Díjarányos költség mintaszakaszok

Díjarányos költség. A díjarányos költség a díj százalékában meghatározott, a befizetett díjból levont, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű költség. A levonásra még a befek- tetés előtt kerül sor, így a biztosító a díj költségekkel csök- kentett részét fekteti csak be.
Díjarányos költség. A díjarányos költség a díj százalékában meghatározott, a befizetett díjból levont, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű költség. A levonásra még a befektetés előtt kerül sor, így a biztosító a díj költ- ségekkel csökkentett részét fekteti csak be. A költség százalékosan megadott mértéke függhet a díj fajtájától. A díjarányos költség a szerződéskötéssel kapcsolatos értékesítési költségek, valamint a díjbeszedésnek és a díj szerződő számláján történő jóváírásának, a biztosító működési, igazgatási, adminisztrációs és befektetési költségeinek fedezésére levont százalékos költség. E költség fedezi a biztosítási kockáza- tok (C.11.1. xxxx) ellenértékét és a biztosító ráfordításainak megtérülését. E költség levonása az egyszeri és rendkívüli díjfizetések esetében egyaránt azok befektetését megelőzően történik. Az adóról való rendelkezések- ből származó díjakat (adójóváírásokat) díjarányos költség nem terheli.

Related to Díjarányos költség

  • Díjak és költségek 36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja 36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja Sorozat Alapkezelési díj értéke

  • Díjak, költségek 1. Jelen szerződés aláírásával az Ügyfél vállalja, hogy az SPB által a mindenkor hatályos Kondíciós listájában meghatározott mértékű díjakat, jutalékokat és költségeket az SPB részére megfizeti, az Ügyfél az SPB-t megillető, nem közvetlenül a TBSZ Számlán végrehajtott tranzakciókhoz kapcsolódó díjak, jutalékok és költségek fedezetére szolgáló összeget nem a TBSZ Számlán, hanem elsődlegesen az I.1. pontban hivatkozott Számlaszerződés alapján megnyitott ügyfél- és értékpapírszámlán köteles az SPB rendelkezésére bocsátani. 2. Az Ügyfél kijelenti, hogy az SPB-t megillető elsődlegesen az Üzletszabályzat VI. fejezetében szabályozott levonási, beszámítási, visszatartási és óvadéki jogra vonatkozó rendelkezéseket, külön figyelemfelhívó tájékoztatás alapján megismerte, azokat kifejezetten elfogadja, erre tekintettel azokat a Felek a jelen szerződés tekintetében alkalmazni rendelik. 3. Az Ügyfél kifejezetten elfogadja, hogy késedelmes fizetése esetén az SPB jogosult a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot felszámítani. 4. A Felek rögzítik, hogy a TBSZ Számla speciális rendeltetésű ügyfél- illetve értékpapírszámla, melynek tekintetében a Felek megállapodnak, hogy a közöttük létrejött Számlaszerződés óvadéki rendelkezéseit teljeskörűen és megfelelően alkalmazzák anélkül, hogy az ott rögzített rendelkezéseket e helyt megismételnék. Az Ügyfél e szabályok alkalmazását kifejezetten elfogadja. 5. Az SPB jogosult az Ügyfél I.1. pontban hivatkozott Számlaszerződés alapján megnyitott ügyfél- és értékpapírszámlájának egyenlege terhére érvényesíteni a TBSZ Számla tekintetében felszámított díjakat, jutalékokat és költségeket, illetve a Felek között hatályban lévő óvadéki megállapodás alapján e számlák egyenlege a TBSZ Számla tekintetében fennálló fizetési kötelezettség biztosítására is óvadékul szolgál. 6. Az SPB a TBSZ Pénzszámlán és a TBSZ Értékpapírszámlán történt terhelésekről és jóváírásokról, a teljesítést követően az Üzletszabályzatban rögzített módon számlakivonatot készít és küld meg az Ügyfél részére. A TBSZ Pénzszámlán elhelyezett összeg után az SPB kamatot nem fizet.

  • Kezelési költség Amennyiben az Ügyfél kezelési költség megfizetésére köteles, akkor a kezelési költség mértékét a Társaság Kondíciós Listája tartalmazza.

  • Költségtérítések Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

  • Kárenyhítési költségek A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költségeit, abban az esetben is, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre. Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólago- san az alábbi tevékenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban téríti meg.

  • Biztosított költségek Biztosítottnak számítanak az üdülőhelyre történő késedelmes, közvetlen odautazás költségei a lefoglalt és biztosított utazás típusa és minősége szerint, legvégső esetben az üdülőhelyre történő közvetlen odautazás fiktív repülési költségei turistaosztályon.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat. (2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. (3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. (5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás). (6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Közlési kötelezettség A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.

  • Kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intéz- kedést megtenni a kár enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításai- nak megtartását ellenőrizni.