A szerződés teljesítése 7.1. A munkaterület átadásának határideje a szerződéskötést követő 8 nap (ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor legkésőbb azt követő munkanap). Megrendelő a hatósági bejelentéseket a szerződéskötést követő első munkanapig teljesíti. 7.2. Megrendelő a munkaterület átadásával egyidejűleg a víz és elektromos energia lehetséges csatlakozási pontok helyét bemutathatja. 7.3. Szerződő felek a Vállalkozó teljesítési határidejét a fentiekben megjelölt határidők betartásában jelölik meg. A Megrendelő kötbérigénye a fenti határidők alapulvételével az esetben áll fent, ha a Vállalkozó nem szerződésszerűen teljesít. Amennyiben a Vállalkozó késedelméből eredően Megrendelőnek harmadik féllel szemben, így elsősorban támogatást nyújtó szervezettel szemben kártérítési és/vagy kötbérfizetési és/vagy támogatás visszafizetési kötelezettsége merül fel, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelő által fizetendő kártérítést és/vagy kötbért és/vagy egyéb fizetési kötelezettségének megfelelő összeget a Megrendelőnek azonnal, de legkésőbb annak felmerülését követő harminc (30) napon belül a Megrendelőnek megtéríteni. Megrendelő ezen összegeket jogosult a vállalkozói díjba beszámítás útján érvényesíteni, vagy bármely biztosítékból érvényesíteni. 7.4. A Vállalkozó az elvállalt munkákat a hatályos jogszabályok, hatósági előírások, kötelező szabványok, műszaki normatívák betartásával I. osztályú minőségben, hiba és hiánymentesen köteles teljesíteni, amelyek együttesen feltételei a szerződésszerű teljesítésnek. Vállalkozó kötelessége az ÉME-ek, Műszaki Irányelvek, Technológiai Utasítások, Műszaki Feltételek, Alkalmazási Útmutatók előírásainak betartása. Szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy kizárólag az I. osztályú kivitelezés, továbbá hiba és hiánymentes teljesítés együttesen feltételei minősülnek a szerződésszerű teljesítésnek. A jelen szerződésben meghatározott vállalkozási díj I. osztályú anyagokra és I. osztályú minőségben elvégzett munkára vonatkozik. Azon munkanemekre, amelyekre I. osztályú minőségre vonatkozó előírás nincsen, vagy az nem egyértelmű, ott a Vállalkozó köteles a minőségi követelményeket előzetesen a Megrendelővel egyeztetni. A Megrendelő saját döntése szerint, ha a minőségében kifogásolt munkarész javítása aránytalan a hiba mértékéhez képest, élhet árcsökkentés eszközével is, de saját döntése szerint ragaszkodhat a teljes értékű javításhoz is. 7.5. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó akkor teljesít, amikor az építési és szerelési Munkákat kompletten befejezi, és azokat átadja a Megrendelőnek. A leszállított anyagok, áruk, berendezések és egyéb eszközök, amíg azok nem kerülnek beépítésre (továbbá beszabályozásra és próbaüzemre) és Megrendelő által átvételre, semmilyen formában sem tekinthetők teljesítésnek. Így a szerződés szerinti kötbérterhes végteljesítés feltétele a műszaki átadás-átvétel sikeres befejezése. (A végteljesítés vonatkozásában Megrendelő különösen felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy nem elegendő sem a készre jelentés, sem a műszaki átadás-átvétel megkezdése!) 7.6. Felek az egyes szakaszok teljesítési időpontjának a műszaki ellenőr által, a Részletes pénzügyi és műszaki ütemtervben meghatározott teljesítési kötelezettségek igazolását tekintik. 7.7. Felek a szerződés szerinti teljes körű teljesítés időpontjának a lezárt műszaki átadás-átvételt tekintik, melynek része a Megrendelő képviselője által elfogadott átadási dokumentáció. 7.8. A Vállalkozó köteles a tervdokumentáció egy példányát késedelem nélkül és folyamatosan javítani a munkák kivitelezése során foganatosított módosítások szerint. 7.9. A Megvalósulási tervrajzokat világos és jól áttekinthető, a Megrendelővel előzetesen egyeztetett, nyomtatott és digitális formában kell szolgáltatnia a Vállalkozónak a készre jelentés időpontjában 2 nyomtatott példányban a változások piros színű feltüntetésével, majd a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásig kijavítva, továbbá dwg kiterjesztésű, továbbszerkeszthető és pdf digitális formában is átadni. A megvalósulási terveket tervlaponként az aláírásával hitelesíti a Vállalkozó képviselője és szakági rendnek megfelelő Felelős Műszaki Vezető is. 7.10. A Vállalkozó a megvalósulási dokumentáció részeként köteles átadni az üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket 2 példányban. Ezek olyan mélységben készüljenek a Mérnök közreműködésével, hogy részletességük folytán a Megrendelő, illetve az érintett üzemeltető képes legyen üzemeltetni, karbantartani, beszabályozni és kijavítani annak bármely részét. A kézikönyveket a Vállalkozó köteles előzetesen egyeztetni a Megrendelővel, hatósági előírás esetén az illetékes szakhatóságokkal is. A munkákat nem lehet átadás-átvétel céljára előkészítettnek tekinteni mindaddig, amíg ezeket a kézikönyveket és terveket a Megrendelőnek át nem adták. Vállalkozó feladata az átadási dokumentáció részeként elkészíteni a jogszabályban meghatározottak szerint az építmény feltüntetési vázrajzot, valamint energetikai tanúsítást is. 7.11. Az átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére átadni a beépített anyagok, szerkezetek, műszaki berendezések megfelelőségi igazolásait (garancialeveleket, minőségi tanúsítványokat, stb.), valamint mindennemű olyan dokumentumot, amely a használatbavételi engedély kiadásához szükséges. A munkák műszaki átvétele csak a megvalósítási tervdokumentáció és a használatbavételi engedély kiadásához szükséges dokumentumok teljes körű átadása után fejeződhet be. A Vállalkozó által átadott dokumentumok ellenőrzését a Megrendelő köteles tíz (10) napon belül elvégezni és esetleges észrevételeit megtenni. 7.12. A határidők teljesítését, valamint az elvégzett munkák átvételét Vállalkozónak kell kezdeményeznie az átadás napjának megjelölésével, a Megrendelőnek írt előértesítéssel küldött készre-jelentéssel. 7.13. A Vállalkozó jogosult a rögzített határidők előtt is teljesíteni. 7.14. A kivitelezés befejezésekor a felek átadás-átvételi eljárást folytatnak le. Az épület átadás-átvételének időpontjáról a Vállalkozó legalább 15 nappal korábban köteles a Megrendelőt értesíteni (készrejelentés). 7.15. Az átadás-átvétel eljárást megelőzően az üzemi próbákat el kell végezni. Az üzemi próbák előtt meg kell győződni arról, hogy minden kialakított rendszer üzemi próbára alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat és jegyzőkönyveket a Megrendelő megbízottjának be kell mutatni. Az üzemi próba csak a Megrendelő megbízottjának írásos hozzájárulásával kezdődhet. A sikeres üzemi próba az átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele. 7.16. Az átadás-átvétel eredményéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Ebben rögzítik a teljesítés megrendelő általi megvizsgálása alapján felfedezett mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, ezek összértékét, valamint a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket (pl. hiánypótlási, illetve kijavítási határidők, igényelt díjleszállitás összege). A jegyzőkönyvben feltüntetett hibák tekintetében a szavatossági jogok érvényesítésére az elévülési idő az átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik. 7.17. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt az épület olyan jelentéktelen hibái, hiányosságai miatt, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. Az elkészült munka rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a műszaki ellenőr határozza meg. 7.18. A Megrendelő a kivitelezési munkák átadás-átvételi eljárásának lezárásakor a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó fennmaradt hibák, hiányok kijavításához, illetve pótlásához 15 napos póthatáridőt tűz ki, amely utána a fennmaradt szakszerűen ki nem javított hiba-hiány értékét a Megrendelő a jótállási biztosítékból érvényesíti. 7.19. A végszámla a Megrendelő által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kiállított, a szerződés teljesítését igazoló jegyzőkönyv eredeti aláírású példányának csatolásával nyújtható be. 7.20. Az átvétel jogszerű megtagadása esetén a Megrendelő póthatáridőt tűz ki. A póthatáridő kitűzése nem jelenti azt, hogy megrendelő a szerződéstől ne állhatna el, illetve nem mentesíti vállalkozót a szerződésszegés jogkövetkezményei alól. 7.21. A Felek a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárást folytatnak le. Az utó-felülvizsgálati eljárást a Megrendelő készíti elő, kitűzi annak időpontját és meghívja arra a Vállalkozót, valamint az építési munkával érintett egyéb szervezeteket. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 5 nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a Megrendelő által összeállított hibajegyzéket is. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni résztvevőknek a hibákkal, hiányokkal kapcsolatos nyilatkozatát és a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására, illetve hiányok pótlására vállalt határidőt. Az utó-felülvizsgálat során észlelt és jegyzőkönyvezett hiányok pótlására, hibák kijavítására a Vállalkozó legkésőbb 30 napon belül köteles, kivéve ha az műszakilag nem lehetséges, de ez esetben a pótlást, javítást 15 napon belül meg kell kezdenie. Amennyiben a hiányok, hibák kezelésének módja a felek között nem egyértelmű, a Megrendelő részletes javítási technológiai leírás és/vagy terv jóváhagyásra való benyújtására kötelezheti a Vállalkozót, erre vonatkozó határidő (általánosan 8 nap) kitűzésével, ami a javítási határidőt nem hosszabbítja meg. 7.22. A Megrendelő érvényesen és szabályosan kezdeményezhet jótállási körbe tartozó javítást előzetesen meghirdetett közös bejárás nélkül a hiba részletes leírását tartalmazó levél útján is. Ekkor a javítási határidő az értesítéstől számítandó.
A szolgáltatás teljesítése Teljes kár esetén Részleges kár esetén
A MEGRENDELÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS TELJESÍTÉS 6.1. A megrendelések feldolgozása nyitvatartási időben történik. A megrendelés feldolgozásaként megjelölt időpontokon kívül is van lehetőség a megrendelés leadására, amennyiben az a munkaidő lejárta után történik, az azt követő napon kerül feldolgozásra. Szolgáltató ügyfélszolgálata minden esetben elektronikus úton visszaigazolja, hogy mikor tudja teljesíteni a megrendelését. 6.2. Általános teljesítési határidő, a visszaigazolástól számított 5 munkanapon belül. 6.3. Az adásvételi szerződés alapján a Szolgáltató dolog tulajdonjogának átruházására, a Felhasználó a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. 6.4. Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, és az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta. 6.5. Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, a felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó (jelen ÁSZF szerint: Szolgáltató) a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő (Felhasználó) rendelkezésére bocsátani a dolgot. 6.6. Az Szolgáltató késedelme esetén a Felhasználó jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a vevő jogosult a szerződéstől elállni. 6.7. A Felhasználó póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha a) a Szolgáltató a szerződés teljesítését megtagadta; vagy b) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni. 6.8. Ha Szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, köteles erről Felhasználót haladéktalanul tájékoztatni, valamint Felhasználó által fizetett összeget haladéktalanul visszatéríteni.
Megvásárolható termékek, szolgáltatások köre 4.1. A megjelenített termékek kizárólag online rendelhetők meg. A termékekre vonatkozóan megjelenített árak forintban értendők, tartalmazzák a törvényben előírt áfát, azonban nem tartalmazzák a házhoz szállítás díját. Külön csomagolási költség nem kerül felszámításra. 4.2. A webshopban Szolgáltató részletesen feltünteti a termék nevét, leírását, a termékekről fotót jelenít meg. A termékek adatlapján megjelenített képek eltérhetnek a valóságostól, illusztrációként szerepelhetnek. Nem vállalunk felelősséget a webshopban megjelenő kép és a termék tényleges kinézete miatti különbözőség miatt. 4.3. Amennyiben akciós ár kerül bevezetésre, Szolgáltató teljes körűen tájékoztatja Felhasználókat az akcióról és annak pontos időtartamáról. 4.4. Amennyiben a Szolgáltató minden gondossága ellenére hibás ár kerül a Webáruház felületére, különös tekintettel a nyilvánvalóan téves, pl. a termék közismert, általánosan elfogadott vagy becsült árától jelentősen eltérő, esetleg rendszerhiba miatt megjelenő “0” Ft-os vagy “1” Ft-os árra, akkor a Szolgáltató nem köteles a terméket hibás áron szállítani, hanem felajánlhatja a helyes áron történő szállítást, amelynek ismeretében az Ügyfél elállhat vásárlási szándékától. 4.5. Hibás ár esetén esetben feltűnő értékaránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a szerződéses feltételekben, azaz nincs meg a felek akaratát kölcsönösen és egybehangzóan kifejező nyilatkozat, abban az esetben nem beszélhetünk érvényesen létrejött szerződésről, amelyekből jogok és kötelezettségek fakadnának. Ennek alapján a hibás/téves áron visszaigazolt megrendelés semmis szerződésnek tekintendő.
Ajánlattételi felhívás A J Á N L A T T É T E L I F E L H Í V Á S
VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ-E ALVÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELE A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉHEZ? Igen jelölje meg a szerződésnek harmadik felek részére valószínűleg alvállalkozásba adandó értékét vagy az ilyen munkák arányát Nem ismert
Adásvételi szerződés Felek rögzítik, hogy a Bank a Kereskedővel (visszlízing esetében a Lízingbevevővel), mint eladóval az adásvételi szerződést kizárólag abból a célból köti meg, hogy a járművet lízingbe adja a Lízingbevevőnek. A Bank a jármű és a Kereskedő Lízingbevevő általi kiválasztásában semmilyen módon nem működik közre. Az adásvételi szerződés a lízingszerződés elválaszthatatlan része, kizárólag azzal együtt érvényes és hatályos. Az előzőekre tekintettel Xxxxx rögzítik, hogy amennyiben a Bank a Lízingbevevő ajánlatát nem fogadja el és a Lízingszerződést nem írja alá a Kereskedő és a Lízingbevevő a Bankkal szemben polgári jogi igényt nem érvényesíthetnek és az adásvételi szerződés létre nem jött szerződésnek minősül. Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a Kereskedő személyét és a jármű gyártmányát, típusát, felszereltségét a Lízingbevevő egyedül és kizárólagosan a Bank által gyakorolt bármilyen befolyásolás nélkül választotta ki. Lízingbevevő önállóan állapodott meg a Kereskedővel a vételárról, a szállítás módjáról, szavatossági és jótállási kérdésekről, az átadás idejéről, a szervizelés feltételeiről, egyéb műszaki paramétereiről stb., ezért a Bank azért nem vállal felelősséget, ha a Lízingbevevő a Kereskedővel nem rögzíti az adásvételi szerződésben az összes lényeges feltételt vagy azt saját maga számára hátrányos feltételekkel állapítja meg. A Lízingbevevő a lízingszerződés aláírásával igazolja, hogy az adásvételi szerződésben foglaltak a szándékával mindenben megegyeznek. A Bank és a Lízingbevevő a lízingszerződés aláírásával meghatalmazza a Kereskedőt (visszlízing esetén a Bank által kiválasztott harmadik személyt), hogy a Közlekedési Igazgatási Hatóság előtt a Bank által rendelkezésére bocsátott kérelem alapján a jármű tulajdonjogát a Bank javára a jármű törzskönyvébe, forgalmi engedélyébe és a nyilvántartásba bejegyeztesse, a Lízingbevevő üzembentartói minőségének feltüntetésével. Az adásvételi szerződés alapján bekövetkező tulajdonos változással és a Lízingszerződés szerinti használati joggal kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a Lízingbevevő viseli.
Szerződésszerű teljesítés IV.1.1) A szerződés teljesítése szerződésszerű volt-e? igen nem IV.1.2) Nem szerződésszerű teljesítés esetén a szerződésszegés típusa, leírása, indoka: IV.1.3) A szerződésszegést elkövető(k) neve, címe:
Az Általános Szerződési Feltételek hatálya Jelen Általános Szerződési Feltételek 2022. 09.01. napján lép hatályba, ez megegyezik az Általános Szerződési Feltételek közzétételének, elérhetővé tételének napjával. Az Általános Szerződési Feltételek rendelkezései a hatálybalépés napjától valamennyi Résztvevőre és szolgáltatásra hatályosak. A Szolgáltató fenntartja a jogot jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseinek módosítására. Módosítás esetén a jelentkezés elküldésének, a beiratkozási lap kitöltésének időpontjában érvényben és hatályban lévő Általános Szerződési Feltételek kerülnek alkalmazásra. Az Általános Szerződési Feltételek a Szolgáltató által nyújtott, az alábbiakban megnevezett szolgáltatásokra terjednek ki: a Szolgáltató által szervezett tanfolyamon, táborokban, oktatáson, a Szolgáltató által biztosított egyéb szolgáltatásokon való részvétel. A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatások igénybevételére az a személy jogosult, aki előzetesen jelentkezett a Szolgáltató által meghirdetett szolgáltatásra, tanfolyamra, a beiratkozási lapot kitöltötte és a jelentkezés elfogadását a Szolgáltató visszaigazolta, a szolgáltatási díjat megfizette Szolgáltató részére és jelen Általános Szerződési Xxxxxxxxxx rendelkezéseit elfogadta. Az Általános Szerződési Feltételek a fentiekben nevesített szolgáltatások vonatkozásában az ezen szolgáltatások igénybevétele során a szerződő felek között keletkező jogokat és kötelezettségeket szabályozza.
Részvételi feltételek III.2.1) Az ajánlattevő/részvételre jelentkező személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is (adott esetben) Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, valamint nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 56. § (1) bekezdése hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), f) pontokban meghatározott kizáró okok fennállnak. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki a Kbt. 56. § (2) bekezdése hatálya alatt áll. Igazolási mód: Az ajánlattevőnek a Kbt. 122. § (1) bekezdése alapján a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlatban, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § szerint kell nyilatkozatot benyújtania, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, valamint a Kbt. 56. § (2) bekezdésének, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), f) pontokban foglalt kizáró okok hatálya alá, továbbá a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a Korm. rendelet 2. § (i) pont ib) alpontja és a 4. § (f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell a dokumentumok csatolásával igazolnia. Az ajánlattevő az ajánlatban köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint arról, hogy az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. (Kbt. 58. § (3)bekezdés). Az alvállalkozók és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), f) pontjai szerinti kizáró okok hatálya alá nem tartozást a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § szerint kell igazolni. III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság (adott esetben) Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: P.1. A számlavezető pénzügyi intézmény(ek)től származó, az eljárást megindító felhívás feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozat, - a nyilatkozat kiadásának napján létező valamennyi pénzforgalmi számlára vonatkozóan, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, az alábbi tartalommal: - mióta vezeti az ügyfél pénzforgalmi számláját, a számlanyitás időpontja, - a vezetett pénzforgalmi számlaszámok megjelölése, - az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapos időtartamban - illetve, ha a számlanyitás ennél későbbi időpontban történt, akkor a számla-nyitás időpontjától volt-e sorban állás valamelyik vezetett számláján.