Az államadósság ismertetése mintaszakaszok

Az államadósság ismertetése. Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált adósságát 2006. december 31-én, milliárd forintban: Név Kibocsátás dátuma Lejárat Kamatláb Mennyiség DKJrepo4 -11,0
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Az államadósság ismertetése. Az előzetes adatok szerint 2011. november végi állapot alapján a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult: (mrd Ft) 2010 2011 Változás Állampapír 4 550,0 22,7% 5 709,2 26,6% 1 159,2 25,5% Hitel 4 292,8 21,4% 4 932,5 23,0% 639,8 14,9% Állampapír 10 437,4 52,1% 9 892,8 46,2% -544,6 -5,2% Hitel 540,8 2,7% 540,8 2,5% 0,0 0,0% Egyéb kötelezettségek 220,0 1,1% 350,7 1,6% 130,7 59,4% Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg 974,1 1 099,4 125,3 A központi költségvetés adóssága 2011 első 11 hónapja folyamán 1.385,1 milliárd forinttal növekedett. Az MNB-nél betétként elhelyezésre került – 2010. végén 974,1mrd Ft-nyi összeg – 2011. november végére 1.099,4mrd Ft-ra nőtt. A központi költségvetés devizaadóssága 2011. első 11 hónapja folyamán 1.799,0 milliárd forinttal 10.641,7 milliárd forintra növekedett, mely bruttó módon számítva a teljes adósság 49,7%-át tette ki. Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált értékpapírokon alapuló adósságát 2011. november 30-án, milliárd forintban: Név Kibocsátás dátuma Lejárat Kamatláb Mennyiség D111207 2011.09.07 2011.12.07 51 D111214 2011.09.14 2011.12.14 63,7 D111221 2011.09.21 2011.12.21 152,5 D111228 2011.09.28 2011.12.28 135,8 D120104 2011.10.05 2012.01.04 30,6 D120111 2011.01.12 2012.01.11 221,6 D120118 2011.10.19 2012.01.18 31,2 D120125 2011.10.26 2012.01.25 31,5 D120201 2011.11.02 2012.02.01 40,3 D120208 2011.11.09 2012.02.08 30,4 D120215 2011.11.16 2012.02.15 39,9 D120222 2011.11.23 2012.02.22 40 D120229 2011.11.30 2012.02.29 39,3 D120307 2011.03.09 2012.03.07 165,7 D120502 2011.05.04 2012.05.02 208,1 D120627 2011.06.29 2012.06.27 188 D120822 2011.08.24 2012.08.22 171,1 D121017 2011.10.19 2012.10.17 84,7 K2011/49 2010.12.07 2011.12.07 fix 5,25% 2,2 K2011/50 2010.12.14 2011.12.14 fix 5,25% 1,1 K2011/51 2010.12.21 2011.12.21 fix 5,50% 2,9 K2011/52 2010.12.28 2011.12.28 fix 5,50% 1,1 K2012/01 2011.01.04 2012.01.04 fix 5,50% 2,5 K2012/02 2011.01.11 2012.01.11 fix 5,50% 1,1 K2012/03 2011.01.18 2012.01.18 fix 5,50% 0,8 K2012/04 2011.01.25 2012.01.25 fix 5,50% 1,9 K2012/05 2011.02.01 2012.02.01 fix 5,50% 2,6 K2012/06 2011.02.08 2012.02.08 fix 5,50% 1,7 K2012/07 2011.02.15 2012.02.15 fix 5,50% 1 K2012/08 2011.02.22 2012.02.22 fix 5,50% 1,5 K2012/09 2011.03.01 2012.02.29 fix 5,50% 1,1 K2012/10 2011.03.08 2012.03.07 fix 5,50% 2,1 K2012/11 2011.03.17 2012.03.16 fix 5,50% 1,2 K2012/12 2011.03.22 2012.03.21 fix 5,25% 1,8 K2012/13 2...
Sample 1
Az államadósság ismertetése. Az előzetes adatok szerint 2010. december végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult: 2009 2010 Változás Állampapír 4 354,0 23,0% 4 550,0 22,7% 196,0 4,5% Hitel 4 114,5 21,7% 4 292,8 21,4% 178,2 4,3% Állampapír 10 037,5 52,9% 10 437,4 52,1% 399,9 4,0% Hitel 438,7 2,3% 540,8 2,7% 102,1 23,3% Egyéb kötelezettségek 20,1 0,1% 220,0 1,1% 199,9 994,5% Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg 1 124,8 974,1 -150,7 A központi költségvetés adóssága 2010-ben 1.076,2 milliárd forinttal növekedett. Az MNB- nél betétként elhelyezésre került – 2009. végén 1.124,8mrd Ft-nyi összeg – 2010. év végére 974,1mrd Ft-ra csökkent. A központi költségvetés devizaadóssága 2010. folyamán 374,3 milliárd forinttal 8.842,8 milliárd forintra növekedett, mely bruttó módon számítva a teljes adósság 44,1%-át tette ki. Az árfolyamkockázatot ténylegesen mutató nettó (a devizabetétekkel – beleértve az Európai Unió és a Világbank által nyújtott pénzügyi segítségnyújtásból az MNB-nél elhelyezett betéteket is – korrigált) devizaadósság a teljes adósság 41,8%-a volt 2010. december végén. Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált értékpapírokon alapuló adósságát 2010. december 31-én, milliárd forintban: Név Kibocsátás dátuma Lejárat Kamatláb Mennyiség D111116 2010.11.17. 2011.11.16. 154.8
Sample 1
Az államadósság ismertetése. Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált adósságát 2005. december 31-én, milliárd forintban: Név Kibocsátás dátuma Lejárat Kamatláb Mennyiség Kincstári Takarékjegy I. Folyamatos Futamidő: vásárlástól számított 1 év - 288,5 Kincstári Takarékjegy II. Folyamatos Futamidő: vásárlástól számított 1 év -3 80,5
Sample 1

Related to Az államadósság ismertetése

  • A közbeszerzés ismertetése II.2.1) Rész száma, elnevezése:

  • A módosítások ismertetése A módosítás dátuma: 2021/11/08 (éééé/hh/nn) A módosítások jellege és mértéke (a szerződés esetleges korábbi módosításainak feltüntetésével együtt): Az alapszerződés IV.1. pontjának eredeti tartalma:

  • A közbeszerzés rövid ismertetése Egyösszegű átalánydíjas tervezési szerződés keretén belül a meglévő szennyvíztisztító telep I-III. ütemben történő bővítése és fejlesztéséhez vízjogi engedélyezési tender tervek elkészítése és az ahhoz kapcsolódó létesítési vízjogi engedélyezési eljárás lebonyolítása az közebszerzési dokumentáció mellékletét képező koncepciótervben foglaltak szerint a Szigetszentmiklós 0267/4 helyrajzi számú ingatlanon, szükség szerint további ingatlanok bevonásával. Feladatai közé tartozik a vízjogi engedélyezési eljárást megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás lebonyolítása is. A nyertes Ajánlattevőt terhelik a hatósági engedélyezi eljárás során felmerülő hatósági eljárás díja is. A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése összesen 5 000 m3/d nap kapacitással, amellyel a telep összesített terhelhetősége 11 000 m3/d lesz. Tekintettel arra, hogy pályázati források jelenleg nem állnak rendelkezésre, ezért a beruházás jellemzően önerős beruházás, ennek megfelelően a pénzügyi források hatékony felhasználása ütemezésekben valósul meg. Összesen 3 db fejlesztési ütem került meghatározásra, részletezve:  I. ütem 2 500 m3/d kapacitású új tisztítás-technológia reaktor egység III. fokozattal, utóülepítővel, továbbá az szükséges iszapvonallal, amely az esetlegesen később megvalósuló II-III. ütemek építészeti-gépészeti egységeit is tartalmazza.  II. ütem 2 500 m3/d kapacitású újabb egység megépítése, méretében és egyéb paramétereiben az I. ütemmel megegyező módon, kivétel az iszapvonal, amely erről az egységsorról az I. ütemnél kibővített gépészeti egységekhez (iszapprés) csatlakozik.  III. ütem a meglévő gépészetileg és szerkezetileg elavult ún. „régi” tisztítási sor teljes építészeti és gépészeti felújítása a meglévő 2 500 m3/d megtartásával. Az I. ütem, mint „kezdeti” ütemnek a vízvonal műtárgyain túlmenően tartalmaznia kell a telep teljes működéséhez (11 000 m3/d) tartozó műtárgyakat az alábbiak szerint:  bővített központi elő-mechanikai gépészeti egységet MEVA vagy azzal egyenértékű léptető mechanikájú gépi síkrácsot, hosszanti átfolyású levegőztetett homokfogó párral,  osztott terű iszapsilót és iszapdekantáló műtárgyat a meglévő 500 m3-es iszapsiló kiegészítésére,  a meglévő OMS műtárgy helyiségeiben a szükséges iszapprések elhelyezését (hatékonysági megfontolások alapján szalagprés vagy centrifuga),  a meglévő kezelőépület felújítását, korszerűsítését. Nyertes Ajánlattevő feladatai közé tartozik továbbá az általa elkészített tervekre vonatkozóan árazatlan és árazott költségvetési kiírást elkészítése is.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • Alkalmazandó jogszabályok Jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei valamint az NMHH Elnökének rendeletei az irányadóak.

  • Tulajdonjog fenntartása A vételár teljes kifizetéséig a termék a Szolgáltató tulajdonában marad. Ha a termék a vételár teljes kifizetését megelőzően mégis – bármely okból – a Felhasználó birtokába kerül, felelősséggel tartozik a Szolgáltató irányába mindazon károk tekintetében, amelyek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.