Hitelezésből kizártak köre mintaszakaszok

Hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, végrehajtási eljárás vagy bármely tagállamban a 1346/2000/EK tanácsi rendelet szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a bíróság, vagy az illetékes hatóság ilyen eljárást rendelhet el; ▪ nagyvállalkozás esetében az a vállalkozás, amely hitelminősítése nem éri el az Európai Bizottság 2008/C14/02 számú közleménye szerinti „Gyenge (B)” hitelminősítési kategóriát;
Sample 1Sample 2
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Hitelezésből kizártak köre. Kizárt az olyan vállalkozás, amely az 1379/2013/EU xxxxxxxx0 szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik.
Sample 1Sample 2
Hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás aki/amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve az egyéni vállalkozókat, valamint az SZJA tv. 3. § 17. pontjában felsorolt személyeket), ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia- szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn, ▪ a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik, ▪ az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza, ▪ a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette, ▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik, ▪ a 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenykedik, ▪ a 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik, ▪ nehéz helyzetben van.
Sample 1
Hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, aki/amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve az egyéni vállalkozókat, valamint az SZJA tv. 3. § 17. pontjában felsorolt személyeket); ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás,
Sample 1
Hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a Hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ tevékenysége nem a fentiekben felsorolt TEÁOR’08 szerinti élelmiszeripari tevékenységek valamelyike; ▪ csőd-, felszámolási-, reorganizációs-, szerkezetátalakítási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, vagy bármely tagállamban az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/848 rendelete szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a bíróság, vagy az illetékes hatóság ilyen eljárást rendelhet el; ▪ nagyvállalkozás esetében az a vállalkozás, amely hitelminősítése nem éri el az Európai Bizottság 2008/C14/02 számú közleménye szerinti „Gyenge (B)” hitelminősítési kategóriát; ▪ lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; ▪ lejárt esedékességű tartozása van a székhelye vagy valamely telephelye, illetve fióktelepe szerinti önkormányzat felé, kivéve, ha az önkormányzat számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; ▪ hitelszerződésből, bankgarancia/garancia megbízási szerződésből, vagy lízingszerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn; ▪ a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerint nincs nyilvántartásba véve, vagy a hitelkérelem benyújtásáig nem nyújtott be ügyfél-azonosító iránti kérelmet; ▪ az Európai Unió Bizottságának valamely támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza; ▪ a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, vagy a Strukturális és Beruházási Alapokból (2014-2020), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból juttatott valamely támogatással összefüggésben, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette. ▪ az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) számú Korm. rendelet 6. § (7) bekezdés c) pontja szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül ÉS a hitelprogram keretében kizárólag kedvezményes kamatozású kölcsön formájában nyújtott általános, mezőgazdasági vagy halászati csekély összegű ál...
Sample 1
Hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára
Sample 1
Hitelezésből kizártak köre. Kizárt az olyan vállalkozás, amely ▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik. A hitel nem használható fel
Sample 1
Hitelezésből kizártak köre. Kizárt az olyan vállalkozás, amely ▪ a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pontban meghatározott hajóépítési ágazatban tevékenykedik9, ▪ a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2006/C 54/08) II. melléklete szerinti szintetikusszál-iparban tevékenykedik10.
Sample 1

Related to Hitelezésből kizártak köre

  • A kockázatviselésből kizárt események bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

  • Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó a Vásárlót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vásárló eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a vásárló részére visszatéríteni. A Vásárló az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vásárló általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson. ha a Vásárló ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy amennyiben a Vásárló nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni. az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy amennyiben a Vásárló ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.

  • A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a +00 0 000 0000 telefax számon is megteheti. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: +00 0 000 0000, helyi tarifával hív- ható telefonszám: +00 00 000 000, központi fax: +00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám: +00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: +00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

  • A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók 5 II.1. Az eszközalapok 5 II.2. A befektetési kockázatok 6

  • Igénybevétel korlátai A szolgáltatás kizárólag azokon a területeken érhető el, ahol a Magyar Telekom az előfizetői hozzáférést biztosító szolgáltató. A szolgáltatás nyilvános állomásokról nem kezdeményezhető.

  • Az igénybevétel korlátai A szolgáltatás telefonon nem rendelhető meg. Az átirányított hívás díja két részből áll: a hívó az átirányítást megrendelő Előfizető telefon állomásáig fizeti a hívást, az aktiváláskor megadott másik telefonállomásig felépített hívást pedig a szolgáltatást kérő Előfizetőnek számlázzák.

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10 IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10 IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11 IV.3. A szerződés hatályba lépése 11 IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11 IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11 IV.6. Tartamhosszabbítás 12 IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

  • Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben: a) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;