Fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért A fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Az Eladó kifejezetten felhívja az Ön figyelmét, hogy Ön nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:
Felelősségi szabályok 9.1. A Többes Ügynök és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által az Ügyfélnek e tevékenysége során okozott kárért a Többes Ügynök felel. A Többes Ügynök rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges, a Hpt. által előírt mértékű szakmai felelősségbiztosítás.
9.2. A Többes Ügynök tájékoztatása nem helyettesíti a Megbízó Pénzügyi intézmény által, legkésőbb a pénzügyi szerződéskötés előtt adandó és a mindenkor hatályos jogszabályok által aláírt tájékoztatást, amely vonatkozásában kizárólag a Megbízó Pénzügyi intézmény tartozik felelősséggel. A Többes Ügynök a Jogszabályok által előírt formában és tartalommal teljesíti az Ügyfél felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét, mely a jelen Üzletszabályzat 10. és 11. pontjaiban részletesen kifejtésre kerül.
9.3. A Többes Ügynök tevékenysége során felkészülten, legjobb szakmai tudása szerint, és a tőle elvárható legnagyobb gondossággal köteles eljárni. A Többes Ügynök jelen pont szerinti kötelezettsége elmulasztásáért felelős. A Többes Ügynök szakmai tevékenysége során okozott károkért a Union Biztosító Zrt. mint a Többes Ügynök felelősségbiztosítója áll helyt (kötvényszám: 4 709 706 5). A Többes Ügynök köteles megtéríteni mindazt a kárt, amelyet a kötelezettségének esetleges megszegésével az Ügyfélnek okoz. A Többes Ügynök nem felel azért a kárért, amely a Többes Ügynök elvárható gondos eljárása ellenére következett be, továbbá nem felel a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az Ügyfél szerződésszegése esetében. A Többes Ügynök nem felel az olyan kárért sem, amely vis major (elháríthatatlan külső körülmény), belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély (bejegyzés) megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következett be.
9.4. Többes Ügynök jogosult Közvetítői alvállalkozó igénybevételére. Amennyiben a Többes Ügynök a Közvetítői szerződés teljesítéséhez közvetítői alvállalkozót vesz igénybe, a Többes Ügynök a közvetítői alvállalkozó eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Amennyiben a Közvetítői alvállalkozó felelősségét jogszabály vagy üzletszabályzat korlátozza, a Többes Ügynök felelőssége a közvetítői alvállalkozó felelősségéhez igazodik.
9.5. A Többes Ügynököt nem terheli felelősség a Megbízó Pénzügyi intézmények által esetlegesen pótlólag bekért – a hitelbírálathoz szükséges dokumentumok, bizonylatok – Ügyfél részéről történt késedelmes teljesítésért, az ebből adódó időbeni eltolódásért, valamint ennek következményéből származóan az Ügyfelet ért károkért, és az erre visszavezethető esetleges elutasításért, továbbá az indokolt ügyintézési határidő alatti árfolyam különbözetből eredő károkért.
9.6. A Többes Ügynök tevékenysége kizárólag az Ügyfél jelen Üzletszabályzatban foglalt tájékoztatására és a Közvetítői szerződésben meghatározott feladatok teljesítésére korlátozódik, így a Többes Ügynök tevékenysége nem minősül eredménykötelemnek. A Többes Ügynök nem szavatolja a hitelkérelem Ügyfél javára történő pozitív elbírálást, illetőleg a hitelkérelem alapján igényelt bankhitel, (bankkölcsön) tényleges nyújtását, folyósítását. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Pénzügyi intézménynek jogában áll az Ügyfél igénylését elutasítani, és ezt nem köteles megindokolni. Ebben az esetben a Többes Ügynököt semminemű felelősség nem terheli.
9.7. A Többes Ügynököt megbízó Pénzügyi Intézmény felel azért, hogy a Többes Ügynökkel kötött megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a Többes Ügynök, mint közvetítő által ellátandó feladatokat, az Ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, az Ügyfelek valós vagy nem valós idejű átvilágítására, továbbá az Ügyfél és a Pénzügyi Intézmény közötti elektronikus úton történő szerződéskötésben való közreműködésre vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a Többes Ügynökkel kötött megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a Többes Ügynök rendelkezésére bocsát.
9.8. Az Ügyfél felel a Pénzügyi Intézmény részére elbírálás céljára megadott, a Pénzügyi Intézmény és az Ügyfél között megkötendő pénzügyi szolgáltatási szerződésre vonatkozó, a Pénzügyi Intézmény által megkövetelt és az ügylet elbírálásához elengedhetetlen adatlap és dokumentáció, okmányok, másolatok és egyéb nyilatkozatok teljességéért, azok tartalmának valódiságáért valamint helyességéért és időbeni rendelkezésre bocsátásáért, ideértve valamennyi, akár személyesen, akár elektronikus úton, akár valós vagy nem valós idejű átvilágítás, illetőleg elektronikus úton történő szerződéskötés során, továbbá a Pénzügyeim felületen keresztül megadott információkat.
9.9. Az Ügyfél felel a Többes Ügynök által a felhasználói fiókján keresztül nyújtott szolgáltatások használatáért, az ott elhelyezett értesítések, dokumentumok elolvasásáért.
Felelősség kizárása 1) A Központi Regisztráció használata feltételezi a Regisztrált Ügyfél részéről az Internet lehetőségeinek és korlátainak ismeretét és elfogadását. A Regisztrált Ügyfél tudomásul veszi, hogy a böngészéssel és a regisztrációval kapcsolatos esetleges kockázatokat saját magának kell felmérnie, illetőleg magának kell gondoskodnia a számítógépe biztonságos használatáról és az azon tárolt adatok védelméről. A Posta nem felel a vis maiorból eredő, vagy egyéb, az irányításán kívül eső események okán bekövetkező károkért, ideértve, de nem kizárólagosan:
a) az információtovábbítási késedelemből adódó;
b) a szoftverhibából, internetes hálózat hibájából, egyéb technikai jellegű hibából eredő;
c) vonal, vagy rendszerhibából adódó károkért.
2) A XXX.XXXXX.XX oldalon lehetőség van más weboldalakra történő átlépésre linkeken keresztül. Ezekre történő navigáláskor a Regisztrált Ügyfél átkerül más szolgáltatók által fenntartott oldalakra, ahol a személyes adatok kezelésére a Postának nincs befolyása, a kapcsolódó weboldalakon közzétett információk és adatok tekintetében a Postát semmilyen felelősség nem terheli.
3) A Postát semmilyen felelősség nem terheli
a) a regisztráció során megadott felhasználónév és jelszó nem a regisztrált természetes személy által történő használatából eredő bármilyen visszaélésre visszavezethető károkért, sérelmekért;
b) a hitelesített regisztrációhoz kapcsolódóan megadott e-mail címre érkezett üzenetek, továbbá a mobil rádiótelefon, nem a regisztrált természetes személy által történő használatából eredő bármilyen visszaélésre visszavezethető károkért, sérelmekért;
c) az eSzolgáltatások, egyes üzleti alkalmazások szervezet nevében történő igénybevételére feljogosított természetes személyek, a kiemelt képviselő személyazonosságának hitelességéért, valamint a szervezet nevében történő eljárásáért;
d) a 4.2.3.1. pontban foglaltak alkalmazásához kapcsolódóan a szervezet képviseletére jogosult természetes személy által a szervezet nevében történő eljárási jogosultsággal rendelkező természetes személy, a kiemelt képviselő kijelölésével kapcsolatos döntésre visszavezethető bármilyen visszaélésre visszavezethető károkért, sérelmekért;
e) a kiemelt képviselő kizárólagos jogosultságába tartozó, a 4.2.3.1. pont 4) és/vagy 7) bekezdések szerinti rendszerhasználati tevékenységekért, azok elvégzésének hiányosságára vagy nem megfelelő körültekintéssel történő elvégzésére, valamint a 10. pont 2) bekezdés szerinti adatkarbantartás elvégzéséért, vagy ezek elmaradására visszavezethető károkért, sérelmekért;
f) a szervezet bármely felhatalmazottja által a – megállapodáskódok szerinti – felhatalmazások alapján végzett online ügyintézés a szervezet érdekeivel nem megegyező elvégzéséért;
g) a hitelesített regisztrációhoz kapcsolódó esetleges KAÜ azonosítás biztosításáért, illetve az adatbázis alapú képviseleti jogosultság ellenőrzéshez használt központi nyilvántartások rendelkezésre állásának zavaraiból, továbbá ezen adatbázisok adatain alapuló eljárás ellenére jelentkező bármilyen károkért, sérelmekért.
A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. §-a tartalmazza. A kártérítés alkalmazása során – a jogszerűség és megalapozottság érdekében – a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el. A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor.
Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
Felelősség az Előfizetői Szerződés teljesítéséért 22
4.1. Hálózati végpont helye 22
4.2. A Szolgáltató és az Előfizető felelőssége 22
4.2.1. A Szolgáltató hibás teljesítése 23
4.2.2. Az Előfizető jogai a Szolgáltatás hibás teljesítése esetén 23
4.2.2.1. Az Előfizetőt megillető kötbér meghatározása, mértéke és a kötbérfizetés módjai 23
4.2.2.2. A kártérítés szabályai 25
4.2.2.3. Tájékoztatás az Előfizetőt megillető, a Szolgáltató által értékesített készülékhez kapcsolódó szavatossági és jótállási kötelezettségről 26
4.2.3. Hibaelhárítás, hibabejelentések kezelése, folyamata, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hiba elhárítására vonatkozó eljárás 26
4.2.4. Előfizető kötelezettségei a Hibabejelentéssel és hibaelhárítással kapcsolatban 28
4.3. Tájékoztatás azon intézkedésről, amelyeket a Szolgáltató a hálózat és a szolgáltatás biztonságát és a hálózat egységét befolyásoló eseményekkel és fenyegetésekkel, valamint sebezhető pontokkal kapcsolatban tehet 29
4.4. Az Előfizetői végberendezés csatlakoztatásának feltételei 29
Titoktartási kötelezettség 1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha • a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, • a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a Bit138. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel továbbá a könyvvizs- gálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:
A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 4.1. A Bank köteles (1) a csoportos biztosítási szerződésekkel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére, valamint (2) a Biztosítók által hozzá intézett jognyilatkozatokról és a csoportos biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról tájékoztatni azokat a Biztosítottakat, akikre az adott jognyilatkozat és/vagy változás hatást gyakorol, (3) a biztosítási díjat a Biztosítóknak megfizetni (a Bank az általa megfizetett biztosítási díjnak a Biztosítottra jutó részét áthárítja a Biztosítottra).
4.2. A Biztosított köteles a Bank részére megfizetni a biztosítási díj áthárított, rá jutó részét.
4.3. A Bank és a Biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a Biztosítók által feltett, a biztosítás szempontjából szükséges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.
4.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a Bank és a Biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a Biztosítókkal írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosítók írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
4.5. A Biztosítók a szolgáltatás jogalapjának megállapításához a közölt adatokat ellenőrizhetik, saját orvosuk által vizsgálatot kezdeményezhetnek.
4.6. A Biztosítók kötelesek a tudomásukra jutott adatokat megőrizni és a biztosítási törvényben foglaltak szerint titokként kezelni.
4.7. A csoportos biztosítási szerződés feltételeit kizárólag a Bank és a Biztosító(k) módosíthatják az általuk aláírt módosító szerződés útján.
4.8. A Biztosítottakat kizárólag a biztosítotti jogviszony felmondásának joga illeti meg (ld. 8.2 pont).
4.9. A Biztosítottakat nem illeti meg (1) a csoportos biztosítási szerződésbe történő belépésnek, (2) a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy (3) a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.
ISKOLAI VÉGZETTSÉG, EGYÉB TANULMÁNYOK (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!) MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÖK (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!)