Common use of ingatlanon alapított Jelzálogjog Clause in Contracts

ingatlanon alapított Jelzálogjog. 5.1 Adós a Hitelező által nyújtott Kölcsön és járulékai – ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Késedelmi Kamatot is – megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot alapít a Hitelező javára az Ingatlanra, illetve azt jelzálogjoggal terheli meg. A Hitelező (ebben a részben a továbbiakban Zálogjogosult) javára alapított jelzálog-szerződés a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. 5.2 A Ptk. 5:126.§ (3) bekezdése alapján a Hitelező a kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül érvényesíti. 5.3 Az Adós hozzájárul, hogy a jelzálogból való kielégítési jog megnyíltának napját követően a Zálogjogosult a zálogjoggal terhelt ingatlant - saját választása szerint (a) a Ptk. 5:127.§ (1) bekezdés a) pontja alapján önállóan értékesíti, ide értve, hogy záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg az ingatlan értékesítésével, vagy (b) a Ptk. 5:127.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan tulajdonjogát, figyelemmel a Ptk. 5: 137.§. rendelkezéseire, megszerzi. 5.4 A Zálogjogosult a Kölcsönszerződés és a jelzálogot alapító jelzálogszerződés felmondása után, a felmondási idő leteltével jogosult az Ingatlanból történő kielégítéshez. A felmondási idő 5 nap. 5.5 Az ingatlan értékesítése esetén a Zálogjogosult az ingatlan értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban, 15 nappal az értékesítést megelőzően előzetes értesítést küld a: (a) Zálogkötelezettnek; (b) amennyiben az Adós és a Zálogkötelezett személye eltér, akkor személyes kötelezettnek és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeknek; (c) zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjainak; (d) azoknak, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról, annak igazolása mellett, a Zálogjogosult által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. 5.6 Az előzetes értesítésben a Zálogjogosult megjelöli: (a) a Zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet; (b) az értékesíteni kívánt ingatlant mint zálogtárgyat; (c) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; (d) az értékesítés tervezett módját; (e) a nyilvános értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül; (f) az ingatlan beköltözhető forgalmi értékére vonatkozó, 6 hónapnál nem régebbi szakértői értékbecslést. 5.7 A Zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult az ingatlant értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy az ingatlant kiürített állapotban a felszólításban meghatározott időn belül, de lakóingatlan esetén 14 héten belül, egyéb ingatlan esetén 4 héten belül bocsássa a birtokába. 5.8 A Zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a zálogjogosult felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - lehetővé teszi az ingatlan birtokbavételét, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a Zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná. Zálogkötelezett tudomásul veszi és elismeri, hogy a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az ingatlan értékesítésének. 5.9 Az értékesítés során a zálogjogosult - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult az ingatlan tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogjog több ingatlant terhel, a Zálogjogosult azok együttes értékesítésére is jogosult, illetve szabadon dönt arról, hogy az egyes ingatlanokat milyen sorrendben értékesíti. 5.10 A Zálogjogosult az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát csak nyilvános értékesítés esetén szerezheti meg. 5.11 Nyilvános értékesítésnek tekintik a felek amennyiben a Zálogjogosult az ingatlan értékesítését legalább 2 alkalommal, ingatlan adásvétellel foglalkozó papír alapú hirdetési újságban vagy Internetes felületen meghirdette. Nyilvános értékesítésnek minősül, amennyiben Zálogjogosult a lakóingatlant a 66/2014. (III.13.) Kormányrendeletnek a lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése szabályai közül az 5.§ (2) bekezdése szerint a NAV által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen hirdeti meg. Ez utóbbi esetben az elektronikus árverésnek a Kormányrendeletben meghatározott feltételei szerint jár el a Zálogjogosult. 5.12 A Zálogjogosult az értékesítést követően 5 munkanapon belül írásbeli elszámolást készít, amelyben megjelöli: (a) az értékesített ingatlant; (b) a befolyt vételárat; (c) az ingatlan zálogjogosult által beszedett hasznait; (d) az ingatlan őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeit; és (e) ha tudomása van róla, az ingatlant terhelő egyéb zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. 5.13 A Zálogjogosult az elszámolást megküldi a Zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek. Az értesítésben felhívja a Zálogkötelezettet és az egyéb zálogjogosultakat, hogy jelöljék meg azt a fizetési számlát, amelyre a befolyt vételár rájuk eső részét – amennyiben az elszámolás alapján jár –átutalással teljesítheti. 5.14 A Zálogjogosult a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint – felosztja az ingatlant terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadja attól a naptól számított 5 munkanapon belül, amikor a Zálogkötelezett és egyéb zálogjogosultak a fizetési számlájukat megküldték számára. 5.15 Amennyiben Zálogjogosult az ingatlan értékesítésével záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg, az értékesítéssel megbízott személyről a Zálogkötelezettet értesíti. A megbízott az ingatlan értékesítése során a fenti 5.5.-5.14. pontokban meghatározottak szerint jár el. 5.16 Az Ingatlan legalacsonyabb eladási ára, amennyiben lakóingatlannak minősül, az 5.6. pont f) alpont szerinti szakértői értékbecslésben megjelölt összeg 70%-a. Egyéb Ingatlan esetén a legalacsonyabb eladási ár a Fedezetértékelési szabályzat alapján az Ingatlan forgalmi értékeként megállapított összeg 50%-a. 5.17 Az Adós a jelzálog-szerződés aláírásával lemond a nem lakóingatlannak minősülő Ingatlan vonatkozásában a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet részére bármely jogszabály lehetővé tesz. 5.18 A Kölcsönszerződésnek a megszűnése esetén, amennyiben az Adós a Hitelező felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Adós és a Zálogjogosult a Kölcsönt biztosító jelzálogjogot alapító szerződést közös megegyezéssel megszüntetik és Zálogjogosult az jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot haladéktalanul kiállítja, és az Adósnak megküldi.

ingatlanon alapított Jelzálogjog. 5.1 7.1 Adós a Hitelező által nyújtott Kölcsön és járulékai – ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Késedelmi Kamatot is – megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot alapít a Hitelező javára az Ingatlanra, illetve azt jelzálogjoggal terheli meg. A Hitelező (ebben a részben a továbbiakban Zálogjogosult) javára alapított jelzálog-szerződés a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. 5.2 7.2 A Ptk. 5:126.§ (3) bekezdése alapján a Hitelező a kielégítési jogát bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül érvényesíti. 5.3 Az Adós hozzájárul, hogy - a jelzálogból való kielégítési jog megnyíltának napját követően a Zálogjogosult a zálogjoggal terhelt ingatlant Ptk-ban meghatározott korlátozásokkal - saját választása szerint (a) érvényesíti a Ptk. 5:127.§ 5:131.§- 5:134.§ rendelkezései szerint. 7.3 A Hitelező a kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül akkor érvényesíti, amennyiben a zálogkötelezettel a zálogtárgynak a Társaság mint zálogjogosult által történő értékesítésének módjában írásban megállapodott. Fogyasztói zálogszerződés esetén az Ingatlan értékesítésére " a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól" szóló 66/2014. (1III.13.) bekezdés a) pontja alapján önállóan értékesítiKormányrendelet szabályai szerint kerül sor, ide értve, hogy záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg azaz lakóingatlant az ingatlan értékesítésévelfekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján, vagy az általa üzemeltetett Elektronikus Árverési Felület (ba továbbiakban: EÁF) igénybevételével kell nyilvánosan értékesíteni (a Ptk. 5:127.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan tulajdonjogát, figyelemmel a Ptk. 5továbbiakban: 137.§. rendelkezéseire, megszerzielektronikus árverés). 5.4 7.4 A Zálogjogosult a Kölcsönszerződés és a jelzálogot alapító jelzálogszerződés felmondása után, a felmondási idő leteltével után jogosult az Ingatlanból történő kielégítéshez. A felmondási idő 5 nap. 5.5 7.5 Az ingatlan értékesítése esetén a Zálogjogosult az ingatlan értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban, 15 nappal az értékesítést megelőzően előzetes értesítést küld a: (a) Zálogkötelezettnek; (b) amennyiben az Adós és a Zálogkötelezett személye eltér, akkor személyes kötelezettnek és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeknek; (c) zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjainak; (d) azoknak, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról, annak igazolása mellett, a Zálogjogosult által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. 5.6 7.6 Az előzetes értesítésben a Zálogjogosult megjelöli: (a) a Zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet; (b) az értékesíteni kívánt ingatlant mint zálogtárgyat; (c) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; (d) az értékesítés tervezett módját; (e) fogyasztói zálogszerződés esetén az elektronikus árverés alkalmazását és ennek kezdeményezése időpontját; (f) a nyilvános értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül; (fg) az ingatlan beköltözhető forgalmi értékére vonatkozó, 6 hónapnál nem régebbi szakértői értékbecslést; (h) fogyasztói zálogszerződés esetén azt, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az értékesítés során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 85/F. § (2) bekezdése alapján és az abban meghatározott feltételek szerint elővásárlási jog illeti meg. 5.7 7.7 A Zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult az ingatlant értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy az ingatlant kiürített állapotban a felszólításban meghatározott időn belül, de lakóingatlan esetén 14 héten három hónapon belül, egyéb ingatlan esetén 4 héten egy hónapon belül bocsássa a birtokába. 5.8 7.8 Fogyasztói zálogszerződés esetén a zálogkötelezettet a birtokba bocsátásra azzal a tájékoztatással kell felhívni, hogy ha bemutatja a települési önkormányzat Lt. 85/F. § (3) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalását (a továbbiakban: önkormányzati kötelezettségvállalás), úgy a lakóingatlan kiürítésére a felhívásban megjelölt, de attól a naptól számított legalább 30 nappal válik kötelezetté, hogy a zálogjogosulttól olyan írásbeli értesítést kapott, amely szerint az értékesítés során az ingatlan tulajdonjogát nem az önkormányzat szerezte meg. Önkormányzati kötelezettségvállalás hiányában a zálogjogosult a lakóingatlant a Ptk. 5:132. § (2) bekezdése szerinti kiürítési kötelezettség - azaz három hónap - terhével bocsátja értékesítésre. 7.9 A Zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a zálogjogosult felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - lehetővé teszi az ingatlan birtokbavételét, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a Zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná. Zálogkötelezett tudomásul veszi és elismeri, hogy a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az ingatlan értékesítésének. 5.9 Az értékesítés során a zálogjogosult - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult az ingatlan tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogjog több ingatlant terhel, a Zálogjogosult azok együttes értékesítésére is jogosult, illetve szabadon dönt arról, hogy az egyes ingatlanokat milyen sorrendben értékesíti. 5.10 A Zálogjogosult az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát csak nyilvános értékesítés esetén szerezheti meg. 5.11 Nyilvános értékesítésnek tekintik a felek amennyiben a Zálogjogosult az ingatlan értékesítését legalább 2 alkalommal, ingatlan adásvétellel foglalkozó papír alapú hirdetési újságban vagy Internetes felületen meghirdette. Nyilvános értékesítésnek minősül, amennyiben Zálogjogosult a lakóingatlant a 66/2014. (III.13.) Kormányrendeletnek a lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése szabályai közül az 5.§ (2) bekezdése szerint a NAV által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen hirdeti meg. Ez utóbbi esetben az elektronikus árverésnek a Kormányrendeletben meghatározott feltételei szerint jár el a Zálogjogosult. 5.12 7.10 A Zálogjogosult az értékesítést követően 5 munkanapon belül írásbeli elszámolást készít, amelyben megjelöli: (a) az értékesített ingatlant; (b) a befolyt vételárat; (c) az ingatlan zálogjogosult által beszedett hasznait; (d) az ingatlan őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeit; és (e) ha tudomása van róla, az ingatlant terhelő egyéb zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. 5.13 7.11 A Zálogjogosult az elszámolást megküldi a Zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek. Az értesítésben felhívja a Zálogkötelezettet és az egyéb zálogjogosultakat, hogy jelöljék meg azt a fizetési számlát, amelyre a befolyt vételár rájuk eső részét – amennyiben az elszámolás alapján jár –átutalással teljesítheti. 5.14 7.12 A Zálogjogosult a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint – felosztja az ingatlant terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadja attól a naptól számított 5 munkanapon belül, amikor a Zálogkötelezett és egyéb zálogjogosultak a fizetési számlájukat megküldték számára. 5.15 7.13 Amennyiben Zálogjogosult az ingatlan értékesítésével záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg, az értékesítéssel megbízott személyről a Zálogkötelezettet értesíti. A megbízott az ingatlan értékesítése során a fenti 5.5.-5.14. pontokban fentiekben meghatározottak szerint jár el. 5.16 7.14 Az ingatlan legalacsonyabb eladási ára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény mindenkor hatályos szabályai szerint az alábbiak szerint alakul. − Az Ingatlan legalacsonyabb eladási ára, amennyiben lakóingatlannak minősül, az 5.6. pont f) alpont szerinti szakértői értékbecslésben (becsérték) megjelölt összeg 70%-a. − Fogyasztói zálogszerződés esetén a lakóingatlannak minősülő Ingatlan legalacsonyabb eladási ára a becsértékkel egyezik meg, azaz a becsérték 100%-a. − Egyéb Ingatlan esetén a legalacsonyabb eladási ár a Fedezetértékelési szabályzat alapján az Ingatlan forgalmi értékeként megállapított összeg becsérték 50%-a. 5.17 Az Adós a jelzálog-szerződés aláírásával lemond a nem lakóingatlannak minősülő Ingatlan vonatkozásában a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet részére bármely jogszabály lehetővé tesz. 5.18 7.15 A Kölcsönszerződésnek a megszűnése esetén, amennyiben az Adós a Hitelező felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Adós és a Zálogjogosult a Kölcsönt biztosító jelzálogjogot alapító szerződést közös megegyezéssel megszüntetik és Zálogjogosult az jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot haladéktalanul kiállítja, és az Adósnak megküldi.

ingatlanon alapított Jelzálogjog. 5.1 1.1. Adós a Hitelező által nyújtott Kölcsön és járulékai – ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Késedelmi Kamatot is – megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot alapít a Hitelező javára az Ingatlanra, illetve azt jelzálogjoggal terheli meg. A Hitelező (ebben a részben a továbbiakban Zálogjogosult) javára alapított jelzálog-jelzálog- szerződés a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. 5.2 1.2. A Ptk. 5:126.§ (3) bekezdése alapján a Hitelező a kielégítési jogát bírósági végrehajtás útján, vagy bírósági végrehajtáson kívül érvényesíti. 5.3 Az Adós hozzájárul, hogy . Bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítés esetén a jelzálogból való kielégítési jog megnyíltának napját követően a Zálogjogosult a zálogjoggal terhelt ingatlant - saját választása szerint (a) Hitelező a Ptk. 5:127.§ 5:131.§-5:134.§-ai szerint jár el. 1.3. Fogyasztói zálogszerződés - azaz amennyiben a zálogkötelezett az adós személyétől eltér és fogyasztónak minősül - esetén a Hitelező a kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül akkor érvényesíti, amennyiben a zálogkötelezettel a zálogtárgynak a Társaság mint zálogjogosult által történő értékesítésének módjában írásban megállapodott. Fogyasztói zálogszerződés esetén az Ingatlan értékesítésére " a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól" szóló 66/2014. (1III.13.) bekezdés a) pontja alapján önállóan értékesítiKormányrendelet szabályai szerint kerül sor, ide értve, hogy záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg azaz lakóingatlant az ingatlan értékesítésévelfekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján, vagyaz általa üzemeltetett Elektronikus Árverési Felület (a továbbiakban: EÁF) igénybevételével kell nyilvánosan értékesíteni (a továbbiakban: elektronikus árverés) (b) a Ptk1.4. 5:127.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan tulajdonjogát, figyelemmel a Ptk. 5: 137.§. rendelkezéseire, megszerzi. 5.4 A Zálogjogosult a Kölcsönszerződés és a jelzálogot alapító jelzálogszerződés felmondása után, a felmondási idő leteltével jogosult az Ingatlanból történő kielégítéshez. A felmondási idő 5 nap. 5.5 1.5. Az ingatlan értékesítése esetén a Zálogjogosult az ingatlan értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban, 15 nappal az értékesítést megelőzően előzetes értesítést küld a: (a) 1.5.1. Zálogkötelezettnek; (b) 1.5.2. amennyiben az Adós és a Zálogkötelezett személye eltér, akkor személyes kötelezettnek és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeknek; (c) 1.5.3. zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjainak; (d) 1.5.4. azoknak, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról, annak igazolása mellett, a Zálogjogosult által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. 5.6 1.6. Az előzetes értesítésben a Zálogjogosult megjelöli: (a) 1.6.1. a Zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet; (b) 1.6.2. az értékesíteni kívánt ingatlant mint zálogtárgyat; (c) 1.6.3. a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; (d) 1.6.4. az értékesítés tervezett módját; (e) 1.6.5. fogyasztói zálogszerződés esetén az elektronikus árverés alkalmazását és ennek kezdeményezése időpontját; 1.6.6. a nyilvános értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül; (f) 1.6.7. az ingatlan beköltözhető forgalmi értékére vonatkozó, 6 hónapnál nem régebbi szakértői értékbecslést; 1.6.8. fogyasztói zálogszerződés esetén azt, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az értékesítés során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 85/F. § (2) bekezdése alapján és az abban meghatározott feltételek szerint elővásárlási jog illeti meg. 5.7 1.7. A Zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult az ingatlant értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy az ingatlant kiürített állapotban a felszólításban meghatározott időn belül, de lakóingatlan esetén 14 héten három hónapon belül, egyéb ingatlan esetén 4 héten egy hónapon belül bocsássa a birtokába. 5.8 1.8. Fogyasztói zálogszerződés esetén a zálogkötelezettet a birtokba bocsátásra azzal a tájékoztatással kell felhívni, hogy ha bemutatja a települési önkormányzat Lt. 85/F. § (3) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalását (a továbbiakban: önkormányzati kötelezettségvállalás), úgy a lakóingatlan kiürítésére a felhívásban megjelölt, de attól a naptól számított legalább 30 nappal válik kötelezetté, hogy a zálogjogosulttól olyan írásbeli értesítést kapott, amely szerint az értékesítés során az ingatlan tulajdonjogát nem az önkormányzat szerezte meg. Önkormányzati kötelezettségvállalás hiányában a zálogjogosult a lakóingatlant a Ptk. 5:132. § (2) bekezdése szerinti kiürítési kötelezettség - azaz három hónap - terhével bocsátja értékesítésre. 1.9. A Zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a zálogjogosult felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - lehetővé teszi az ingatlan birtokbavételét, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a Zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná. Zálogkötelezett tudomásul veszi és elismeri, hogy a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az ingatlan értékesítésének. 5.9 Az értékesítés során a zálogjogosult - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult az ingatlan tulajdonjogának átruházására1.10. Ha a zálogjog több ingatlant terhel, a Zálogjogosult azok együttes értékesítésére is jogosult, illetve szabadon dönt arról, hogy az egyes ingatlanokat milyen sorrendben értékesíti. 5.10 A Zálogjogosult az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát csak nyilvános értékesítés esetén szerezheti meg. 5.11 Nyilvános értékesítésnek tekintik a felek amennyiben a Zálogjogosult az ingatlan értékesítését legalább 2 alkalommal, ingatlan adásvétellel foglalkozó papír alapú hirdetési újságban vagy Internetes felületen meghirdette. Nyilvános értékesítésnek minősül, amennyiben Zálogjogosult a lakóingatlant a 66/2014. (III.13.) Kormányrendeletnek a lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése szabályai közül az 5.§ (2) bekezdése szerint a NAV által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen hirdeti meg. Ez utóbbi esetben az elektronikus árverésnek a Kormányrendeletben meghatározott feltételei szerint jár el a Zálogjogosult. 5.12 A Zálogjogosult az értékesítést követően 5 munkanapon belül írásbeli elszámolást készít, amelyben megjelöli: (a) 1.10.1. az értékesített ingatlant; (b) 1.10.2. a befolyt vételárat; (c) 1.10.3. az ingatlan zálogjogosult által beszedett hasznait; (d) 1.10.4. az ingatlan őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeit; és (e) 1.10.5. ha tudomása van róla, az ingatlant terhelő egyéb zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. 5.13 1.11. A Zálogjogosult az elszámolást megküldi a Zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek. Az értesítésben felhívja a Zálogkötelezettet és az egyéb zálogjogosultakat, hogy jelöljék meg azt a fizetési számlát, amelyre a befolyt vételár rájuk eső részét – amennyiben az elszámolás alapján jár –átutalással teljesítheti. 5.14 1.12. A Zálogjogosult a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint – felosztja az ingatlant terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadja attól a naptól számított 5 munkanapon belül, amikor a Zálogkötelezett és egyéb zálogjogosultak a fizetési számlájukat megküldték számára. 5.15 1.13. Amennyiben Zálogjogosult az ingatlan értékesítésével záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg, az értékesítéssel megbízott személyről a Zálogkötelezettet értesíti. A megbízott az ingatlan értékesítése során a fenti 5.5.-5.14. pontokban fentiekben meghatározottak szerint jár el. 5.16 1.14. Az ingatlan legalacsonyabb eladási ára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény mindenkor hatályos szabályai szerint az alábbiak szerint alakul. − Az Ingatlan legalacsonyabb eladási ára, amennyiben lakóingatlannak minősül, az 5.6. pont f) alpont szerinti szakértői értékbecslésben (becsérték) megjelölt összeg 70%-a. − Fogyasztói zálogszerződés esetén a lakóingatlannak minősülő Ingatlan legalacsonyabb eladási ára a becsértékkel egyezik meg, azaz a becsérték 100%-a. − Egyéb Ingatlan esetén a legalacsonyabb eladási ár a Fedezetértékelési szabályzat alapján az Ingatlan forgalmi értékeként megállapított összeg becsérték 50%-a. 5.17 Az Adós a jelzálog-szerződés aláírásával lemond a nem lakóingatlannak minősülő Ingatlan vonatkozásában a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet részére bármely jogszabály lehetővé tesz. 5.18 1.15. A Kölcsönszerződésnek a megszűnése esetén, amennyiben az Adós a Hitelező felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Adós és a Zálogjogosult a Kölcsönt biztosító jelzálogjogot alapító szerződést közös megegyezéssel megszüntetik és Zálogjogosult az jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot haladéktalanul kiállítja, és az Adósnak megküldi.

ingatlanon alapított Jelzálogjog. 5.1 2.1 Adós a Hitelező által nyújtott Kölcsön és járulékai – ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Késedelmi Kamatot is – megfizetésének biztosítékául jelzálogjogot alapít a Hitelező javára az Ingatlanra, illetve azt jelzálogjoggal terheli meg. A Hitelező (ebben a részben a továbbiakban Zálogjogosult) javára alapított jelzálog-szerződés a Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. 5.2 A Ptk. 5:126.§ (3) bekezdése alapján a Hitelező a kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül érvényesíti. 5.3 Az 2.2 Adós hozzájárulhozzájárul ahhoz, hogy a jelzálogból való kielégítési jog megnyíltának napját követően napjától számított 12 hónapon belül a Zálogjogosult a zálogjoggal terhelt ingatlant - ingatlan közvetlen végrehajtásával elégítse ki követelését saját választása szerint (a) a Ptk. 5:127.§ 257. § (12) bekezdés a) pontja bekezdése alapján oly módon, hogy az Ingatlant, mint zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével önállóan értékesíti; vagy (b) a Ptk. 257. § (3) bekezdése alapján bírósági végrehajtás mellőzésével, ide értve, hogy záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg személy megbízásával, hogy az ingatlan értékesítésével, vagy (b) a Ptk. 5:127.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan tulajdonjogát, figyelemmel a Ptk. 5: 137.§. rendelkezéseire, megszerziIngatlant értékesítse. 5.4 2.3 A Zálogjogosult a Kölcsönszerződés és a jelzálogot alapító jelzálogszerződés felmondása után, a felmondási idő leteltével után jogosult az Ingatlanból történő kielégítéshez. A felmondási idő 5 15 nap. 5.5 Az ingatlan értékesítése esetén a Zálogjogosult az ingatlan értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban, 15 nappal az értékesítést megelőzően előzetes értesítést küld a: (a) Zálogkötelezettnek; (b) amennyiben az Adós és a Zálogkötelezett személye eltér, akkor személyes kötelezettnek és a személyes kötelezett teljesítéséért felelősséget vállalt személyeknek; (c) zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjainak; (d) azoknak, akik a zálogtárgyat terhelő joguk fennállásáról, annak igazolása mellett, a Zálogjogosult által adott értesítést megelőző tizedik napig írásban értesítették. 5.6 Az előzetes értesítésben a Zálogjogosult megjelöli: (a) a Zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet; (b) az értékesíteni kívánt ingatlant mint zálogtárgyat; (c) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; (d) az értékesítés tervezett módját; (e) a nyilvános értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül; (f) az ingatlan beköltözhető forgalmi értékére vonatkozó, 6 hónapnál nem régebbi szakértői értékbecslést. 5.7 A Zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után jogosult az ingatlant értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy az ingatlant kiürített állapotban a felszólításban meghatározott időn belül, de lakóingatlan esetén 14 héten belül, egyéb ingatlan esetén 4 héten belül bocsássa a birtokába. 5.8 A Zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a zálogjogosult felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - lehetővé teszi az ingatlan birtokbavételét, és tartózkodik minden olyan magatartástól, amely a Zálogjogosultat az értékesítésben akadályozná. Zálogkötelezett tudomásul veszi és elismeri, hogy a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az ingatlan értékesítésének. 5.9 Az értékesítés során a zálogjogosult - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult az ingatlan tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogjog több ingatlant terhel, a Zálogjogosult azok együttes értékesítésére is jogosult, illetve szabadon dönt arról, hogy az egyes ingatlanokat milyen sorrendben értékesíti. 5.10 A Zálogjogosult az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát csak nyilvános értékesítés esetén szerezheti meg. 5.11 Nyilvános értékesítésnek tekintik a felek amennyiben a Zálogjogosult az ingatlan értékesítését legalább 2 alkalommal, ingatlan adásvétellel foglalkozó papír alapú hirdetési újságban vagy Internetes felületen meghirdette. Nyilvános értékesítésnek minősül, amennyiben Zálogjogosult a lakóingatlant a 66/2014. (III.13.) Kormányrendeletnek a lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése szabályai közül az 5.§ (2) bekezdése szerint a NAV által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen hirdeti meg. Ez utóbbi esetben az elektronikus árverésnek a Kormányrendeletben meghatározott feltételei szerint jár el a Zálogjogosult. 5.12 A Zálogjogosult az értékesítést követően 5 munkanapon belül írásbeli elszámolást készít, amelyben megjelöli: (a) az értékesített ingatlant; (b) a befolyt vételárat; (c) az ingatlan zálogjogosult által beszedett hasznait; (d) az ingatlan őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeit; és (e) ha tudomása van róla, az ingatlant terhelő egyéb zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. 5.13 A Zálogjogosult az elszámolást megküldi a Zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek. Az értesítésben felhívja a Zálogkötelezettet és az egyéb zálogjogosultakat, hogy jelöljék meg azt a fizetési számlát, amelyre a befolyt vételár rájuk eső részét – amennyiben az elszámolás alapján jár –átutalással teljesítheti. 5.14 A Zálogjogosult a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint – felosztja az ingatlant terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadja attól a naptól számított 5 munkanapon belül, amikor a Zálogkötelezett és egyéb zálogjogosultak a fizetési számlájukat megküldték számára. 5.15 Amennyiben Zálogjogosult az ingatlan értékesítésével záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személyt bíz meg, az értékesítéssel megbízott személyről a Zálogkötelezettet értesíti. A megbízott az ingatlan értékesítése során a fenti 5.5.-5.14. pontokban meghatározottak szerint jár el. 5.16 Az Ingatlan legalacsonyabb eladási ára, amennyiben lakóingatlannak minősül, az 5.6. pont f) alpont szerinti szakértői értékbecslésben megjelölt összeg 70%-a. Egyéb Ingatlan esetén a legalacsonyabb eladási ár a Fedezetértékelési szabályzat alapján az Ingatlan forgalmi értékeként megállapított összeg 50%-a. 5.17 Az Adós a jelzálog-szerződés aláírásával lemond a nem lakóingatlannak minősülő Ingatlan vonatkozásában a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet részére bármely jogszabály lehetővé tesz. 5.18 A Kölcsönszerződésnek a megszűnése esetén, amennyiben az Adós a Hitelező felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Adós és a Zálogjogosult a Kölcsönt biztosító jelzálogjogot alapító szerződést közös megegyezéssel megszüntetik és Zálogjogosult az jelzálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot haladéktalanul kiállítja, és az Adósnak megküldi.