korábbi számviteli módszerrel csak abbanaz esetben merülhet fel az eredményre gyakorolt jelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagy az árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagya termékkínálat változik. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított „támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a Szerződéses eszközök -ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – Konszolidált mérlegben történő megjelenítéséhez. ▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelték a Szerződéses eszközök és az ügyfélszerzési költségek. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A Szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el, és az IFRS 15 alkalmazásával átsoroltunk) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás. ▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek valóátadása és az említettáruvagy szolgáltatás vevő általi alkalmazás kezdetekifizetése közötti időszak legfeljebb egyév lesz. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. A számviteli politika változásainak további részleteit ld. a 2.1.3 és 3.9 pontban.

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192021. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A törvény által meghatározott beszámolók a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére benyújtásra kerültek. A Magyar Telekom 20192021. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókat, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december 31-i beszámolók auditálva lettekbeszámolói auditálásra kerültek, a könyvvizsgálói jelentés jelentések korlátozás nélkülinélküliek, a beszámolókat a 2022. április 12-én megtartott Éves Rendes Közgyűlésen a részvényesek elfogadták. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a világjárványnak magyarországi gazdasági környezet alakulását, kiemelten a működésre gyakorolt hatásátmakrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. Az MNB fokozatosan növeli az alapkamat mértékét, hogy megvédje a forintot a jelentős gyengüléstől és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani csökkentse az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokatinflációt. A Magyar Telekom gyorsan reagált 2022 harmadik negyedéves időközi jelentés készítése során a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan eseményekmenedzsment, amelyek veszélyeztetnék folytatva a folyamatos működéstnegyedéves gyakorlatot, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük elvégezte a goodwill értékvesztés felülvizsgálatátvizsgálat aktualizálását, melynek figyelembe véve a legfrissebb könyv szerinti értéket, EUR/HUF árfolyam adatokat és súlyozott átlagos tőkeköltséget, amelynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévébenszükség. Emellett A Magyar Telekom a menedzsment folyamatosan továbbiakban is figyelemmel kíséri a gazdasági környezet változásait. A gazdaság lassulása és a kamatok folyamatos emelkedése a következő időszakokban értékvesztés elszámolását vonhatja maga után, amely jelentősen befolyásolhatja a csoport és a működési szegmens szintű eredményeket. 2022 májusában a kormány energia veszélyhelyzetet hirdetett ki és újabb intézkedéseket vezetett be a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében. Az energiahiányra és az energiaárak Európa-szerte tapasztalható drámai növekedésére válaszul a kormány bejelentette a lakossági gáz- és villamosenergia kedvezményes árának megszüntetését az átlagos fogyasztási szint felett (2022 augusztusától 2023 augusztusáig). Ugyanakkor a hitelmoratórium megszüntetése elhalasztásra került 2022. december végéig. A fenti tényezők figyelembevételével az ügyfelek fizetőképességétfizetőképessége értékelésre került, és ennek az értékelésnek az amelynek eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik 2022 harmadik negyedévében nem volt szükség szükséges további értékvesztés elszámolása. Mindezek alapján, mérlegelve a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosításárabeszállítói kapacitások még fennálló korlátait, a háború hatásait és a háború kapcsán bevezetett szankciókat is, a menedzsment nem azonosított olyan eseményt, amelyek veszélyeztetnék a Csoport folyamatos működését, továbbá a jövőbeli cash-flowk értékelése alapján jelentős kedvezőtlen változás nem várható hosszú távon. Mindezek mellett 2022-ben a Csoport az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit változatlanul magas szinten ki tudja elégíteni. Magyarország kormánya 2022. június 4-én rendeletet hozott az egyes ágazatokat, köztük a távközlési szektort is terhelő új adóról (197/2022. (VI.4.) Korm. rendelet). A távközlési pótadó a helyi adókról szóló törvény szerinti éves nettó árbevételre kerül kivetésre, mely progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva és a 2022. és 2023. évekre vonatkozóan kell megfizetni. A távközlési pótadó a teljes 2022-es pénzügyi év bevételét terheli, amely az időközi beszámolási időszakra vonatkozó kötelezettségnek minősül. Ezek alapján a becsült fizetendő távközlési pótadó 2022 harmadik negyedév során kiszámításra és elszámolásra került. A távközlési pótadó minősítése döntés kérdése. A management úgy gondolja, hogy ez az adó nem a végfelhasználók fogyasztásait, hanem az adott iparágban működő vállalatok tevékenységét célozza, és alapvető célja, hogy pénzügyi alapot biztosítson a Magyarországot érintő gazdasági válság kezelésére bevezetett intézkedésekre. Az adóteher számítása figyelmen kívül hagyja, hogy az árbevétel kiszámlázásra került-e a fogyasztóknak, illetve, hogy befolyt-e vagy sem. Mindezek alapján a menedzsment úgy ítéli meg, hogy a távközlési pótadó közvetett működési költségnek minősül és az átláthatóság érdekében külön soron kerül bemutatásra az időközi konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192021. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel: Standardok, értelmezések és módosítások kezdeti alkalmazása a jelentéstételi időszakban Várható hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdetekivétellel:

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192018. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A Magyar Telekom 20192018. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókatvonatkozó, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019Ezek a 2018. december 31-i beszámolók auditálva lettek, lettek és a könyvvizsgálói jelentés korlátozás nélküli. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek fizetőképességét, és ennek az értékelésnek az eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik negyedévében nem volt szükség a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192018. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel. A Csoport 2019. január 1-jével alkalmazta az IFRS 16-ot. Az új standard első alkalmazása eredményeképp, a Csoport a következőkben bemutatott számviteli politika kivonatát alkalmazta: StandardokIFRS 16 - Lízingek 2016 januárjában az IASB közzétette az IFRS 16 – Lízingek standardot. Az új szabályozást 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. A standard első alkalmazásakor az új lízing standard jelentős hatással volt a Csoport konszolidált pénzügyi jelentéseire, értelmezések ahogy azt a 2018. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában bemutattuk, különösen a működési eredmény, az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow, a mérlegfőösszeg és a pénzügyi helyzet kimutatás tekintetében. A Magyar Telekom a módosított visszamenőleges módszert alkalmazza. A Csoport jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, hálózati eszközöket, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. Az IFRS 16 jelentős hatással volt a Csoport konszolidált pénzügyi jelentéseire, és bevezette az egyedi lízing számviteli modell fogalmát az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegbe történő felvételével. Az áttérés hatása az eszközhasználati jogok sorára 108,0 milliárd forint, míg a lízingkötelezettségek sorokra 107,2 milliárd forintra tehető (ide értve a 2018. december 31-i áttérést megelőzően az IAS 17 szerint 2,8 milliárd forint értékben elismert lízingelt eszközöket és a 3,8 milliárd forint értékben elismert pénzügyi lízingkötelezettségeket). Az IFRS 16 bevezetésével a 2018-as operatív lízingköltségeket értékcsökkenésként és kamatköltségként mutatjuk be 2019. január 1-jétől. Az áttérés EBITDA hatása 2019-ben a 2018 évvége előtt megkötött szerződések esetében a 17,1 és 20,9 milliárd forint közé várható, ami tartalmazza az értékcsökkenést és kamatköltségeket, ide nem értve a korábban IAS 17 szerint elismert pénzügyi lízingeket. Lízingbeadói oldalról a Csoport főként az átdolgozott lízing definíciót elemezte, ideértve a fő és allízing konstrukciókat. Ettől eltekintve az új szabályozás nem volt jelentős hatással a Csoport pénzügyi jelentéseire, mivel az IFRS 16 bevezetésével a lízingbeadás elszámolása nem változott számottevően. Az IFRS 16-os átállással kapcsolatban a Csoport az alábbiakról döntött: ▪ nem alkalmazza az IFRS 16.C3-ban leírt gyakorlati megoldást. Ennek eredményeképp a szerződések felülvizsgálatra kerültek abból a szempontból, hogy lízingek-e, vagy tartalmaznak-e lízinget a standard első alkalmazásakor, vagyis 2019. január 1-jén. ▪ nem alkalmazza a kisértékű kivételt, ▪ a meglehetősen hasonló jellemzőkkel (például hasonló fennmaradó lízingfutamidővel, hasonló kategóriájú mögöttes eszközzel, hasonló gazdasági környezettel) rendelkező lízingek portfóliójára egyetlen diszkontrátát alkalmaz, mint lízingbevevő, ▪ nem alkalmazza a rövid lejáratú lízingekre vonatkozó gyakorlati megoldást, kivéve néhány kisebb és jelentéktelen lízingszerződést, amelyek futamideje nem haladja meg az 1 hónapot, ▪ visszatekintést alkalmaz, például a lízingfutamidő meghatározásakor, ha a szerződés lízinghosszabbítási vagy -megszüntetési opciót tartalmaz ▪ a nem lízing összetevőket nem különíti el a lízing összetevőktől, hanem minden egyes lízing összetevőt és a kapcsolódó nem lízing összetevőket egyetlen lízing összetevőként számolja el. Az IFRS 16 első alkalmazása miatt megjelenített módosítások kezdeti Az IFRS 16 első alkalmazásakor a Csoport a korábban az IAS 17 hatálya alatt „operatív lízingként” elszámolt lízingeket lízingkötelezettségként jelenítette meg mérlegében. Ezeket a kötelezettségeket az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként értékeltük, mely lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal diszkontáltuk 2019. január 1-jén. A 2019. január 1-jén alkalmazott súlyozott átlagos járulékos lízingbevevői kamatláb 4,62% volt. A korábban pénzügyi lízingként elszámolt lízingekre a Csoport a lízingelt eszköz és a lízingkötelezettség könyv szerinti értéke helyett közvetlenül az áttérés előtt a használatijog-eszközök és a lízingkötelezettségek könyv szerinti értékét jelenítette meg mérlegében. Az IFRS 16 értékelési elveit csak ezt követően alkalmaztuk, melynek eredményeképpen módosult az értékük. A lízingkötelezettségek átértékelésével a kapcsolódó használatijog-eszközök értékét módosította közvetlenül az áttérés után. A használatijog-eszközöket a lízingkötelezettség és az adott lízinghez kapcsolódó 2018. december 31-i aktív ill. passzív időbeli elhatárolásokkal módosított értékének megfelelő értéken értékeltük. Nem volt olyan hátrányos lízingszerződés, mely az első alkalmazás időpontjában a használatijog-eszközök értékének kiigazítását igényelte volna. A 2018. december 31-én bemutatott jövőbeni operatív lízingkötelezettségek értékét (146 012 millió forintot) az alábbi táblázatban módosítottuk a lízingszerződések és kapcsolódó folyamatok átfogó felülvizsgálata eredményeképpen. MAGYAR TELEKOM - Módosítások az IFRS 16 első alkalmazása kapcsán millió forintban IAS 17 alatt operatív lízingből származó jövőbeni lízingkötelezettségek 2018. december 31-én 130 672 2018. december 31-i minimális lízingdíj fizetések (névértéken) 9 552 Diszkont hatás az első alkalmazás időpontjában érvényes járulékos lízingbevevői kamatlábbal (37 646) Szolgáltatásnak átminősített szerződések (levonva) (8 523) Módosítások a jelentéstételi időszakban Várható hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdetelízingszerződések meghosszabbítása vagy megszüntetését lehetővé tevő opciók eltérő kezelése miatt 14 556 Egyéb (131) 2019. január 1-jén megjelenített lízingkötelezettségek 107 214 Ebből: Rövid lejáratú lízingkötelezettségek 12 191 Hosszú lejáratú lízingkötelezettségek 95 023 107 214

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192017. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A Magyar Telekom 20192017. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókatvonatkozó, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december Ezek a 2017.december 31-i beszámolók auditálva lettek, lettek és a könyvvizsgálói jelentés korlátozás nélküli. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek fizetőképességét, és ennek az értékelésnek az eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik negyedévében nem volt szükség a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192017. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel. 2018. január 1-jével a Csoport a következő IFRS standardokat, módosításokat és értelmezéseket alkalmazta: StandardokIFRS 9 és módosításai – Pénzügyi instrumentumok Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolását, értelmezések értékelését és kivezetését szabályozza, illetve új modellt vezet be a fedezeti számvitelhez. Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási és értékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kiegészítették az új pénzügyi instrumentum standardot. Az új standard és módosításainak alkalmazása nem módosította jelentősen a Csoport pénzügyi jelentéseit. A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósság instrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, értékelése és bemutatása változik. Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján (várható veszteség modell) az értékvesztés elszámolására korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés az értékvesztés-állomány kisebb mértékű (0,8 milliárd forintos) növekedéséhez vezetett. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-én elismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15 standard bemutatásánál kerül közzétételre. IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó árbevétel Az új standard alapelve az, hogy a társaságok a vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. Az új standard alkalmazása jelentős változásokat eredményezett a Csoport pénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított „támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a Szerződéses eszközök -ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – Konszolidált mérlegben történő megjelenítéséhez. ▪ Ugyanakkor magasabb készülékértékesítési és alacsonyabb szolgáltatási bevételeket eredményezett. ▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerültek a Konszolidált mérleg Szerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor. ▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelték a Szerződéses eszközök és az ügyfélszerzési költségek. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A Szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás. ▪ A Magyar Telekom élt az egyszerűsített kezdeti alkalmazás lehetőségével, vagyis a 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerültek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el őket. Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg 2018-ban. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a jelentéstételi időszakban Várható mérleg és az eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. Az új standard 19 milliárd forintos adózás előtti növekedést hozott az eredménytartalékban. Következésképp, 2 milliárd forint adóráfordítás merült föl. Ugyanakkor ezt a hatást ellentételezte: ▪ A Szerződéses eszközök (18 milliárd forint) első megjelenítése, ami az IFRS 15 alapján korábban elszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és ▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (6 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján halasztott értékesítési költségként kerülnek elszámolásra. ▪ Ami az új standard Konszolidált eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekomnál az összbevételen belül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkent, és az áruértékesítésből származó bevétel mintegy 3 százalékponttal nőtt. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevételek korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018. január 1-ig nem kerültek teljesítésre. Azonban mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, az egyetlen hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdete2018-as Konszolidált eredménykimutatásban a bevételek és költségek időben eltérő elszámolásából fakadt. Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy: a meglévő szerződések esetén az alacsonyabb szolgáltatásból származó bevételt és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt magasabb értékesítési költségeket kompenzálja az új szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege. ▪ Összehasonlítva a korábbi számviteli módszerrel csak abban az esetben merülhet fel az eredményre gyakorolt jelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagy az árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagy a termékkínálat változik. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. A számviteli politika változásainak további részleteit ld. 3.9 pontban.

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192017. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A Magyar Telekom 20192017. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókatvonatkozó, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december Ezek a 2017.december 31-i beszámolók auditálva lettek, lettek és a könyvvizsgálói jelentés korlátozás nélküli. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek fizetőképességét, és ennek az értékelésnek az eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik negyedévében nem volt szükség a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosítására. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192017. december 31-ével végződött év végződöttév konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel. A következőkben a Csoport által alkalmazott számviteli politika kivonatát mutatjuk be. 2018. január 1-jével a Csoport a következő IFRS standardokat, módosításokat ésértelmezéseket alkalmazta: StandardokIFRS 9 és módosításai – Pénzügyi instrumentumok Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolását, értelmezések értékelését és kivezetését szabályozza, illetve új modellt vezet be a fedezeti számvitelhez. Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási és értékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kiegészítették az új pénzügyi instrumentum standardot. Az új standard és módosításainak alkalmazása nem módosította jelentősen a Csoport konszolidált pénzügyi jelentéseit. A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósság instrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járókamat kifizetései, értékelése és bemutatása változik. 2018. január 1-jén (az IFRS 9 alkalmazásának időpontjában) a Magyar Telekom Csoport vezetősége értékelte a Csoport által kezelt pénzügyi eszközökre alkalmazott üzleti modelleket és az IFRS 9-nek megfelelő kategóriákba sorolta be pénzügyi instrumentumait. Az átsorolás hatásait ld. 3.11 pontban. 2018. január 1-jével a Csoport pénzügyi eszközeit a következőkategóriákba sorolta: ▪ valós értéken (egyéb átfogó jövedelemmel vagy eredménnyel szemben) értékelt, vagy ▪ amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök. A besorolás a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelltől, valamint a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzőitől függ. A valós értéken értékelt eszközök esetében a nyereség és a veszteség az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra. Kezdeti megjelenítéskor a Csoport a pénzügyi eszközeit valós értéken, valamint a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt értéken értékeli. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök tranzakciós költségeit az eredményben számoljuk el. Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján(várható veszteség modell) az értékvesztés elszámolására a vevők esetében korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés az értékvesztés-állomány kisebb mértékű (0,8 milliárd forintos) növekedéséhez vezetett. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-én elismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15 standard bemutatásánál kerül közzétételre. Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg az első alkalmazás évében. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk. IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó árbevétel Az új standard alapelve az, hogy a társaságok a vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezte, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. Az új standard alkalmazása jelentős változásokat eredményezett a Csoport pénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában. ▪ A Magyar Telekom élt az egyszerűsített kezdeti alkalmazás lehetőségével, vagyis a 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerültek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el őket. Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg 2018-ban. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a jelentéstételi időszakban Várható konszolidált mérleg és a konszolidált eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. Az új standard 19 milliárd forintos adózáselőtti növekedést hozott az eredménytartalékban. Következésképp, 2 milliárd forint adóráfordítás merült föl. Ugyanakkor ezt a hatást ellentételezte: ▪ A Szerződéses eszközök (18 milliárd forint) első megjelenítése (mely 5 milliárd forint összegben az IAS 11 alá tartozó beruházási szerződésekből eredő követeléseket és az IAS 18 alá tartozó vevőknek adott, nem számlázott engedményeket is tartalmazott), ami az IFRS 15 alapján korábbanelszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és ▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (6 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján halasztott értékesítési költségként kerülnek elszámolásra. ▪ Ami az új standard Konszolidált eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekomnál az összbevételen belül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkent, és az áruértékesítésből származó bevétel mintegy 3 százalékponttal nőtt. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevételek korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018. január 1-ig nem kerültek teljesítésre. Azonban mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, az egyetlen hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdete2018-as Konszolidált eredménykimutatásban a bevételek és költségek időben eltérő elszámolásából fakadt. Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy: a meglévő szerződések esetén az alacsonyabb szolgáltatásból származó bevételtés az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt magasabb értékesítési költségeket kompenzálja az új szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege. ▪ Összehasonlítva a korábbi számviteli módszerrel csak abban azesetben merülhet fel az eredményre gyakorolt jelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagyaz árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagy a termékkínálat változik. ▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított „támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a Szerződéses eszközök -ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – Konszolidált mérlegben történő megjelenítéséhez. ▪ Ugyanakkor magasabb készülékértékesítési és alacsonyabb szolgáltatási bevételeket eredményezett. ▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerültek a Konszolidált mérleg Szerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor. ▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelték a Szerződéses eszközök és az ügyfélszerzési költségek. ▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül. ▪ A Szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el, és az IFRS 15 alkalmazásával átsoroltunk) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra. ▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében. A számviteli politika változásainak további részleteit ld. a 2.1.3 és 3.11 pontban.

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192022. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A törvény által meghatározott beszámolók a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére benyújtásra kerültek. A Magyar Telekom 20192022. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókat, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december 31-i beszámolók auditálva lettekbeszámolói auditálásra kerültek, a könyvvizsgálói jelentés jelentések korlátozás nélkülinélküliek, a beszámolókat a 2023. április 19-én megtartott Éves Rendes Közgyűlésen a részvényesek elfogadták. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi gazdasági környezet alakulását, a háborúk hatásait, kiemelten a makrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. A menedzsment kiemelt figyelmet fordít az energiaárak változásaira és keresi a költséghatékony energiaellátás biztosításának lehetőségeit. A biztonságos megújuló energia beszerzése kiemelt feladattá vált, amelynek érdekében egy rövid távú energiavásárlási megállapodás (PPA) került megkötésre. 2022-ben bevezetésre került a távközlési pótadó, amelyet 2022, és 2023, valamint a 2023. júniusi hosszabbítás következtében 2024. évekre vonatkozóan kell megfizetni, és ami jelentős nyomást gyakorol a Csoport nyereségességére. A távközlési pótadó a telekommunikációs bevételek alapján progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra, a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva. Ez az adó külön soron kerül bemutatásra az időközi konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. Az általános gazdasági tényezők figyelembevételével az ügyfelek fizetőképességétfizetőképessége értékelésre került, és ennek az értékelésnek az amelynek eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik 2023 harmadik negyedévében nem szükséges további egyszeri értékvesztés elszámolása. A 2023. harmadik negyedéves jelentés készítése során a menedzsment elvégezte a goodwill értékvesztés vizsgálat aktualizálását, figyelembe véve a legfrissebb könyv szerinti értéket, EUR/HUF árfolyam adatokat és súlyozott átlagos tőkeköltséget, amelynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség szükség. Összességében, a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosításáramenedzsment nem azonosított olyan eseményt, amelyek veszélyeztetnék a Csoport folyamatos működését, továbbá a jövőbeli cash-flow-k értékelése alapján jelentős kedvezőtlen változás sem várható hosszú távon. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192022. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, . 2023 harmadik negyedévének végéig az alábbi kivételekkel: Standardok, Európai Unió által jóváhagyott új módosítások és értelmezések és módosítások kezdeti alkalmazása a jelentéstételi időszakban Várható hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdetenem voltak.

Az időközi pénzügyi jelentés készítésének alapja. Az IAS 34 irányelvével (Időközi pénzügyi beszámoló) összhangban készült összefoglaló konszolidált időközi pénzügyi jelentés a 20192022. december 31-ével végződött év konszolidált pénzügyi beszámolójával együtt olvasandó, amely a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület („IASB”) által kibocsátott és az Európai Unió által befogadott, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) szerint készült. A konszolidált időközi pénzügyi tájékoztatás nem auditált információ. A törvény által meghatározott beszámolók a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére benyújtásra kerültek. A Magyar Telekom 20192022. december 31-én végződött évre vonatkozó beszámolókat, a törvény által meghatározott beszámolóit a Budapesti Értéktőzsdére és a Magyar Nemzeti Bank részére nyújtotta be. A 2019. december 31-i beszámolók auditálva lettekbeszámolói auditálásra kerültek, a könyvvizsgálói jelentés jelentések korlátozás nélkülinélküliek, a beszámolókat a 2023. április 19-én megtartott Éves Rendes Közgyűlésen a részvényesek elfogadták. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel a beszámolókat az Igazgatóság 2020. április 24-én hagyta jóvá a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. 2020 folyamán a koronavírus világszerte elterjedt, és negatív hatása jelentősen felgyorsult. A Csoport vezetősége azonban szorosan figyelemmel kíséri a világjárványnak a működésre gyakorolt hatását, és a helyzet alakulásával párhuzamosan a továbbiakban is aktuális információkat fog nyújtani az érdekelt feleknek. Ezenkívül a Csoport vezetősége szoros kapcsolatban áll a helyi állami intézményekkel és továbbra is követi a hivatalos iránymutatásokat. A Magyar Telekom gyorsan reagált a COVID-19 járványügyi helyzetre. A Társaság az ügyfelek megnövekedett hálózati igényeit ki tudta elégíteni és nem kerültek azonosításra olyan események, amelyek veszélyeztetnék a folyamatos működést, továbbá a Vezetőség jövőbeli cash flowt érintő értékelése alapján nem várható az év végi és hosszútávú adatok alulteljesítése. 2020 negyedik negyedéve során elvégeztük a goodwill értékvesztés felülvizsgálatát, melynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2020 negyedik negyedévében. Emellett a menedzsment folyamatosan figyelemmel kíséri a magyarországi gazdasági környezet alakulását, az orosz-ukrán háború hatásait, kiemelten a makrogazdasági tendenciákat és az aktuális piaci viszonyokat. A menedzsment kiemelt figyelmet fordít az energiaárak változásaira és keresi a költséghatékony energiaellátás biztosításának lehetőségeit. A biztonságos megújuló energia beszerzése kiemelt feladattá vált, amelynek érdekében egy rövid távú energiavásárlási megállapodás (PPA) került megkötésre. 2022-ben bevezetésre került a távközlési pótadó, amelyet 2022, és 2023, valamint a 2023. júniusi hosszabbítás következtében 2024. évekre vonatkozóan kell megfizetni, jelentős nyomást gyakorol a Csoport nyereségességére. A távközlési pótadó a telekommunikációs bevételek alapján progresszív adókulcsokkal kerül kiszámításra, a várható éves távközlési bevétel alapján megfelelően súlyozva. Ez az adó külön soron kerül bemutatásra az időközi konszolidált eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. Az általános gazdasági tényezők figyelembevételével az ügyfelek fizetőképességétfizetőképessége értékelésre került, és ennek az értékelésnek az amelynek eredményeként 2020 negyedik negyedévében magasabb értékvesztés került elszámolásra a vevőkövetelésekre a COVID-19 miatt, ez azonban nem volt jelentős összegű. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a COVID-19 jövőbeli hatásait figyelembe vevő várakozásaink alapján az értékvesztési ráták felülvizsgálata során a vezetőség arra a következtetésre jutott, hogy 2020 negyedik 2023 második negyedévében nem szükséges további értékvesztés elszámolása. A 2023. második negyedéves jelentés készítése során a menedzsment elvégezte a goodwill értékvesztés vizsgálat aktualizálását, figyelembe véve a legfrissebb könyv szerinti értéket, EUR/HUF árfolyam adatokat és súlyozott átlagos tőkeköltséget, amelynek eredményeként értékvesztés elszámolására nem volt szükség szükség. Összességében, a korábban alkalmazott értékvesztési ráták módosításáramenedzsment nem azonosított olyan eseményt, amelyek veszélyeztetnék a Csoport folyamatos működését, továbbá a jövőbeli cash-flow-k értékelése alapján jelentős kedvezőtlen változás sem várható hosszú távon. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 20192022. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, . 2023 második negyedévének végéig az alábbi kivételekkel: Standardok, Európai Unió által jóváhagyott új módosítások és értelmezések és módosítások kezdeti alkalmazása a jelentéstételi időszakban Várható hatás a Bejelentések Cím általi alkalmazás kezdetenem voltak.