Kármentességi bónusz mintaszakaszok

Kármentességi bónusz. A kármentességi bónuszra való jogosultságot a tartam végén biztosítottanként vizsgálja a biztosító. Azon biztosí- tottak vonatkozásában, akik a biztosítási tartam lejártakor életben vannak és a biztosítási tartam alatt nem vették igénybe a külföldi gyógykezelési szolgáltatást, azaz nem részesültek a jelen szerződés alapján külföldi kórházi gyógykezelésben, illetve azzal kapcsolatos költségtérítésben, a biztosító az alábbi képlet alapján határozza meg a kármentességi bónusz mértékét: B = P1 * t * bt + (P2 – P1) * (t – 1) * b(t-1) + (P3 – P2) * (t – 2) * b(t-2) + … + (Pt – P(t-1)) * 1* b1 Ahol:
Kármentességi bónusz. V.5.1. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő biztosított kármen- tessége esetén bónuszt fizet a szerződés lejáratát követő 90 napon belül a szerződés lejárati időpontjában aktuális szerződő részére. V.5.2. A bónusz mértéke az adott biztosítottra a biztosítási szerződés teljes tartama alatt befizetett biztosítási díj 20%-a. V.5.3. A bónusz kifizetésének feltételei: a) a biztosítási szerződés legalább 10 éves tartamú és b) a biztosítási szerződés díjjal rendezett és c) a szerződő nem kért az adott biztosítottra vonatkozóan egyik kockázat esetén sem biztosítási összeg csökkentést, és egyik kockázatot sem mondta fel a biztosítási szerződés teljes tarta- ma alatt, és d) a biztosított a biztosítási szerződés kezdetétől a biztosítási szerződés lejárati időpontjáig biztosítottként a szerződésben szerepelt és e) a biztosított kármentes volt, azaz a rá vonatkozó biztosítási kockázatokra a biztosítási szerződés teljes tartama alatt a biztosító nem teljesített szolgáltatást, illetve nincs folyamat- ban szolgáltatási igény elbírálása. Folyamatban lévő szolgál- tatási igény elbírálás esetén, ha a szolgáltatási igény elutasítás- ra kerül, akkor a bónusz az igény elutasításakor kifizetésre kerül a szerződő részére. V.5.4. Ha a biztosító kármentességi bónuszt fizetett a szerződőnek, és az elévülési időn belül utólag olyan jogos szolgáltatási igényt jelente- nek be, amelyre a biztosító által nyújtandó szolgáltatás összege: – kisebb, mint a kifizetett kármentességi bónusz összege, vagy megegyezik azzal, akkor a biztosító nem teljesít szolgáltatást; – amennyiben nagyobb, mint a kifizetett kármentességi bónusz összege, akkor a biztosító szolgáltatásként a szolgáltatási ösz- szeg és a kifizetett kármentességi bónusz különbözetét fizeti ki a szolgáltatásra jogosult részére.

Related to Kármentességi bónusz

  • Tartozásmentességi igazolás díja Az Előfizető kérésére a Szolgáltatóval szembeni mindennemű tartozás alóli mentességet igazoló dokumentum kiállítási díja. A díj felszámításra kerül akkor is, ha a tartozásmentesség nem áll fenn és a Szolgáltató az igazolást a fennálló tartozásról bocsátja ki.

  • Díjmentesítés A biztosítási szerződés egy, díjjal fedezett biztosítás év el- telte után a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (a 82. pontban írottak szerint) díjmentesítésre ke- rülhet. A díjmentesített szerződés további rendszeres díjfizetés nél- kül marad érvényben, de rendkívüli díjfizetések továbbra is teljesíthetők, és az esetleges adójóváírások is befektetésre kerülnek.

  • Mentesülések, kizárások 22 17.1. Mentesülések 22 17.2. Kizárások 22 18. Elévülés 23

  • Mentesülések A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól: a) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság, vagy öngyilkossági kísérlet következmé- nye, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára. Amennyiben a biztosítási esemény a biztosított a szer- ződéskötéstől számított két éven túl elkövetett öngyil- kosság, vagy öngyilkossági kísérlet következtében kö- vetkezik be, a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, kivéve, ha az öngyilkossá- got, vagy öngyilkossági kísérletet megelőző két éven belül a szerződő ajánlata alapján a biztosítási összeg emelésére került sor. Ebben az esetben a biztosító az emelés előtti biztosítási összeget fizeti ki.

  • A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 18 XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei 18

  • Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól? Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • Kizárások, mentesülések Az Útitárs Casco szabályzat feltételeivel megegyezô.

  • Mikor mentesül a vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól? A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Xxxxxxxx a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok az 1. és a 2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • Mentesülés 1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosítottak okozták, b) a Biztosítottakkal közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, közös képviselôjük, vagy megbízottjuk okozta, vagy c) a Biztosított(ak) vezetô beosztású alkalmazottja, vezetô tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta. 2. A Biztosító mentesül az albetétet érintô szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosítottak okozták, b) a Biztosítottakkal közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, közös képviselôjük, vagy megbízottjuk okozta, vagy c) a Biztosított(ak) vezetô beosztású alkalmazottja, vezetô tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta. 3. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô fél vagy a biztosított(ak) a kármegelôzési és a kárenyhítési kötelezettség jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. 4. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a Szerzôdô fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben meghatározott módon vagy a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelentette be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 5. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezte után a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán a szerzôdésben megállapított határidôn belül a kárenyhítéshez szükségesnél nagyobb mértékben változtat, és a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.