Elháríthatatlan külső ok (vis maior) mintaszakaszok

Elháríthatatlan külső ok (vis maior). Az előfizetői szerződés szempontjából elháríthatatlan külső oknak, vis maiornak számít, és nem tartozik sem a Szolgáltató, sem az Előfizető felelősségi körébe:

Elháríthatatlan külső ok (vis maior). Az előfizetői szerződés szempontjából elháríthatatlan külső oknak, vis maiornak számít, és nem tartozik sem a Szolgáltató, sem az Előfizető felelősségi körébe: ▪ az erőhatalom (pl. földrengés, árvíz, háború, szabotázs, lázadás, robbantásos merénylet vagy más szükséghelyzet, elemi csapás, tűzvész, munkabeszüntetés, valamint a honvédelmi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedés), ▪ a károsult elháríthatatlan külső közrehatása, ▪ harmadik személy elháríthatatlan külső cselekménye, ▪ más külső erő erőhatalomnak nem minősülő, de elháríthatatlan hatása (pl. állat).

Elháríthatatlan külső ok (vis maior). A Szolgáltató nem felel szolgáltatási szerződés megszegéséért, amennyiben azt elháríthatatlan külső ok okozta. Elháríthatatlan külső oknak minősül bármely esemény, körülmény vagy ezek kombinációja akár a Szolgáltató működési körén belül, akár a Szolgáltató működési körén kívül, amely a Szolgáltató adott helyzetben általában elvárható magatartása mellett sem volt elhárítható, és amely (vagy amelynek hatása) lényegesen és hátrányosan befolyásolta a szolgáltatási szerződés Szolgáltató általi teljesítését. A fenti feltételek megvalósulása esetén erőhatalmat képez például: • háború, katonai invázió, fegyveres konfliktus, blokád, embargó, lázadás, forradalom, felkelés, • terrortámadás, szabotázs, • munkabeszüntetés, sztrájk, egyéb dolgozói cselekmények a Szolgáltatóval szemben, • villámcsapás, tűzvész, földrengés, áradás, vihar, ciklon, vegyi szennyezés, járvány. A Szolgáltató azonban köteles minden adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni az elháríthatatlan külső ok által kiváltott szerződésszegés következményeinek enyhítése érdekében. A Szolgáltató a Szolgáltatási Szerződésből eredő valamennyi, Felhasználóval szemben fennálló, egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A tájékoztatás – a címzett Felhasználónak felróható okból való – elmaradása azonban nem teszi önmagában jogellenessé a beszámítást, így a beszámítással érintett követelés meg nem fizetése a tájékoztatás elmaradása következtében nem váltja ki például a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit. A beszámítás erejéig a Szolgáltató kötelezettségei megszűnnek. Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. A beszámításra jogosult fél nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.