Felelősség A jelen Szerződést aláíró felek felmentik a másik felet a jelen Szerződés teljesítése következtében bekövetkező károkért való felelősség(re vonás) alól, hacsak az ilyen károk nem a másik fél, vagy annak munkatársai súlyos és szándékos Szerződésszegő magatartásának eredményeként következnek be. A Tempus Közalapítvány, az Európai Bizottság, illetve ezek munkatársai nem vonható(k) felelősségre a mobilitás időtartama alatt bekövetkező károkat érintő igényekkel kapcsolatban. Következésképpen, a Tempus Közalapítvány és az Európai Bizottság, nem fogad az ilyen igényekhez kapcsolódó kártérítési igényt sem.
Kártérítési felelősség 1.41 A környezetvédelmi jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt követelmények nem vagy nem megfelelő hibás teljesítéséből eredő, a MÁV Zrt.-t ért károkért (támogatás megvonása, bírság, üzemeltetés felfüggesztése, környezeti károk felszámolása, harmadik személynek kifizetett kártérítés, stb.) a Vállalkozó felel.
Felelősségi szabályok A jelen Végleges Feltételeket a Kibocsátó a Tpt. 29. § (2) bekezdésének megfelelően aláírja és az abban szereplő információért felelősséget vállal. A jelen Végleges Xxxxxxxxxx a legutóbbi Részkibocsátásra vonatkozó Végleges Feltételek óta eltelt időszakra vonatkozóan – az Alaptájékoztatóval és mindenkor hatályos kiegészítéseivel együtt olvasva – a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
Preambulum a) Jelen Munkavédelmi Melléklet a „MÁV Csoport” tagjai által kötött szerződések, megállapodások (továbbiakban: Szerződés) általános munkabiztonsági szabályait, feltételeit tartalmazza.
A felelősség korlátozása A Szolgáltató a jelen megállapodás hatálya alatt semmiféle további felelősséggel nem tartozik a szolgáltatás vagy a felszerelés tekintetében, keletkezzen bár ez törvényből, szerződésből, hanyagságból, szigorú felelősségből, illetve bármilyen jótállásból, annak hatálya alatt, vagy más módon. A Szolgáltató nem felelős a szolgáltatás vagy berendezés törvénytelen vagy jogtalan használatáért, valamint bármely, a szolgáltatáson keresztül továbbított üzenet biztonságának vagy bizalmasságának megsértéséből eredő követelésért.
A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont helye A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pontját, azaz a szolgáltatás Előfizetőnek való átadásának helyét, minden esetben jelen ÁSZF A.- D., I., J. és K Mellékletei határozzák meg az egyes szolgáltatások kapcsán.
Fogyasztó felelőssége az értékcsökkenésért A fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel. Az Eladó kifejezetten felhívja az Ön figyelmét, hogy Ön nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:
Az ajánlati kötöttség minimális időtartama Az ajánlati kötöttség végső dátuma: (éééé/hh/nn) vagy Az időtartam hónapban: 1 (az ajánlattételi határidő lejártától számítva)
A Szolgáltató kártérítési felelőssége 19.1. A Szolgáltató felelősséget vállal minden olyan, a Vendéget ért kárért, mely a létesítményein belül, a Szolgáltató, vagy annak alkalmazottai hibájából következett be.
Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.