A hátrányos jogkövetkezmény megállapítása. A hátrányos jogkövetkezményt a munkáltatói jogkör gyakorlója az összes körülmény – így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, a cselekmény tárgyi súlya, a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei – figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy állapítja meg, hogy annak az alkalmazott joghátrány mellett egyéni és általános visszatartó hatása is legyen. A munkáltatói jogkör gyakorlója a hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozat formájában állapítja meg. A rendelkező rész a szolgálati vétség minősítését, a kiszabott joghátrányt, annak mértékét és az alkalmazási időtartamát, továbbá a munkakört, a munkavégzési helyet, az alapbért érintő változással járó hátrányos jogkövetkezmény esetén ezen megváltoztatott körülményekre is kiterjedően tartalmazza. A határozatnak ki kell terjednie a kereset benyújtásának a határozat közlésétől számított 30 napos [Mt. 287.§ (1) bekezdés c) pontja] határidejére, valamint arra, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra nézve halasztó hatálya van. [Mt. 287.§ (5) bekezdés] A hátrányos jogkövetkezményt meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, az elfogadott bizonyítékokat, – amennyiben ismert – a munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket. A határozat elkészítése során – a jogszerűség és megalapozottság érdekében – a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el.
A hátrányos jogkövetkezmény megállapítása. A bizottság a hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozat formájában szavazattöbbséggel állapítja meg. A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa meghatalmazott személy az aláírásával hitelesíti a határozatot. • A rendelkező résznek tartalmaznia kell: a munkavállaló személyi adatait, a munkakörét, a munkavégzési helyet, a kiszabott joghátrányt, annak mértékét és az alkalmazási időtartamát valamint a joghátrány kiszabása alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. • A határozatnak ki kell terjednie a kereset benyújtásának a határozat közlésétől számított 30 napos [Mt. 287.§ (1) bekezdés c) pontja] határidejére, valamint arra, hogy a kereset benyújtásának a végrehajtásra nézve halasztó hatálya van. [Mt. 287.§ (5) bekezdés] • A hátrányos jogkövetkezményt meg kell indokolni, melynek tartalmaznia kell: a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, az elfogadott bizonyítékokat, a munkavállaló védekezését, a döntés részletes indoklását, a munkavállaló terhére és javára figyelembe vett körülményeket, minden olyan egyéb adatot és tényt, ami a döntést megalapozta.