Az ügyfelet megillető felmondási jog mintaszakaszok

Az ügyfelet megillető felmondási jog. Amennyiben valamennyi törvényi feltétel megvalósul, és a pénzügyi intézmény jogszerűen gyakorolja egyoldalú szerződésmódosítási jogát, az ügyfél egyetlen dolgot tehet, ha nem kívánja elfogadni a módosított tartalmú szerződést: élhet a Hpt. 210. § új (5) bekezdésében foglalt felmondási jogával. A felmondási jog csak a referencia-kamatlábhoz kötött kamat változása esetén szükséges szerződésmódosítás esetén nem illeti meg az ügyfelet. Kérdés, hogy ez elegendő biztosítékot nyújt-e a pénzügyi intézmény számára abban az esetben, ha a szerződésmódosítás a tőkepiaci változások, így mindenekelőtt a refinanszírozási költségek módosulása miatt történne. Talán szerencsésebb lett volna azt előírni, hogy a refinanszírozási kondíciók megváltozása esetén az ügyfelet nem illeti meg a felmondás joga, viszont ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a PSZÁF engedélyét kellene kérnie az egyoldalú szerződésmódosításhoz. Az ügyfél felmondási jogát a módosítás hatálybalépése előtt bármikor gyakorolhatja. A törvény kimondja, hogy az ügyfél a felmondási jogát díjmentesen gyakorolhatja; kizárólag jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés felmondása esetén jogosult a hitelintézet a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. A törvény hallgat arról, hogy ez a felmondási jog rendes vagy rendkívüli. Mivel felmondási időről nem tesz említést, ezért azt mondhatjuk, hogy ez a felmondási jog azonnali hatályú. Kérdés továbbá, hogy mi történik akkor, ha az ügyfél gyakorolja ugyan a felmondási jogát, de nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A fizetési kötelezettség teljesítése kétségkívül feltétele a felmondási jog jogszerű gyakorlásának. A felmondási jog jogszerű gyakorlásához szükséges feltételek hiányában a felmondást meg nem történtnek kell tekinteni, vagyis az azzal érintett jogviszony nem szűnik meg. Az ügyfélnek ennek alapján az ellenszolgáltatást mindenképpen teljesítenie kell, mivel pedig a felmondási jogát nem gyakorolta jogszerűen, ezért a kamat-, díj- vagy költségmódosítás hatályba lép vele szemben, vagyis ennek megfelelően kell a fizetési kötelezettségét teljesítenie.

Az ügyfelet megillető felmondási jog. A Hpt. 210. § (9) bekezdése tartalmazza a korábbi törvényből már ismert felmondási lehetőséget. Ennek alapján, amennyiben a hitelező jogszerűen módosította egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül a szerződést, akkor az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Látható, hogy a jogalkotó indokolatlanul széles körben biztosít felmondási jogot az ügyfél számára. A német példa is azt mutatja ugyanis, hogy nem illeti meg a felmondási jog az ügyfelet azokban az esetekben, amikor a szerződés módosítására a tőkepiacok változása, a refinanszírozási költségek módosulása miatt került sor. Kérdéses az is, hogy az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsönöknél indokolt-e a felmondási jog biztosítása az ügyfél számára. Az ügyfelet megillető felmondási jogtól el kell határolni azt az esetet, amikor a hitelező a szerződésben a maga számára arra az esetre kötne ki felmondási jogot, ha az ügyfél nem egyezik bele az egyoldalú szerződésmódosítási jog által nem érintett szerződéses feltételek megváltoztatásába. Egy ilyen kikötést a 4.2.4. pont alapján tisztességtelen szerződéses kikötésnek tekintünk, amely az ügyfél részéről megtámadható, vagyis annak érvénytelenségét a bíróság megállapíthatja. Az más kérdés, hogy a hatályos Ptk. 239. §-ában foglalt szabály szerint – amely a részleges érvénytelenséget teszi főszabállyá – a szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.