Common use of hatályon kívül helyezve Clause in Contracts

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18Tanács8 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére kötésre jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a VÉT csoportszintű érdekegyeztető fórumként – az egységes alapelvek meghatározása érdekében – működik, ha a munkáltató döntése alapján az egyeztetés tárgyköre a MÁV Zrt-t és a konszolidációs körébe bevont gazdasági társaságokat közösen érintő kérdés (ide értve különösen, de nem kizárólagosan a vasutas munkavállalók javadalmazását szabályozó bérmegállapodást), és ennek következtében az csoportszinten valamennyi munkavállalót közvetlenül érinti. Ekkor a VÉT ülésén a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni az érintett munkáltatóknál képviselettel rendelkező szakszervezetek is. 7. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18Tanács7 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére kötésre jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a VÉT csoportszintű érdekegyeztető fórumként – az egységes alapelvek meghatározása érdekében – működik, ha a munkáltató döntése alapján az egyeztetés tárgyköre a MÁV Zrt-t és a konszolidációs körébe bevont gazdasági társaságokat közösen érintő kérdés (ide értve különösen, de nem kizárólagosan a vasutas munkavállalók javadalmazását szabályozó bérmegállapodást), és ennek következtében az csoportszinten valamennyi munkavállalót közvetlenül érinti. Ekkor a VÉT ülésén a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni az érintett munkáltatóknál képviselettel rendelkező szakszervezetek is. 7. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18Tanács12 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18Tanács17 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18Tanács11 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére kötésre jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. Az 1. pontban foglaltaktól eltérően a VÉT csoportszintű érdekegyeztető fórumként – az egységes alapelvek meghatározása érdekében – működik, ha a munkáltató döntése alapján az egyeztetés tárgyköre a MÁV Zrt-t és a konszolidációs körébe bevont gazdasági társaságokat közösen érintő kérdés (ide értve különösen, de nem kizárólagosan a vasutas munkavállalók javadalmazását szabályozó bérmegállapodást), és ennek következtében az csoportszinten valamennyi munkavállalót közvetlenül érinti. Ekkor a VÉT ülésén a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni az érintett munkáltatóknál képviselettel rendelkező szakszervezetek is. 7. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

hatályon kívül helyezve. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács18Tanács11 1. A munkáltatónál elsősorban a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok és érdekegyeztetés szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: VÉT) működik. 2. A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező, kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása. 3. A VÉT tagjai a munkáltató és az Mt. 276.§ (2) bekezdése szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek. A VÉT ülésen a VÉT tagjain kívül – tanácskozási joggal – jogosultak részt venni a munkáltatónál képviselettel rendelkező azon szakszervezetek, amelyeknek a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkavállalók létszámának öt százalékát. Egyebekben a VÉT ülés nyilvános, azonban a VÉT dönthet zárt ülés elrendeléséről. 4. A VÉT rendes ülésére – eltérő megállapodás hiányában – legalább naptári negyedévente kerül sor. Két rendes VÉT ülés között egy alkalommal rendkívüli VÉT ülés tartható, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Az ülést a munkáltató köteles a kezdeményezés megérkezését követő 10 munkanapon belüli időpontra összehívni. 5. A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg. A VÉT ügyrendjét a 13. számú melléklet tartalmazza. 6. A munkáltatónak a munkáltatói jogkör gyakorlása alapján önálló szervezeti egységeinek szintjén, hasonló célból helyi érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.