A munkavállaló kártérítési felelőssége. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. §-a tartalmazza. A kártérítés alkalmazása során – a jogszerűség és megalapozottság érdekében – a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el. A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló – figyelemmel azonban a jelen §-ban szabályozott eltérésekre is – legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló – figyelemmel azonban a jelen §-ban szabályozott eltérésekre is – legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható el. Amennyiben a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegő magatartásával okozza a kárt, a teljes kár megtérítésére is kötelezhető. [Mt. 179.§ (3) bekezdése] A munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét fizetési felszólítással érvényesítheti, ha a követelés a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszoros összegét nem haladja meg. Amennyiben a kártérítés mértéke ezt az összeget meghaladja – a felek közötti egyezség hiányában – a munkáltató az igényét bíróság előtt érvényesítheti az általános elévülési időn [Mt. 286.§ (1) bekezdése] belül.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló – figyelemmel azonban a jelen §-ban szabályozott eltérésekre is – legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható. Legfeljebb hathavi távolléti díjának megfelelő mértékig marasztalható: aki munkáltatói jogkör gyakorolása által, a 6. számú mellékletben felsorolt munkakört betöltő munkavállaló, a munkakör betöltésével összefüggésben, egy éven belül ugyanolyan vétkes kötelezettségszegéssel, jogerősen megállapított szabálysértés elkövetésével, jogerősen megállapított gondatlan bűncselekménnyel okozta a kárt. Amennyiben a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegő magatartásával okozza a kárt, a teljes kár megtérítésére is kötelezhető. [Mt. 179. § (3) bekezdése] A munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét fizetési felszólítással érvényesítheti, ha a követelés a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszoros összegét nem haladja meg. Amennyiben a kártérítés mértéke ezt az összeget meghaladja – a felek közötti egyezség hiányában – a munkáltató az igényét bíróság előtt érvényesítheti az általános elévülési időn [Mt. 286. § (1) bekezdése] belül.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. (Mt. 179-191. §) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az előzőekben meghatározott feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltatói jogkört gyakorló a kártérítés mértékét csökkentheti, annak kiszabásától, érvényesítésétől – a károkozás, illetőleg a károkozó körülményeire figyelemmel – indokolt esetben el is tekinthet.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. Háromhavi átlagkeresetének megfelelő mértékig marasztalható:
A munkavállaló kártérítési felelőssége. 101.1. A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ennek szabályai az Mt. rendelkezései alapján, a megalkotott - a Szakszervezettel előzetes egyeztetést követően kiadott - főigazgatói utasítás tartalmazza.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. Záró rendelkezések
A munkavállaló kártérítési felelőssége. Gondatlan károkozásért a közalkalmazott maximum három havi illetményével felel, amennyiben:
a./ a munkáltató gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okoz kárt, - ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasítás teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. Fenti eseteken túl gondatlan károkozásért, a közalkalmazott egy havi illetményének 50 %-val felel, kivéve az a./ pontban felsoroltakat.
b./ Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelősségek következő három feltételének együttes fennállását: - A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelesség megszegése, - vétkesség, - ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezzen. A bizonyítási eljárásra a munkáltató kötelezett. A munkavállalónak felróható kötelezettségszegés minden esetben: - munkahelyről havonta három késés, - egynapi igazolatlan mulasztás
c./ Vétkesség nélkül a teljes kárt köteles a közalkalmazott megtéríteni: - A visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett olyan tárgyak hiánya esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan kezel, vagy használ, feltéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a tárgyakat a közalkalmazotti jegyzék vagy elismervény alapján vette át. - Munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló az átvett leltári tárgyakat visszaszolgáltatni köteles, hiány esetén ezt elszámoló lapjára fel kell jegyezni. Nem vonatkozik a fenti bizonyítási kötelezettség a pénztáros, pénzkezelő vagy értékkezelő munkakört ellátókra. Mentesül a fenti kártérítés alól a munkavállaló, ha a kárt bizonyíthatóan a munkáltató mulasztása okozta. Ha a munkavállaló által okozott kár a 10.000 Ft-ot nem haladja meg, a kártérítési eljárásra és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Egyéb esetben egyeztető eljárást kell lefolytatni, és megegyezés hiányában a munkáltató a bírósághoz fordulhat.
A munkavállaló kártérítési felelőssége. (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.