Common use of Biztosítási titok Clause in Contracts

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn: · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; · a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; · a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val szemben; · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; · adóügyben az adóhatósággal szemben; · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; · a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P AHE-19311 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –-, a biztosító, ,a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire szer- ződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge kötelezettsége nem áll fenn: · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; · a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk álta- luk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; · a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val szemben; · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; · adóügyben az adóhatósággal szemben; · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; · a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 20032014. évi LXLXXXVIII. törvény (Bit.) szerint 135-143.§ és 147.§-a alapján biztosítási titok minden olyan – államtitoknak minősített adatot nem minősülő tartalmazó –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzetére, illetve gazdálkodására gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biztosítási törvény szerint biztosítási titokként kezelni. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kárral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítá- si szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Hatályos: 2016. április 1-től biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor a Biztosítási Feltételekben meghatározott esetekben adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a személynek. A titoktartási kötelezettség nem áll fennfenn az alábbi hatóságokkal, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fennszervezetekkel szemben: · – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; · a Felügyelet, – folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal hatóság és ügyészséggelügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátottszakértő, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; · a – büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében ügyben eljáró bíró- sággalbíróság, a bíróság által kirendelt szakértővelszakértő, továbbá a – végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val szemben; · végrehajtó, – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyző, továbbá az általa családi csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, kirendelt szakértővel szemben; · adóügyben az adóhatósággal szemben; · szakértő, – adóhatóság, – feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat, – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; · Gazdasági Versenyhivatal, – a nyomozó hatóságfeladatkörében eljáró gyámhatóság, – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§-a (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szerv, – a külön törvényben meghatározott feltételek esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv, – a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiz- tosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítóval, állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő Biztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat kiszervezett tevékenységet végző szerv, alapvető jogok biztosa, valamint pénzügyi jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben vanInformációszabadság Hatóság.

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn: · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; · a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön · a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; vezető szervvel szemben; · a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- · az állományátruházás keretében átadott biztosítási rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosító- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a val szemben; végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- val szemben; séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a általa kirendelt szakértővel szembenszakértővel; kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- · adóügyben az adóhatósággal szemben; hez szükséges adatokra vonatkozóan a Kártalanítási · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, szemben; az Információs Központtal, a kártalanítási szervezettel · a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül illetve a károkozóval szemben, amennyiben az önren- fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.van delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden min- den olyan – államtitoknak nem minősülő –-, a biztosító, a biz- tosításközvetítőbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére ren- delkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek ügyfele- inek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval biz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes tör- vényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge kötelezettsége nem áll fenn: · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; · a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző nél- külöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; · a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- ráscsőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággalbírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val végrehajtóval szemben; · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; · adóügyben az adóhatósággal szemben; · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálat- tal szemben; · a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.;

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn: · a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; Bankkal, · a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk álta- luk kirendelt szakértővel szemben; szakértővel, · a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; · a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val szemben; val, · a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; szakértővel, · adóügyben adóügyekben az adóhatósággal szemben; adóhatósággal, · a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; szolgálattal, · a nyomozó hatóságbiztosítóval, a nemzetbiztonsági szolgálat biztosításközvetítővel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biz- tosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanács- adói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, · a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, · a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, · a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatválla- lás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló bizto- sítókkal, AHE-12430 · az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, · az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, · a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az ügyészség írásbeli megkereséséreInformációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve · a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, · a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, · fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, vala- mint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, · biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, · a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, vala- mint pénzügyi jogok biztosával, · a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, · a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabá- lyozott esetekben a biztosítóval szemben, ha adat merül fel arraaz a)-j), hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.n),

Biztosítási titok. Az új Bit. hatályba lépéséig, 2015.12.31-ig az alábbi szabá- lyok érvényesek: AHE-12408/5P A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – − államtitoknak nem minősülő –−, a biztosító, a biz- tosításközvetítőbiztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- térehelyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nekszemélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge kötelezettsége nem áll fenn: · - a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; · - a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; · - a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal · szemben; · - a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- ráscsődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággalbírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val végrehajtóval szemben; · - a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; · , - adóügyben az adóhatósággal szemben, ha a biztosítót a biztosítási szerződésből eredeő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; · - a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; · - a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van.