Devizaárfolyam kockázat Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.
Utólagos tájékoztatás A Bank a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését, illetve jóváírását követően papíralapú bankszámla kivonattal értesíti a Számlatulajdonost. A bankszámlakivonat a fizetési számlán végrehajtott valamennyi fizetési művelet azonosításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A Bank a Számlatulajdonos javára az IG2 rendszerben, bővített adattartalommal érkező jóváírásokról szintén a bankszámlakivonaton tájékoztatja a kedvezményezettet. A Bank a pénzforgalmi számlával rendelkező Számlatulajdonosok részére minden olyan munkanapot követő napon készít és továbbít bankszámlakivonatot, amelyen a bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt, függetlenül attól, hogy a bankszámla egyenlege a fizetési műveletek következtében megváltozott-e. A keretszerződés kötésére nem kötelezett, lakossági bankszámlával rendelkező Számlatulajdonosok részére a Bank havonta készít bankszámlakivonatot, amelyen a hónap folyamán végrehajtott valamennyi fizetési művelet valamennyi adatát feltünteti. A Bank ügyfeleit a vonatkozó jogszabályban előírt időponttól kezdődően bankszámlakivonaton is tájékoztatja arról, hogy betéteik az OBA által biztosítottak-e. A Számlatulajdonosok részére készített bankszámlakivonatot a Bank legkésőbb a teljesítést követő munkanapon továbbítja. A Bank a jelen fejezetben meghatározott, a Számlatulajdonos értesítését szolgáló bankszámlakivonatot térítésmentesen készíti el és bocsátja a Számlatulajdonos rendelkezésére. Kívánsága szerint részére személyesen átadja, banki fiókbérletben helyezi el, illetve postai úton (ajánlott vagy nem ajánlott küldeményként) továbbítja. A Bank - a fogyasztónak és mikrovállakozásnak minősülő ügyfelek kivételével - jogosult a fiókbérlet igénybevételéért díjat felszámítani, illetve a postai úton továbbított küldeményekkel kapcsolatban a jelen üzletszabályzat 5.3. pontja szerinti közvetített szolgáltatási díjat érvényesíteni. Fogyasztónak és mikrovállalkozásnak minősülő ügyfelek részére a Bank a vonatkozó jogszabály előírásának megfelelő kötelező utólagos tájékoztatás céljából készített bankszámlakivonatot havonta egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen – az ügyfél kérése szerint átadja, vagy levelezési címére postán továbbítja, illetve fiókbérletben helyezi el. A Bank a bankszámlakivonaton szereplő fizetési műveleteket a Számlatulajdonos által elfogadottnak tekinteni, ha a kézbesítésétől számított 90 napon belül a Számlatulajdonos írásban nem emelt kifogást, ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. A Számlatulajdonos - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Bank legkésőbb 90 napon belül köteles a Számlatulajdonosnak írásban megküldeni.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10
IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10
IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11
IV.3. A szerződés hatályba lépése 11
IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11
IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11
IV.6. Tartamhosszabbítás 12
IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12
Általános tudnivalók 1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos. A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges. A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be. A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult.
2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető. Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik. Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni. A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával. A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető. A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.
3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik. A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.
4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik – a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén; – a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén; – a kiegészítő biztosítás lejáratakor; – az alapbiztosítás megszűnése, – az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben; – az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is) – a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével; – ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot.
5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.
Általános hálózathasználati irányelvek 3.1. Amennyiben egy felhasználó tevékenysége megsérti a szolgáltató szolgáltatási irányelveit, a szolgáltató fenntartja magának a jogot a szolgáltatás azonnali, előzetes figyelmeztetés nélküli megszüntetésére. A szolgáltató előnyben részesíti a nem helyénvaló viselkedéssel kapcsolatban is az előfizetők tájékoztatását, figyelmeztetését és a felhívást a szabálytalan tevékenység beszüntetésének szükségességére. Azonban a Szolgáltatási irányelvek különösen súlyos vagy azonnali károkat okozó megsértésének a szolgáltatás azonnali félbeszakítása és megszüntetése lehet az eredménye.
3.2. Bármilyen okból is elégtelen vagy esetleg késlekedő a szolgáltató fellépése, hogy érvényre juttassa elvárásait és ezeket az irányelveket, ez soha nem tekinthető jogfeladásnak a részéről.
3.3. Nem szabad a szolgáltatásokat semmilyen törvényt, szabályozást, szabványt, nemzetközi egyezményt vagy díjszabást sértő módon használni.
3.4. Nem szabad semmilyen olyan hálózat, szerver, web lap, adatbázis vagy Internet szolgáltató (beleértve az ingyenesen elérhető szolgáltatásokat is) szabályait vagy szolgáltatási irányelveit megsérteni, melyet a felhasználó a szolgáltató hálózatán keresztül ér el.
3.5. Nem szabad a szolgáltatást becsmérlés, rágalmazás, tisztességtelen, csalárd, trágár, támadó vagy megtévesztő tevékenység céljából használni.
3.6. Tilos fenyegetni, zaklatni, sértegetni vagy megfélemlíteni másokat.
3.7. Tilos szétrombolni, illetve gyengíteni bármelyik számítógép-hálózat biztonságát, más felhasználó jogosultságát jogosulatlanul használni. Tilos bármilyen internetes végpontra, illetve hálózati eszközre való jogosulatlan behatolás, vagy bármilyen ilyen irányú próbálkozás. Tilos bármely végpont működésének megzavarása vagy szándékos túlterhelése (Denial of Service) a szolgáltató hálózatáról vagy annak igénybe vételével.
3.8. Tilos meggátolni más felhasználót abban, hogy használja és élvezze a szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat.
3.9. Tilos a hálózatot a szerzői jogvédelem alá eső anyagok átvitelére használni, ha az átvitel során mások szerzői joga sérül (pl. tilos kalóz szoftverek átvitele).
3.10. Tilos számítógépes vírusok, férgek szándékos terjesztése, illetve a terjesztéssel való fenyegetés.
3.11. Az irányelvek megsértését, és a szolgáltatás azonnali felfüggesztését jelenti, illetve megszüntetését eredményezheti, ha a szolgáltató hálózatán olyan tevékenység folyik, amely jogszabályt vagy törvényt sért.
3.12. Egyik felhasználó sem gyűjthet adatokat egy másik felhasználóról, az általa forgalmazott információkról, az érintett felhasználó tudta és hozzájárulása nélkül. Ez többek közt azt jelenti, hogy tilos például a felhasználók általi forgalomfigyelés (sniffing). A szolgáltató bizonyos esetekben (például a biztonsági incidensek kezelésekor) jogosult ilyen forgalomfigyelést végezni, de az így kinyert információt csak az eredeti cél (pl. számítógépes betörés megakadályozása) megvalósítására használhatja fel. Ugyanakkor a szolgáltató számlázás és biztonságtechnikai okokból bizonyos, a felhasználók adatforgalmára vonatkozó információt rendszeresen naplóz, de ezeket a naplóban rögzített információkat is csak az eredeti cél megvalósítására használhatja fel.
Biztosított személyek A Biztosított jármû utasterében utazó személyek, kivéve az autóbusz utasait. Ha a Biztosított jármûben a baleset idején az engedélye- zettnél többen utaztak, a személyenként fizetendő bal- esetbiztosítási összeg arányosan csökken.
Ügyfélkapcsolat, hibaelhárítás, panaszkezelés, jogviták 28
6.1. A hibabejelentések kezelése, folyamata, a vállalt hibaelhárítási határidő, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 28
6.2. Az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 32
6.3. Az előfizetői panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció és kártérítési igények intézése) 34
6.4. Az ügyfélszolgálat működése, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 37
6.5. A tudakozó szolgáltatás igénybevétele 40
6.6. Tájékoztatás a szolgáltatással összefüggő jogviták peres és peren kívüli kezdeményezésének lehetőségéről és feltételeiről, a békéltető testülethez való fordulás jogáról, az eljárásra jogosult hatóságok, békéltető testület és egyéb szervezetek megnevezése, elérhetőségeik (cím, telefonszám, egyéb elérhetőség) feltüntetése 40
A Biztosítási Titokra Vonatkozó Elvi És Gyakorlati Tudnivalók A személyes adatok, arra való tekintettel, hogy biztosítási szerződéshez kapcsolódnak, egyben biztosítási titkot is képeznek, ekként az adatok kezelésére irányadó tudnivalókat, A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók című fejezet tartalmazza
Biztosított személy a Biztosított jármû vezetője a Baleset idején.
A besorolásra vonatkozó szabályok (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szer- ződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás idő- pontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biz- tosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában meg- szerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerző- dés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a beso- rolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjár- műre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő nap- tól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezett- ségek számának figyelembe vételével.
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osz- tályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szüksé- ges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártör- téneti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő ada- tai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megálla- pítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visz- szamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szüksé- ges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántar- tásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosítha- tók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerző- dés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatály- lyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
5/A. § Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint - a kárnyilvántartásban vagy a kap- csolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt - valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre áll- nak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges beso- rolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kár- térítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzem- ben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.
(1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén – megkeresi a kár- nyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító ren- delkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.
