Beszéd- és nyelvi fogyatékossággal élő személyek mintaszakaszok

Beszéd- és nyelvi fogyatékossággal élő személyek. A beszéd- és nyelvi fogyatékosság jelenleg még sem a köztudatban, sem a törvényalkotásban, sem a rehabilitációban nem szerepel a jelentőségének megfelelő helyen, annak ellenére, hogy a beszéd- és nyelvi zavarok jelentős része felnőttkorban is javítható. A 2011-es népszámlálási adatok alapján 10.913 fő vallotta magát érintettnek. A felnőttkorban fennálló, illetve megjelenő nyelvi, beszéd-, olvasás-, írás- és számolási zavar terápiájában való részvételük rendkívül korlátozott, sok esetben nem érhető el. A fogyatékos emberek szempontjából releváns ellátási formák közül több olyan meghatározó ellátás is létezik, mely nem hozzáférhető a beszéd- és nyelvi fogyatékossággal élő emberek számára. Így például nem tudják igénybe venni a megváltozott munkaképességű személyek számára létrehozott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat, és egyéb kedvezményeket. A beszéd- és nyelvi fogyatékossággal élő emberek helyzetükből fakadóan gyakran izoláltságot élnek meg, így segíteni kell az inklúziót és biztosítani kell az eszközöket arra vonatkozóan, hogy az elszigeteltség enyhítésre, felszámolásra kerülhessen. A beszéd- és nyelvi fogyatékossággal élő személyeknél vezető tünet az írott és beszélt nyelv használatának zavara, ez a zavar nem az intellektuális képességek csökkenése mellett vagy a miatt következik be. Beszéd- és nyelvi kommunikációs zavarok önállóan is előfordulnak, pl.: a beszédhangok kiejtési zavarai, de nem ritka az sem, hogy különböző betegségekhez társulva, azok következményeként jelennek meg. A beszéd- és nyelvi fogyatékosságokhoz társuló tünetek, tünetcsoportok különböző kombinációban és változó intenzitással jelentkezhetnek. Kombinálódásuk súlyosbítja a képet. Emellett – több típusnál – olyan társtünetekkel is számolni kell, amelyek az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás (úgynevezett kognitív funkciók) működésében okoznak zavarokat, vagy a viselkedéstervezés, - szervezés, az érzelmek kezelésének deficitjét is magukban foglalják, tovább árnyalva, súlyosbítva a beszéd- és nyelvi zavarok okozta tüneteket. A célcsoport létszámának meghatározásához nem áll rendelkezésre pontos adat. A 2011. évi népszámlálás szerint 25 400 fő érintett beszédhibával, beszédfogyatékossággal.